Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-26 / 21. szám
1965. január 26, kedd f. oldal Temetői „kacsa” — Ki fizesse a ház javíttatását! Tanácsülésen tárgyalják a megyeszékhely autóbuszgondjait (1 tanácstagi beszámolók és fogadónapok tapasztalatai Kecskeméten Milyen állami támogvdást kapnak az idén a tsz-ek? m. Állattenyésztés, gépi munka Az elmúlt esztendő második felében 118 tanácstagi beszámolót és az utolsó negyedévben 123 fogadónapot tartottak a megyeszékhelyi tanácstagok. A beszámolókon összesen 2£30 választó jelent meg, míg a fogadónapokon közel kilencszázan vettek részt.. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. titkárságától kapott tájékoztatás szerint, a városban tartott tanácstagi beszámolókat — fa. jól bevált gyakorlat szerint — több körzetet összevonva, kerületenként tartották meg. A beszámolókat követő hozzászólások általában közérdekű panaszokat tartalmaztak. így a választók kérték a tanácstagokat, hogy a városi autóbuszközlekedés nehézségeit, a 2-es és a 4-es autóbusz túlzsúfoltságát vessék fel a tanácsülésen és javasolják a megyeszékhely autó-f buszparkjának bővítését. A lakosság részéről érkezett panaszokat a végrehajtó bizottság figyelembe vette, s mivel ez már nemcsak egyes területek, hanem a város egyik központi gondja is: a februárban tartandó tanácsülésen részletesen foglalkoznak a kecskeméti autóbuszközlekedés helyzetével. A beszámolók során felvetett 208 panasz közül igen sók foglalkozik a Méhesfalu, a Szeleifalu és a Leninváros közművesítésével, illetve a járulékos beruházások hiányával. A bácsbokodi vajüzem vezetőjének még a múlt év szeptemberének 23. napján küldte el a kisszállási községi tanács vb-elnöke azt a levelet, — amelyre kintjártunkkor, január 19-én még nem érkezett válasz. Annak idején Erdődi Kálmánné, Kisszállás, IV. kér. 80. sz. alatti lakos jelentette be panaszát a tanácsnál. Kérte a segítséget, hogy a hűségesen és rendszeresen beadott tejmenynyiség utáni, úgy nevezett tbcmentességi pénzt — a literenkénti 30 fillért — március 1-től Talajegyengetők Mélykút határába», a Béke Termelőszövetkezet 65 holdas tábláján, ahol a homokhátság és a bácskai löszvidék találkozik egymással, nagy munkához fogtak a Szarvasi Talajjavító Vállalat lánctalpas gépei. Csaknem egy hónapig tart, amíg a kilenc szképer-ládával eltüntetik a tábla közepén emelkedő homokdombot. Tavasszal a tsz gazdái szőlőt telepítenek az elegyengetett területen. Felvételünkön a gépek egyik csop#rtja látható. Több hozzászóló beszélt a parkok még megoldatlan védelméről. Elmondták a többi között, hogy a rákóczivárosi takarmánykeverő üzemnél „vandál módon” összetörték a járdaszegélyt és tönkretették az épület előtt levő parksávot. A városban tartott tanácstagi fogadónapok eredményei is azt bizonyítják, hogy az államigazgatási szerv társadalmi aktivistái az elmúlt időszakban jól működtek, s egyre több bejelentést, panaszt intéztek el saját hatáskörükön belül. Több alkalommal döntöttek — nagyon is helyesen — a szocialista együttéléssel kapcsolatos vitás kérdésekben. így például sokszor merült fel olyan probléma, hogy a háztulajdonos, bár az ingatlana erősen megrongálódott az utóbbi években — a bérlő kérésére sem volt hajlandó kijavíttatni a házat. A jogszabályok ugyan kimondják, hogy minden esetben a háztulajdonost terheli saját ingatlanának — még ha nem is lakik ott — javíttatási, karbantartási költsége, de esetenként ennek maradéktalan betartása antiszociális lenne, ugyanis a lakók egyes helyeiken jobb anyagi körülmények között vannak, mint a tulajdonosok. A tanácstagok pedig az ilyen esetekben meggyőző érvekkel próbálják; a lakó és a tulajdonos közötti ellentétet megszüntetni. Házépítési, út-, járdaépítési ügyekben is sok hasznos tanácsot adtaik már eddig is a laaugusztus 31-ig megkaphassa. Hiába vitte ugyanis az állatorvos szabályszerű igazolását a tej minőségéről, Szűcs József, a négyes telepi tejkezelő azt semmibe sem vette. Ennek kivizsgálását és megfelelő intézkedést, értesítést kért a községi tanács vb-elnöke. Próbálták ők személyesen megkeresni a tej kezelőt, de többszöri kísérlet után sem találták. Az ügyben még semmi érdemleges nem történt. Erdődi Kálmánná szűkös körülmények között élő, beteges, idős aszszony. Sokat jelentene számára az a párszáz forint, amelyet olyan könnyen vesznek az említettek. Mi az oka ennek a közömbösségnek? Hogyan lehet viszszatartani valakinek a pénzét, ami jogosan jár néki, amiért megdolgozott? Talán azért feledkeztek meg Erdődinéről, mert idős asszony, és nem ismeri úgy a „dürgést”, hol, kinél keresse az igazát? Az is — enyhén szólva — udvariatlanság, hogy a vb-elnök levelét válaszra sem méltatta idáig a címzett... m kosság, illetve az illetékesek részére a körzeti tanácstagok. Összegyűjtötték a vízhálózat bővítésével kapcsolatos igényeket is, s így a tanács ezt a problémát valószínűség szerint 1966-ig megoldja. Nőknek való... Női szakma — mondtuk még néhány éve, s mondjuk olykor még ma is és mire gondolunk? A fodrászra, a kozmetikusra, a gépíróra, az áruházi eladóra, a varrónőre ... Építőipar? Közlekedés? Erdészet? Hol itt a . lehetőség, hol lehet ebben női szakmákat találni? S lám, a szakszervezetek most vizsgálatokat tartottak — jelenti a.z MTI —, ellenőriztek húsz vállalatot e három területen, s találtak 1299 munkakört, melyben akár azonnal, 461 helyen pedig 3—6 hónapos szakmai oktatás után nőket lehet alkalmazni. Pedig csak húsz vállalatot vizsgáltak. Fontos ügy ez, két vonatkozásában is az. Közismert tény, hogy jó néhány területen elapadt a munkaerőutánpótlás legtöbb, eddig ismert forrása. De az élet, a gazdasági fejlődés mind újabb követelményeket állít, — kell az utánpótlás. Már magában ez a tény is indokolja új lehetőségek felkutatását. S nem kevésbé lényeges, hogy a „nőiésítés” Budapesten és vidéken egyaránt sok ezernyi asszony és leány elhelyezkedési gondjainak megoldását is elősegíti. A korszerűbb élet természetszerűen hozza magával, hogy a nők nem csupán dolgozni akarnak, hanem kvalifikáltabb munkát végezni, mesterséget tanulni, hivatást szerezni, nem pedig csak hivatalt. S most itt a bizonyíték. Nőiesíthétő sok szakma, egyebek között a kerámiakészítés, az üvegfestés és csiszolás, a porcelánfestés, az intarziakészítés, a tapétázás, a díszítő szobrászat. Húsz szakmát - kijelöltek, ebben már az ipari tanulók nagy többsége leány, olykor a leendő szakemberek 60—75 százaléka is. S ez még messze nem a felső határ. Nem a lányok arányszámában, s nem az a nőiesíthető szakmák kijelölésében, megállapításában sem. De már az eddigi is jelez valami lényegeset: az elfogadott, s nem is ritkán emlegetett egyenjogúság új, tartalommal gyarapodik. fc. ti. A múlt évben örvendetesen növekedett a termelőszövetkezetek közös állatállománya és javultak az állattenyésztési, hizlalási eredmények is. Ebben a fejlődésben — egyéb fontos tényezők mellett — nagy szerepe volt annak, hogy államunk különféle intézkedésekkel, kedvezményekkel is elősegítette a nagyüzemi állattenyésztés fellendítését. Rendkívül nagy jelentősége van ennek a tsz-ek további erősödése, a lakosság élelmiszerellátása és az export szempontjából egyaránt. A termelőszövetkezetek támogatásáról szóló kormányhatározat és végrehajtási utasítása ezért biztosít messzemenő kedvezményeket az állattenyésztés fejlesztését szolgáló beruházások megvalósításához, s a szövetkezeti állatállomány gyarapításához, minőségének javításához is. A cél az, hogy a tsz-ek elsősorban a közös és a háztáji állatok szaporulatának felnevelésével növeljék állatállományukat. Tehénállományuk • pótlása és fejlesztése érdekében középlejáratú hitelt vehetnek igénybe a tsz-ek a tenyészszarvasmarha, valamint a továbbtartásra szolgáló növendék szarvasmarha-állomány után. Ez a hitel, kiselejtezett tehenenként, pótlás esetén 5000 forintig terjedhet, az állomány értéknövekedésekor pedig a könyvelésben hitelt érdemlően kimutatott érték erejéig. Az így felvehető hitelt a tehenek kiselejtezéséből származó saját források kiegészítésére, üzemviteli célra fordíthatja a termelőszövetkezet. Igen kedvező az a rendelkezés, hogy a termelőszövetkezetet minden előhasi üsző után 4000 forint, vissza nem térítendő állami támogatás illeti meg, amikor az állat leellik. Ezt az összeget is üzemviteli célokra fordíthatják. Előírja a 3004/7-es kormányhatározat és végrehajtási rendeleté: a tsz-ek minden saját tenyésztési koca első ellésekor kocánként 1500 forint középlejáratú hitelt igényelhetnek, ha a kiselejtezett kocákat pótolják, illetve állatállományukat növelték. A kiselejtezett állatok ellenértékét ebben az esetben üzemviteli célra használhatják. Lényegesen befolyásolja a nagyüzemi társas gazdálkodás eredményességét az is, hogy milyen fokú a tsz gépesítettsége, mennyibe kerülnek a gépállomással végeztetett gépi munkák, s mekkora összeget kell fizetnie a tsz-nek a gépjavításokért és a bérelt gépekért. Az állam itt is kedvezményt biztosít a termelőszövetkezeteknek. Méltányos gépi munkadíjakat állapított meg, s külön előnyben részesíti a hegyes-, szikvagy homokterületen gazdálkodó és az 1. csoportba sorolt, meg nem erősödött szövetkezeteket. A gépi munkák díjtételeit részletesen tartalmazza a földművelésügyi miniszter 15/1964. számú rendelete. Előírja az említett rendelet azt is, hogy a gépállomások a tsz-ek megrendelése alapján kötelesek elvégezni a termelőszövetkezetek erő- és munkagépeinek, tehergép j ármű vei nek, kisfeszültségű villamos hálózatának és berendezéseinek felújítását, javítását, karbantartását. A nagyobb szakmai hozzáértést kívánó, műhelyigényes javítások után 50 százalékos kedvezmény illeti meg a termelőszövetkezeteket. Ezt a kedvezményt műhelygépkocsi igénybevételével végzett javítási munkák esetén is el kell számolni. 4 rendelet tételesen felsorolja, milyen munkákra vonatkozik a vázolt kedvezmény. Kimondja azonban azt is: azokat a tsz-eket, amelyek 1964. június 30-ig a teljes műszaki ellátásra szerződtek a gépállomással és a szerződést erre az évre is meghosszabbították; mindenféle korlátozás nélkül megilleti az 50 százalékos kedvezmény, bármilyen erő- és munkagépük, tehergépjárművük, kisfeszültségű villamos hálózatuk, illetve berendezésük felújításáról, javításáról, karbantartásáról van szó. Fontos tudnivaló, hogy a rendeletben foglalt díjkedvezmények csak akkor illetik meg a termelőszövetkezetet, ha a növényvédelmi munkát — megkezdése előtt — legkésőbb 8 nappal megrendelte. Kivétel, ha valamilyen kártevő váratlan fellépése azonnali védekezést tesz szükségessé. A több gépi munka és gépjavítás esetében a kedvezmények feltétele az, hogy a tsz legkésőbb február 28-ig szerződést kössön rájuk. A gépállomás bérbe adhatja azokat a traktorokat, traktorvontatású munkagépeket, amelyeket saját üzemeltetés útján nem tud hasznosítani. Lehetőség van arra is, hogy arra az időre, amíg a gépállomás a tsz traktorának főjavítását végzi, cseretraktort adjon bérbe a szövetkezetnek. Bérleti díj a javításra beszállított kerekes traktor esetében legfeljebb 15, lánctalpas traktor esetében pedig legfeljebb 25 napra számítható fel. Ha a gépállomás ennyi idő alatt nem javítja meg a gépet; akkor a tsz a határidő után — a kijavított gép átvételéig — díjmentesen használhatja a cseretraktort. A vázolt intézkedések nagyon sok termelőszövetkezetet érintenek. Számottevő előnyöktől esnének el a tsz-ek, ha nem tanulmányoznák a szóban forgó rendeletet és elmulasztanák a kedvezmények feltételeinek teljesítését. G. P. Több figyelmességet!
