Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-16 / 39. szám

>905. február 10. keflS *. oldal Az igyekezet néni hiábavaló Üjítási gondok és eredmények a Kiskőrösi Gépállomáson A megye mezőgazdasági újí­tásai iránt érdeklődő újságíró nem először írja le Walter Menyhértnek, a Kiskőrösi Gép­állomás főmérnökének a nevét. Jó két éve többször is beszá­moltunk legnevezetesebb és leg­hasznosabb újátásáról. a lánc- présről. Most arról érdeldődöm tőle, bogy a hidraulikával működő ötletes szerkezetet ismerik-e a gépállomás kerítésén túl is. *— Hogyne! —■ feleli azonnal. — A Földművelésügyi Minisz­térium Gépesítési F őosztálya Kiskőrösön kívül négy körzet- központot jelölt ki, ahol fel­újítják az elhasználódott her­nyótalpakat. Egy-egy körzethez három-négy megye tartozik, s a központok a következők: Ka­posvár. Hajdúböszörmény, Hort, Abda és végül Kiskőrös. Révbe ért a láncprés A kagylót gépállomás Cseng a telefon. Németh László, a igazgatója veszi fel: — Halló ... Hajdúböször­mény? Itt Kiskőrös. Igen, elké­szült a présük, máris küldhet­nek érte valakit, aki egy hétig itt tanulja a kezelését. Anélkül nem adjuk oda. Lehetőleg a gépekhez értő embert küldje­nek. Jó... jó, foglalunk néki szobát. Tehát már itt tartanak. Ezt mindenesetre jó hallani. Az ed­digi egy préssel másfél év alatt két és félmillió forint megtaka­rítást értek el. Egyetlen lánc felújításakor nyolc és félezer forinttal kisebb a kiadás, mint­ha új láncot vennének. Arról nem is szólva, hogy az új lánc kiutalására sokszor hónapokat kell várni, s addig a gépnek állnia kell. Walter Menyhért révbe ért hasznos újításával, önkéntele­nül tör fel belőlem a kérdés: — Tehát elégedett ember? — Nagyjából — mondja, s le­süti a szemét, mintha restelné tovább folytatni. — Tudja, az újítási díj... A minisztérium még tartozik 13 és félezer fo­rinttal. Nem akarják kifizetni. Az újítási felelős azt mondta: „önnek bizonyára igaza van, de azért az ügyet inkább adja bí­róságra. Jobb, ha ott döntenek felőle.” Mást nem telhetvén, a bírósághoz fordultam. Várom a tárgyalást. De nem tétlenül várja A láncprés óta már két újabb, szintén figyelemre méltó újítása született. Csörlő és csiiiagkerék Az egyik a dózer tolólapjá­nak 'hidraulikus emelője. Bár a szerkezet még nem tökéletes, érdekes körülmény hívta élet­re. Jelenleg ugyanis, szerte az országban, a csörlős emelő az elterjedt, amelyet a Ceglédi Jár­műjavítóban gyártanak. Csak­hogy az alkatrészek pótlására nem gondolták... Tessék új csörlőt venni, „mindössze” 40 ezer forintba kerül — ajánlja a járműjavító, hogyha elkopott akár egyetlen alkatrész is. Ez bizony drága mulatság. Annál is inkább, mert a Waliter-féle hidraulikát 12 ezer forintból elő lehet állítani. A megtakarítás egyszerű számtani művelettel kimutatha­tó. A megyében található 220 lánctalpas csörlőjének fele évente egyszer felújításra szo­rul. A másik újítás. a l&ncot meg­hajtó csillagkerék, már kipró­bálás alatt van. Újonnan ez az alkatrész 6500 forintba kerül. A gépállomás főmérnöke ezer \ forintos költséggel újítja fel. Kicseréli az elkopott fogkoszo- szút. Korábban az egész kere­ket eldobták,.. Végleges munkahely Űjabb kérdés tolakszik elő: a gépállomáson megkapja-e a szükséges segítséget? — Nem panaszkodíhatotm — hangzik a magabiztos válasz. — Tizennégy éve dolgozom itt. A gépállomást végleges munka­helyemnek tekintem. És segíte­nek a munkatársaim... Közöt­tük Kiss Károly mérnök, aki egy éve került ide, és már ne­ki is van egy újítása, amelyet nemcsak itt, hanem a Kecske­méti Gépállomáson is alkalmaz­nak. Jelenleg országos elbírálás előtt áll. Ugyancsak a csillag- kerékről van szó, amelyet a ja­vításkor két személy csak egész napos fáradságos fizikai mun­kával tudott levenni a tengely­ről. Az itt elkészített szerkezet­tel azonban egyetlen személv percek alatt leveszi a kereket, minden nehézség, és a rongáló­dás veszélye nélkül. A gépállo­más 42 lánctalpasára évente mintegy 250 ilyesfajta szerelés jut. A hidraulikus lehúzóval csupán az itteni gépállomáson félezer munkanapot takarítha­tunk meg. Bőven akad megoldásra, vagy tökéletesítésre v4ró feladat a mezőgazdaság gépesítésében. Walter Menyhért és társai en­nek a feladatnak a „megszál­lottjai”. Az újért való küzdelem sokszor álmatlan éjszakák és feszültséggel teli percek felál­dozásával jár. Igyekezetük még­sem hiábavaló. Hatvani Dániel A takarékos karbantartó brigád Lenin nevét viseli a Szegedi Ruhagyár bácsalmási gyáregy­ségének karbantartó brigádja, amely 1962. óta kétszer nyerte el a szocialista címet. Tavaly körülbelül négyezer forintot takarítottak meg a bri­gád ügyes kezű munkásai az­zal, hogy a * használt gépalkat­részekből újat fabrikáltak. Ré­szük volt abban is, hogy a gyár­egység 3,9 százalékkal túltelje­sítette 1964. évi tervét. Vállal­ták ugyanis, hogy a varrógépek javítási idejét átlagosan 10 percre csökkentik. A gépek 25 százalékához tartalék alkatré­szeket készítettek és így mind­össze a hibás darabok kicseré­lésére redukálódott a javítás. A brigád nevéhez fűződik egy ügyes újítás is. Patocskai Má­tyás műszerész bejárató készü­léket szerkesztett a varrógépek körforgójához. A vattabélésű téli védőöltözetek gyártása hosz- szú, folyamatos varrást igényel és ez erősen igénybe veszi a munkaeszközöket. Korábban az új — még be nem járatott — forgó alkatrészek gyorsan tönk­rementek. Az újítás bevezetése óta lényegesen kevesebb körfor­gó használódik el idő előtt. A kétszeres szocialista bri­gádra idén is nagy feladat vár. A gyáregység termelési elő­irányzata ugyanis 3,6 százalékos termelékenységnövelést ír elő. A terv megvalósítása érdekében a gyártás átszervezésén, a na­gyobb létszámú szalagok kiala­kításán kívül nyilvánvalóan to­vább kell csökkenteni a vesz­teségidőt is. Ez pedig nagymér­tékben múlik a karbantartók igyekezetén. B. D. Magyar áruk A megye ipara és mezőgazda­sága évről évre nagyobb meny- nyiségű árut termel exportra. Az Alföldnek ezen a részén ké­szült árucikkek ma már eljut­nak a világ minden tájára. A szocialista országokkal való élénk árucserékapcsolatok mel­lett^ jelentős helyet foglal el a tőkés országokba irányuló kivi­MegrendeEő a vegyipar A Vegyiműveket Szerelő Vállalat Ti- szakécskei Gyár­egysége (volt Per­metezőgépgyár) az idén körülbelül 30 millió forint értékű vegyipari berende­zést gyárt. A felső képünkön látható elektromos fűtésű ampullaszá­rító szekrények a Chinoin-gyár meg­rendelésére készül­nek. A korszerű berendezések első két darabját a Chi- noin egyik mérnö­kének tervei alap­ján állították elő Tiszakécskén. A gyár udvarán Hlavác György meós és Sánta Fe­renc, a lakatosbri­gád vezetője az utolsó minőségel­lenőrzést végzi az elszállításra váró dezinféktorokon. Ezeket a gépeket a Állatifehérje Fel­dolgozó Vállalat rendelte. (Alsó ké­pünk.) tel is. Ipari üzemeink az egyre bővülő hivatalos külkereskedel­mi kapcsolatok mellett időnként maguktól a közvetlen fogyasz­tóktól is kapnak véleményt; Ezek a levelek kedves, közvet­len hangon tolmácsolják, a vá­sárló közönség mint van meg­elégedve az áruval, sőt nemegy­szer újabb kívánságot, vagy ép­pen tanácsot is tartalmaznak. Kitűnő a töltött paprika Nemrég Thomas F. Kennedy londoni lakos levelét kézbesítet te a postás a Kecskeméti Kon­zervgyárba. — Engedjék meg — írta az angol fogyasztó —, hogy isme­retlenül is köszönetét mondjak kitűnő töltött paprika konzerv- jéikért. ízük, minőségük igazán becsületére válik azoknak, akik részt vesznek készítésében. Egy dolgot azonban szeretnék ajánlani a doboz kinyitásával kapcsolatban. Az önök instruk­ciója szerint forró vízben kell felmelegíteni. Én azt tapasztal­tam, hogy a kinyitás pillanatá­ban a belül fejlődő magas nyo­mású gőz kiszabadul és a para­dicsom szerteszét fröcsköl. Bi­zony meg is ijedtem az első al­kalommal. Ha viszont hidegen bontom fél a dobozt és tartal­mát egy lábasban felmelegítem, akkor is nagyon finom a kon­zerv. Ha a jövőben így javasol­ják a használatát, hozzájárulhat­nak árujuk forgalmának növe­kedéséhez is. Kár, hogy gyakran kifogy Itt a tízmilliós Londonban azt hiszem a legkoncentráltabban találhatóik a legkülönbözőbb élelmiszerféleségek. Részben Lengyelországiról, Magyaror­szágról, Bulgáriából kerülnek Angliába, s igen népszerűek a fogyasztók körében. Természe­tesen, ezúttal a magyar árukról szeretnék írni. Nagy kár, hogy gyakran a már jól ismert, megszokott cik­keket hiába keressük. London­ban például mostanában nem lehet kapni lecsót és az álta­lam dicsért töltött paprikát sem. Egy-két üzletben elvétve Angol fogyasztó véleménye a Kecskeméti Konzervgyár termékeiről kapunk hasonló román árut, de az nem olyan zamatos, mint az önöké és drágább is. A konzervkészítmények mel­lett meg kell említenem a gyu­lai kolbászt és a Herz-szalámit. Ezek az első osztályú áruk na­gyon keresettek annak ellenére, hogy drágák. Hasznos lenne azonban véleményem szerint több fajtát előállítani belőlük mint ahogyan a dánok és a né­metek teszik. Ilyen alapon töb­bet profitálhatnának az Önök vállalatai. Azután a magyar borok jó hírét is hallottam. Sok nyugati országban lehet vásárolni belő­lük, de sajnos, nálunk nem. A francia, német és jugoszláv bo­rok pedig meglehetősen drágák. Ezenkívül ami még számomra — és általában nálunk — nép­szerű: a magyar „Orion”-rádió és tv-készülék. Nagyobb reklámot Visszatérve a konzervekre a „Glóbus” uborka és a piros ma­nnáit paprika rendkívül kere­sett cikk. Az uborka dobozban, míg a paprika üvegben kelen­dőbb. A magyar konzervek íze, zamata a legjobb, a legmaga­sabb igényeket is kielégíti. A küllem, a konzervek adjusztálá­sa azonban — általános véle­mény szerint — rossz, csúnya. Többet kellene adniok a csoma­golásra. Ugyanakkor a választé­kot is bővíteni kellene. Ezenki vül a magyarok kitűnő áruikat nem reklámozzák megfelelően. Már pedig az angol piacon ez elengedhetetlenül fontos, mert az emberek így ismerik és szok­ják meg az önök árult. őszinte tisztelettel: Thomas F. Kennedy. N. O. Új magyar eke a homoktalaj®!! javítására A Magyar Tudományos Aka­démia anyagi támogatásával el­készült az Alagi Állami Gazda­ságban a Szabó—Almási—Hepp- féle homokjavító eke mintapél­dánya. Az új konstrukciójú gép az ország területének negyed ré­szét kitevő homoktalajok ré­szére készült, s mint ilyen, tu­lajdonképpen az első a magyar mezőgazdaságban. A homoki munkára az teszi alkalmassá, hogy lényegesen kisebb vonó­erőt igényel, mint az eddigi, hasonló munkagépek* vontatá­sához így nem szükséges lánc­talpas gép, elég a jóval köny- nyebb D—4—K traktor is. Az' eke a kívánt mélységben, egyen letesen teríti el a homokban r szerves javítóanyagokat — tő zeget es istallotrágyát — és egy úttal meg is műveli a talajt/ Az új magyar homokjavít ekét a nyár folyamán bemutat ják a homoktalajokkal foglal kozó budapesti nemzetközi ta nácskozás résztvevőinek is (MTI*

Next

/
Oldalképek
Tartalom