Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

!W5. Jamiár S3, szombat t. altul r Ésszerűen, hozzáértéssel... Milyen állami támogatást kapnak a* idén a tsz-ek? n. Beruházás Teljes gőzzel folyik a munka a Kiskunfélegyházi Járási Ta­nács vb mezőgazdasági osztá­lyán. Megkezdődött a tsz-ek és a tszcs-k zárszámadásainak megerősítése. Ez egyúttal alkalmat ad arra is, hogy nagyító alá tegyük az osztály irányító-szervező tevé­kenységét, s megnézzük, erre az évre milyen feladatok állnak előtte. Egy kissé a járási szak­­igazgatási szerv is zárszámadást készít, hiszen ténykedését így vagy úgy, tükrözik a gazdasá­gok könyvelési adatai. S nyil­vánvaló az is, hogy a néhány hét múlva megerősítésre kerülő tervekben a járási célkitűzések is benne foglaltatnak. Kevesebbet az irodában — többet a földeken Kanyó István osztályvezető munkatársainak ügykörét veszi revízió alá. Újból meg kell álla­pítani, s egymástól elhatárolni feladataikat — mivel azok nem egy vonatkozásban módosulnak is. — Például az igazgatási cso­portvezető feladata bővül — tá­jékoztat. — Ráhárul a háztáji gazdálkodás felülvizsgálatának gondja. Ezután többet kell tö­rődnie a termelőszövetkezeti csoportokkal, amelyeket eddig eléggé elhanyagoltunk. Pedig a művelés alá vont földterület felén gazdákodnak. Az ügyköri módosításokkal legtöbbet a termelés-szervezési csoport nyer. Munkatársai meg­szabadulnak a statisztikakészí­tés eddig is csak szükséges rossznak érzett, nyomasztó ter­hétől. Helyettük ezt külön erre a célra „beállított” tervstatisz­tikus végzi el. így a termelés szakembereinek jelentősen nö­vekszik a gazdálkodás közvet­len irányítására fordítható ide­jük. Amíg egy-egy előadó ko­rábban legfeljebb 10—12 napot lehetett kint havonta, mostan­tól kezdve 16—18 napot is „te­rületen” tölthet. Vagyis a járás 34 gazdaságának mindegyikébe eljuthat kéthavomként ugyanaz a szakember. Nagyon időszerű a felduzzasz­tott adminisztráció ésszerű le­­apasztása. Maga a járási párt­­bizottság is ezen munkálkodik, amikor egész évben csak két írásbeli tájékoztatót szándéko­zik kérni az osztálytól. Annál nagyobb szerephez jut a köz­vetlen szóbeli tájékozódás. Konkrét feladattal A járási agromórrtusok jól kép­zett szakemberek. Legtöbbjük állami gazdaságban eltöltött több éves gyakorlattal rendel­kezik. Ha szükséges, átlagon fe-A VÁLASZTÁSI munka dön­tő szakaszához érkeztek szak­­szervezeteink. A SZOT Elnök­sége határozata alapján ezek­ben a napokban és hetekben kerül sor több mint 11 ezer tisztségviselő újraválasztására. A választásokat olyan időszak­ban tartjuk, amikor második ötéves tervünk negyedik eszten­dejét sikeresen megvalósítottuk és a terv utolsó évére kiszabott feladataink végrehajtásán mun­kálkodunk. Nyugodtan elmondhatjuk —, hogy a két választás között, a párt iránymutatását követve, a szakszervezetek eredményes munkát végeztek. Tagságunk meggyőződhetett arról, hogy az előző választáson elhangzott ész­revételek, javaslatok érvényre jutottak gyakorlati munkánk­ban. A választások eredményes végrehajtásához kívánunk hoz­zájárulni néhány gondolattal. Több mint négy és fél ezer szakszervezeti bizalmiak ad Kill teljesítményt is nyújtanak. Szabó Béla, az öntözés és a nö­vényvédelem agronómusa pél­dául az elmúlt őszi betakarítás idején két héten át helyettesí­tette a pálmonostóri Béke Tsz elnökét. Ez idő alatt kint is la­kott, s részben az ottlétének tu­lajdonítható, hogy az esős idő­járás ellenére is idejében vé­gezték a vetéssel és a betakarí­tással. Jóllehet, a példa nem egye­dülálló, alkalmas arra, hogy irányt mutasson a további fel­adatok elvégzésére. A járási szakigazgatási szerv munkatár­sai, vezetői jól teszik, ha leg­alább egy, s ha szükséges, több napot is eltöltenek ugyanabban a gazdaságban. Manapság már jóindulattal sem nevezhető irá­nyításnak, ha a járási kiküldött például megállapítja, hogy „szé­pen nő a kukorica”. Minden esetben mélyreható elemzésre, a gondok feltérképezésére —, s nem utolsó sorban segítségre — van szükség. Amellett, hogy konkrét feladattal indulnak el egy-egy gazdaságba, nem árt, ha a szakterületükön túlmenően is érdeklődnek. Így összefüggé­sükben látják a nehézségeket — másrészt az osztály irányító tevékenységét is megkönnyítik. Ésszerű tervezés Hogy milyen terveket hagy, illetve nem hagy jóvá a mező­­gazdasági osztály —•, ezzel már befolyásolja az idei gazdálko­dást. Az elkövetkező hetekben tehát különösen felelősségteljes munka hárul a huszonkét tagú apparátusra. — Olyan tervet nem foga­dunk el — jelenti ki Kanyó Ist­ván —, amely eleve kilátásba számot munkájáról a csoportjá­ba tartozó dolgozóiknak ezekben a napokban. Fontos, hogy a szakszervezeti bizottságok segíti séget nyújtsanak a beszámolók elkészítéséhez, hiszen a bizal­miak többsége nem szokta meg a nyilvános szereplést. Helyes, ha a bizalmi az újraválasztása­kor beszélget a csoport tagjai­val közös gondjaikról. Elmond­ja, hogy mit tettek ezek meg­oldása érdekében eddig, a cso­port tagjai pedig javaslatot tesznek a feladatok megoldásá­ra. Ugyanakkor a tagság el­mondhatja azt is, mit vár az új vezetőségtől. NÉHÁNY ÜZEMBEN azt ta­pasztaltuk, a bizalmiak válasz­tása során, hogy egy helyiség­be több csoportot zsúfoltak ösz­­sze. Ennek tulajdonítható, hogy a bizalmiak beszámoltak ugyan, de a csoport tagjai nem tudtak véleményt nyilvánítani, zavar­ta őket, hogy más bizalmi cso­port előtt kell a saját problé­máikkal foglalkozni, helyez például ötvagonnyf ta­karmányhiányt. Még akkor sem, ha a gazdaság arra hivatkozik, hogy megvásárolja. A tapaszta­lat ugyanis az, hogy a vásárlás többnyire ilyen vagy olyan ok miatt elmarad. Nyilvánvaló, hogy az alapanyag nélküli hiz­lalás tervéhez sem járulunk hozzá. A kunszállási Új Világ Tsz-nek efféle ok folytán lesz mérleghiánya az idén. Csak helyeselni lehet azt az elvet, hogy a tervezés álljon arányban a meglevő és a be­vonható munkaerővel. De ennek puszta érvényesítése még nem elég. Az egyes családokkal tör­ténő megállapodás, a rájuk ala­pozott tervezés válhat csak iga­zán életképessé. A munkacsapa­tokat is még most, év elején kell megszervezni, főként azo­kat, amelyek a négy és fél ezer holdnyi ültetvényt gondozzák. A nyár végi ültetvényszemle szinte már hagyományossá vált a járásban. Hasonló tapasztalat­csere szervezése azonban az ál­lattenyésztésben is indokolt len­ne. A jó módszerek elterjeszté­sének ez a legközvetlenebb út­ja. A tiszaújfalusi Tisza Tsz mintaszerű állattenyésztése pél­dául már megérdemelne az idén egy járási szintű bemutatót. H. D. Nem sürgős? Az ÉM Fémmunkás Épületla­katosipari Vállalat Kiskunhalasi Gyáregységének udvarán 156 komplett hollandi ágy vár el­szállításra már hosszú hetek óta. Úgy látszik, hogy a megrendelő AGROTRÖSZT-nek nem sürgős a dolog. Vajon a mezőgazdaság­nak sem? Ahol leüldöttek útján választ­ják a szakszervezeti bizottságot, ott jó módszer az, ha a bizalmi csoport tagjai előkészítik a kül­döttet a választáson való rész­vételre. így megfelelően képvi­selheti' munkatársai érdekeit. A felelősségteljes munkát végző jelölő bizottságoknak azt tanácsoljuk, hogy mindenekelőtt mérlegeljék: Hogyan dolgoztak az elmúlt időszakban a tisztség­­viselők. Az alkalmasakat java­solják újra és csak ezután ke­ressenek megfelelő embert a megüresedett helyre. KERESSÉK FEL a szakszer­vezeti tagokat és adj anale al­kalmat arra, hogy közöljék a jelöléssel kapcsolatos észrevéte­leiket, javaslataikat. A vezetőségválasztó taggyűlés, illetve a küldöttértekezlet sike­re nem kis mértékben attól függ, milyen a szakszervezeti bizottság beszámolója és a fel­adatok megoldását célzó határo­zati javaslat. A jó beszámoló nem hallgatja el az er<tomér»ye-Ahhoz, hogy a termelőszö­vetkezetek évről évre többet és olcsóbban termeljenek, minél előbb korszerű mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak, — egyéb feltételek mellett — megfelelő beruházások is kel­lenek. Ezeknek a megvalósítá­sát hitellel, anyaggal és kivi­telező kapacitással segíti elő az állam, hiszen a tsz-ek saját erejéből nem telne minden szükséges beruházásra. A termelőszövetkezetek be­ruházási terheinek csökkenté­se érdekében, a nagyüzemi gaz­dálkodás követelményeinek megfelelő új állóeszközök üzembe helyezésekor, vissza nem térítendő állami támoga­tást nyújt az állam. A támo­gatás mértéke tehénistálló ese­tében, a korszerűségtől függő­en, 1000—II 000 forint férőhe­lyenként. A szarvasmarhate­nyésztés egyéb épületénél ez az összeg 1000—4000 forint le­het, sertésfiazta tónál pedig 1000—6000 forint, ugyancsak egy férőhelyre számítva. Ha­sonló kedvezményeket állapí­tottak meg a juhtenyésztés épületeire, tojóházra, baromfi­éira és csibenevelőre vonatko­zóan is. Sok tapasztalat bizonyít­ja, hogy a szakszerű öntözé­ses gazdálkodás lényegesen nö­veli a terméseredményeket. Az ezzel kapcsolatos beruházások­ra adott állami támogatás is számottevő. Ha a tsz hordoz­ható esőztető berendezésekkel működő öntözést valósít meg, akkor a támogatás 2000 forint holdanként, földbe épített, nyo­mócsöves esőztető öntöző be­rendezéseknél pedig 6000 f< rint. Számos termelőszövetkezet al­kalmazza a felületi öntözést. Erre 1500—4000 forint holdan­ként az állami támogatás. Altalaj — csöves öntözés és szenny­vízöntözés esetén 6000 forintot folyósítanak a tsz-nek holdan­ként, üzembe helyezéskor. Egy­re több tsz határozza el víztá­roló építését. Ezt a helyes tö­rekvést serkenti az állam azzal, hogy a tároló üzembe helyezése­kor az itt tárolható víz minden köbmétere után 3 forint támo­gatást nyújt. Másféle építkezésekre, be­ruházásokra is vonatkozik a szóban forgó kedvezmény. Do­hánypajta építése esetén pél­dául holdanként 25 000 forint, kukoricagórénál vagononként 4000 forint, magtárnál pedig két, de őszintén feltárja az ed­digi munka hibáit is, és világo­san állást foglal a vitás kérdé­sekben. Arról szól, ami a tagsá­got valóban érdekli és félreért­hetetlenül megszabja a további tennivalókat is. Érthető, hogy ezekben a na­pokban a dolgozókat foglalkoz­tatja a Munka Törvénykönyv egyes paragrafusaink módosítá­sa. Helyesnek tartjuk, ha a be­számolók ezzel a kérdéssel is foglalkoznak. A VÁLASZTÁSOK után ne hagyjuk magukra az újonnan jelölt tisztségviselőket. Segítsük őket a — számukra esetleg új­szerű — feladatok megvalósítá­sában. A szakszervezeti bizott­ságok ismertessék a megválasz­tott bizalmiakkal is a soron kö­vetkező feladatokat, hogy azon­nal munkához tudjanak látni. Az idei év gazdasági és kul­turális feladatainak megoldásá­ban fontos szerep vár a szak­­szervezeti tisztségviselőkre. Úgy gondoljuk, hogy közös erővel ezeket sikeresen meg is tudjuk valósítani, Némedi Sándor, az SZMT titkára 5000 forint a vissza nem térí­tendő állami támogatás. Gyor­san növekszik a termelőszövet­kezetek saját gépállománya, aminek természetes velejárója, hogy gépkarbantartó műhely is kell. Ha a tsz ilyen műhelyt épít, akkor négyzetméterenként 500 forint támogatás illeti meg. Gyümölcstároló és csomagoló szín építése esetén 300 forint a négyzetméterenként járó támo­gatás. Előírja a rendelet, hogy öntö­zőtelep, víztároló és csőkút épí­tésénél, továbbá a szarvasmar­ha- és baromfitenyésztés épüle­teinél, valamint dohánypajta, gépkarbantartó műhely és üzemanyagtároló építésénél az állami támogatás összege nem haladhatja meg a költségve­tésben előirányzott bekerülési érték 80 százalékát. A rendelet­ben felsorolt többi épületnél, illetve létesítménynél — pl. a járulékos beruházásnál — a tá­mogatás mértéke 50 százalék. Az állami támogatás a saját erőből megvalósított termelőszö­vetkezeti beruházások esetén is elszámolható. Ennek azonban az is feltétele, hogy a szóban for­gó beruházás szerepeljen a tsz jóváhagyott tervében. Azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek eddig nem alkal­maztak itatásos borjúnevelést, s 1965-ben — központi anyagkész­lettel lekötött beruházási keret igénybevétele nélkül — elsősor­ban a saját eszközeiket fel­használva, meglevő épületeiket itatásos borjúnevelésre alkal­massá alakítják át, szintén ré­szesülhetnek állami támogatás­ban. Ez az összeg — a rendel­kezésre álló járási kereten be­lül nem haladhatja meg borjú­férőhelyenként a 3000 forintot, illetve az elfogadott költségve­tésben előirányzott bekerülési költség 80 százalékát és terme­lőszövetkezetenként a 200 000 forintot. Az állami támogatás épületátalakításra és annak technológiai felszerelésére hasz­nálható fel. Ha azonban a ter­melőszövetkezet 1965 végéig önhibájából nem kezdi meg az itatásos borjúnevelő üzemelte­tését, akkor vissza kell fizetnie az állami támogatásként kapott összeget. Az építési és telepítési be­ruházások után a termelőszö­vetkezetet megillető, vissza nem térítendő állami támoga­tás összegét a beruházás meg­valósítása érdekében igénybe­vett állóeszközhitelek csökken­tésére kell felhasználni. Hitel hiányában ezt az összeget a termelőszövetkezet terhelő, nem esedékes állóeszközhiteleknek csökkentésére fordítják. Ha a tsz-nek ilyen hiteltartozása sincs, illetve kevesebb az őt megillető állami támogatás ősz­­szegénél, akkor a támogatást, illetve a mutatkozó különböze­­tet a tsz beruházási betétszám­láján írják jóvá. Előfordulhat, hogy valamelyik termelőszövetkezet saját hibá­jából nem megfelelően haszno­sítja az állami támogatással megvalósított beruházást. Ebben az esetben a megyei tanács a kedvezményt, vagy annak a%y részét visszamenő hatállyal » megvonhatja. Lrdeke tehát minden tsa­­nek, hogy idei tervében ige*, alapos megfontolás, pontos sző mítás alapján szerepeltesse azo­kat a beruházásokat, amelyek a gazdaság szempontjából leg­előnyösebbek és megvalósítha­tók. G. P. A szakszervezeti választások sikeréért

Next

/
Oldalképek
Tartalom