Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-23 / 19. szám
!W5. Jamiár S3, szombat t. altul r Ésszerűen, hozzáértéssel... Milyen állami támogatást kapnak a* idén a tsz-ek? n. Beruházás Teljes gőzzel folyik a munka a Kiskunfélegyházi Járási Tanács vb mezőgazdasági osztályán. Megkezdődött a tsz-ek és a tszcs-k zárszámadásainak megerősítése. Ez egyúttal alkalmat ad arra is, hogy nagyító alá tegyük az osztály irányító-szervező tevékenységét, s megnézzük, erre az évre milyen feladatok állnak előtte. Egy kissé a járási szakigazgatási szerv is zárszámadást készít, hiszen ténykedését így vagy úgy, tükrözik a gazdaságok könyvelési adatai. S nyilvánvaló az is, hogy a néhány hét múlva megerősítésre kerülő tervekben a járási célkitűzések is benne foglaltatnak. Kevesebbet az irodában — többet a földeken Kanyó István osztályvezető munkatársainak ügykörét veszi revízió alá. Újból meg kell állapítani, s egymástól elhatárolni feladataikat — mivel azok nem egy vonatkozásban módosulnak is. — Például az igazgatási csoportvezető feladata bővül — tájékoztat. — Ráhárul a háztáji gazdálkodás felülvizsgálatának gondja. Ezután többet kell törődnie a termelőszövetkezeti csoportokkal, amelyeket eddig eléggé elhanyagoltunk. Pedig a művelés alá vont földterület felén gazdákodnak. Az ügyköri módosításokkal legtöbbet a termelés-szervezési csoport nyer. Munkatársai megszabadulnak a statisztikakészítés eddig is csak szükséges rossznak érzett, nyomasztó terhétől. Helyettük ezt külön erre a célra „beállított” tervstatisztikus végzi el. így a termelés szakembereinek jelentősen növekszik a gazdálkodás közvetlen irányítására fordítható idejük. Amíg egy-egy előadó korábban legfeljebb 10—12 napot lehetett kint havonta, mostantól kezdve 16—18 napot is „területen” tölthet. Vagyis a járás 34 gazdaságának mindegyikébe eljuthat kéthavomként ugyanaz a szakember. Nagyon időszerű a felduzzasztott adminisztráció ésszerű leapasztása. Maga a járási pártbizottság is ezen munkálkodik, amikor egész évben csak két írásbeli tájékoztatót szándékozik kérni az osztálytól. Annál nagyobb szerephez jut a közvetlen szóbeli tájékozódás. Konkrét feladattal A járási agromórrtusok jól képzett szakemberek. Legtöbbjük állami gazdaságban eltöltött több éves gyakorlattal rendelkezik. Ha szükséges, átlagon fe-A VÁLASZTÁSI munka döntő szakaszához érkeztek szakszervezeteink. A SZOT Elnöksége határozata alapján ezekben a napokban és hetekben kerül sor több mint 11 ezer tisztségviselő újraválasztására. A választásokat olyan időszakban tartjuk, amikor második ötéves tervünk negyedik esztendejét sikeresen megvalósítottuk és a terv utolsó évére kiszabott feladataink végrehajtásán munkálkodunk. Nyugodtan elmondhatjuk —, hogy a két választás között, a párt iránymutatását követve, a szakszervezetek eredményes munkát végeztek. Tagságunk meggyőződhetett arról, hogy az előző választáson elhangzott észrevételek, javaslatok érvényre jutottak gyakorlati munkánkban. A választások eredményes végrehajtásához kívánunk hozzájárulni néhány gondolattal. Több mint négy és fél ezer szakszervezeti bizalmiak ad Kill teljesítményt is nyújtanak. Szabó Béla, az öntözés és a növényvédelem agronómusa például az elmúlt őszi betakarítás idején két héten át helyettesítette a pálmonostóri Béke Tsz elnökét. Ez idő alatt kint is lakott, s részben az ottlétének tulajdonítható, hogy az esős időjárás ellenére is idejében végezték a vetéssel és a betakarítással. Jóllehet, a példa nem egyedülálló, alkalmas arra, hogy irányt mutasson a további feladatok elvégzésére. A járási szakigazgatási szerv munkatársai, vezetői jól teszik, ha legalább egy, s ha szükséges, több napot is eltöltenek ugyanabban a gazdaságban. Manapság már jóindulattal sem nevezhető irányításnak, ha a járási kiküldött például megállapítja, hogy „szépen nő a kukorica”. Minden esetben mélyreható elemzésre, a gondok feltérképezésére —, s nem utolsó sorban segítségre — van szükség. Amellett, hogy konkrét feladattal indulnak el egy-egy gazdaságba, nem árt, ha a szakterületükön túlmenően is érdeklődnek. Így összefüggésükben látják a nehézségeket — másrészt az osztály irányító tevékenységét is megkönnyítik. Ésszerű tervezés Hogy milyen terveket hagy, illetve nem hagy jóvá a mezőgazdasági osztály —•, ezzel már befolyásolja az idei gazdálkodást. Az elkövetkező hetekben tehát különösen felelősségteljes munka hárul a huszonkét tagú apparátusra. — Olyan tervet nem fogadunk el — jelenti ki Kanyó István —, amely eleve kilátásba számot munkájáról a csoportjába tartozó dolgozóiknak ezekben a napokban. Fontos, hogy a szakszervezeti bizottságok segíti séget nyújtsanak a beszámolók elkészítéséhez, hiszen a bizalmiak többsége nem szokta meg a nyilvános szereplést. Helyes, ha a bizalmi az újraválasztásakor beszélget a csoport tagjaival közös gondjaikról. Elmondja, hogy mit tettek ezek megoldása érdekében eddig, a csoport tagjai pedig javaslatot tesznek a feladatok megoldására. Ugyanakkor a tagság elmondhatja azt is, mit vár az új vezetőségtől. NÉHÁNY ÜZEMBEN azt tapasztaltuk, a bizalmiak választása során, hogy egy helyiségbe több csoportot zsúfoltak öszsze. Ennek tulajdonítható, hogy a bizalmiak beszámoltak ugyan, de a csoport tagjai nem tudtak véleményt nyilvánítani, zavarta őket, hogy más bizalmi csoport előtt kell a saját problémáikkal foglalkozni, helyez például ötvagonnyf takarmányhiányt. Még akkor sem, ha a gazdaság arra hivatkozik, hogy megvásárolja. A tapasztalat ugyanis az, hogy a vásárlás többnyire ilyen vagy olyan ok miatt elmarad. Nyilvánvaló, hogy az alapanyag nélküli hizlalás tervéhez sem járulunk hozzá. A kunszállási Új Világ Tsz-nek efféle ok folytán lesz mérleghiánya az idén. Csak helyeselni lehet azt az elvet, hogy a tervezés álljon arányban a meglevő és a bevonható munkaerővel. De ennek puszta érvényesítése még nem elég. Az egyes családokkal történő megállapodás, a rájuk alapozott tervezés válhat csak igazán életképessé. A munkacsapatokat is még most, év elején kell megszervezni, főként azokat, amelyek a négy és fél ezer holdnyi ültetvényt gondozzák. A nyár végi ültetvényszemle szinte már hagyományossá vált a járásban. Hasonló tapasztalatcsere szervezése azonban az állattenyésztésben is indokolt lenne. A jó módszerek elterjesztésének ez a legközvetlenebb útja. A tiszaújfalusi Tisza Tsz mintaszerű állattenyésztése például már megérdemelne az idén egy járási szintű bemutatót. H. D. Nem sürgős? Az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat Kiskunhalasi Gyáregységének udvarán 156 komplett hollandi ágy vár elszállításra már hosszú hetek óta. Úgy látszik, hogy a megrendelő AGROTRÖSZT-nek nem sürgős a dolog. Vajon a mezőgazdaságnak sem? Ahol leüldöttek útján választják a szakszervezeti bizottságot, ott jó módszer az, ha a bizalmi csoport tagjai előkészítik a küldöttet a választáson való részvételre. így megfelelően képviselheti' munkatársai érdekeit. A felelősségteljes munkát végző jelölő bizottságoknak azt tanácsoljuk, hogy mindenekelőtt mérlegeljék: Hogyan dolgoztak az elmúlt időszakban a tisztségviselők. Az alkalmasakat javasolják újra és csak ezután keressenek megfelelő embert a megüresedett helyre. KERESSÉK FEL a szakszervezeti tagokat és adj anale alkalmat arra, hogy közöljék a jelöléssel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat. A vezetőségválasztó taggyűlés, illetve a küldöttértekezlet sikere nem kis mértékben attól függ, milyen a szakszervezeti bizottság beszámolója és a feladatok megoldását célzó határozati javaslat. A jó beszámoló nem hallgatja el az er<tomér»ye-Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek évről évre többet és olcsóbban termeljenek, minél előbb korszerű mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak, — egyéb feltételek mellett — megfelelő beruházások is kellenek. Ezeknek a megvalósítását hitellel, anyaggal és kivitelező kapacitással segíti elő az állam, hiszen a tsz-ek saját erejéből nem telne minden szükséges beruházásra. A termelőszövetkezetek beruházási terheinek csökkentése érdekében, a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő új állóeszközök üzembe helyezésekor, vissza nem térítendő állami támogatást nyújt az állam. A támogatás mértéke tehénistálló esetében, a korszerűségtől függően, 1000—II 000 forint férőhelyenként. A szarvasmarhatenyésztés egyéb épületénél ez az összeg 1000—4000 forint lehet, sertésfiazta tónál pedig 1000—6000 forint, ugyancsak egy férőhelyre számítva. Hasonló kedvezményeket állapítottak meg a juhtenyésztés épületeire, tojóházra, baromfiéira és csibenevelőre vonatkozóan is. Sok tapasztalat bizonyítja, hogy a szakszerű öntözéses gazdálkodás lényegesen növeli a terméseredményeket. Az ezzel kapcsolatos beruházásokra adott állami támogatás is számottevő. Ha a tsz hordozható esőztető berendezésekkel működő öntözést valósít meg, akkor a támogatás 2000 forint holdanként, földbe épített, nyomócsöves esőztető öntöző berendezéseknél pedig 6000 f< rint. Számos termelőszövetkezet alkalmazza a felületi öntözést. Erre 1500—4000 forint holdanként az állami támogatás. Altalaj — csöves öntözés és szennyvízöntözés esetén 6000 forintot folyósítanak a tsz-nek holdanként, üzembe helyezéskor. Egyre több tsz határozza el víztároló építését. Ezt a helyes törekvést serkenti az állam azzal, hogy a tároló üzembe helyezésekor az itt tárolható víz minden köbmétere után 3 forint támogatást nyújt. Másféle építkezésekre, beruházásokra is vonatkozik a szóban forgó kedvezmény. Dohánypajta építése esetén például holdanként 25 000 forint, kukoricagórénál vagononként 4000 forint, magtárnál pedig két, de őszintén feltárja az eddigi munka hibáit is, és világosan állást foglal a vitás kérdésekben. Arról szól, ami a tagságot valóban érdekli és félreérthetetlenül megszabja a további tennivalókat is. Érthető, hogy ezekben a napokban a dolgozókat foglalkoztatja a Munka Törvénykönyv egyes paragrafusaink módosítása. Helyesnek tartjuk, ha a beszámolók ezzel a kérdéssel is foglalkoznak. A VÁLASZTÁSOK után ne hagyjuk magukra az újonnan jelölt tisztségviselőket. Segítsük őket a — számukra esetleg újszerű — feladatok megvalósításában. A szakszervezeti bizottságok ismertessék a megválasztott bizalmiakkal is a soron következő feladatokat, hogy azonnal munkához tudjanak látni. Az idei év gazdasági és kulturális feladatainak megoldásában fontos szerep vár a szakszervezeti tisztségviselőkre. Úgy gondoljuk, hogy közös erővel ezeket sikeresen meg is tudjuk valósítani, Némedi Sándor, az SZMT titkára 5000 forint a vissza nem térítendő állami támogatás. Gyorsan növekszik a termelőszövetkezetek saját gépállománya, aminek természetes velejárója, hogy gépkarbantartó műhely is kell. Ha a tsz ilyen műhelyt épít, akkor négyzetméterenként 500 forint támogatás illeti meg. Gyümölcstároló és csomagoló szín építése esetén 300 forint a négyzetméterenként járó támogatás. Előírja a rendelet, hogy öntözőtelep, víztároló és csőkút építésénél, továbbá a szarvasmarha- és baromfitenyésztés épületeinél, valamint dohánypajta, gépkarbantartó műhely és üzemanyagtároló építésénél az állami támogatás összege nem haladhatja meg a költségvetésben előirányzott bekerülési érték 80 százalékát. A rendeletben felsorolt többi épületnél, illetve létesítménynél — pl. a járulékos beruházásnál — a támogatás mértéke 50 százalék. Az állami támogatás a saját erőből megvalósított termelőszövetkezeti beruházások esetén is elszámolható. Ennek azonban az is feltétele, hogy a szóban forgó beruházás szerepeljen a tsz jóváhagyott tervében. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek eddig nem alkalmaztak itatásos borjúnevelést, s 1965-ben — központi anyagkészlettel lekötött beruházási keret igénybevétele nélkül — elsősorban a saját eszközeiket felhasználva, meglevő épületeiket itatásos borjúnevelésre alkalmassá alakítják át, szintén részesülhetnek állami támogatásban. Ez az összeg — a rendelkezésre álló járási kereten belül nem haladhatja meg borjúférőhelyenként a 3000 forintot, illetve az elfogadott költségvetésben előirányzott bekerülési költség 80 százalékát és termelőszövetkezetenként a 200 000 forintot. Az állami támogatás épületátalakításra és annak technológiai felszerelésére használható fel. Ha azonban a termelőszövetkezet 1965 végéig önhibájából nem kezdi meg az itatásos borjúnevelő üzemeltetését, akkor vissza kell fizetnie az állami támogatásként kapott összeget. Az építési és telepítési beruházások után a termelőszövetkezetet megillető, vissza nem térítendő állami támogatás összegét a beruházás megvalósítása érdekében igénybevett állóeszközhitelek csökkentésére kell felhasználni. Hitel hiányában ezt az összeget a termelőszövetkezet terhelő, nem esedékes állóeszközhiteleknek csökkentésére fordítják. Ha a tsz-nek ilyen hiteltartozása sincs, illetve kevesebb az őt megillető állami támogatás őszszegénél, akkor a támogatást, illetve a mutatkozó különbözetet a tsz beruházási betétszámláján írják jóvá. Előfordulhat, hogy valamelyik termelőszövetkezet saját hibájából nem megfelelően hasznosítja az állami támogatással megvalósított beruházást. Ebben az esetben a megyei tanács a kedvezményt, vagy annak a%y részét visszamenő hatállyal » megvonhatja. Lrdeke tehát minden tsanek, hogy idei tervében ige*, alapos megfontolás, pontos sző mítás alapján szerepeltesse azokat a beruházásokat, amelyek a gazdaság szempontjából legelőnyösebbek és megvalósíthatók. G. P. A szakszervezeti választások sikeréért
