Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-03 / 28. szám
tízezer fiatal gondja, í a „mindent tudó” füzet Pályaválasztási tanácsadások és ankétok megyénkben Túl hangos Egy kicsit rendbe hozták a kecskeméti vasútállomás vára- kozócsamokát. Nem piszkosak már a falak, s ha az időnkénti huzatot, s a mellékhelyiségekből kiáramló kellemetlen szagokat leszámítjuk, majdnem tűrhetően érezheti itt a várakozó utas magát. (Egy kultúrvárőíerem persze még jobb lenne, de addig még sok víz lefolyik a Tiszán!) Szóval, majdnem tűrhetően, ezt mondottam. Igen, mert időnként, sajnos, elég sűrűn, megszólal a falra erősített — és ugyancsak korszerűsített — hangszóró, s bömbölni kezd. A terem három különböző pontjáról ontja a sablonos szöveget a gyanútlan emberek felé: „Az első vágány mellett tessék vigyázni. ..” stb. S mindezt olyan hangerővel, hogy aki csak fél órát kénytelen itt eltölteni, az ijedten menekül ki a szabadba, mert úgy érzi, a dobhártyáit hasogatja a hangszórókból kiáradó beszéd. Vajon nem lehetne ezen segíteni? — TE HÁNYAT tartasz nyilván? — Nyolcat. — És te? — Körülbelül ugyanannyit. Az iménti párbeszéd a Kecskeméti Járási Tanács mezőgazdasági szakterületet patronáló vb elnökhelyettese és munkatársai között zajlott le a minap. Az újabb szerencsét próbálók pedig mezőgazdasági szakemberek. Javarészt agronómusok, de akad közöttük könyvelő is, akik a gazdasági év befejeztével, a zárszámadás után helyet szeretnének változtatni. Az ország különböző pontjain eddig betöltött állásukból ezúttal Kecskemét környékére pályáznak. NÉZZÜK néhány személyesen folyamodónál az indoklást. — Az egyik férfi, akivel én tárgyaltam — mondja Széli Ferenc elvtárs — arra hivatkozott, azért szeretne a Duna—Tisza közére kerülni, mert „nem bírja a dunántúli levegőt”. A másik azt hozta fel indokául, hogy kö- z<*»ebb szeretne kerülni a családjához, s kiderült, hogy hozzátartozói Szabolcs-Szatmár megyében élnek... Akadt közöttük olyan, a nyugdíj korhatárhoz közelálló budapesti jelentkező is. aki arra hivatkozott, hogy a Földművelésügyi Minisztérium egyik illetékesével megbeszélte már a dolgot, aki ígérte, hogy Ebben az oktatási évben több mint tízezer diák kap végbizonyítványt Bács-Kiskun megye általános és középiskoláiban. A fiatalok részére a megyei pályaválasztási tanács ez évben valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézményben tart pályaválasztási tanácsadást. A szülőknek pedig, hogy még fokozottabban segítsék gyermekeiket a pályaválasztás nehéz perceiben, a helyes életút megválasztásában, száz, a pályaválasztással kapcsolatos ankétot rendeznek a városokban és községekben. Érettségi és szakmunkás bizonyítvány A napokban hagyta el a nyomdát a megyei pályaválasztási tanács által összeállított Pályaválasztási Tájékoztató, melyben a szerkesztők — figyelembe véve a helyi lehetőségeket — részletes áttekintést nyújtanak a továbbtanulási, illetve az elhelyezkedési lehetőségekről. A jól bevált 5+1-es oktatásra ez évben huszonkét megyénkben gimnáziumban iskoláznak be általános iskolát végzett tanulókat, ahol az érettségi bizonyítvány mellett szakmai előképzést is kapnak. A Bajai III. Béla Gimnáziumban növénytermesztő, vasas, mű- himző, textilipari, villamossági a Bácsalmási Hunyadi János Gimnáziumban baromfitenyésztő, növénytermelő, mezőgazda- sági gépszerelő, a két kalocsai gimnáziumban konzervipari, mezőgazdasági gépszerelő, kertész, lakatos, illetve fehérneműkészítő, kalocsai népi himző, tejipari, kertész, a Kecskeméti Katona József Gimnáziumban asztalos, autószerelő, kőműves, a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban konzervipari, kertész, szőnyegszövő, épület- gépész, a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban — a helyi új ipari létesítmények szakmunkásigényének kielégíü gyében leszól a járási tanácshoz. Persze, nem szólt le senki. S a jelentkezőkkel folytatott beszélgetések során, az esetek nagy többségében már az első pár mondat után kiderült, hogy eddigi munkahelyükön letelt a dotációs időszak, ezért kíván most helyet változtatni. Aztán említést érdemel még egy „apróság”, nevezetesen szerénynek cseppet sem mondható bérigény. Kevesen akadtak a kínálkozók között, akik a havi jövedelem- igényüket négyezer forinton alul jelölték volna meg. SZÓ, AMI SZÓ, igazat kell adnunk Molnár András járási vb elnökhelyettes ama megállapításának, hogy: tisztelet a kivételnek, újabb „vadászterületre” pályáznák ezek a „váltó” emberek. S ezzel mételyezhetik a közhangulatot azok ellen is, akik tudásuk javával, becsületességgel igyekeznek helytállni azokban a közös gazdaságokban, ahová állami dotációval kerültek. Pedig nagy többségük már bizonyított. A zárszámadások eredményei tanúskodnak róla. A hivatása magaslatán álló mező- gazdasági szakember arra törekszik, hogy minél tökéletesebben megismerje a szakértelmére számító közös gazdaság minden rögét és minden gazdáját, mert ez egyik alapfeltétele a mind eredményesebb munkának. (—>' =1« 1 tésére — műanyag feldől gozó és cipőfelsőrész-készítő szakmát tanulhatnak a hallgatók. Ezenkívül — a további 14 gimnáziumban többi között — kertész, elektroműszerész, növénytermesztő, mezőgazdasági gépszerelő, állattenyésztő szakmával ismerkednek meg. A szakközépiskolákban — így több gimnázium és technikum egy-eqy osztályában — az érettségi mellett szakmunkásbizonyítványt kapnak a hallgatók. Az 1965/66. oktatási évben 11 megyei gimnáziumban és technikumban létesítenek szak- középiskolát, ahol a többi között " vízügyi, közgazdasági, kereskedelmi, állattenyésztő, zöldségtermelő és hajtató, szőlőtermelő és borkezelő, mezőgazda- sági gépszerelő, szántóföldi növénytermesztő és gépész szakon biztosítják a fiatalok képzését. Hová, merre? A közel kétezer most érettségiző fiatalnak bizony sok gondot okoz, hogy milyen felsőfokú oktatási intézménybe kérje felvételét. A Pályaválasztási Tájékoztató szerint, megyénkben a Kecskeméti Felsőfokú Technikumban gyártástechnológiát, a Kiskunhalasi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikumban növénytermesztést, a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban gyümölcs- és zöldségtermesztést, a Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumban vízgazdálkodást tanulhatnak a fiatalok. A bajai tanítóképző intézetben alsótagozatos tanítói, a kecskeméti óvónőképző intézetben pedig óvónői oklevelet szerezhetnek. A megyén kívüli egyetemekre, főiskolákra — többi között a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre, műszaki egyetemre, közgazdasági egyetemre, a különböző mezőgazdasági és művészeti egyetemekre, főiskolákra, a szegedi, budapesti, pécsi orvostudományi egyetemre, a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetemre, a Miskolci Nehézgépipari Egyetemre — az iskolákhoz kiadott felvételi lapokon, az iskola igazgatóságának véleményezésével történik a jelentkezés. Százharminc szakma „keres“ tanulót A Pályaválasztási Tájékoztatóban szakmák szerint, de a járási és községi szakmunkásigények feltüntetésével is felsorolták a különböző foglalkoztatási lehetőségeket. Összesen 130 különböző szakmára a vállalatok, intézmények, állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, kisipari és háziipari szövetkezetek Baján 596, a járás területén 361, Kecskeméten 1117, a járás területén 189, Kiskunfélegyházán 442, a járás területén 114, Kiskunhalason 322, a járás területén 267 általános és középiskolát végzett fiatalt vesznek fel. A du- navecsei járásban 96, a kiskőPETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1 fa. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. '■3fizetési dH i hónapra 18 forint öacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. indes; 85 065c rösi járásban pedig 177 most végző diákkal kötnek ipari tanuló szerződést. Elheíyezkedési lehetőségek Az általános iskolából kilépő fiatalok közül 4922 (2094 fiú és 2828 leány) részére biztosítanak napi négy, hat, illetve nyolcórás munkát. A középiskolát végzettek közül pedig 1519 (994 leány és 525 fiú) számára lesz napi hat, illetve nyolcórás munkalehetőség megyénkben. A Bácsalmási Állami Gazdaságban száz — általános iskolát végzett — fiatalt alkalmaznak. A helyi fmsz-nél, a vegyesipari vállalatnál, a ládagyárban, a DÁV és az AKÖV kirendeltségén pedig összesen 50 fiú és lány kap alkalmazást. A járás területén továbbá Csávolyon, Dávodon, Érsekcsanádon, Hercegszántón, Madarason, Mátételkén, Nemesnádudvaron, Tataházán és Vaskúton vesznek fel most végzett fiatalokat állandó, illetve idénymunkára. Baján a Fatömegcikkipari Vállalat, a gy ógynövényüzem, a Duna Tsz, Lenin Tsz, Vörös Fény Tsz, Micsurin Tsz, a Háziipari Szövetkezet, a Cementipari Vállalat, a ruhaüzem, a posta, a Vízügyi Igazgatóság, a Finom- mechanikai Vállalat, és a Városi Kórház foglalkoztat majd általános és középiskolát végzetteket. Kecskeméten a Finomme-' chanikai Vállalat, az SZTK, I az IBUSZ, a Faipari Vállalat, i az Alföldi Pincegazdaság, a MÉK, az AKÖV, a FŰSZERT, a KÍSZÖV, a szociális otthon, a Sütőipari Vállalat, az Alföl- j äi Cipőgyár, a Vendéglátó Vál- ; lalat, a Vízmű Vállalat, a Terményforgalmi Vállalat, az Ingatlankezelő, az fmsz, az Építő és Szerelőipari Vállalat, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár, a Baromfiipari Vállalat, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, az erdőgazdaság és a Téglaipari Vállalat több mint háromezer általános és középiskolát végzett diákot vesz fel nyártól kezdve állandó és idénymunkára. A kiskőrösi járásban 12, a dunavecsei járásban 4, a kalocsai járásban és a város területén 2, Kiskunfélegyházán és a járásban 22, Kiskunhalason és a járás területén 12, a kecskeméti járásban pedig ösz- szesen 31 helyen alkalmaznak most végző tanulókat. Nyár és ősz... Ne tessék csodálkozni? Mi még a tavaszt utánzó téli időszakban élünk, de a ruhatervezők már a nyarat és az őszt álmodják új kreációjukban. íme egy csinos fehér-szürkemin- tás piké strandkabátka — fürdőruha fölé —, az OKISZ tervezőlaboratórium új modelljeiből. Őszre eltűnik a nappali fejfedők széles karimája, s újra a nagymamáink által kedvelt és viselt sapkaforma lesz a divat. Nem hiszik? Nézzék meg ezt a kordbársonyból készült sapkakalapot, amelyre még masnit is rakott a tervezője. De azért ugye csinos? K. M. „Eret vágtak" a násznépen A következő kis történetcsokrot Szabó László, a Vörös- kereszt megyei titkára mesélte el. Úgy adom tovább — elsőkézből —, ahogy akkor, a beszélgetés közben papírra vetettem. — Még a múlt őszön rendeztük meg az önkéntes, térítésmentes véradónapot Bugacon. A helyi alapszervezetünk vezetősége egy kicsit „elszámította” a dolgot, mert erre a napra pontosan öt esküvő esett — házasulók- kal, násznéppel együtt —, s bizony nehézkesen indult a tanács épületében tartott véradás. A tiszteletes úr, aki évek óta az egyik legtevékenyebb aktivistánk, két eske- tés között szaladt át vért adni. — Az anyakönyvvezető szobája előtt két fiatal pár topogott idegesen. Késett a hivatalos eskető, vagy a házasulok jöttek korábban? Nem tudom. Az viszont bizonyos, hogy a feszült várakozást „kihasználva” az egyik tanácsi dolgozó „rábeszélte" a vőlegényeket a véradásra. És esküvő ide, sötétruha oda — néhány perc múlva a két vőlegény, két- két deci vértől könnyebben mondott igent arájának. — Lehet, hogy a véradásnak valami „különleges hatása” van, mert a fiatalemberek az idei vérvételre is jelentkeztek! — A másik eset Hartán történt. — A délelőtti órákban egy víg lakodalmi menet vonult fel a véradó épület előtt. Az egyik helyi vöröskeresztes aktivista „odacsapódott” a násznagyhoz. — „Kedves... bátyám! Nem jönnének már be vért adni?” „Fáj az?” „Dehogy!.. — Azon a napon — a násznéppel együtt — százharmincnégy embertői kaptunk 2—3 deci vért és összesen 46.5 liternyit vittünk konzerváltatni. (—esi) JSapkösben „Váltó” emberek
