Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-26 / 21. szám
n>$5. január 2S. kedd S. ir»<M GYŐZELEM A nézőtéren háromszáz fiatal. Eloltják a villa1 nyokat. Kuncogás. Az irodalmi szípad tagjai égő gyertyával á kezükben a közönség elé lépnek. Pilinszky Oratóriumát adják elő, a Sötét mennyországot. — Én Varsóból való vagyok. — Én Prágából. —. Én nem tudom honnan. Síri csend; sírontúli hangok. De csak a színpadon. Mert a nézőtér zajos: a fiatalok közül sokan mozgolódnak. Pisszegés, * röhej, megjegyzések. Az egyik szereplőnek bizonytalanná lesz a hangja. A többieken nagy erő és önuralom lesz úrrá. A sokat gyötrődött. ártatlanul meghalt emberek fájdalma átsüt a lelkek közönyfalán. — Olyan volt, mintha vir ág ház lett volna ... K evesebb lesz a zaj. A szereplők még jobban élik a szerepüket. Hangjuk bel ölti a termet, megállítja a mocorgók mozdulását, elűzi a közömbösséget, két vállra fekteti a nemértést. — Ttáncok egy sose látott arcban. — Nem ébredek fel soha többé . .. — Amikor idáig érnék, már csend var a teremben. A kecskeméti Ki mit tud vetélkedőn háromszáz fiatal figyel. A kísérőzene felerősödik. Mintha elégedett lenne a győzelemmel. Varga Mihály Meg jelent a kecskeméti népkutató-honismereti kör évkönyve •/ AZ EDDIGI legérdekesebb, tudományos igénnyel megírt évkönyvét adta ki a napokban a kecskeméti népimtató-hon ismereti kör. A több mint 50 oldalas — nyolc oldal műmellékletlei illusztrált — kiadvány V iklő község történetét, nyelvjárását, népművészetének fejlődését és antropológiai vizsgálatának eredményeit közli. Az ősi. Árpád-kori falu néprajzi szempontból a Duna—Tisza köze egyik legfontosabb települése. Szerencsésen átvészelte a nagy történelmi csapásokat, így a törökdúlást is. Kuczy Károly, kalocsai gimnáziumi tanár idevágó dolgozatában különösen sok oklevélbeli és anyakönyvi adatot tárt fel a település kialakulására, népességére, nyelvjárására, stb. vonatkozóan. Dr. HENKEY Gyula, a kecskeméti városi művelődési ház előadója munkájában a pontos feldolgozás és az embertani vizsgálat eredményeinek a magyar nép őstörténetével is kapcsolatba hozható újabb adatai keltenek érdeklődést. Az embertani vizsgálatok eredményei szerint a honfoglaló magyarság törökös elemeivel kapcsolatba hozható típusok százalékos aránya, a Duna—Tisza közén talált honfoglaláskori temetőkhöz képest a mai napig is nagyrészt változatlan maradt «— körülbelül 50 százalék —, nak az esetet, hogy bizonyára sosszul értette, amit Armagedéon lélekhangon közölt vele. Ezért gyakrabban és áhitatosabban kell nyálazni a biblia lapjait és jobban kell ügyelni, nem ólálkodik-e gonosz szellem valahol a mezei adomány körül. Különben dolgos ember Viszi Péter, nem tart se köznapot, se ünnepet, se karácsonyt, se újesztendőt. Csak akkor ül be a tisztaszobába, ha egy-egy testvére meglátogatja. Ilyenkor viszont lehet a legnagyobb dologidő, szél hordhatja a meggyűjtött szénát, nap pergetheti az érett gabonát, Péter a kamrasarokba támasztja a vasvillát, szögre akasztja a kaszát: csak a testvérrel, Armageddon másik „unokájával” konzultálja a bibliát. Ha egy hétig marad a testvér, akkor — egy hétig ünnepel. Most is ünnepe volt. Valahonnan az ugari tanyákról tisztelte meg egy testvére. Három teljes napig silabizálták a bibliát, olvasták elölről hátra és hátulról előre, mígnem ráböktek arra a cikkelyre, ahol effélével ijesztgetik az emberiséget: És jőni fognak kígyók, békák és hiénák és farkasok, és tífusz és kolera, meg minden, és sötétaz ugoros elemek aránya 12,7 százalékról 1 százalék alá csökkent. EZZEL, összhangban vannak a népművészeti kutatások adatai is. Érdekes, hogy míg Foktőn és környékén az ősi ugor népekre jellemző — felső végénél hegyes és kissé előre bukó, csónak alakú — fejfa típus nem található, addig gyakori a török népekre jellemző gombos fejű kopjafa. Lakatosné Kákotryi Margit, homokmégyi tanítónő tanulmányában a fejfa (kopjafa) állítás eredetével és fejlődésével kapcsolatos összefoglalása érdemel figyelmet. Kiskuofélegyiiázéra várják a Ttszatáj költőit A kiskunfélegyházi irodalmi kávéházban vendégül várják a szegedi Tiszatáj című folyóirat munkatársait. Az irodalmi esten fellép Andrássy Lajos, Dér Endre és Papp I.ajos, a helyi költők közül pedig Bodnár András, Falu Tibor, László Isvin, Papp Gáspár és Tóth György. A felolvasó estet a szakmaközi. bizottság kultúrotthonábiti rendezik vasárnap, január 3l-én délután 5 órakor. tl-lJl—---------ség lón, és mind elpusztulnak, akik letértek az igaz útról. Péter is megrettent, de testvére megvigasztalta, hogy „ők megmaradnak és sokasodni fognak, és újjászületik majd a föld, minden gonoszság, fertelmesség, bűn és termelőszövetkezeti mozgalom nélkül”. Bezzeg megörült ennek az irgalmasságnak Armageddon unokája és terjesztette is nagyapja igéjét boltban, kocsmában, borbélynál, s a hitetleneknek a bibliát is felmutatta. Az értetlenebbjének türelmesen magyarázta, hogy előbb csak „háromnapos sötétség lesz, aztán meg vakító világosság, aztán jön a forróság és a hideglelés, majd elszabadulnak a pokol szörnyei és nyavalyái”. Volt is foganatja a jövendölésnek, mert az öregasszonyok erről suttogtak, és a boltos mind eladta a gyertyáit, az emberek meg mind a kocsmában várták a világ végét. Hiszen asszonyaiknak is meg kellett érteniük: ha már úgysem sok van hátra, legalább azt a kicsit töltsék jó helyen. A teheneket azért persze megetették, a disznót is levágták, s még Péter is tett-vett, rakta, rakogatta az új házat a Rozmaring utca sarkán. De még a szamarat is elvitte, hogy vizsgálná meg az állatorvos, mert kehel, Kincset érő hagyaték November elején Császártöltésen csendben eltemettek egy öreg embert. Nyolcvanhat évet élt, a község főutcáján egy sanyarúságos putriban lakott. Annyit tudtak róla. hogy valamikor szoborkészítéssel foglalkozott, de az utóbbi években nem érdekelte más, csak a horazt a putrit, ahol utolsó éveit töltötte. 12 éves oltárkép festő Ki volt ez az öregember? Schilli János egykori cpi'letszobrász, akinek munkáját Budapesten az épületek százai dicsérik ma is. De nemcsak Budapesten, hanem Európa sok országában. A századforduló utáTizenkét éves korában —• 1890-ben — oltárképet festett a császártöitési templom számára. Ez a kép má is ott van a templomban. Művészi munkáját a plébános 3 forinttal és egy mázsa búzával jutalmazta. Jól jött ez az adomány az éhező családnak. A hivatástudatot érző gyerek nem adta meg magát a sorsának. 1894-ben már Budapesten tanult Vasadi Ferenc szobrásztanár vezetése alatt az Iparrajziskoiában. Az épülő Pest és Buda művésze Nem kellett sok idő ahhoz, hogy a fiatalember nevét kiemelkedő tehetsége miatt szárnyra kapja a hír. Első munkái a millenniumi kiállítás helyiségeit díszítik, és általános feltűnést keltenek. Akkortájt már folyt az Andrássy út és a Rákóczi út palotáinak építése. Schilli János annyi munkát kapott itt, hogy tíz kézzel sem győzte volna. A század ford u1 ón a királyi palota termeinek barokk díszítőelemeit készítette, aztán a Bazilika és a koronázó templom részére faragott ma is meglevő szobrokat. Az épülő Pest és Euda egyik ünnepelt épületszobrásza volt. Élveket töltött ösztöndíjjal külföldön. Berlin, Prága, Párizs, Drezda, Breslau számos palotája ma is őrzi a magyar művész munkáját. Olyan szobrászokkal dolgozott együtt, mint Zala György, Stró A Alajos és később Kisfaludi Stróbl Zsigmond. Alig van a fővárosban a századforduló után épült palota, amely nem váltaná magáénak a mester munkáját. Schilli János császártöitési magányában néha megjavított egy törött szobrot. A művészkedést egyébként teljesen abbahagyta. A képen: az idős szobrász egy éneklő angyalfcjet tart a kezében. gászat. Kora hajnalban kerékpárra ült, kiment az öntözőcsatorna partjára. Ott szerezte meg a betevő falatot. Mert másként már nem jutott neki ennivaló. Kétszáz, forintot kapott a szociális alapból. Aztán meg néha egy-egy gyorsfényképet készített a falubeliekről. Ebből éH. Élt? Nyomorgott. Felkerestük márpedig mióta a lovat be kellett adni a közösbe, csak ezzel fuvarozgat, mert hogy ezt nem tiltja az alapszabály. Ahogy ott állt a sorban, s fogta a Tüske kötőfékjét, megint csak rákezdett a mondókára. — Bizony* testvéreim, megvan ez jövendölve. Mert Armageddon megsokallta a bűnt, a kapzsiságot, meg a fertelmességet. Kórász Gáspár, aki ugyan a keresztelő óta sem lépte át a templom vagy valamely vallási szekta küszöbét, még rá is kontrázott. — És mind elpusztultok és keselyük lakmároznak csúfságos testetekből... Kamarás Antal is értette a tréfát. — Nekem pedig Armageddon még azt is megsúgta, hogy mindez azért szabadul ránk, mert elrugaszkodtunk a földtől. És csak azok maradnak meg, akik Péternél feliratkoznak az új rendbe ... — Hiába kunéroznak, ez már így lesz. Nem találkozunk sokan, az bizonyos ... Az öreg Kórász kilépett a sokadalomból, egyenesen oda, ahol Péter szorongatta a Tüske kötelét. — Hát - ide fülelj, te fétícalni idők egyik legismertebb épületszobrásza volt. Császártöltésen született. Szülei annyira szegények voltak, hogy iskolába sem járathatták. Hétéves korában a község öreg orvosa fedezte fel csodálatos rajztehetsé'gét. Sárkányt eresztett a fiú, és az öreg doktor meglátta a sárkányon levő rajzokat. Segíteni azonban nem segített rajta senki. lantyús! Azt mondod, mind elpusztulunk? — Mind, aki nem kedves neki, — Akkor minek rakatod azt a kőházat ott a sarkon, te? Te lágyfejű? — Erre is van feleletem. Mert az igazak megmaradnak, és én is igaz testvére vagyok Armageddonnak. -— Unokája, nem? — No igen ... — De hát akkor még nagyobb korpászsák vagy, Péter! Mert ha mind elpusztulnak itt a népek, ha Minyó Menyhért is, Ugrón Pál is ebsorsra jut, akiknek pedig a legszebb házuk van a faluban, meg ha a te... nem kímél senkit, semmit, hát csak lesz hol meghúzódnod néhány testvéreddel! Ott a nagy vendéglő, a művelődési ház, meg a mi házaink, a mi tanyánk ... valamelyik csak mentenné? Péter nem szólt, gondolkodott. összenézett Tüskével, a kalap karimája alól végiggusztálta a hahotázó, hasukat fogó parasztokat, majd megrántotta a kötőféket. — Gyere, Tüske, gyere... — Az, látod, jó lesz! — bugyborékolt Kórászból a nevetés. — Válasszon magához mindenki megt'eleló társaságot! Sz. Simon István Ebek harmincadjára ?... Nehéz elképzelni, hogy ez az ember, aki annyit dolgozott és annyi pénzt keresett, ilyen mély nyomorba került. Pedig így van. A második világháború előtt hazajött szülőfalujába, és meghasoniott lélekkel csendben meghúzta magát. Sajnos, a hatóságoknak nem jutott eszébe, hogy felkarolják és kivételes művészetét a szocialista építkezés szolgálatába állítsák. így aztán végleg elsikkadt. A fél világot bejárt művész, aki minden pénzét utazásra költötte, idők folytán nagy értékű építészeti könyvtárat és több ezer darabot kitevő sztereoszkópikus fény képi e' vételt gyűjtött össze. Szenvedélyes fényképész volt. Csodálatos cs ritka szépségű tengeri kagyló- és csigagyűjteménye több zsákra valót tesz ki-Ezek a kincsek, amelyek közül a sztereoszkópikus lemezek építészeti dokumentációs értékét nehéz kifejezni, ott hányódnak részint a kunyhóban, részint a közelben lakó rokonoknál. Hóman János tsz-dolgozó egyáltalán nincs tájékozódva a tárgyak értéke fe'ől. Aki vásárolni akar, annak olcsón ad el belőlük. A putri udvarán ládástul kiöntve számtalan fényképlemez hever. Ki tudja, milyen értéket hordoztak valaha... Az eső már leáztatta róluk a zselatint. Ta'án még nem késő felvetni a kérdést: ezt a nagy dokumentációs értéket képviselő hagyatékot miért nem vette gondozásba a hatóság? A megye, vagy az Építőművészek Szövetsége, esetleg az Akadémia. Nem hagyhatunk elkallódni anyagiakban ki nem “ejezhető művészi értékeket. Balogh József
