Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-17 / 40. szám

1965. február 17, szerda 1 oldal Számvetés egy sikeres évrőS Átlagon felüli hozamok a mátételki Győzelem Tsz-ben Megtörtént a zárszámadás a mátételki (győzelem Tsz-ben is, s ezzel egyidejűleg — a földjá­radékkal együtt — 800 ezer fo­rint került kiosztásra a tsz két­száz gazdája között. A gazdák átlagos évi részese­déséről érdeklődünk Miskolczi Sándor elnöktől. — Pontosan 15 800 forint, több mint ötezerrel több az előző évinél — feleli. — A munkaegység 30 forintot ér. Közös vagyonunk értéke pedig 15 millió forint, négymillióval több a tavalyinál. Növekedésé­nek aránya tehát a jövedele­méhez hasonló. Már ebből is kitűnik, hogy a most hatodik esztendejébe lépő közös gazdaság fejlődésében át­lagon felülinek számít a tavalyi esztendő. Holdanként 26 mázsa kukorica Még inkább alátámasztja ezt az a tény, hogy a kétezer hold­nál alig nagyobb területen gaz­dálkodó szövetkezet csaknem 6 millió forint bevételre tett szert az elmúlt évben. Ebből 3 millió 200 ezer forint volt az állatte­nyésztés hozama. Minthogy az állattartás nem kis részben a takarmánytermesztéstől függ, ajánlatos előbb a növényter­mesztést szemügyre vennünk. levő területet számítva — min­den 100 holdra 10 koca jut. Ta­valy 1060 hízott sertést, vala­mint 100 hízó- és vemhes mar­hát értékesítettek. Egy holdra 150 kiló húst számíthatunk, ami országos viszonylatban is ki­emelkedő eredmény. 'S az idén további fejlődésre lehet számí­tani: 1400 hízó átadását terve­zik, s ehhez már 1100 süldővel és malaccal rendelkeznek. Van kétezer anyajuhuk is, és csu­pán gyapjúból félmillió forint bevételt terveznek. A mostani állatállomány összesen több mint egy millió forintot ér. Nem csalódunk akkor sem, ha az állattenyésztés jövedelme­zőségét vizsgáljuk. A sertés­hizlalásban kilónként 5 forint a tiszta haszon, ami azt jelenti, hogy a ráfordítás csupán 12,40 forint. Hogyan lehetséges ez? — Ügy, hogy a növendékálla­tokat fölözött tejjel etetjük — mondja Kollár István párttit­kár. — Nemcsak azzal, ami a mi teheneinktől származik, ha­nem azzal a napi 20 hektóval is, amelyet Bácsbokodról ho­zunk. Ezáltal igen sok abrakot takarítunk meg. A fiaztatókban — a még ke­vés helyütt látható — infravö­rös lámpákat alkalmaznak, amelyek a téli fiaztatást teszik biztonságosabbá. Az eredmények okait kutatva említést érdemel az is, hogy a gondozók zöme a tsz megalaku­lásától kezdve dolgozik az ál­lattenyésztő telepen. Huszonhat- ezer forint körüli átlagos évi jövedelmük egyaránt függ a súlygyarapodástól, a fialási át­lagtól és a választási súlytól. A gazdák és vezetőik Nem csoda hát, hogy a máté­telki Győzelem Tsz-nek szor­gos és jómódú gazdái vannak. Idős Kurtyák Jánost és fiát például több mint 50 ezer fo­rinthoz juttatta az állattenyész­tésben elért 1600 munkaegysé­gük. Nem marad el mögöttük Banász Ádám és Győrfi Antal sem. Brezovszki András nyolc hold kukoricát művel a család­jával együtt és részesedésként több mint 90 mázsa tengerit vitt haza A nyugdíjasok közül a 72 éves Újvári István négy hold kukdricát, másfél hold cu­korrépát és egy hold naprafor­gót művelt meg. És a vezetők? Valamennyien idevalósiak, és a tsz megala­kulásától kezdve viselik tiszt­ségüket — mind az elnök, mind a párttitkár, de Nincsevics La­jos főkönyvelő, Csík Mihály fő- agronómus és Kreszankó István főállattenyésztő is. Jó kezekben van a mátételki közös gazdaság további sorsa. H. D. Kiemelkedő eredményt — májusi morzsoltban számítva 26 mázsás, a tervezettnél két má­zsával nagyobb termésátlagot — értek el a 400 holdon termesz­tett kukoricából. Az előző évi­hez képest majdnem nyolc má­zsa a növekedés. A takarmány- növény területének egyik felén vegyszeres gyomirtást, a mási­kon pedig fészektrágyázást al­kalmaztak. Az utóbbi nagy munkával járt, de a családta­gok, valamint a nyugdíjas gaz­dák teljes közreműködésével maradéktalanul sikerült elvé­gezni. Ebben érdekeltté tette őket a százalékos részesedés; az össztermés egynegyedét — a vegyszerezett területen egynyol- cadát — kapták. Érdemes meg­említeni, hogy Mátételkén nem feszül ellentmondás a százalé­kos családi művelés és a közös érdeke között; összhangban vannak, s kedvezően hatnak egymásra, ösztönző módszert alkalmaztak a cukorrépa műve­lésénél is: holdanként 30 mun­kaegységet írtak jóvá a gazdák­nak, s ezenfelül az össztermés értékének az egy tizedét is meg­kapták. Az átlagtermés megkö­zelítette a 200 mázsát. A növénytermesztésben a jö­vedelemelosztás tavaly beveze­tett formáját az idén is meg­tartják — részesedésük mérté­kének megfelelően a gazdák azonban hozzájárulnak a szociá­lis-kulturális alaphoz is. Sertéstenyésztés fölözött tejjel A gazdaságnak az elmúlt év­ben csaknem kétezer sertése volt. Az anyakocák száma 180, vagyis — a közös művelésben Újabb ötszáz bélyegárusíló-automata A forgalmat gyorsító, a kö­zönség kényelmét szolgáló auto­matizálást tavaly kezdte meg nagyobb mértékben a posta. Augusztusban több mint ötszáz bélyeg, képeslap és telefonérme árusító gépet szereltek fel a nagy forgalmú postahivatalok­ban. A posta az idén egyebek között ötszáz bélyegárusító auto­matát helyez üzembe, többségü­ket már az utcán. Sopron és Pécs 70—70, Szeged 50, Miskolc és Debrecen pedig 40—40 auto- piatát kap. Nemcsak szigorral - anyagi ösztönzéssel is... Ebédszünet van. Nem il­lenék zavarni Zöldhegyi Jó­zsef főagronómust sem. Pont őt tartsuk fel, aki „szerencsétlen­ségére” itt maradt a kisszállási Petőfi Sándor Tsz egyik iroda- helyiségében? Mivel azonban fó- gadkozik, hogy már az ebéd utá- ni kávéfőzés van soron, mara­dunk. Szépen süt a nap, finom illatú gőzt pöfög a presszóké­szülék, direkt' csendes beszélge­tésre csábító a hangulat. A tanácsnál hallottuk, hogy ebben a szövetkezetben igen ko­molyan veszik a munkafegyel­met —, említjük többek közt. A főmezőgazdász kis gondolkozás után válaszol. Valamelyik tsz-tag kitű­nően fejezte ki — többi szor­galmas társa véleményét is egy alkalommal. ..Nekem ne mondja — „gazdatárs” — olyan ember, aki nem, vagy csak immel-ám- mal dolgozik. Aki helyett má­soknak kell ráhúzni, azzal nem sokra megyünk. Legfeljebb csak a háztáji földet pocsékoljuk rá.” Azóta ehhez tartja magát tagság, vezetőség egyaránt. — A brigádgyűléseken egymás előtt értékelik kinek-kinek a munkáját. Szemtől szembe mondják meg a tagok, ki meny­nyi prémiumra, jutalomra érde­mes. Tudják, ki milyen szorgal­mas volt. Volt egy eset az őszön. Két tsz-tag gyakran kerülte a mun­kát. A figyelmeztetések ellené­re többet nézett a pohár fene­kére, mint kellene. A brigád véleménye ez volt: Ha nem haj­lottak a jó szóra, próbáljanak máshol szerencsét. Hozzájáru­lással kiléphettek... Egyik már járt nálunk azóta, kérte, ve­gyük vissza. — Csak ezzel a kemény szi­gorúsággal tudtak eredményre jutni? — Korántsem. Ezt a légkört egyébként közös elhatározással alakítottuk ki... Sokat jelentett a jó munkamorál megteremtése szempontjából, hogy amikor pár éve napvilágot látott a megyei pártbizottság határozata az ösz­tönző részesedési, elosztási for­mák kidolgozásáról, bevezetésé­ről, nyomban hozzáláttunk a megvalósításhoz. A már ismert formák mellett hatásos volt az utóbbi időkben célprémium kitűzése. 1963-ban november 1 volt az őszi vetés határideje. Célprémiummal el­értük. hogy egy héttel hamarabb fejeztük be a vetést. Nem ment megfelelően a burgonyaszedés sem. Mindig ki­szaladtunk az időből, sok vesz­teségünk volt. Azt mondtuk a traktoristáknak: ha ekkorra fel­szeditek, 500—500 forint üti a markotokat a munkadíjon felül. Meg is „táltosodtak’>. Míg az­előtt 1—1,5 holdat szedtek fel, most annak többszörösét. De az is megszűnt, ami azelőtt divat volt. Amikor a traktornak baja lett, hazahúzatták. Bent hagy­ták javításra a gépállomáson, ők pedig elköszöntek... A cél­prémium találékonyabbá, érde­keltebbé tette őket. Ha elromlott valami a gépen, igyekeztek a helyszínen maguk helyrehozni. Minél kevesebb idő menjen el ezzel. .. Röviden: a célprémium­mal időt rövidítettünk, gazdasá­gosabbá tettük a munkát, meg­termelt értékek tönkremenését akadályoztuk meg, tehát — tíz­ezer forintokat nyertünk. — Vonzódnak-e a fiatalok a szövetkezetbe? — Az év végi ünnepek óta leg­alább húszán jelentkeztek. .. Például a Bóna fiú, akinek a bátyja fejőgulyás nálunk, messze eljárt dolgozni, két he­tenként jutott haza, s mint mon­dotta, nem tudott annyit keres­ni, miint a testvére itt. An­nak megvan a havi 2400 forint átlaga. Neki — a kisebb jövede­lem mellett — külön gondot je­lentett a kéfelé élés. Másik fia­talnak a felesége volt már ed­dig is tsz-tag nálunk. Ö is töb­bet vitt a házhoz, mint férje, aki Pesten volt segédmunkás. ... Arról esik még szó. hogy a Petőfi Sándor Tsz-nél fizeté­ses szabadság is van. — Többletkiadás ez — vethet­né fel valaki — vélekedik Zöld­hegyi József. — Ez igaz, de fel­mérheti nálunk a gyakorlatban, hogy erkölcsileg milyen buzdító erő... Tóth István Kislány és a gép Földi Franciska három hete vállalt munkát a Villamosszi­getelő és Műanyaggyár 2-es számú kiskunfélegyházi gyár­egységében. Az alig tizennyolc éves kislányt egy negyven ton­nás félautomata bakelit prés­gép mellé állították be mun­kára, Franciska azóta jól meg­barátkozott a géppel, amely már híven engedelmeskedik a fiatal munkásnő akartának. (Pásztor Zoltán felvétele.) »A közös vagyon őre FARKAS JÁNOSSAL, a ke­rekegyházi Előre Termelőszö­vetkezet elnökével a közös gaz­daság ellenőrző bizottságának tavalyi tevékenységéről beszél­getünk. A Porvan István elnök­letével tevékenykedő háromtagú bizottság nemrég készítette el beszámolóját. Elmondja Farkas János, hogy a célvizsgálatok során kirívó visszaélésekről is lerántotta a leplet az ellenőrző bizottság. — Feltűnt például, hogy a hízó marhák súlygyarapodása nem megfelelő. Kiderült, hogy a gondozó fejte a hízóba fogott teheneket, s naponta hat liter tejet a saját céljaira fordított. A takarmány így nem a jószág hízását, hanem a tejtermelését szolgálta. A takarmány felhasz­nálásának ellenőrzésénél pedig azt állapították- meg, hogy a lucernaszéna nagyobb mennyi­ségben fogy a szükségesnél. A takarmányos ugyanis az őrzé­sére bízott közös szénából etette a háztáji jószágállományát is. — Természetesen nem ma­radt el a felelősségrevonás sem — folytatta az Előre elnöke. — Az ellenőrző bizottság jelentése alapján a gulyást kártérítésre köteleztük, a takarmányost pe­dig leváltottuk. A BIZOTTSÁG beszámolója egyébként önkritikusan megál­lapítja azt is, hogy a vizsgála­tok alkalmával nem vették igénybe a szakemberek segítsé­gét. Az elnök megjegyzi, hogy az idén már az alapszabály megsértőivel szembeni még ha­tározottabb, erélyesebb fellépé­sük mellett az említett hiányos­ságot is pótolják az ellenőrzők. Az a szándékuk, hogy a pénz­ügyi kérdésekben a községi ta­nács adóügyi vezetőjének, az ügyrendre vonatkozókban a vb elnökének, vagy titkárának a véleményét is kérik. A gazdál­kodás eredményességének a vizsgálata során pedig az állami gazdaság szakembereinek a se­gítségére szárhítanak. Még megkérdeztük Farkas Jánostól: Hozzávetőleg milyen értéket mentett meg 1964-ben az ellenőrző bizottság a közös gazdaság számára. — ÖSSZEGSZERŰEN nehéz lenne ezt meghatározni. Az azonban bizonyos, hogy a vét­kesekkel szemben alkalmazott eljárásunkkal elejét vettük a közös vagyon további herdálás á­nak, pazarlásának. A fegyeln határozatok egyszersmind Int például szolgálnak a közöst mé, csáki szalmájának tekintő gaV. dák számára, s visszatartjá! őket a hasonló cselekménye elkövetésétől, i, T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom