Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-16 / 39. szám

A NEB megvizsgált* Fogyasztói érdekvédelem a kereskedelemben Megyénk vásárlóközönségét, tehát az egész lakosságot érintő kérdést vizsgált meg nemrégi­ben a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A cél annak megálla­pítása volt, hogy az üzletekben eladott áruk súly, minőség és ár szempontjából megfelelnek-e a követelménynek, történik-e súlycsonkítás, árutúllépés stb. 30 állami és 33 földművesszövet­kezeti kereskedelmi egység mun­káját ellenőrizték. A bolti vizs­gálatokon túlmenően ellenőrzést végeztek a megyénkben működő négy FÜSZÉRT-fiókban, két lisztcsomagolással foglalkozó malomban és a zsírkiszerelést A leleplezett szépítés A városi tanács vb titkára érdeklődéssel „bányászta” elő az irattárból pár esztendőre visszamenőleg a parkosítás fejlődéséről szóló jelentéseket, kimutatásokat. Az utóbbiakat különválogatta. Tanácsülés! előterjesztés készítése ösztö­nözte annak összegezésére, hogy az elmúlt négy év alatt mekkorát növekedett a várost szépítő parkok területe. Az előtte fekvő papírlapon egymás alá kerültek a gyara­podást jelentő, négyzetméte­rekben kifejezett számok. Utá­na gyors összeadás, s a vég­eredmény tekintélyes adata joggal töltötte el kellemes ér­zéssel. — Ez igen. ez aztán fejlődés! — gondolta elismerőn. — Űjabb sokatmondó tény a beszámo­lóhoz. Abban a pillanatban tömött irattartóval az apparátus egyik dolgozója lépett be. — Hoztam a pontos katasz­tert a város parkjairól. Mind­egyiknek megvan a rajza is... _ A vb-titkár nyomban előszed­te a dosszié tartalmát. Tekinte­tével végig futott a rajzokon. Aztán a kimutatásban pillan­tott, de hirtelen ráncok szöktek a homlokára. — Még ilyet! Érthetetlen... Hogyan lehet, hogy a felmérés kisebb területről tanúskodik, mint a négy év alatt gyarapo­dásként jelentett park-négyzet­méterek száma?... * Magyarázata egyszerű. Szépí­tettek, felfelé kerekítettek a je­lentések. Pedig hej, de felesle­ges az ilyen „porhintés”! Az élet, a valóság előbb, vagy utóbb de kíméletlenül leleplezi az ef­félét. Kicsi és nagy dolgokban egyaránt.- ^ * =•» * végző Kiskunfélegyházi Vágó­hídon. Sok kicsi sokra megy Sajnos, a kereskedelmi háló­zat fejlődése nem jár együtt a fogyasztói érdekvédelem javulá­sával. A vizsgálat során — 10 nap alatt — a NEB 97 alka­lommal 431 féle cikket vásárol­tatott meg különböző helyen. Az eladók 36 esetben számoltak többet, kilenc esetben pedig ke­vesebbet. Igaz, hogy nem nagy összegekről van szó, de az elő­fordulás gyakorisága mindenkép­pen indokolttá teszi a kérdéssel való foglalkozást, hiszen — a közmondással élve — sok kicsi sokra megy. Ezen túl azonban erkölcsi oldala is van a jelen­ségnek. Előfordulnak eléggé sú­lyos esetek, mint például a me­gyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 3106. számú bajai bolt­jában, ahol a 32 forintos felvá­gottat sorozatosan 40 forintért adták. A károk 70 százaléka a pontatlan számolásból, 30 szá­zaléka pedig az elhamarkodott mérésből, a mérlegek helytelen beállításából ered. A több éves tapasztalat azt mutatja, hogy a fogyasztók megkárosítása leginkább az élelmiszerüzletekben és a ven­déglátó egységeknél fordul elő. Egyes eladók, pincérek, szinte természetesnek veszik, hogy 10 —20 fillérrel, vagy ennél na­gyobb összeggel is többet szá­moljanak. Ezek ellen természe­tesen eljárás indul, és megkap­ják büntetésüket. Hiba azonban, hogy helyenként laza az ellen­őrzés, s ha ki is derül a sza­bálytalanság, az elkövetők leg­többször csak egészen enyhe büntetést, igazgatói figyelmezte­tést kapnak. Ritka a fegyelmi úton történő felelősségrevonás, még ritkább, mondhatni isme­retlen az ilyen ügyek társadal­mi bírósági tárgyalásra. Az eré­lyes fellépés, a határozott in­tézkedés pedig feltétlenül meg­mutatná a hatását. Az előrecsomagolt áruk ellenőrzése A népi ellenőrök azt is meg­állapították, hogy a boltokban, vagy iparilag előrecsomagolt áruknál előfordulnak súlyhiá­nyok. Főleg a lisztnél és a rizs­nél tapasztalták ezt. Az előbbi­nél a felületes csomagolásból ered a hiány: kibomlik a gyenge ragasztás és elszóródik a liszt. De leginkább a rizsnél talált hibát a NEB. A boltok készle­tében levő zsákokban tárolt rizsnek 25 százaléka kevesebb mint ami az átvételi jegyzéken szerepel. Nem ritka, hogy az 5 > kilogrammos zsákból 50—60 de­ka hiányzik. Kedvező eredmény­Nagyüzemileg gyártják az alkoholszondát A közlekedési rendőrség al­koholkimutató csövekkel álla­pítja meg közúti járműellenőr- zései, balesetvizsgálatai alkal­mával, hogy a gépkocsivezető fogyasztott-e alkoholt. A kis ké­szüléket eddig egy szövetkezet állította elő. kizárólag a rendőr­ség részére. A Reanal Finom- vegyszergyár most berendezke­dett az alkoholkimutató csövek nagyüzemi gyártására, hogy ne- csak a rendészeti hatóságokat, hanem a közlekedési vállalato­kat is el lehessen látni a szük­séges mennyiséggel. A készülék birtokában a teherfuvarozó, az autóbusz. a taxi vállalatok és a villamosvasutak már munkakez­déskor vagy ellenőreik révén üzem közben is vizsgálhatják, hogy kocsivezetőik nem hajtot­tak-e fel munkába állás előtt «agy közben egy-két pohárral. nyel járt viszont a csomagolt zsír súlyának ellenőrzése. Itt nem talált hibát a vizsgálat, ha­sonlóan a boltokban előrecso­magolt árukhoz, amelyeknél szintén nem fedeztek fel emlí­tésre méltó fogyatékosságot. Utóellenőrzés — hatékonyság A vásárlók érdekének védel­mében történt ellenőrzést a NEB nyolc hónappal az alap­vizsgálat után megismételte. Mi­vel az alapvizsgálat főleg a pon­tatlan mérés és a hibás számo­lás vonatkozásában talált hibá­kat, az utóellenőrzés is főleg ezt célozta. A 41 próbavásárlás kö­zül 16 alkalommal észleltek súlyhiányt a népi ellenőrök. Ez 39 százalék az alapvizsgálat 37,1 százalékos arányával szemben. Egyáltalán nem lehet tehát ezt mondani, hogy a kereskedelmi szervek, egységek vezetői, dol­gozód megszívlelték volna a ko­rábbi figyelmeztetést, és a sza­bálytalanságok megszüntetésére, törekedtek volna. Pedig első­sorban a belső ellenőrzés, az el­árusítók gondossága, becsületes­sége változtathat a helyzeten. Természetesen a vásárlók megkárosításának aránya nem mindenütt egyforma, és szinte városonként változó. Legna­gyobb Kiskunhalason, ahol a megyei 25,6 százalékkal szem­ben 38 százalék a súly-, vagy árkülönbözettel eladott cikkek aránya. A következtetés az alapvizs­gálatéhoz hasonló: a belső el­lenőrzés lazasága és az enyhe büntetések, amelyek elsősorban közrehatnak a fenti hibák, sza­bálytalanságok létrejöttében. Igaz ugyan, hogy az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség megyei szervének bírságolási statiszti­kája szerint az egy bírságra eső összeg 219 forintról 298-ra emel­kedett, de úgy látszik ez még­sem elegendő. A minimális ösz- szegű büntetések nem alkalma­sak arra, hogy visszatartsák azt a néhány eladót, aki hajlamos a „tévedésre”. Niylvánvaló, hogy nem csupán büntetésekkel és elsősorbaft nem azokkal kell elérni a kí­vánt eredményt. Elsősorban ar­ra van, szükség, hogy a bolti el­adókat megtanítsák a szocialis­ta kereskedelemre, hogy ne csak szakmai, de erkölcsi szempont­ból is fejlődjenek, előbbre lép­jenek. Éppen ennek érdekében kell megszívlelniük a NEB-vizs- gálat által felderített ténye­ket is. Gál Sándor Jó dolog fiatalnak lenni A FELSÖSZENTIVÁNI tsz- ekben dolgozó ifjúmunkások ke­resete vonzó hatású a városba került fiatalokra. Érthető, hogy közülük ezekben a napokban egyre többen érdeklődnek a kö­zös gazdaságokban. De vallja­nak erről a tények. A Vörös Október fiatal mun­kásai megelégedéssel beszélnek a keresetük alakulásáról és a megbecsülésükről. Az ifjúmun­kás nők 80 munkaegység eléré­se után 1600 forint, 100 munka­egység után 2400 forint, 120 munkaegység elérése után pedig 3200 forint hűségjutalmat kap­tak keresetük mellé. A fiatal­emberek 120 munkaegység tel­jesítése után 1600,160 munkaegy­ség után 2400, 200 munkaegység után pedig 3200 forint ifjúsági hűségjutalomban részesültek. Kilenc KISZ-es fiata\ például együttesen 2253 munkaegységet teljesített, s így személyénként 2400 forint prémiumhoz jutot­tak. Pontosabban a jutalmat kukoricában kapták meg, mely­nek szabadpiaci értéke 3200 forint. MUNKÁJUKNAK anyagiak­ban kifejezett elismerése mel­lett egyéb vonatkozásokban is megbecsüljük fiataljainkat. A művelődési házban a rendelke­zésükre bocsátottunk egy nagy klubhelyiséget, ahol a község két KISZ-szervezetének ifjúsága naponta találkozik, együtt szó­rakozik. Külön tv-jük, lemez­játszójuk van, magnetofon, rá­dió, ifjúsági zenekar, különböző szakkörök, könyvtár, napilapok, folyóiratok, asztalitenisz stb. mind-mind a városi színvonalú szórakozásukat, művelődésüket szolgálják. EZÉRT lehetünk tanúi a vá­rosra került fiataljaink haza­vágyódásának. Mert Felsőszent- ivánon jó dolog fiatalnak lenni. Varga Ferenc Tervek, gondok a csengődi Aranyhomokban A község három szakszövet­kezetének egyesüléséből jött létre tavaly a csengődi Arany­homok Szakszövetkezet. Szék­háza a főutca egyik tekintélyes épülete. Ide futnak össze a fa­lu mezőgazdasági életének szá­lai, itt kerestük meg Gucsi Im­rét, a szakszövetkezet elnökét. Mivel az Aranyhomok elsősor­ban szőlő- és gyümölcstermelés­sel foglalkozik; a telepítések helyzetéről tu­dakozódtunk először. — Sajnos, a telepítések ide­jén nem mindegyik jogelőd szakszövetkezetünk fordított kellő gondot a jó talajelőkészí­tésre és a megfelelő ültetésre. Emiatt a megeredés hiányos, a talaj rendkívül tarackos. Nagy gondot jelentett tavaly a gyom­irtás és tetemes költségbe ke­rült. Telepítéseink közül a volt Dózsa Szakszövetkezet 22 hol­das almása a legjobb. Az idén birkózhatunk a gyü­mölcsösöknél jelentkező hiá­nyok pótlásával. Az őszibarac­kosnál az ültetés módja és a csemete nem volt megfelelő, s így közel 50 százalékban pót­lásra szorul. Az ősz folyamán az alma és a sárgabarack-tele­pítéseket „foltoztuk” ki mint­egy 2600 gyümölcsfával. Húsz holdon pedig a szőlőpótlást vé­geztük el. Az említettek mellett az idén a gyümölcsösök védel­mét tekintjük főfeladatunknak. — S hogyan állnak a talaj­erő utánpótlással és a gépe­sítéssel? — A talajerő visszajuttatás sem könnyű dolog Csengődön. Tavaly a juh- és lóállományunk trágyája mellé úgy szereztünk szervesanyagot, hogy a község­ben levő idegen szarvasmarhák kamrájait is elláttuk szalmával* törekkel. Ezenkívül tőzeggel is javítottuk a talajt. Az idén a maximális szervestrágya-meny- nyiség beszerzésére törekszünk* s ahol lehetséges, zöldtrágyá­zást alkalmazunk, műtrágyából pedig szeretnénk megháromszo­rozni a tavaly kiszórt mennyi­séget. Ez feltétlenül szükséges, ha megfelelő termést akarunk. A gépesítésben sikerült előbb­re lépnünk. Vásároltunk egy Super-Zetort, pótkocsit, füg­gesztett tárcsát, talajmarót, cséplőgépet és egy műtrágya­szórót. Ezenkívül van egy Ra- pidtox Il-nk is, és megrendel­tünk egy diszktillert. Tervfela- ladaink megoldásához szinte nélkülözhetetlen még egy-két UE—28-as, egy RS—09-es, pót­kicsik és különböző munkagé­pek. — Sok gondja közül mi fog­lalkoztatja a leginkább a szakszövetkezet vezetősé­gét? OKU LÁS A napokban ta­núskodnunk kellett egy vidéki bírósági tárgyaláson, amo­lyan átkozott la­kásügyben. Apa és fia akaszkodtak össze, rútul, szé­gyenletesen. Az if­jabb már félig-med- dig ki is dobta a házból az idősebbet, veszedelmes fenye­getésekkel már-már ásót-kapát ígértek egymásnak — s vé­gül a dúló harag bíró elé került. A bíró derék, hu­mánus lélek. — Mondja ifjabb Kovács Antal — kérdezte — van magának fia? — Van — felelt az ifjabb. — Két szép kisfiam van. — No jó. Azt meg tudja ugye, hogy egyszer majd maga is öregember lesz. — Hát, ha meg­érem, bizonyosan az leszek. — Figyeljen hát most rám — emelte föl a szavát a bíró. — Én egy torontáli sváb faluból való vagyok. Ott is elő­fordul néha ilyen csúnya, bűnös csa­ládi veszekedés. Egyszer, egy ilyen alkalommal, a már családos fiú neki­ment elaggott ap­jának, megragadta és hurcolta a kapu felé, hogy kivesse az utcára. Mikor már a kapuig tusa- kodtak, ott az öreg megvetette a lá­bát, s hangos jaj­szóval kiáltott: — Fiam, ne vonszolj tovább. Itt meg kell állnod! — Miért? — dühösködött a fiú, mire apja felzokog­va nyögte ki: Azért, mert harminc esz­tendeje én is csak idáig hurcoltam szegény apámat... — Megértett en­gem, ifjabb Kovács Antal? S ekkor hirtelen megtörtént a színes fénybe fellobbanó fordulat: öröm, a megvilágosodás, a felismerés, a reve- láció öröme tört ki a fiatalemberből: — Megértettem, bíró úr. Az öreg felé for­dult: — Apám, bocsás­son meg. Most na­gyot okultam. El­intézünk mindent békességben. Kö­szönöm, bíró űr. Most aztán az öreg is könnyebben felcihelődött. Oda­lépett az asztalhoz, s meg-megcsukló hangon elmondta a maga rövid mondó- káját: — Én is mögér- töttem, kérőm. Csakhogy néköm mán késő. Mer’ én is lator vótam az apámmal... De most mán hiába oku­lok! ... Tanúvallomásunk szerencsésen fölös­legessé vált. S. Gy. Elegendő munkaerőt keríteni a szőlő és gyümölcsápoláshoz, az aratási-cséplési munkákhoz. A helyi pártvezetőségtől kezdve a községi tanácsig mindenkit foglalkoztat ez. Az aratás-csép- lés gondját megoldaná egy kombájn. Vennénk is, ha kap­nánk! Hónapok óta hajszolunk egy SZ—4-est hasztalanul. Ez idáig nem sikerült eladót talál­nunk. .. Még tart a tél, fagyosan ko­pog a föld háta. A gazdák gon­dolatai azonban már messze járnak. Egyengetik az utat, hogy tervszerűen kezdődhessen a munka az idei célkitűzések megvalósításért. Moravcsik Árpád PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel Kiadja a Bflcs megye) Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanacsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér I ,* Telefon 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dn i nőnapra 13 formt Bacs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon; 11-85. Index: 25 065,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom