Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-28 / 23. szám
,-r, h >r V Világ proletárra i, egyesüljetek! •* ACy AR SZ O c »A t- r= T :A 55 y E1 tAFJ, xx. évf. 23. sz. Ara 60 fillér 19S5. JAN. 28, CSÜTÖRTÖK Okosan választani A félévi bizonyítványosztást közvetlenül megelőző és követő néhány héten igen sok szó esik most az iskolákban a pályaválasztásról. A tanárolt az osztályfőnöki órákon beszélik meg tanítványaikkal a pályaválasztás súlyos gondjait, s a helyi pályaválasztási tanácsadóknak is ez az időszak jelenti a tennivalók sűrűjét. Az érdekelteknek pedig — a tanulóknak és szüleiknek — szó szerint sorsdöntő jelentőségű ez a néhány hét. A pályaválasztás kérdése először — és többé-kevésbé elhatározóan — már áz általános iskola VIII. osztályában eldől. Hiszen itt kell határozniuk a gyerekeknek, hogy az iskola elvégzése után továbbtanuljanak-e egyáltalán, s ha továbbtanulnak, mit válasszanak: a gimnáziumot-e — ahol a kérdés újabb négy esztendőre még elodázódhat — a technikumot, amelytől szakképesítést remélhetnek, vagy pedig a szakmunkásképzést. A választás nem könnyű. A lehetőségek is, és a szubjektív kívánságok is beleszólnak. A fiatalok és szüleik azt szeretnék természetesen, hogy ha óhajaiknak engedhetnének minden kötöttség nélkül. Ez érthető, hiszen attól a pályától reméli az ember a legtöhbeí, amihez hajlamot' érez, amelyen a legszívesebben dolgozna, és amely megfelel az eredményes és jobb életről alkotott elképzeléseinek. De a szabad választásba legalábbis két tényező mindenképpen beleszól. Az egyik az, hogy vajon alkalmas-e a jelölt a kiszemelt pályára. Nem elég csak hajlamot érezni egy foglalkozás iránt, szükség van emellett a rátermettségre is. Olyan munkakörben, ahol hiányoznak az emberből a képességék, nem is produkálhat eredményeket, tehát nem érezheti a jól végzett munka örömét, következésképp nem lehet elégedett ember. A képesség természetesen, nagyjából megítélhető az iskolai bizonyítványból is. Nyilvánvaló, hogy aki éppen csak átevickélt az általános iskola hét és fél esztendején, aligha szerez jó bizonyítványt majd a gimnáziumban, s még kevesebb reménye lehet arra, hogy megfelel az egyetemen. A másik tényező, ami korlátozza a szabad választást: a gyakorlati élet követelményei. S éppen ezért, többet kell törődnünk az idejében való tájékoztatással, s a jelentkezések bizonyos fokú, a személyes szabadságot nem sértő irányításával. lássunk egy szélsőséges — de a valóságos alapot nem nélkülöző — példát: ha minden, nyolc osztályt végzett lány fodrásztanulónak jelentkezne, s valamennyit felvennék, nem volna néhány éven belül egyetlen ápolónő, egyetlen tanítónő, egyetlen gépíró sem. Fel kell tehát világosítanunk az ifjúságot a lehetőségekről, ismertetnünk kell velük a társadalom igényeit. Ez a pályaválasztási tanácsadás elsőrendű feladata. Nem kevésbé fontos természetesen, emellett az egyénenkénti képességek mérlegelése sem. Azonkívül pedig meg kell magyarázni a jelentkezőknek, hogy az ember általában nem egyetlen munkakörben képes eredményesen dolgozni, tehát hasznosan, megelégedetten élni. Ezt az utóbbit különösen a szülők figyelmébe ajánljuk, akik gyakran szorítanák a gyerekeket arra, hogy erejükön felüli munkát, tanulást vállaljanak abban a reményben, hogy valahogyan mégiscsak diplomát szereznek majd, felsőfokú végzettséget, s nem kell fizikai munkából megélniük. Amióta tá gabbra nyitottuk a gimnáziumok kapuit, nagyon sok közepes, sőt elégséges rendű tanuló került középiskolába. Ez önmagában nem volna baj, ha nem jelentene egyúttal túlzott igényeket a jövőt illetően. A gimnáziumok létszámának növelése következtében több tanteremre és tanárra van szükség. Amellett meghosszabbítja a szakmunkásképzés idejét is, hiszen ha a gyerek érettségi után nem kerülhet egyetemre, vagy más felsőfokú intézménybe, mégiscsak szakmát választ. Csakhogy három év helyett legkevesebb hat esztendőre van szüksége ahhoz, hogy szakmunkás-bizonyítványt szerezzen. A pályaválasztási tanácsadás több éves eredményes múltra tekinthet már vissza Bács-Kiskun megyében. Az eddigi hibákból azonban okulni kell. Több figyelhet kell fordítani a társadalom igényeire, különösen nálunk, ahol a mezőgazdaság ragyogó távlataihoz mindeddig nem sikerült előteremtenünk a szükséges szakemberlétszámot. Ezekben a hetekben tehát, amikor a nevelők tanácsot adnak a gyermekeknek és a szülőknek — és tanácsot várnak tőlük, hiszen ők a legilletékesebbek megítélni kiben milyen képességek rejlenek — tartsák szem előtt a pedagógusok a fentieket. Értessék meg a gyerekekkel is, és szüleikkel is, hogy gimnáziumba csak azok jelentkezzenek, akik nem akarnak megállni az érettséginél, hanem szándékukban áll felső fokon továbbtanulni. Hiszen a gimnáziumnak a felsőfokú képzésre való előkészítés a feladata. S mindezek mellett természetesen ne feledkezzenek meg arról, hogy a tanulást nem zárja le a szakmunkás-bizonyítvány. A technikumokban és egyetemeken tanuló felnőttek tízezrei bizonyítják, hogy a tanulás lehetősége mindenki előtt nyitva áll. Aki felnőtt fejjel vállalkozik rá, bizonyára meggondoltan és a képességeinek megfelelően választ. M. L. Új gépek a forgácsolóban Nemrégiben készült el a Kismotor és Gépgyár Bajai Gyáregységének — képünkön látható — üzemcsarnoka. A forgácsolóműhelyben dolgozó gépek 30 százaléka új. Idén tovább korszerűsíti termelését a gyáregység, ötmillió forint értékű automata- és félautomata esztergagépet, présgépet és egyéb nagy pontosságú szerszámgépet vásárol. (Pásztor Zoltán felvételed Kedvezd eredményekkel zárult az 1S64. évi gazdálkodás I Megyénk országgyűlési képviselőinek tanácskozása Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront kecskeméti székházában ülést tartott megyénk országgyűlési képviselő csoportja. Az ülésen részt vett Pólyák János, az országgyűlés alelnöke és Farkas József, a megyei népfrontbizottság titkára is. A tanácskozást megnyitó Pankovits Józsefné bemutatta a csoport tagjainak dr. Veréb János bácsalmási körzeti állatorvost, akit az elhunyt Boros Antal képviselő helyébe delegáltak a pótképviselők sorából a csoportba. Ez alkalommal megyénk országgyűlési képviselői egy perces néma felállással adóztak a tragikus körülmények között elhunyt Boros Antal képviselő emlékének. Ezután Borbély Lajos, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője tájékoztatta a képviselőket a megye 1964. évi gazdálkodási eredményeiről, valamint az 1965-re vonatkozó költségvetési tervekről. A tájékoztató az 1964. évi gazdálkodást illetően kedvező eredményekről adott számot. A költségvetésnek megfelelően a megye iparának, mezőgazdaságának fejlesztésére, szociális, kulturális, egészségügyi és egyéb célokra összesen mintegy 950 millió forintot fordítottunk a múlt évben. Eredményeink közé tartozik, hogy bár csökkent a tanács irányítása alá tartozó vállalatok száma — hat tanácsi vállalatot vett át a múlt évben a tárcaipar —, mégis 339 millió forinttal túlteljesítettük a tanácsi vállalatok termelési tervét. A termelőszövetkezetek áruértékesítése — ugyancsak a múlt évben — 15,5 százalékkal növekedett. Borbély Lajos ezután ágazatonkénti bontásban ismertette a megye 1965. évi költségvetési előirányzatait. A tájékoztatót követő kérdések és vita során a csoportülésen felszólalt Révész Géza, dr. Mészöly Gyula, Sárosi György, Erdei Ferenc, Mándity Mihály, Nagy Lajos, Pankovits Józsefné, Fekete Pálné, dr. Várkonyi Imre és dr. Molnár Frigyes. SZÁZEZER Elkészült a kecskeméti városi könyvtár statisztikai összesítője a múlt évi könyvforgalomról. Az adatokból kiolvasható az az örvendetes tény, hogy mind a könyvtárak forgalma, mind pedig a könyvállomány évről évre nő. Szemléltetésül kiemelünk néhány adatot a sok közül. A könyvállomány a múlt év utolsó napján kereken 100 ezer Az ötödik napon sem csillapodott a gázkitörés Mint már arról beszámoltunk, az Alföldi Olajkutató Vállalat 4-es számú szanki munkahelyén szombaton délelőtt nagy erejű íöldgázkitörés következett be. A kitörés hevessége szerdáig nem csillapodott. Továbbra is nagy mennyiségű földet és vizet ragad magával a mélyből, és lövell gejzírként 60—70 méter magasba a gáz. Éppen ezért öngyulladástól továbbra sem kell tartani. Nem vált szükségessé, hogy a közeli lakóházakban ideiglenesen betiltsák a fűtést. A rendőrség állandó őrséget tart a veszélyesnek nyilvánított övezetben, szükség esetén azonnal értesítik a lakosságot. A telep dolgozói idejében leszerelték az értékes fúróberendezést, amelyet a vállalat másik munkahelyére szállítanak. Maga a fúrótorony ez ideig szilárdan állta a hatalmas nyomást, szerkezete nem sérült meg- A vállallat vezetői körültekintő munkával készítik elő a gáz megfékezését. Ha a közeli napokban nem omlik be önmagától, a fúrat, ferde irányú, mentő fúrással zárják el a kitörés útját. B. D. kötet volt. 1963 végén 90 ezer kötet volt a kecskeméti könyvtár birtokában, így a gyarapodás egy év alatt 10 ezer kötet. Ez a nagy számbeli gyarapodás műfaj szempontjából érdekesen oszlik meg. Legszembetűnőbb — csaknem 4000 kötet — a gyarapodás a gyermek- és ifjúsági irodalom terén. Ez azzal magyarázható, hogy a könyvtár vezetősége — igen helyesen — a kötelező olvasmányok beszerzésére helyezte a hangsúlyt. Emelkedés mutatkozik a szépirodalmi, természettudományi, műszaki és mezőgazdasági könyvek beszerzése terén. A könyvtárba iratkozott olvasók száma 10 500, a város 6 éven felüli lakosságának 15 százaléka. Ezt az eredményt 27 könyvtári egység — beleszámítva a Megyei Könyvtár helyiségében levő központi könyvtárat is — érte el. A beiratkozott olvasók közül 6500 felnőtt, a többi 14 éven aluli fiatal. A mezőgazdasági foglalkozású olvasók száma 850-ről 900-ra emelkedett. A könyvállomány és a beiratkozott olvasók gyarapodásának megfelelően örvendetes mértékben emelkedett a kikölcsönzött kötetek száma. Míg 1963-ban 277 ezer kötet könyvet kölcsönöztek ki a kecskeméti könyvtárból, addig 1964-ben már 376 ezer kötet került az olvasók kezébe. A népszerűségben vezetnek a szépirodalmi jellegű könyvek 160 ezer kötettel, majd az ifjúsági és gyermekirodalom következik 125 ezer kötettel és harmadik helyen áll az ismeretterjesztő irodalom 92 ezer kötettel. Az ismeretterjesztő irodalom keretén belül első helyen áll a társadalomtudományi irodalom, utána következik a természettudományos, majd a mezőgazdasági irodalom. 1963-ban 23 fiókban kölcsönöztek könyvet Kecskeméten, 1964-ben pedig már 27-ben. A 27 kölcsönző egység 15,7 százalékos eredménye azt jelenti, hogy a kecskeméti könyvtár túlteljesítette az ötéves terv ez időszakára neki előírt 15 százalékot. Az a tény, hogy Kecskemét 6 éven felüli lakosságának több mint 15 százaléka beiratkozott olvasója a könyvtárnak, azt bizonyítja, hogy a könyvre, az olvasásra igényt tartó lakosság körében a könyvtár dolgozói jó munkát végeznek. B. J. Egy év alatt tízezer kötettel gyarapodott a kecskeméti könyvtár
