Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-14 / 11. szám
IMS. Január 13, szerda r & «Mat ü Gyulai-brigád „kis“ zárszámadása 550 versenyző Csaknem 57 forintot ér egy munkaegység A mezőgazdaság szocialista átszervezése után, 1962- ben, a kecskeméti Űj Tavasz Termelőszövetkezet területe megkétszereződött. A termelés megszervezésének a góndja pedig ennél is nagyobb mértékben növekedett meg. Ballószögben, ahol a termelőszövetkezet gazdálkodik, amiatt, hogy a szőlő, szántóföld, a zöldséges terület és a rét rendszertelenül, szinte dobásnyira váltogatja egymást, a termelésnek sajátos szerkezete alakult ki. Brigádterületekre osztották a közös földeket, amelyeken, az anyagi érdekeltség elvének alkalmazásával, a brigádok önelszámoló termelést lolytatnak. A hat brigád most különkülön — ahogy a tsz elnöke mondja — „kis” zárszámadást hold terméséért 16 475 forint bevételre tettek szert. A brigád tagjainak egyébként több mint a fele asszony, a férfiak átlagéletkora pedig felette van az ötven évnek. Közös óhajuk: legalább öt fiatal csatlakozna hozzájuk. Jól járnának, hiszen megvan a jó kereset lehetősége. Az 54 éves Bene János bácsi például az 500 munkaegységen felüli teljesítménye után 30 ezer forint jövedelemhez jutott. A brigádgyűlésen, vagyis a „kis” zárszámadáson a brigádvezető részletesen ismertette a betakarított és átadott termés mennyiségét, s tanulságos epizód, hogy amikor megbotlottá nyelve és megmásított egy számadatot, a tagok nyomban kijavították. Ez azt bizonyítja, hogy ismerik eredményeiket. Évközben is mindig tudták, hogy a különféle terményeknek mi az átvételi ái'a, és gyakran önmaguk is kiszámították: az értékesítés után mennyivel növekedett a munkaegység értéke. A munkákat egyébként úgy szervezték meg, hogy teendőik előtt mindig megbeszélték, kinek mi a feladata. Jó lóimé, ha a kecskeméti Üj Tavasz Termelőszövetkezet Il-es számú brigádjának a példáját követnék, s nemcsak ebben a tsz-ben, de másutt is. Nem bánnák meg. G. Gy. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok termelési versenyének eredményeit az elmúlt napokban összegezte a KISZ kiskunfélegyházi járási bizottsága. Ennek során megállapították, hogy a járás fiataljai közül növénytermesztésben a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben dolgozó Dávid István munkacsapata érte el a legjobb eredményt. A hattagú munkacsapat 42 hold kukoricát művelt és a tervezett tizennégy mázsás átlaggal szemben májusi morzsol than számítva 21,6 mázsa átlagtermést ért el. A közös gazdaságok kertészeteiben dolgozó" fiatalok versenyében a pálmonostori Béke Tsz KlSZ-istái érték el a legjobb eredményt. Csányi Anna ifjúsági munkacsapata fűszerpaprikából a tervezett 156 ezer forinttal szemben 226 ezer fönntart. Közülük egyről, a Gyulai Elek vezette Il-es számúról adunk részletesebb tájékoztatást. Befejeződött a készletek felmérése Több mint 48 ezer hektoliter rejtett bort találtak Az 57 főből álló brigád az elmúlt évben elismerésre méltó eredményeket ért el az általa művelt 117 holdas területen, amelyből 64 kh a vegyes gyümölcsössel köztes szőlő. Paradicsomot tíz, kukoricát pedig 32 holdon termesztettek a brigád tagjai, összes terményük értéke jóval meghaladta a 900 ezer forintot. A munkákat a brigádtagok közösen végezték, munkaegységre, s közöttük a termés forintban kifejezhető értékének a 40 százaléka kerül felosztásra. Egy munkaegység pénzbem értéke 37 forint 20 fillér, minthogy azonban kukoricából, burgonyából, s takarmányrépából — szintén munkaegységre — természetbeni részesedést is kaptak, így összesen 56,90 forintot ér egy-egy munkaegység. A szép jövedelem a brigádtagok derekas helytállását tükrözi. Az említett régi telepítésű, s vegyes termőképességű szőlőkből például átlag 17,08 mázsa, 8112 forint értékű termést takarítottak be, s az ugyanazon szőlőkben termett és értékesített vegyes gyümölcs értéke is elérte holdankénti átlagban a 3581 forintot. Paradicsomból egy-egy Az elmúlt év kiváló szőlőterméséből származó borkészletek felmérése a pénzügyőrség dolgozóinak állhatatos munkájával január elején befejeződött. A lelkiismeretes, mindenre kiterjedő felderítés is eredményes volt, hiszen az összes bejelentett borkészleten kívül pénzügyőreink 48 664 hektoliter készlettöbbletet és rejtett bort találtak a termelőknél. Ez a jelentős mennyiségű bor a népgazdaság adóalapját nem kevesebb mint 24 millió 332 ezer forinttal növelte. Tovább folytatódik a felderítés A borkészletek felmérésével párhuzamosan a pénzügyőrség dolgozói nem feledkeztek meg a még elrejtett bormennyiségek felkutatásáról, azok megadóztatásából, sőt, a lelkiismeretlen termelők megbírságolásáról sem. íme, néhányan a borrejtegetők közül. December 16-án Kullai Imre Hetényegyháza, Szarkás 17. sz. alatti termelőnek 23 hektoliter bor volt a készlete. Január 5-én egy nem várt ellenőrzés meglepő eredményre jutott. A 23 hektoliter bor 442 literrel növekedett. Vajon honnan a többlet? Kullai Imre elrejtette! A bor adóját, 2210 forintot be kell fizetnie, elvonják tőle a borkedvezményt, sőt, a szabálysértési hatóság meg is bírságolja. Hasonló az előbbihez Marton Gergely Kecskemét, Budaihegy 91. és ifjú Kosa Imre Ballószög 95. szám alatti termelők esete. Mártonnál 447, Kosánál pedig 300 liter rejtett bort talált a pénzügyőri ellenőrzés. A két borrejtegetőnek 4900 forint boradót kell fizetnie, a borkedvezmény megvonásáról és a büntetésről nem is beszélve. Bealkonyodott a zugbormérőknek A megyei pénzügyőrség szakaszai között az elmúlt évben eredményes versengés bontakozott , ki. Ebben a kecskeméti szakasz szerezte meg az elsőséget. A pénzügyőrök 569 esetben derítettek fel pénzügyi szabálysértést, s 896 ezer forint, a népgazdaság elől elvont adót állapítottak meg. Különösen eredményes volt a zugbormérők ellen folytatott küzdelem. A megyében az elmúlt évben összesen 421 jogosulatlan italmérést derítettek fel, s ebből a kecskeméti szakasz dolgozói 133 zugbormérőt lepleztek le. A fenti összehasonlítás kétségtelenül bebizonyítja: a megyeszékhelyen az eddiginél is erőteljesebb intézkedésekre van szükség a zugbormérők megfékezésére. Újabb veszély: a tiltott pálinkafőzés A kecskeméti pénzügyőri szakasz munkájának értékelése közben a pénzügyőrség megyei parancsnoka megjegyezte: A zugbormérők mellett ebben az esztendőben a tiltott pálinkafőzők is nagy gondot okoznak majd. Sok igazság van ebben, hiszen a Belkereskedelmi Minisztérium tíz-tizenkét százalékkal emelte az égetett szeszesitalok árát. Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium és az Élelmiszeripari Minisztérium közös határozata átlagosan 13 százalékkal emelte fel a termelők által főzetett pálinka adóját. Ez az intézkedés valószínűleg elszaporítja a tiltott pálinkafőzők számát. Az elmúlt évben 151 ilyen esetben — ebből negyvenet Kecskeméten — derítettek fel a megyében. A pénzügyőrség természetesen igyekszik meggátolni ezeknek elterjedését, de a lakosság támogatását nem nélkülözhetik. Gémes Gábor Közéleti emberek Titkár, a költő — Mikor mondható el egy emberre, hogy kommunista? A kérdés mintegy kétórás rapszódikus beszélgetés után hangzott el a kiskőrösi községi pártszékház titkári szobájában. A megkérdezett elgondolkozva simította hátra gesztenye színű, hullámos haját, s kinézett az esőpermettel beszórt utcára. — Sokat töprengtem ezen magam is, főként az utóbbi években, és elsősorban a saját évjáratommal kapcsolatban. Huszonnyolc éves vagyok, a múltat kisgyerek fejjel éltem át, a régi társadalmi rendszer megdöntésében és a felszabadulás utáni politikai és egyéb harcokban nem vehettem részt. Nem messze van innen Imrehegy, ahol felnőttem, ahol szüleim élnek," ott voltam úttörő-, DISZ-, MSZBT-, tanácsi és postafiók-vezető. Erről az időszakról csak azt tudom mondani: Igyekeztem jól ellátni, amit rámbíztak, de — mint a legtöbb fiatal — valahogy mindig többre vágytam. Nagyobb, jelentősebb tettekre. Ám azt is éreztem, hogy a tudásom, a tapasztalatom kevés mindehhez, s amikor elmehettem öthónapos KISZ vezető-. szülőfaluiéról képző iskolára — nagyon örültem. Ezután voltam járási KISZ-titkár, dolgoztam a járási pártapparátusban, innen ismét a járási KISZ-bizottság élére kerültem. Közben elvégeztem levelező úton a mezőgazdasági technikumot, jelenleg pedig a marxizmus—leninizmus esti egyetemének vagyok másodéves hallgatója. Juhász István, a kiskőrösi községi pártbizottság titkára abbahagyja a szót, s az asztalfiókból stencilezett papírlapokat vesz elő, az MSZMP kiskőrösi községi vezetőségének határozati javaslatát, amit a múlt év december 8-i községi pártértekezlet emelt határozattá. — Lehet, hogy frázisnak tűnik, de valahogy úgy tudnám megfogalmazni kérdésedre a választ: Itt, Kiskőrösön az az igazi kommunista, aki e határozatért minél többet, minél jobban akar és tud cselekedni Hiszen a község kommunistái a VIII. kongresszus és az 1962. évi járási pártértekezlet határozatai alapján dolgozták ki ezt a munkaprogramot, ami nemcsak az emberi jólét emelésének, a tudat alakításának igényét, céljait, hanem a megvalósulás útját és eszközeit is dokumentálja. Mielőtt felkerestem Juhász elvtársat, akit alig egy hónapja választottak meg a község párttitkárának, sokat hallottam másoktól róla. Idősebb, fiatalabb elvtársak, munkatársai, ismerősei, barátai így jellemezték: őszinte, szókimondó ember, akit szeretnek a községben. Van tekintélye, népszerű, s mindenkivel szót tud érteni. Szerényen elmosolyodott, amikor ezt megemlítettem előtte, de aztán komoly hangsúlyt nyertek a mondatai: — Soha nem hajhásztam a népszerűséget, sőt emberi hibáimból sem csináltam titkot, s igyekeztem mindenkihez jó szándékú és tárgyilagos maradni. Ha valakinek igazat adtam, ezt az igazságot nemcsak szavakban ismertem el, hanem a gyakorlati munkában is felhasználtam észrevételét, véleményét. — Mint párttitkár erre vonatkozólag nem tudok még sok példát mondani, de mint volt ifjúsági vezető, azt tapasztaltam: ha az emberek között élünk, ismerjük gondjaikat, problémáikat, nem maradhat el az eredmény. Az ifjúsági mozgalomban szerzett tapasztalatokat nagyszerűen kamatoztathatom új beosztásomban, s arra még inkább büszke vagyok, hogy mint sok más fiatalt, engem is a KISZ nevelt párttagnak, vezetőnek, kommunistának. A fiatal párttitkár most ismerkedik új feladataival. Hogyan látott munkához? — erről kérdezgettem a továbbiakban. — Nyolc szakszövetkezet, üzemek, ktsz-ek, iskolák, intézmények, vállalatok működnek Kiskőrösön. Igen jól esett, hogy Nagy Mihály, a gépállomás, Nagy Imre, a konzervgyár párttitkára, és más elvtársak, már a megválasztásom napján meginvitáltak. Enélkül is mentem volna, és megyek is, hiszen ily módon alaposabban megismerhetem a helyi gondokat, feladatokat és főként az embereket, kiknek bírálatában, véleményében, segítő szándékában én az előrehaladás egyik eszközét látom. Kezbe veszi, lapozza a községi pártértekezlet határozatát: — Párttagokat, pártonkívülieket bőven ellát tennivalókkal ez a határozat — mondja. — Az ipar. a mezőgazdaság, a kereskedelem, a községfejlesztés, a kultúra, a párt- és tömegszervezetek vezetői, dolgozói egyaránt megtalálják ebben a reájuk eső feladatokat. S remélem, támogatnak, segítenek új tisztségem ellátásában, e határozatok megvalósításában. Bubor Gyiíte fos bevételhez jutott. Kétszázkilencezer forintos évi bevételi tervüket több mint a duplájára teljesítették és 450 ezer forint jövedelemre tettek szert. Silózásban a tiszaújfalui Tisza Tsz Benkó István munkacsapata, baromfitenyésztésben a tiszaújfalui Alkotmány Tsz Juhász Margit vezette munkacsapata, a tehenészek versenyében a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tisz tehenésze, Szabó Erzsébet, a traktorosok versenyében pedig az alpári Búzakalász Tsz erőgépvezetője, Fekete István érte el a legjobb eredményt. A járás közös gazdaságaiban folyó munkaversenyben az elmúlt évben több mint 550 fiatal és 39 munkacsapat vett részt. Közülük 178-an a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok megyei versenyébe is beneveztek. — Együttvéve 268 hold kukoricát, 76 hold cukorrépát, 50 hold napraforgót és 353 hold egyéb kapásnövényt ápoltak, azonkívül 283 hold kertészetben különböző zöldségféléket termesztettek. A szorgos munkájuk eredményéként elért terven felüli bevétel csupán a kertészetben meghaladja a félmillió forintöt. Baromfiból 380 mázsát, tejből 680 hektolitert értékesítettek a fiatalok jó munkájának eredményeként terven felül. N. J. Hiszékenység Anekdoták szenvedő hőse, legendáknak beillő történetek szereplője volt a múltban a rászedett ember. Szélhámosok, ügyeskedő ügynökök éltek vissza tájékozatlanságával, csalták ki pénzét, sóztak nyakába értéktelen holmit. Mint társadalmi jelenség, ez már a múlté, de mint egyedi esettel sajnos, még manapság is találkozunk. Előfordul, hogy „ügyeskedők” lóvá tesznek hiszékeny embereket, búsás tandíjat fizettetve velük naivitásukért. A rendőrség a közelmúltban leplezte le „nopperek”, lelkiismeretlen ügynökök hálózatát, akik a fővárosba bútorvásárlásra érkező falusiakat a méregdrága kisiparoshoz irányították. Az ügynök százalékot kapott, a kisiparos jó áron túladott ósdi bútorain, csak a vevő járt rosszul..« Kettőn áll a vásár — ritkán gondolunk arra, amikor a rendőrségi krónikában hasonló ügyet olvasunk. Házasságszédelgő —, s akik hittek neki, üzletember, aki mindent megszerez —, akik előleget adtak neki, üzenetet hozó jó asszony —, s aki egyedül hagyta a lakásban: elválaszthatatlan. A szélhámos csak akkor élhet meg, ha vannak, akik hagyják magukat rászedni! „Csomagban kaptam” — mondja az újmódi kofaaszszony, s búsás felárral adja azt, amit az állami üzletben vásárolt. „Príma minőség!” — állítja az álkisiparos, s elsózza a ragyogóra kikent-kifent, szúette bútort. „Meglesz az esküvő!” — így a házasságszédelgő, csak éppen útiköltséget kér, meg kölcsönt, mivel nem létező saját pénzét éppen ház, telek, stb. vásárlásba fektette ..: Hiszünk neki? Előfordul! Sokszor bizony nem teszünk különbséget bizalom és oktalan hiszékenység között, nem mérjük meg az embert, őszintén szól-e hihetünk-e neki? Az áldozatok, a rászedettek aztán legtöbbször csak a bíróságon jönnek rá, kiben bíztak meg, kinek a szavát hitték. Legyünk bizalommal egymáshoz, de ne legyünk hiszékenyek. Más kárán tanul az okos! (m. o.)
