Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

Földmüvesszövetkezetek a lakosság ellátásáért A faluai kereskedelem és vendéglátás alakulásáról nyilatkozik Braehna János a MÉSZÖV elnöke Megyénk földművesszövetke­­zetei 1100 kereskedelmi és 380 vendéglátó egységének igen je­lentős szerepe van a lakosság ellátásában, s talán nem túlzás azt mondani, hogy a város és falu közötti különbség „szűkí­tésében” is. Hogyan, milyen mértékben vették ki a részüket a földművesszövetkezeti egysé­gek az áruellátásból, a vendég­látásból az elmúlt esztendőben, melyek az idei törekvéseik, ki­látásaik? — Ezekkel a kérdé­sekkel kerestük meg Braehna János elvtársat, a MÉSZÖV el­nökét. r. * — Bátran állíthatom — kezdte nyilatkozatát Braehna János —, hogy földművesszö­vetkezeteink 1964-ben is to­vább fejlődtek, eredményesen működtek. Hiszen például az egymilliárd 604 millió forint értékű kiskereskedelmi forgal­muk 105,5 százalékos tervtelje­­sílésnek felel meg. S ami en­nél az eredménynél ugyancsak nem közömbös, az 1963-as esz­tendőt bázisul véve, ez 10,3 Százalékos felfutást jelent. Vendéglátás: 235 milliós forgalom Valamivel még kedvezőbb a vendéglátó egységeink több mint 235 milliós forgalma. Ez 110,3 százalékos tervteljesítés. Elsősorban mindez a termelő­­szövetkezetek fejlődésével, kö­vetkezésképpen a magasabb vásárló erő jelentkezésével függ össze. Megítélésem szerint nem lesz unalmas, ha a továbbiak­ban is a számokhoz folyamo­dom, hiszen az összegező ada­tok igen beszédesek. Vegyük például a bútorszakmát. Na­gyobb vásárlóerőről és jobb áruellátásról egyaránt tanús­kodik az a tény, hogy közel öt és fél millió forint értékkel több bútorféleséget vásárolt a köz­ségek lakossága tavaly, mint az előző évben. A múlt évi forga­lom meghaladta a 38 és fél­millió forintot. S talán az sem közömbös ennél, hogy tavaly az előző évinél 37 százalékkal volt magasabb az árukészlet értéke. Az érdeklődés főleg a mo­dern bútorok iránt nyilvánult meg. Sajnos, az igényeket nem tudtuk kielégíteni. Ebben az esztendőben azonban tovább ja­vult az ellátás. Hét hazai új típusú lakószoba került forga­lomba, import útján ötféle tí­pushoz jutottunk és kárpitozott áruból is gazdagabb lesz a vá­laszték. Megyénk bútoripari ktsz-einél ugyanis 3 millió 318 ezer forint értékű, elsősorban kárpitozott bútort kötöttünk le. A választék bővítésének ez a módja új kezdeményezés a ré­szünkről,' amit a kisipari szö­vetkezetek szívesen fogadtak. Van bizonyos fejlődés az elő­ző évihez képest a ruházati szakma forgalmában — 3,6 százalék —, de itt bizony hi­ánycikkek is adódtak. Elsősor­ban az olcsóbb női fésűs szö­vetből, lakberendezési tárgyak­ból, például paplan, szőnyeg, konfekció áruból — műszövet öltönyök — jelentkezett hiány. E tekintetben az idén némi ja­vulás várható, de az igénye­ket maradéktalanul nem tud­juk kielégíteni. Az anyagi jólét egyik fok­mérőjének szoktuk emlegetni a tartós fogyasztási cikkek ke­lendőségét. Nos, elmondhatom, hogy 1963. évihez viszonyítva ebben 9 százalékos a felfutás. Csak egy pár összehasonlító adat: Árucikk: 1963 1964 hűtőgép 208 db 510 db televízió 1353 db 2635 db mosógép 2588 db 4024 db rádió 3872 db 4401 db A komoly felfutás ellenére azonban maradt kielégítetlen igény. Ebben az esztendőben e cikkféíék forgalomba hozatalá­ban is várható javulás. Bővül a választék a mosógépből és a centrifugából, importból pedig a szovjet Rakéta és Csajka el­nevezésű porszívógépek kerül­nek iparcikk üzleteinkbe. A közétkeztetés érdekében Néhány szót az alapvető élel­micikkek forgalmáról. Ezek­ből nem volt hiány és nem lesz az ellátásban zökkenő az idén sem. A húsellátás azon­ban ennél több szót érdemel. Helyi ellátásra megyénk 16 földművesszövetkezete működ­tet 100—150 férőhelyes hizlal­dát, ezeknek süldőkkel való feltöltése most van folyamat­ban. Ezen túl több vendéglá­tó egységünk — saját ellátás­ra — moslékos hizlalással fog­lalkozik. Tavaly 30 ilyen egy­ségünk volt, s mert ez a mód­szer jól bevált, az idén mint­egy 60—70 helyen vezetik be. Bár a vendéglátó egysége­ink globális forgalmáról szól­tam már, külön említést érde­mel, hogy ezen belül jelentő­sen növekedett a közétkeztetés forgalma. Elsősorban ebben mérhető le a moslékos hizla­lás haszna. Míg 1963-ban 1920 mázsa húshoz jutottak ily mó­don, a múlt évben már 2610 mázsa húst biztosítottak az el­látásra vendéglátó üzemeink. Végezetül az ez évi fejlesz­tési kilátásainkról, terveink­ről A földművesszövetkezeti ellátási körzetek tavaly már kialakultak. Tizenhat ilyen körzetünk és 24 alközpontunk van. Vagyis összesen 40 el­látási körzet köré tömörül az egész megye. Ez szabja meg a hálózatfejlesztési terveinket is. Elsősorban azokban a közsé­gekben építünk, alakítunk ki nagyobb egységeket, főleg ipar­cikk üzleteket, ahol az ellátási központ van. Természetesen nem feledkezünk meg a tanyai boltok létesítéséről, illetve korszerűsítéséről sem. Mi létesül az idén ? Az idén készül el Kiskőrö­sön a kétezer négyzetméter alapterületű, évi 50—60 millió forint forgalmat bonyolító mo­dern áruházunk. Szabadszállá­son a művelődési ház közelé­ben vásároltunk épületet, amelyben kialakítjuk a kor­szerű új vendéglőt, presszó­­cukrászdával együtt. A mosta­ni vendéglő helyén idei kez­déssel és 1966. évi befejezés­sel, az igényeknek megfelelő nagy iparcikkáruházat alakí­tunk ki, amivel mintegy 10— 15 esztendőre megoldjuk a község és környékének ilyen gondját. Dunavecse ruházati áruházat kap az idén. Soltvad­­kerten, ugyancsak házvásár­lás révén, a lakosság régi óha­ját teljesítjük egy szép cuk­rászda kialakításával. Ugyan­csak régi gond kerül le a na­pirendről Nagybaracskán, ahol a düledező jelenlegi vasbolt helyén felújítással iparcikk- és élelmiszerboltot alakítunk ki. Említést érdemel még, hogy a jelenlegi nyolc cukrászmű­hely mellé az idén még három helyen: Foktőn. Bácsalmáson és Lajosmizsén alakítunk ki ilyen bázisüzemet. A hálózatfejlesztés kereté­ben a földművesszövetkezetek is készülnek a felszabadulá­sunk 20. évfordulójának mél­tó megünneplésére. Fő felada­tuknak tekintik valamennyi üzlet csinosítását. Tataroztat­­nak, festenek, s mivel az egy­ségek mintegy 60 százalékában már be is fejeződött ez a mun­ka, valóban a községek szép színfoltjaivá kezd válni me­gyénk földművesszövetkezeti hálózata — fejezte be nyilat­kozatát Braehna János elvtárs. P. I. TOMPOROS Aladár kecske­méti olvasónk levelet irt szer­kesztőségünknek, amelyben ké­ri, hogy nagy dilemmájában le­gyünk a segítségére. Lapunk január 8-i számában ugyanis a következő apróhirdetést olvasta: AZONNALI belépéssel ala­csony nyomású vizsgázott ka­zánfűtőt vesz fel a megyei kórház. Jelentkezni személye­sen a gondnokságon. Majd így folytatja levelét: „Azokban a napokban, sajnos, éppen munka nélkül voltam, bár többek között vizsgázott ka­zánfűtő is vagyok ... Bevallom azonban, eddig még sohasem jutott eszembe, vajon — milyen nyomású? S ez a hirdetés most meghökkentett, tényleg: milyen fűtő is vagyok én tulajdonkép­pen? Azaz, helyesebben, milyen is az én nyomásom? Magas, vagy alacsony? Magasságom 174 centiméter, testsúlyom a 71 és 72,5 kilogramm között váltako­zik, aszerint hogy milyen mi­nőségű és ebből következtethe­tően milyen mennyiségű táplálé­kot veszek magamhoz, vagyis — találó szakmai hasonlattal élve — hány lapát príma vagy ke­vésbé príma „kalóriát’ dobok a saját kazánomba, azaz a gyomromba! A vérnyomásom Dilemma ? olykor a 190-et is eléri, persze ez is attól függ, hányszor há­rom deci kadarkára futja dug­­pénzemből és utána otthon mi­lyen magasröptű eszmecserére kényszerít feleségem, méghozzá édes anyanyelvén — lévén egy­koron soproni poncihter család egyetlen bájos leánygyermeke —, de zamatos alpári tájszólás­sal (mivel én meg hajdanán on­nan származtam el), hogy né­miképp mégis élvezhessem. „NODE félre a humorizálás­­sal — fordítja komolyra írását —, mert azóta is emésztő két­ségek között élek, hogy az a hirdetés megjelent. Egyre azon jár az eszem, hogy — úristen! — mennyire változik az életben minden... A kazánfűtők sem a régiek már, legtöbbjük meg régen „Luczy Ferkó” pokoli kat­lanai alá lapátolja a legdrágább pécsi brikettet. Akik viszont itt fenn nem tették le végleg a szeneslapátot, bizonyára elvé­gezték még idejében az átképző szaktanfolyamot és megkapták a papírt is aszerint, melyikük milyen nyomású fűtő kívánt lenni. Az én vizsgapapiro-Csupa fehér Senki sem örült úgy a hét közepén lehullott hónak, mint a gyerekek. Nehezen várták már, s most csak azt kívánják, el ne olvadjon hamarosan. Hiszen még nem is volt „igazi” tél. Képün­kön: csupa fehér a világ, s a domboldalról vígan siklik le a szánkó. (Tóth Sándor felvétele.) lOOOOCXSOClOOOOCXJOCOOOOOOCXXlOOQOOOOOO Bírósági jegyzetek EGY GABONAVÄSÄRL0 és feldolgozó vállalatnak az egyik szövetkezettel zsákkölcsönzési díj miatt elszámolási differenciá­ja támadt, és a tsz ellen pert indított. A járásbíróság majd a megyei bíróság a keresetet, mint egy évnél nagyobb késedelem­mel benyújtottat, elutasította. Törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság ellenkező állás­pontra helyezkedett. A határozat indokolása sze­rint a mezőgazdasági tsz-ekkel kötött szerződéseknél a követe­lés teljesítése iránti írásbeli fel­szólítás az elévülést megszakít­ja. A felvásárló vállalat tavaly szeptemberben írásban felszólí­totta a tsz-t, hogy tartozását fi­zesse meg. A kiegyenlítés nem történt meg, ezért ez év január­jában megindította a pert. Tér kintettel arra, hogy a szeptem­beri felszólítás az elévülési ha­táridőt félbeszakította és szep­tembertől januárig, vagyis a ke­reset benyújtásáig egy év nem telt el, a vállalat a követelését kellő időben érvényesítette. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot íté­lethozatalra utasította. EGY TSZ-TAG az állatforgal­­mi vállalattal kötött szerződés­mon meg hiába a kétszeri alá­húzással ' kiemelt három szó, hogy alacsony nyomású kazá­nok kezeléséről stb., úgysem vennék figyelembe már ezután, hiszen a hirdetés szerint sem ezen van a hangsúly, hanem a kazánfűtőn.” „Zárom tehát levelem, és kérem a szerkesztőség mielőbbi tájékoztatását arról, hogy még a tél folyamán hol és mikor in­dul széles e megyében olyan szakoktatás, amelyen alacsony- és magas nyomású kazánfűtőket képeznek ki — korunk követel­ményeinek megfelelően.” KEDVES Olvasónk! Kérjük szíves türelmét, válaszunkat nyomban megküldjük, mihelyt tudomást szerzünk a kérdezett szakoktatás beindításáról. Ha azonban 2965-ig mégsem vála­szolnánk, ne csüggedjen, mert ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy — dilemmája alaptalan. Időközben ugyanis föltétlenül rájön Ön is, hogy a hirdetést a takarékossági év jegyében fogal­mazták és a „kazán” szót az „alacsony nyomású” szavak után jól meg lehet spórolni, mivel a „fűtő” előtt úgyis ott lesz. Üdzli: (as—im.) ben kötelezettséget vállalat* hogy meghatározott időre tíz hizlalt sertést ad át. Ugyanak­kor négyezer forint előleget és tizenöt mázsa abraktakarmány vásárlására jogosító utalványt kapott. A teljesítési határidő le­járta előtt a tsz-tagnál meg­jelentek a vállalat ellenőrei, s megdöbbenve állapították meg, hogy egyetlen disznója sincs. Ezért a vállalat az előleg, a ta­karmány ára és nyolcezer forint meghiúsulási kötbér fizetésért pert indított ellene. A járásbíróság előtt megtar­tott tárgyaláson a tsz-tag azzal védekezett, hogy a sertések el­hullottak. Bizonyítékul csatolta a községi gyepmester igazolását. A járásbíróság a keresetnek az­zal a módosítással adott helyt, hogy az előlegen és a takarmá­nyon kívül négyezer forint köt­bér fizetésére kötelezte, mert úgy találta, csak részben felelős azért, hogy nem teljesített. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. — Ha igaz, hogy a sertések elhullottak, az alkalmas a fele­lősség alóli kimentéshez — hangzik a határozat. — Ugyan­is ebben az esetben nem róható a tsz-tag terhére, hogy nem tel­jesített. Viszont a tsz-tag maga vallotta: amikor észrevette, hogy állatai hullanak — költ­ségkímélésből — nem hivatott állatorvost, tehát tétlenül nézte, hogy sertésed elpusztulnak. Ez a közömbösség a szerződéses ál­lattartótól elvárható magatar­tással, de az általános életta­pasztalattal is teljesen ellenté­tes, és kétséget támaszt, vajon az állatok valóban elhullottak-e. A bíróságnak tehát ki kell hall­gatnia a gyepmestert, a szom­szédokat és az elhullás körülmé­nyeit tisztáznia. Csak ezután hozhat ítéletet. „ „ PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Post«. Előfizethető: a helyi postahivataloknál (i kézbesítőknél. Előfizetési dij i hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. ~ Kecskemét — Telefon: 11-85. Index; 35 063,

Next

/
Oldalképek
Tartalom