Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-07 / 5. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A. MAGVA«. SZOCIALISTA MVHiOKÁSPART BACS-IOSKV.'IM .megyei lapja * XX. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 4ríl 60 filter 1965. JANUÁR 7, CSÜTÖRTÖK Százmillió forintot ér a közös vagyon Zárszámadás előtt megyénk szakszövetkezetei Huszonkilenc szőlő- és gyümölcstermesztő szakszövetkezet készít zárszámadást megyénkben a múlt évi gazdálkodásról, — legtöbbjük immár negyedszer. Közülük 22 a kiskőrösi járásban, egy Kiskunmajsa, egy Kiskunhalas és öt a megyeszékhely határában működik. Jórészt befejezték a közös vagyon leltározását, s értéke eléri a százmillió forintot. Az egy évvel korábbihoz képest mintegy 25 millió forintos a növekedés. Ez azt is jelenti, hogy átlagosan egy-egy szakszövetkezetre számítva majdnem egymillió forintos gyarapodás jut. A múlt esztendőben tehát a közös gazdálkodás alapjai nagyot fejlődtek. Nagyobb felét a közös vagyonnak az új ültetvények alkotják. Eddig több mint kétezer holdon nagyüzemi szőlőt és kevés híján 800 holdon gyümölcsöst létesítettek. Telepítettek ezenkívül feketeribizl.it is, 39 holdon; továbbá 15 hold szamócást. Legnagyobb szőlőterülettel a keceli szakszövetkezetek ■— az Űj Élet, a Kinizsi, a Béke — rendelkeznek, ugyanakkor a csengődi Aranyhomok Szakszövetkezet csaknem másfél száz holdon létesített új gyümölcsöst. E gazdaságok többnyire eleget tettek a második ötéves tervben meghatározott telepítés’ feladatnak, sőt helyenként tál is teljesítették azt. Meg kell jegyeznünk, hogy a szakszövetkezetek nagy gondot fordítottak a talaj előkészítésére, s ennek következményeképp az új ültetvények állapota igen jónak mondható, versenyre kelhet a gazdaságilag megerősödött tsz-ek ültetvényeivel. A szépen fejlődő ültetvények annál is inkább dicséretükre válik a közös gazdaságoknak, mivelhogy azok létrehozásakor ző gazdaságok számára is biztosítják. Négy szakszövetkezet juhászattal is foglalkozik Gyapjas állataik ■ száma meghaladja az ezret. A keceli Kinizsi Szakszövetkezet' jelentős mértékben foglalkozik baromfineveléssel. Az állattartás hozamának növelése végett ebben az évben több millió forintos beruházást eszközölnek; Kiskőrösön és Soltvadkerten szövetkezetközi hizlaldát, valamint fiaztatót létesítenek. A jövedelemelosztást illetően figyelemre méltó, hogy a gazdák 25 százalékos mértékben részesednek a közös A folyamatosan fejlődő magyar ipar új, érdekes kísérletei folynak a Lőrinci Vattagyárban. Hadat üzentek a régi technikának, azaz „szövés nélkül” készítik a szövetet Az eredményes kísérletek bebizonyították, hogy7 az új technika sikerrel és gazdaságosan alkalmazható. Maguk a munkások nagy örömmel tanulják meg az új gyártási eljárást. A kellék egy részét nem a hagyományos szövéssel dolgozzák fel, mert ez túlságosan laskassza b a befolyó tiszta haszonbóL Ezáltal ösztönzést kapnak arra, hogy a már meglevő és az ezután születő új ültetvényeknek állandó munkásai legyenek. Mind több szó esik az idei feladatokról is. Sürgető megoldásra vár a járulékos beruházások gondja. Két korszerű pincészet és feldolgozó tervezéséhez már hozzáfogtak, amelyek kivitelezésére még ebben az évben sor kerül — Kecel és Kaskantyú térségében. H. D. sú. Ehelyett a lényegesen gyorsabb és termelékenyebb módszert alkalmazzák, vagyis az úgynevezett hurok- és bundavarrást. Ezzel az új eljárással frottír és bélésanyagon kívül most már kitűnő minőségű kabát- és bútorszövetet is gyártanak. . Ezeket a készítményeket laboratóriumokban gondosan megvizsgálták. Minden próbát kiállottak. A szakítószilárdságuk jobb, mint a régi technikával szőtt szöveteké, de a kötőanyag nem teszi nehezebbé. Előnyeik tehát nyilvánvalóék. Ezt állítja Harkai Ágnes technikus is, aki az új szövés nélküli kelme szakítószilárdságát méri. (Első képünk.) A kísérletező gyár ebben az évben már több százezer métert gyártott az új módszerrel. Maga a gyártás az NDK gyártmányon „Malimo” gépen varrvahurkoló módszerrel történik. Az újfajta szövés nélküli szövést Szakács Bernadett tűzőnő már kitűnően elsajátította: mesterien irányítja a gépet. (Második képünk.) Harmadik képünkön Fazekas Etelka, Harkai Ágnes és Páni Ferencné az új módszerrel készült bútorszövetet vizsgálja a gyár laboratóriumában. Szövés nélküli szövet jóformán csak a saját erejükre támaszkodtak, állami támogatást alig vettek igénybe. A költségeket a gazdák által a szükségletnek megfelelő összegben befizetett hozzájárulásából, s nem utolsósorban a nagyüzemi felárakból fedezték. Évről évre nagyobb területen foglalkoznak a közös szántóföldi növénytermesztéssel. Az elmúlt évben ez a terület már megközelítette az 1800 holdat. Nagyobbrészt rozsot termesztenek rajta, de jut hely g kapasnövényeknek is. Ezenkívül egyre jelentősebb üzemággá válik a közös állattenyésztés. A kiskőrösi járásban például a szerződéses sertéshizlalási terv végrehajtásának nagyobb hányadat a szakszövetkezetek vállalták. Csaknem 2800 hízóra szerződtek. Tavaly négy gazdaság már a tenyésztéssel is megpróbálkozott — sikerrel. Így az idén újabb két szakszövetkezet fog hozzá a kocatartáshoz. A hizlaláshoz szükséges alapanyagot nemcsak a maguk, de a környe-J. A jő gazdálkodás alapja (H. L.) A termelőszövetkezetek tervkészítése nagy körültekintést és felelősséget igénylő munka. Jó terv csak ott születhet, ahol alaposan elemzik és értékelik az elmúlt évek tapasztalatait; a sikerekből és kudarcokból egyaránt levonják a megfelelő tanulságokat. A múlt tapasztalatainak felhasználásáért és a jövő évi terv elkészítéséért minden tsz-ben elsősorban a vezetőség felelős. De bármilyen képzettek és gyakorlottak is a vezetők, nem értékelhetik élég alaposan és eredményesen a gazdálkodást, s nem készíthetik el körültekintően a jövő évi tervet sem — egyedül. Már évekkel ezelőtt éppen a legjobb tsz-vezetők törekedtek arra, hogy a gazdálkodás megtervezésében részt vegyen minden szövetkezeti gazda. Abból indultak ki; A terv a vezetésnek is alapja, vezérfonala. Ha tehát a tsz-tagságot bevonják annak elkészítésébe, egyúttal megosztják velük a vezetés gondjait, erősítik bennük a közös iránti felelősséget. Jól tudják: enélkül a vezetőség legjobb elgondolásai is könnyen papíron maradhatnak. Nyilvánvaló, a vezetők a gazdálkodás minden apró mozzanatát nem láthatják. Elsősorban a különféle posztokon dolgozó szövetkezeti gazdák tudhatják, milyen hasznos tapasztalatok, vagy gondok és bajok halmozódtak fel az idén például a kapások növényápolásában, az aratásban vagy az őszi betakarításban. Es ugyanígy: a tehenészetben dolgozók a legjobb ismerői például a tejhozam növelésében elért sikeres vagy eredménytelen módszereknek. Ilyen felismerések alapján vált gyakorlattá az egyik nagy termelőszövetkezetben az, hogy a zöldségtermesztés dolgozói szinte hétről hétre feljegyzik tapasztalataikat, s e feljegyzések képezik a tervkészítést pjegejőzően a tapasztalatok összegezésének alapját. A termelőszövetkezetekben a brigádoknak, munkacsapatoknak alapvető feladatuk van a termelési résatervek elkészítésében. Ezek rendkívül jelentősek, hiszen végeredményben belőlük tevődik össze az egész éves termelési terv. A részlettervekhez sorolhatjuk például egy-egy termelőszövetkezet munkaerőmérlegének az elkészítését is. Több termelőszövetkezetben évek óta kitűnő gyakorlattá vált, hogy a tervkészítést megelőzően minden családdal külön-külön beszélnek a vezetőség tagjai, valamint a brigád- és munkacsapatok vezetői. E beszélgetéseken külön-külön értékelik minden dolgozd egész évi munkáját, s egyúttal abban is megállapodnak, hogy a jövőben milyen munkaterületen. és menynyit dolgozik majd a tsz-gazda és családja. Ez alapot ad a munkaerő tervének pontos elkészítéséhez. Hasznos dolog, ha a tervkészítés előtt közgyűlést hívnak össze, ahol megvitatják a termelés főbb céljait, és tervkészítő bizottságokat választanak. _ A bizottságok — természetesen a vezetőség által kidolgozott egységes elvek alapján — megoldhatják a tervezés egy-egy részfeladatát.. Helyeselhető az is, ha a tervkészítés időszakában a brigádokban és munkacsapatokban többször is tartanak megbeszélést. E tanácskozások alkalmasak arra, hogy már a tervek előkészületei során minden tsztag véleményt tudjon nyilvánítani, javaslatokat, elgondolásokat közölhessen a jövő évi tervre vonatkozóan. De helyes akkor is tanácskozni a brigádokban és munkacsapatokban, amikor a tervek már elkészültek. Hiszen utólag is elhangozhatnak figyelmet érdemlő észrevételek, és a tervjóváhagyó közgyűlés előtt az elkészült terv egyik vagy másik részletét még lehet módosítani. Egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy a tervtárgyaló közgyűlésre nemcsak néhány soros meghívót küldenek szét a tszcsaládoknak, hanem több oldalas, sokszorosított tájékoztató is, amely tartalmazza a közös gazdaság jövő évi tervének legfontosabb mutatóit. Ezekben ismertetik a vetéstervet, a tervezett terméshozamokat, az állattenyésztés fejlesztésének ütemét, a számottevőbb beruházások adatait, a pénzügyi terv főbb tételeit, a közös vagyon várható gyarapodását és a jövedelem tervezett alakulását is. Az ilyen tájékoztató módot nyújt arra, hogy minden család kellően megismerje, megvitassa az egész közös gazdaság jövő évi tervét, s kialakítsa róla a véleményét. Néhány termelőszövetkezeti vezetőtől elég gyakran hallani: Sok szövetkezeti gazda gyakran értetlenül viselkedik. Ám, ha e megállapítást jobban szemügyre vesszük, kiderül, hogy a legtöbb esetben nem is az ő. értetlenségükről van szó, hanem arról: a vezetők elmulasztották a tsztagság kellő felvilágosítását a gazdálkodás legfontosabb mozzanatairól. Azokban a termelőszövetkezetekben, amelyekben mind a tervkészítésbe, mind a gazdálkodás gyakorlati megvalósításába a vezetők bevonják az egész tagságot, egyre kevesebb az értetlenség, mert mindenki pontosan tudja: mikor, mi, milyen céllal történik. Vezetők és tisztséget nem viselő szövetkezeti gazdák érdeke teljesen azonos: olyan terv készüljön, amelynek végrehajtása a közös gazdaság gyarapodását eredményezi, és növeli minden tsz-esalád anyagi jólétét.
