Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
1965. Január 1, péntek S. oldal A SZIKESEK FIA 1965 küszöbén (Folytatás az 1. oldalról.) ködünk együtt. A Budapesti Telefongyár részére például a távbeszélő berendezések műanyag alkatrészeit gyártjuk. Egyébként most folynak a telefongyárban kísérletek új, modern vonalú, színes készülékek előállítására. Amint kidolgozzák a gyártási technológiát, mi is átallunk a különböző színű telefonok műanyag alkatrészeinek gyártására. Ez jelentősen bővíti majd az exportlehetőségeket is. Ez év folyamán több műanyag járműalkatrész előállítását kezdjük meg a Csepel Autó és az Ikarusz gyár részére. Ezenkívül még sokféle műanyagcikket gyártunk, többek között esőkabátot. Termékeink mintegy 60—65 százaléka kerül exportra. A Központi Bizottság exporttermékek minőségének javítására vonatkozó határozatát, a gyártástechnológiák gondos kidolgozásával és körültekintő munkaszervezéssel hajtjuk végre. Madarász I.ászló. a megyei tanács vb-elnökhelyettese — Az 1964—65-ös népművelési évad a felszabadulási jubileum jegyében zajlik. Szerényen, takarékosan ünnepelünk, de azért megmutatjuk a 20 esztendő eredményeit. A fő ünnepség természetesen április 4-én lesz. — A megyei tanács és a megyei pártbizottság közös kiadványaként megjelentetjük a Megyei Képeskönyvet. A megyei filmstúdió 45 perces dokumentum filmet készít a megye 20 éves fejlődéséről. A községi és városi népművelési tervekben is tükröződik a felszabadulás óta eltelt idő minden helyi és megyei eredménye. Az ismeretterjesztő előadások tematikáját úgy állítottuk össze, hogy abban is propagálhatok legyenek a megyei és országos eredmények. Ugyanez vonatkozik az üzemek és tsz-ek egyedi terveire is. — Valamennyi község és város megrendezi a „Népi demokráciánk 20 éve” című kiállítást. A kiállításokon a helyi anyagot megyei és országos keretbe ágyazzák. Kecskeméten a megyei fotopályázat anyagából megyei és városi fotókiállítás lesz. Külön pályázatot hirdettünk a képzőművészkörök számára. A már közismert irodalmi pályázat határidejét, a nagy érdeklődés miatt január 31-ig meg kellett hosszabbítanunk. A felszabadulás óta megjelent magyar irodalmi anyagból a Megyei Könyvtár vándorkiállításokat rendez. Ugyancsak a Megyei Könyvtár bibliográfiát állít össze a Bács-Kiskun megyéről megjelent cikkekből. — A művelődési otthonok között felszabadulási versenyt indítottunk. A kulturális szemle keretében ezúttal a művészeti csoportok számára a szorosan vett művészeti feladaton kívül a helyi műsornak a felszabadulási jubileum körébe való bevonása az egyik fontos feladat. Valamennyi mozi műsorában már ősztől kezdve magyar és szovjet filmeket vetítünk, amelyek tartalmilag vagy eszmeileg kapcsolódnak a felszabaduláshoz. Április 4-e megünnepléséhez műsorfüzeteket, javaslatokat adunk. — Végül fejezte be nyilatkozatát Madarász elvtárs — április 4-én megrendezzük a megyei felnőtt énekkarok dalostalálkozóját. MiMós János» az Állami Gazdaságok Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának vezetője — Már rendelkezésünkre állnak a megye állami gazdaságainak jövő évi tervei, s azokat tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy reálisak, teljesíthetők. Búzából például 14 200 holdról 14 mázsás átlagtermést kívánunk elérni, a 10 400 holdat kitevő kukoricaterületről pedig májusi morzsoltban 17,3 mázsás átlaghozammal számolunk. A 6500 hold szőlőről és mintegy másfél ezer hold termő almásról holdanként 35. illetve 65 mázsára szól az előirányzat. Ami a termékek értékesítését illeti, kenyérgabonából 2000 vagon; ezenkívül 18 millió liter tej, 1750 mázsa gyapjú, 5 millió tojás, húsból pedig mintegy 900 vagonnyi az a mennyiség, amit a megye 12 állami gazdaságától 1965-ben a népgazdaság elvár. Jelentősek a feladataink az előbbieken kívül a lucernaliszt, továbbá különféle kertimagvak előállításában, nem kevésbé a bor, illetve a gyümölcsfélék értékesítésében is. Hogy telepítési feladataink az elmúlt évekhez képest szerényebbek, ez a körülmény a járulékos beruházások viszonylagos elmaradásával függ össze. Épp ezért a fő tennivalót inkább abban látjuk, hogy a már meglevő fiatal ültetvényeknek olyan ápolást, gondozást, tápanyag-utánpótlást adjunk, ami később egyre növekvő termésátlagok elérését teszi lehetővé. Az előbbiekhez hasonlóan fontos feladatunk az elkövetkező évben a rendelkezésre álló eszközök minél jobb kihasználása, tervszerű, takarékos költséggazdálkodással párosulva. Biztosítani kell 1965-ben az alapvető szakmai minimumok maradéktalan betartását. Ez kell, hogy képezze ellenőrzési munkánk alapját. Az igazgatóság és az állami gazdaságok vezetőinek további fő törekvése az új évben a munkák jó megszervezésével és a lehető legjobb munkafeltételek megteremtésével megvetni az alapjait annak, hogy gazdaságaink több mint 18 ezer dolgozójával együtt becsülettel eleget tehessünk a valamennyiünkre váró feladatoknak. Harcsás István, a kecskeméti Béke Tsz elnöke A mi gazdaságunkban a naptár szerintinél jóval hamarabb kezdetét vette az új esztendő. Uvegházainkban ugyanis ötmillió palántát nevelünk a tavaszra, s ebből szilveszterig már csaknem félmilliót kitűzdeltünk. Az idén két és fél millió forintos bevételt kell hoznia a palántanevelő telepnek. Az összeg jelentős része tiszta haszon lesz. Tavasszal 660 holdon befejezzük a szőlő- és gyümölcstelepítést. Ebből másfél száz hold szőlőhöz elkészítjük a támberendezést, mivelhogy azon a területen 1966-ban termőre fordul as ültetvény. Biztonságosabbá válik a zöldségtermesztés is, az ötszáz holdas terület kétharmadát öntözzük ebben az évben. Nehézségeink? Az 1963-as évet részint természeti csapás, másrészt a palántanevelő telep építése miatt is. majdnem hárommillió forintos mérleghiánnyal zártuk. Ám a gazdáknak a közösből származó átlagos jövedelme elérte — meg tavaly és ezután is eléri — a 13 ezer forintot. S pár év alatt a tartozást is rendezzük, anélkül hogy egy fillér állami támogatást vennénk igénybe. Csodatevésről természetesen nincs szó. hiszen csak négyszázötven gazda szorgalmára, igyekezetére számíthatunk. És alapozhatunk az ötvenhat millió forintot érő közös vagyonúnkra is, amely azonban szintén csak az ő munkájuk eredményeképpen halmozódott fel. Bízunk abban, hogy 1965 szövetkezetünk további megszilárdulásának éve lesz. 1- 1 Riasztóan nagy a hófoltos síkság. Köd üli meg a kunszentmiklósi szikesek enyhe hajlatait. A köd mögül juhnyáj kolompolása hallik. Majd ezt is elmossák a csönd fagyos hullámai. A juhásznak a nyáj mögött a helye. Ha esik, ha fúj. Vagy legalábbis a hodályban. Am most még a nyáj mögött. A birka sok mindenféle táplálékot talál a letakarított, de fel nem szántott földeken is, sőt a legelők, árokpartok gyatra füveit is elcsipegeti. Egyedül a Kiskunsági Tsz hétezer juhot tart. Tizenhét juhász őrzi és gondozza a nyájakat. Felkert Ferenc tanyaháza magaslaton épült, ki is emelkedik a síkságból. A házigazda az itteni juhászok idősebb generációjából való, valahol messzire, a húszezer holdas határban legeltet. Egv napra lenne szükség, amíg megtalálnánk. Így hát nem is vállalkozuhk rá. A tanya mögött azonban motorzúgás kerekedik, s rá mindjárt megjelenik* a motor is, rajta gazdájával, ifjabb Felkert Ferenccel, aki a maga huszonnégy évével a tsz legifjabb juhászának számít. — Most apám legelteti az én nyájamat is — mondja, miután a fal mellé tolja a Danuviát. — Váltogatjuk egymást. Amíg nem jön az ellés ideje. Mert akkor mindkettőnknek ott kell lenni... Elődei emberemlékezet óta juhászok voltak. Ö sem akar megválni ettől az ősi hivatástól. Apja is rossznéven venné. Nem vonzza őt a város, lelkét teljesen fogva tartja ez a kietlen puszta. Évente ugyan egyszerkétszer fellátogat Pestre, de csak bevásárolni az áruházban. Dédnagyapja még arról volt híres, hogy messze környéken ő tudta a fokost legügyesebben belevágni a mestergerendába. Ám annak a csárdának ma már a nyomát sem találni. Apja pedig — mekkorát fordult a világ! — ülnök a dunavecsei járásbíróság kunszentmiklósi tárgyalásain. 2. A tiszta szobában a cifraszűr mellett Néva zsebrádió lóg a falon. Nemcsak az egyedüllét, hanem a zene miatt is. Ifjú Felkert Ferenc muzsikakedvelő, mint a pásztorok általában. Van tangóharmonikája is. Játszana valamit? Nem kéreti magát kétszer. Muzsikál és énekel hozzá. Ezt: „Szépen legel a homoki nagy nyáj. Számadója börtönbe van bezárva, számadóné nyája mellett sirdogál; — hová lettél egyetlenegy virágszál...” Aztán a többi strófa. A dal legalább kétszázéves. Sok ilyet tud még... Majd az ujjai hirtelen átváltanak egy divatos haligalira. Maradjunk még a zenénél. Mert a kolomp is — zeneszerszám. Úgy kell összehangolni a kolompokat, hogy amikor a nyáj megindul, muzsikáljanak! Az igazi juhász még a legszebb birkát is képes odaadni egy szép kolompért. Balatoni Tibor, a tsz üzemgazdásza elmondja: ha sötétedés után kimegy a pusztára, a kolompszóról meg tudja állapítani, melyik nyájat merre terelik. És — egy-két évtizede még — ha a juhász tilosba hajtotta a nyájat? Előtte fűcsomóval betömte a kolomp száját. A bot is legfeljebb arra jó, hogy támaszkodjék rá a juhász. De azért díszesnek is kell lennie, cifrázottnak és szép pirosra érleltnek. Az utóbbihoz szalonnával kell kenni a husángot. Hát a pitykés mandli? Az bizony már nincs meg. Régen ez is nélkülözhetetlen tartozéka volt a juhász öltözékének: ha száz birkát kiengedett a karámból, gombolt rajta egyet. Ma már ilyen segédeszközre nincs szükség. A szűr még megvan. Régen te az ujja éléstárnak szolgált, a juhász abban hordta az elemózsiát. A tarisznyás juhászt lenézték, nem volt becsülete. Ma már az uzsonnadoboz és a termosz járja... A szűr ujjábán pedig könyvet visznek magukkal. Legtöbbször a közlekedésrendészetet. I 3. A szövetkezet tizenhét juhásza közül heten vannak 30 éven aluliak. Az aggódás tehát, hogy ennek az ősi szakmának nincsenek folytatói, errefelé alaptalan. — Ezt a foglalkozást tanfolyamokon nem lehet elsajátítani — véli az üzemegységvezető. — Csak úgy, ha apáról fiúra száll. A fiatalabbak is mind régi juhászfamíliából származnak. Ezért nem kívánkoznak el innen. No, és a szép jövedelem miatt sem. Mert, arra nem lehet panasz. Mit is kap a tsz egy juhásza? Például az anyagondozó: anyánként 4,50 forintot: anya mellett őrzött bárányonként 2 forintot; Noé Gábor, az SZMT munkásvédelmi bizottságának vezetője tájékoztatta lapunkat a megye ipari üzemeiben végzett munkavédelmi tevékenység eredményeiről és a jövő évi feladatokról. Kiemelte, hogy a bizottság munkája idén három fő területre összpontosult. Legfontosabb feladatuknak a munkásvédelem további társadalmasítását, a leggyakoribb baleseti források megszüntetését és a dolgozók körében végzett oktató-nevelő munka fejlesztését tartották. A megyei szakszervezeti bizottságok mellett idén 137 társadalmi ellenőr tevékenykedett. Közülük 47-en igazolvánnyal is rendelkeztek, és jogukban állt megbírságolni a mulasztókat. Figyelemre méltó, hogy a társadalmi felügyelők csaknem annyi üzemi ellenőrzést hajtottak végre az elmúlt hónapokban, mint az SZMT függetlenített munkatársai. A tavalyihoz viszonyítva nem növekedett lényegesen a munkavédelmi őrök száma. Inkább a meglevő — körülbelül 2500— 2600 — üzemi aktivista munkájának további javítása volt a cél. Az ÉDOSZ megyei bizottsága például két ízben, a bajai szakmaközi bizottság pedig egy alkalommal tartott balesetmegelőző oktatást a munkavédelmi őröknek. A Bajai Finomposztó Vállalat és a Kecskeméti Konzervgyár műszaki dolgozói — a szakszervezeti bizottság kérésére — rendszeresen foglalkoznak az üzemben tevékenykedő társadalmi aktivistákkal. A továbbiakban Noé Gábor néhány érdekes példával illusztrálta, hogyan igyekeztek megelőzni a baleseteket az ipari üzemek. A többi között megemlítette, hogy a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében korábban sok égéses balesetet okozott a szállítóedényekből kilöttyenő vas. Az üzem orvosa jelezte a baleseti forrást a gazdasági vezetőknek, és a szakszervezeti bizottságoknak. Nem késett az intézkedés: minden leválasztott bárányért ugyancsak két forintot; minden hónapokban a lenyírt gyapjú kilójáért, ha a gyapjú „rendement”-je 33 százalékos, egy forintot, továbbá egy százalékos növekedés után tíz fillért, és végül harminc birka tartására is van joga. Hasonlóképpen alakul a jövedelem a növendékjuhok tartása után is. Ami a legtöbbet ér, az a birkatartás. Ezzel együtt a juhász évente 33—35 ezer forintos jövedelemre tesz szert. Minthogy a kisebbik Felkertfiú bojtárkodik, a család az idén is „behozza” kevés híjával a százezer forintot. Megérdemlik a szép summát. A szövetkezet juhászai által nevelt pecsenyebárányokat Görögországba és Franciaországba exportálják. Ifjabb Felkert Ferencet a szakmaszeretet és az anyagi érdekeltség kettős vonzása köti ide, a pusztához. Élete mégsem tervek nélkül való. — Egyszer szeretnék szétnézni azokban az országokban, ahová a mi bárányainkat viszik — szólal meg álmodozva. — Természetesen, a saját kocsimmal. Miért is ne teljesülhetne ez a kívánsága? Hatvani Dániel biztonságos kézikocsikat bocsátottak a vasszállítók rendelkezésére. Ennek köszönhető, hogy 60—70 százalékkal csökkent az égéses sérülések száma a gyárban. Az év elején életbe lépett új munkásvédelmi törvény ismertetése állt idén az oktató-nevelő munka középpontjában. Több mint 250 előadást tartottak az üzemekben az SZMT munkásvédelmi felügyelői és a társadalmi aktivisták, örvendetesen emelkedett a balesetmegelőzést szolgáló filmvetítések száma is. Körülbelül háromszáz alkalommal pergettek le az idén az üzemekben a rendelkezésre álló 57 ismeretterjesztő filmet, öt városban mutatták be a szemsérülések megelőzésével és az alkohol káros hatásával foglalkozó munkásvédelmi kiállítást. Bár az idei baleseti statisztika még nem készült el, a 11 hónap összesített adatai alapján megállapítható, hogy jelentősen csökkent a halálos kimenetelű sérülések száma — öt fordult elő az ipari üzemekben. Ha azonban összevetjük a három napon túl gyógyuló sérülések számát a tavalyival, akkor máris látjuk, hogy elégedettségre nincs ok. Az 1963. évi 2214-gyel szemben idén 2503 baleset következett be. A vizsgálatok szerint az előidéző okok között változatlanul a felelőtlenség vezet. « 'Befejezésül Noé Gábor nagyvonalakban vázolta a jövő évi munkavédelmi feladatokat: — Fokozottan bevonjuk munkánkba a társadalmi aktivistákat. Ellenőrzési tervünkben konkrétan meghatároztuk, melyik üzemben folytatnak vizsgálatot majd önkéntes segítőink. Rendszeresen felülvizsgáljuk az üzemek komplex munkavédelmi tervének végrehajtását és az újabb rendelkezések értelmében személy szerint vonjuk felelősségre azokat, akik elmulasztják az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtását. B. D. Csökkent a halálos balesetek száma Továbbfejlődött a munkásvédeiem társadalmasítása
