Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-26 / 21. szám
Gazdálkodjanak célszerűen a vízkészlettel Csaknem hatvankétezer holdat öntöznek n* Alsó-tiszai'* déki Vízügyi Igazgatóság területén Nyolc vagon tojást exportáltak januárban a Baromfiipari Vállalat kecskeméti feldolgozó telepéről. A tojás nagy része Olaszországba és Svájcba került a fogyasztókhoz. A Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportja előadást rendezett Szegeden. Bartsch Lajos főmérnök, az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság öntözési csoportjának vezetője „Öntözésünk helyezte és a fejlődés iránya a dél-alföldi területeken” címmel tartott érdekes előadást. Bevezetőjében az előadó megemlítette, hogy az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozó terület (Csongrád, Bács, Békés, Szolnok megye) két különböző részre oszlik, mégpedig a tiszántúli és a Duna— Tisza közi területre. Talaj adottságok és vízellátás szempontjából is lényeges eltérő tulajdonságú egységek ezek. Majd az öntözés fejlődéséről beszélt. Elmondotta, hogy míg 1957-ben 12—14 ezer holdon, addig 1964- ben már 61—62 ezer holdon volt öntözés az igazgatóság területén. Lényeges mennyiségi változást mutat ez, sajnos azonban, a minőségi előrehaladás korántsem érzékelhető ennyire. Esti párbaj Kitért a rizs monokulturäs termesztésére és ecsetelte a tervszerűtlenséggel létrehozott rizstermesztés káros hatását a mezőgazdasági termelésre. Előtérbe került a permetező öntözés Jelenleg a felületi öntözés mellett egyre inkább előtérbe kerül az esőszerű, permetező öntözés. Sajnos, a gyakorlat azt mutatja, hogy mivel az utóbbi könnyebb, egyszerűbb eljárási módokat követel, túlsúlyba került, a felületi öntözés pedig mintha visszaszorult volna. Vitathatatlan az a tény is, hogy a jelenleg öntözés alatt álló területtel (mintegy 62 ezer hold) elérkeztünk az igazgatóság területénk levő vízkészlet maximumához. Mi tehát a feladat itt a Dél-Alföldön, az említett megyékben, lehetséges-e további fejlődés? Erre az évre az Országos Vízügyi Főigazgatóság 24,4 köbméteres vízkészlet felhasználását engedélyezte (másodpercenként), mégpedig 22,4 köbméter felszíni, 2 köbméter felszín alatti vízkészletből. Ez tehát azt jelenti, hogy az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén az eddigi módszerekkel már nem fokozható az öntözéses gazdálkodás, illetve nem növelhető az öntözésre kijelölt terűiét. Éppen ezért csak további elgondolások, ésszerű módszerek kihasználásával lehet tovább lépni. A helyes szemlélet Okszerűbben kell gazdálkodni a rendelkezésre álló készletekkel és jobban ki kpll használni a különböző vízrendszereket. Fő feladat a meglevő rendszerek betelepítése, a szivattyúk, szivattyútelepek kapacitásának kihasználása. A fejlesztések során figyelembe kell venni az eddigi tapasztalatokat, Nem engedhető meg az, amit korábban, sőt az elmúlt években is csináltunk, hogy egyoldalú szemlélet alapján 200—300 holdas területeket is kijelöltünk, ugyanakkor nem tudtuk, később miképpen illeszkedik bele az öntözőrendszer a község vagy a táj jellegébe, termelésébe — mondotta az igazgatóság főmérnöke. A jövőben érvényesülni kell az ésszerű, gazdaságos elgondolásoknak és a területeket a komplex vízhasznosítási terv alapján kell kijelölni. Elsősorban a növény vízigényességét kell megállapíatni, hiszen ez az alapja a terület összes vízszükségletének. Nem engedhető meg, hogy az öntözőberendezések csak tizenkét órás műszakban üzemeljenek, hiszen az éjszaka elfolyó víz pótolhatatlan, elveszett. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemekben a 16 órás műszak bevezetését kellene megvalósítani. A fejlesztés távlatai A további fejlődésnél fontos szerep vár a már meglevő öntözőrendszerek jobb kihasználására. Örvendetes, hogy az öntözéses gazdálkodásban az igazgatóság területén helyes arány alakult ki, mit az alábbi számok is bizonyítanak. ten ismét 5,4 millió köbméter belvizet hasznosított, mintegy 2 millió forint eredménnyel. Igen nagy lehetőségek kínálkoznak ezen a téren. Ugyanis az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén 80 ezer hold ilyen semly ékterület található. Az alkalmi, helyi belvízhasznosítást ennek felén meg kellene valósítani. Kedvező vízjárás mellett így mintegy 400 ezer mázsa szálastakarmány többtermést lehetne elérni. L. I. Szó esett a belvízhasznosítás-Már besötétedett, de azért még tart a hócsata. Ki nem érti meg a gyermekek örömét? De azért ilyenkor már ajánlatos a hazaindulás, hiszen a holnapi felkelésre is gondolni kell. ról. A Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat külterjes, helyi belvízhasznosítás útján, csupán vízkormányozással az 1963-as évben 254 darab, vízelzárás segítségével 3561 hold legelőn végzett belvízhasznosítással 35 ezer mázsa többlet szálastakarmányt és mintegy 3 millió forint többletjövedelmet ért el. Az elmúlt évben kedvezőtlenebb vízjárási körülmények mellett 3081 hold terüleNe maradjunk szótianok VANNAK emlékek, amelyeknek minden apró mozzanata el nem halványulóan, évtizedeikig rögzítődik az emlékezetben. Az egyik ilyen suttyó gyerekkori élményem mind gyakrabban jutó eszembe, a téli hónapokban, újságolvasás közben. Az emlék, egy könnyén végzetessé válható esemény képsorozata. Január volt. Az évre nem emlékszem pontosan, talán 1934 vagy 1935 lehetett. Negyedmagammal — 10—12 éves gyerekek voltunk mindannyian — csúszkálni indultunk a Duna jegére. A jégen vastag hótakaió fehérlett. Valamelyikünk csúszkálás közben hólabdát gyűrt, s elgurította. A surranó golyó fénylő csíkot hagyott a hóban, magára szedte a puha, vattás havat. Mire megállt, duplájára hízott, Valamelyünik tovább lökte. Megint vastagodott. Percek múltán már kettőnek kellett görgetnie a hómonstrirmot, majd mind a négyen neki vetettük a vállunkat, mert csak így tudtuk megmozdítani a méternél is magasabb „hógolyót”. Egyszer csak a partról bekiáltott valáki: __ Hagyjátok abba, azonnal gyertek ki, a golyó alatt beszakad a jég. Visszafeleseltünk; Mi köze hozzá, hogy mit csinálunk. Nem tágított. Botját lengetve, befelé indult a jégen. A fenyegető bot láttára eliszkoliüflkj 4f MÉf* közbe visszaeresztetfcünfc egyszemtelen megjegyzést. MESSZIRE jártunk már „alkotásiunktól”, amikor nagyot reccsent a jég. Eltűnt az óriás golyó : a jég, amely ugyan vastagra hízott, nem bírta több mázsás terhét. Mi megmenekültünk. Mert volt valaki, aki ugyan nem tartozott hozzánk, de felismerte a veszélyt, figyelmeztetett miniket. Nemtörődömségből és közömbösségből mégis hányszor marad el a figyelmeztető szó. Amióta a szigorúbb hideg megdermesztette a kisebb vizek felszínét, mind gyakrabban olvasni, hallani elkerülhető, de el nem került tragédiákról. Eogyiszlónál két kis gyermek alatt szakadt be a jég. Budapesten szánkózás közben esett a Dunába és került a páncélként feszülő jég alá egy kis fiú. Mert senki sem figyelmeztette őket a veszélyre. Nem az enyém, mi dolgom van vele —vélemény alapján közömbös felnőttek maradtak szótlanok. S a ki nem mondott figyelmeztetés, az elmaradt szigor, a nem gyakorolt erély halálhoz vezetett. Gyermekhalálhoz. A legszörnyűbb tragédiához. VIGYÁZZUNK mindannyian, mi felnőttek, mert mindannyian felelősek vagyunk. A veszélyes játékot látva, ne maradjunk szótlanok. B. S. Ismét előbbre Évi 850 ezer tonna acélöntecset dolgoznak fel a most sorra kerülő 600 millió forint értékű felújítás után a Lenin Kohászati Művek durvahengermű vében. Képünkön; Már működik az egyik gépsor. Ángolosodunk? Nem tudom megfigyelték-e olvasóink, hogy angolosod ónk? Már a televízió szilveszteri műsorában feltűnt egy-két énekesünk, aki a könnyűzenei parádén angolul is produkálta magát, s ezt örömmel vettük tudomásul. Bővül a repertoár, s ha nem is értjük a szöveget — bizonyára az angol közönség sem értené —, de legalább bizonyosak lehetünk afelől, hogy a TIT nyelvtanfolyamai nem járnak eredmény nélkül. Slágerénekeseink már mondják, ha nem is mindig értik az angol szöveget. Szombaton este viszont már egész nyelviskola lépett fel a dobogóra, egy egész tanfolyam — ha nem tévedünk. Az „A la Mode Hotel Gellért I9S5 — A Iányok-asszonyok a Gellért szálló mintabálján” című reprezentatív, a Szovjetuniónak és Jugoszláviának, Csehszlovákiának is továbbított műsorban csupa angol énekszámot hallhattunk. Angolul harsogott, torkaszakadtábcl a dzsesszzenekar nem egészen abszolút hallású szólistája, s a velük fellépő többi művész is. Legnagyobb meglepetésünkre a kecskeméti és Bács megyei közönség előtt szeretett és tisztelt Margittay Ági is angol szövegbe fojtotta bánatát... Még szerencse, hogy a szpíkerek magyarul beszéltek, s időnként figyelmeztettek rá bennünket, hogy Budapesten, s annak egyik nevezetes helyén, a Gellért-szállóban vagyunk, különben azt hihettük volna, hogy a jóhírű angol könnyűzene csendes — pardon: harsány! — agonizálásának lehetünk szem- és fültanűi. Pedig csak a beatlesepigonok ragadták meg az alkalmat egy kis nemzetközi szereplésre — a tv jóvoltából. Vigasztaló volt viszont emellett, hogy dolgozó asszonyaink, leányaink elgyönyörködhettek az idei báli divat legújabb kreációiban. az álomszép bundakölteményekben, melyeket majd — szerény anyagi lehetőségeikhez képest — a kecskeméti és kiskunhalasi bálakon is viselhetnek a farsang idején. S mi, férfi nézők is ineggusztálhattuk a nyári évadra tervezett strandruhákat, méghozzá élő modelleken. A fentieket bemutató csinos hölgyek — magyarul manekenek— hálistennek nem beszéltek sem angolul, sem másmilyen idegen nyelven. S a bikinik és egybeszabott fürdőruhák előnyeinek megértéséhez sem kellett a „Tanuljunk könnyen gyorsan angolul” című praktikus könyvecske legújabb kiadása, Amit azért nem árt minél sürgősebben beszerezni. Mert ha így haladunk, maholnap bajosan fogjuk megérteni a tv könnyűzenei adásait. T. P. Csapdába került a vadmacska Dusnokon a Dunaártéri Erdőgazdaság vadrezervátumában. A vadászok éjjelenként arra lettek figyelmesek, hogy valami dézsmálja a fácánokat. A tilosban járó ragadozót sikerült csapdába csalni. A vadmacska egy szép, 95 centiméter hosszú, 7 és fél kilós példány, most kitömve a gazdaság állatgyűjteményébe került. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 23-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér i/a Telefon: 17-69. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és i kézbesítőknél. Előfizetési díj I hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-83. index; 23 063. Év Rizs Takarmánynövények Kapások Zöldségkh-ban \ félék 1057 SIMM» «00 1000 1000 1964 5000 18 700 17 000 6300
