Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-07 / 5. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A. MAGVA«. SZOCIALISTA MVHiOKÁSPART BACS-IOSKV.'IM .megyei lapja * XX. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 4ríl 60 filter 1965. JANUÁR 7, CSÜTÖRTÖK Százmillió forintot ér a közös vagyon Zárszámadás előtt megyénk szakszövetkezetei Huszonkilenc szőlő- és gyü­mölcstermesztő szakszövetkezet készít zárszámadást megyénk­ben a múlt évi gazdálkodásról, — legtöbbjük immár negyed­szer. Közülük 22 a kiskőrösi já­rásban, egy Kiskunmajsa, egy Kiskunhalas és öt a megyeszék­hely határában működik. Jórészt befejezték a közös va­gyon leltározását, s értéke eléri a százmillió forintot. Az egy évvel korábbihoz képest mintegy 25 millió fo­rintos a növekedés. Ez azt is jelenti, hogy átlago­san egy-egy szakszövetkezetre számítva majdnem egymillió fo­rintos gyarapodás jut. A múlt esztendőben tehát a közös gaz­dálkodás alapjai nagyot fej­lődtek. Nagyobb felét a közös va­gyonnak az új ültetvények al­kotják. Eddig több mint kétezer holdon nagyüzemi szőlőt és ke­vés híján 800 holdon gyümöl­csöst létesítettek. Telepítettek ezenkívül feketeribizl.it is, 39 holdon; továbbá 15 hold szamó­­cást. Legnagyobb szőlőterülettel a keceli szakszövetkezetek ■— az Űj Élet, a Kinizsi, a Béke — rendelkeznek, ugyanakkor a csengődi Aranyhomok Szakszö­vetkezet csaknem másfél száz holdon létesített új gyümöl­csöst. E gazdaságok többnyire eleget tettek a második ötéves tervben meghatározott telepítés’ feladatnak, sőt helyenként tál is teljesítették azt. Meg kell je­gyeznünk, hogy a szakszövetke­zetek nagy gondot fordítottak a talaj előkészítésére, s ennek kö­vetkezményeképp az új ültetvé­nyek állapota igen jónak mond­ható, versenyre kelhet a gazda­ságilag megerősödött tsz-ek ül­tetvényeivel. A szépen fejlődő ültetvények annál is inkább di­cséretükre válik a közös gazda­ságoknak, mivelhogy azok lét­rehozásakor ző gazdaságok számára is bizto­sítják. Négy szakszövetkezet ju­­hászattal is foglalkozik Gyapjas állataik ■ száma meghaladja az ezret. A keceli Kinizsi Szakszö­vetkezet' jelentős mértékben fog­lalkozik baromfineveléssel. Az állattartás hozamának növelése végett ebben az évben több mil­lió forintos beruházást eszkö­zölnek; Kiskőrösön és Soltvad­­kerten szövetkezetközi hizlal­dát, valamint fiaztatót létesíte­nek. A jövedelemelosztást illetően figyelemre méltó, hogy a gazdák 25 százalékos mér­tékben részesednek a közös A folyamatosan fejlődő ma­gyar ipar új, érdekes kísérletei folynak a Lőrinci Vattagyár­ban. Hadat üzentek a régi tech­nikának, azaz „szövés nélkül” készítik a szövetet Az eredmé­nyes kísérletek bebizonyították, hogy7 az új technika sikerrel és gazdaságosan alkalmazható. Maguk a munkások nagy öröm­mel tanulják meg az új gyár­tási eljárást. A kellék egy részét nem a hagyományos szövéssel dolgoz­zák fel, mert ez túlságosan las­kassza b a befolyó tiszta ha­­szonbóL Ezáltal ösztönzést kapnak arra, hogy a már meglevő és az ez­után születő új ültetvényeknek állandó munkásai legyenek. Mind több szó esik az idei feladatokról is. Sürgető megol­dásra vár a járulékos beruházá­sok gondja. Két korszerű pin­cészet és feldolgozó tervezésé­hez már hozzáfogtak, amelyek kivitelezésére még ebben az év­ben sor kerül — Kecel és Kas­­kantyú térségében. H. D. sú. Ehelyett a lényegesen gyor­sabb és termelékenyebb mód­szert alkalmazzák, vagyis az úgynevezett hurok- és bunda­varrást. Ezzel az új eljárással frottír és bélésanyagon kívül most már kitűnő minőségű ka­bát- és bútorszövetet is gyárta­nak. . Ezeket a készítményeket la­boratóriumokban gondosan megvizsgálták. Minden próbát kiállottak. A szakítószilárdsá­guk jobb, mint a régi techni­kával szőtt szöveteké, de a kö­tőanyag nem teszi nehezebbé. Előnyeik tehát nyilvánvalóék. Ezt állítja Harkai Ágnes tech­nikus is, aki az új szövés nél­küli kelme szakítószilárdságát méri. (Első képünk.) A kísérletező gyár ebben az évben már több százezer mé­tert gyártott az új módszerrel. Maga a gyártás az NDK gyárt­mányon „Malimo” gépen varr­­vahurkoló módszerrel történik. Az újfajta szövés nélküli szö­vést Szakács Bernadett tűzőnő már kitűnően elsajátította: mesterien irányítja a gépet. (Második képünk.) Harmadik képünkön Fazekas Etelka, Harkai Ágnes és Páni Ferencné az új módszerrel ké­szült bútorszövetet vizsgálja a gyár laboratóriumában. Szövés nélküli szövet jóformán csak a saját ere­jükre támaszkodtak, álla­mi támogatást alig vettek igénybe. A költségeket a gazdák által a szükségletnek megfelelő összeg­ben befizetett hozzájárulásából, s nem utolsósorban a nagyüzemi felárakból fedezték. Évről évre nagyobb területen foglalkoznak a közös szántóföl­di növénytermesztéssel. Az el­múlt évben ez a terület már megközelítette az 1800 holdat. Nagyobbrészt rozsot termeszte­nek rajta, de jut hely g kapas­­növényeknek is. Ezenkívül egy­re jelentősebb üzemággá válik a közös állattenyésztés. A kis­kőrösi járásban például a szer­ződéses sertéshizlalási terv vég­rehajtásának nagyobb hányadat a szakszövetkezetek vállalták. Csaknem 2800 hízóra szerződtek. Tavaly négy gazdaság már a tenyésztéssel is megpróbálko­zott — sikerrel. Így az idén újabb két szakszövetkezet fog hozzá a kocatartáshoz. A hizla­láshoz szükséges alapanyagot nemcsak a maguk, de a környe-J. A jő gazdálkodás alapja (H. L.) A termelőszövetkeze­tek tervkészítése nagy körülte­kintést és felelősséget igénylő munka. Jó terv csak ott szület­het, ahol alaposan elemzik és értékelik az elmúlt évek tapasz­talatait; a sikerekből és kudar­cokból egyaránt levonják a meg­felelő tanulságokat. A múlt tapasztalatainak fel­használásáért és a jövő évi terv elkészítéséért minden tsz-ben elsősorban a vezetőség felelős. De bármilyen képzettek és gya­korlottak is a vezetők, nem ér­tékelhetik élég alaposan és eredményesen a gazdálkodást, s nem készíthetik el körültekin­tően a jövő évi tervet sem — egyedül. Már évekkel ezelőtt éppen a legjobb tsz-vezetők törekedtek arra, hogy a gazdálkodás meg­tervezésében részt vegyen min­den szövetkezeti gazda. Abból indultak ki; A terv a vezetés­nek is alapja, vezérfonala. Ha tehát a tsz-tagságot bevonják annak elkészítésébe, egyúttal megosztják velük a vezetés gondjait, erősítik bennük a kö­zös iránti felelősséget. Jól tud­ják: enélkül a vezetőség leg­jobb elgondolásai is könnyen papíron maradhatnak. Nyilvánvaló, a vezetők a gaz­dálkodás minden apró mozzana­tát nem láthatják. Elsősorban a különféle posztokon dolgozó szövetkezeti gazdák tudhatják, milyen hasznos tapasztalatok, vagy gondok és bajok halmo­zódtak fel az idén például a kapások növényápolásában, az aratásban vagy az őszi betaka­rításban. Es ugyanígy: a tehe­nészetben dolgozók a legjobb ismerői például a tejhozam nö­velésében elért sikeres vagy eredménytelen módszereknek. Ilyen felismerések alapján vált gyakorlattá az egyik nagy ter­melőszövetkezetben az, hogy a zöldségtermesztés dolgozói szin­te hétről hétre feljegyzik ta­pasztalataikat, s e feljegyzések képezik a tervkészítést pjegejő­­zően a tapasztalatok összegezé­sének alapját. A termelőszövetkezetekben a brigádoknak, munkacsapatok­nak alapvető feladatuk van a termelési résatervek elkészítésé­ben. Ezek rendkívül jelentősek, hiszen végeredményben belőlük tevődik össze az egész éves ter­melési terv. A részlettervekhez sorolhatjuk például egy-egy termelőszövetkezet munkaerő­mérlegének az elkészítését is. Több termelőszövetkezetben évek óta kitűnő gyakorlattá vált, hogy a tervkészítést megelőzően minden családdal külön-külön beszélnek a vezetőség tagjai, valamint a brigád- és munka­csapatok vezetői. E beszélgeté­seken külön-külön értékelik minden dolgozd egész évi mun­káját, s egyúttal abban is meg­állapodnak, hogy a jövőben mi­lyen munkaterületen. és meny­nyit dolgozik majd a tsz-gazda és családja. Ez alapot ad a munkaerő tervének pontos el­készítéséhez. Hasznos dolog, ha a tervké­szítés előtt közgyűlést hívnak össze, ahol megvitatják a ter­melés főbb céljait, és tervkészí­tő bizottságokat választanak. _ A bizottságok — természetesen a vezetőség által kidolgozott egy­séges elvek alapján — megold­hatják a tervezés egy-egy rész­feladatát.. Helyeselhető az is, ha a terv­­készítés időszakában a brigá­dokban és munkacsapatokban többször is tartanak megbeszé­lést. E tanácskozások alkalma­sak arra, hogy már a tervek előkészületei során minden tsz­­tag véleményt tudjon nyilvání­tani, javaslatokat, elgondoláso­kat közölhessen a jövő évi terv­re vonatkozóan. De helyes ak­kor is tanácskozni a brigádok­ban és munkacsapatokban, ami­kor a tervek már elkészültek. Hi­szen utólag is elhangozhatnak figyelmet érdemlő észrevételek, és a tervjóváhagyó közgyűlés előtt az elkészült terv egyik vagy másik részletét még lehet módosítani. Egyre inkább terjed az a gya­korlat, hogy a tervtárgyaló köz­gyűlésre nemcsak néhány soros meghívót küldenek szét a tsz­­családoknak, hanem több olda­las, sokszorosított tájékoztató is, amely tartalmazza a közös gaz­daság jövő évi tervének legfon­tosabb mutatóit. Ezekben ismer­tetik a vetéstervet, a tervezett terméshozamokat, az állatte­nyésztés fejlesztésének ütemét, a számottevőbb beruházások adatait, a pénzügyi terv főbb tételeit, a közös vagyon várha­tó gyarapodását és a jövedelem tervezett alakulását is. Az ilyen tájékoztató módot nyújt arra, hogy minden család kellően megismerje, megvitassa az egész közös gazdaság jövő évi tervét, s kialakítsa róla a véleményét. Néhány termelőszövetkezeti vezetőtől elég gyakran hallani: Sok szövetkezeti gazda gyakran értetlenül viselkedik. Ám, ha e megállapítást jobban szemügyre vesszük, kiderül, hogy a legtöbb esetben nem is az ő. értetlensé­gükről van szó, hanem arról: a vezetők elmulasztották a tsz­­tagság kellő felvilágosítását a gazdálkodás legfontosabb moz­zanatairól. Azokban a termelő­­szövetkezetekben, amelyekben mind a tervkészítésbe, mind a gazdálkodás gyakorlati megva­lósításába a vezetők bevonják az egész tagságot, egyre keve­sebb az értetlenség, mert min­denki pontosan tudja: mikor, mi, milyen céllal történik. Vezetők és tisztséget nem vi­selő szövetkezeti gazdák érdeke teljesen azonos: olyan terv ké­szüljön, amelynek végrehajtása a közös gazdaság gyarapodását eredményezi, és növeli minden tsz-esalád anyagi jólétét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom