Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-22 / 18. szám
IMS. Január >2, péntek Öt vélemény egy sikeres évről Termelőszövetkezetünkben, a géderlaki Üj Életben, mind több szó esik a zárszámadásról. Ez különösképpen érthető, hiszen hosszú évek óta most először nem lesz mérleghiányunk. Hogy minek köszönhető az eredményjavulás, s a továbblépéshez mit kellene még tennünk, erről a szövetkezet öt különböző beosztású gazdájának következő a véleménye: FIGLER JÓZSEF brigádvezető: Az elmúlt évben sokat fejlődött gazdaságunk, s ezért nyugodtan nézek a zárszámadás elé. Jelentős eredménynek tartom, hogy a különböző ágazatokban szerezhető jövedelem közti aránytalanságot megszüntettük, ami a korábbi években bizony eléggé éreztette a munkakedvet csökkentő hatását. A tavalyi egységes bérezés bevált, annál is inkább, mert a tervezettnél magasabb összeget tudott a közös fizetni. TAKÁCS ~ELEK tehenész: Örömmel állapíthatom meg, hogy javult az állatok takarmányozása. Ennek eredményeként szebbek, de gondozottabbak is, mint korábban, s ami a legfontosabb: javult a fejési átlag. Ebben egyébként mi, tehenészek, közvetlenül is érdekelve vagyunk, mert a tej után prémiumot kapunk. Tavaly literenként húsz fillér volt — ez év elejétől azonban már 30 fillér ez az összeg. Szeretném viszont, ha az idén gépesíthetnénk a fejést. örülnék annak is, ha az istállónál lenne öltözőnk. SZEGŐ LAJOS főagronómus: ják a jó kereset lehetőségét, hiszen a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztéséhez úgyszólván minden feltétellel rendelkezünk. BÁLÁN MIKLÓS párttitkár: Milyen állami támogatást kapnak az idén a termelőszövetkezetek ? Talajjavító», talajvédelem „Másodvetés” a vizeken Huszonegy vagon halat — nagyobbrészt pontyot, kisebb mennyiségben különböző keszeg- és harcsaféléket — értékesített tavaly a bajai Üj Élet Halászati Termelőszövetkezet. Minthogy a tél enyhének mutatkozik, a szövetkezet vizeinek egész területén — a nyílt Dunán, a szeremlei holtágakban, a Ferenc-csatornán és a harkakötönyi tavon — szinte napról-napra megmerítik a hálót. Egyúttal az idei év sikerének a megalapozásán is fáradoznak. A harkakötönyi teleltetőbe eddig 220 mázsa növendékpontyot vásároltak Dinynyésről, Tolnából, valamint Szarvasról. Ennél még nagyobb mennyiség megvételére kerül sor a közeljövőben, így összesen csaknem félezer mázsa pontyivadékkal gyarapíthatják az ottani halastavat, s kisebb mértékben a nyílt vizeket is. Az ivadékvásárlással az céljuk, hogy az eddigi egy helyett két tenyészidőt honosítsanak meg évente. Ez a korai kihelyezéssel megoldható, így május végén már számottevő halmennyiséggel jelentkezhetnek a piacon. Ezután, a nyári hónapokban, már folya matosan lehetővé válik a halkedvelő lakosság igényeinek kielégítése. A lehalászott vizeken ugyanis megkezdhetik a másodtenyésztést, s októberrenovemberre már piacképessé „érik” a hal. A halászati tsz vezetői szerint e módszer azért is alkalmazható, mert a vásárlók körében legkedveltebb a 70—100 dekás hal, egy kilón felüli súlyút aránylag ritkán keresnek. Egy másik újítás bevezetését is célul tűzték erre az év re. A holtágakat „fél-belterjes sé” teszik, oly módon, hogy erősebb, tizenöt-húsz dekás és ragadozó fajta — csuka, harcsa, süllő — ivadékot helyeznek beléjük. Ezek elpusztítják az értéktelen keszegféléket, s ezáltal gyorsan fejlődnek. Evégett már vásároltak 50 ezer harcsa- és 200 ezer előnevelt csukaivadékot, továbbá 150 süllőfészket, egyben-egyben 20 ezer ikrával. Természetesen a pontyállomány gyarapításáról sem mondanak le: a tél végén 200 ezer tallérnagyságú pontyot helyeznek ki a holtágakba. H. D. Takács tagtársam és a többi tehenész kívánsága jogos. A fejőgép beszerzése egyébként már benne szerepel az idei terveinkben. Az öltözőt pedig még az első negyedévben, saját erőnkből létrehozzuk. Ami a tavalyi eredményeket illeti, ezek elgondolásaink megvalósulását jelentik. Igen nagy volt a fejlődés az agrotechnikában. Következetesen alkalmaztuk a vegyszeres gyomirtást, ami előtt a gazdákkal sikerült megértetnünk a kemizálás szükségességét. Evégett előadásokat tartottunk, kiállításokat és bemutatókat rendeztünk. Jelentős előrelépés volt az is, hogy a talajerőpótlással külön személy foglalkozott. Tavaly ugrásszerűen növekedett a gépparkunk is, úgyhogy az idén inkább csak a munkagépek beszerzésére kell gondolnunk. PÉCSI JÓZSEF elnök: A vezetőség tagjai igyekeztek bebizonyítani, hogy segíteni kívánják a tagságot. Ez a háztáji gazdálkodás támogatásában is megnyilvánult. A közösből, például a háztáji állatállomány részére szálastakarmányt is biztosítottunk. Ezenkívül, termőképességük növelése végett, műtrágyát adtunk a háztáji földekre. »Erre az évre, és természetesen a későbbiekre is, tervezzük, hogy „fiatalítjuk” a tagságot. Tavaly is hét, korábban az iparba vándorolt fiatal tért vissza. Nálunk is egyre jobban megtalál-Ahhoz, hogy már az idén jelentős mértékben továbblépjünk, hasznosnak tartom, ha közös gondjainkról és tapasztalatainkról már a zárszámadási közgyűlés előtt is elbeszélgetünk a gazdákkal, ök egyébként mindinkább igényt tartanak a gazdálkodás őszinte elemzésére, az azt fékező hibák nyílt megvitatására. Az a szándékunk, hogy a brigádokban, de még az ezeknél kisebb kollektívákban is megvitatjuk a zárszámadás adatait. Az egészséges eszmecserék irányításában kétségtelenül nagy szerep jut a kommunistáknak. Emellett a pártvezetőség segíti a közgyűlési beszámoló elkészítését is, hogy a gazdaság helyzetét leginkább jellemző adatok alapján elemezze a szövetkezet elmúlt évi tevékenységét. Csakis sokrétű számvetéssel határozhatjuk meg hibátlanul az új esztendő közös tennivalóit Szalay János Nem !i ezzel — géppel Évente nyolcezer munkaórát takarítanak meg a képünkön látható lapos- és abroncsacél egyengető segítségével a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat dolgozói. Eddig ugyanis kézzel végezték ezt az igen fáradtságos munkát. Herner József gépészmérnök terve alapján a TMK-műhely lakatosai készítették a gépet alig több mint egy hónap alatt. Amikor a felvételt készítettük Jakab Károly és Karácsonyi József a védőburkolat felszerelésén fáradozott. Ezekben a hetekben tartják zárszámadó közgyűléseiket a termelőszövetkezetek. Elemzik, értékelik a múlt év gazdálkodási eredményeit, s megvitatják azt is, hogy az új esztendőben miképpen lehet többet olcsóbban termelni. Igaz ugyan, az idei terveket jóváhagyó közgyűlésekre csak későbben kerül sor, de az előrelátó szövetkezeti vezetők és tagok már most számbaveszik lehetőségeiket, tennivalóikat s erre egyik jó alkalom a zárszámadás időszaka. Megkönnyíti a tervezést, hogy nem csupán a régebbi és a tavalyi tapasztalatokra, tanulságokra támaszkodhatnak, hanem tanulmányozhatják annak a messzemenő támogatásnak a módozatait is, amelyben az állam részesíti a termelőszövetkezeteket. Megállapíthatják —, hogy saját adottságaik figyelembevételével hogyan tudják az ország és a maguk javára leghasznosabban gyümölcsöztetni a különféle kedvezményeket. A Magyar Közlönyben és a Mezőgazdasági Értesítőben közzétették azokat a rendeleteket, amelyek a tsz-ek 1965. évi állami támogatásának rendszeréről, illetve a termelőszövetkezetek szakemberellátásáról szóló kormányhatározatok részletes végrehajtását szabályozzák. Köztudomású a mezőgazdasági termelés- és árutermelés fokozásának milyen kiemelkedő szerepe van népgazdaságunk további erősödése, az egész nép életszínvonalának emelkedése szempontjából. Ezért fordít nagy gondot kormányzatunk arra, hogy a tsz-ek állami támogatásának rendszere a legfontosabbat, a termelés fejlesztését szolgálja. A sokféle ilyen irányú támogatás és kedvezmény közül egyike a legjelentősebbeknek, az, amivel a talajjavítást, a talajvédelmet és az üzemen belüli vízrendezést segíti elő az állam. Vannak hazánknak olyan vidékei, ahol kedvezőtlenek a természeti, gazdasági és üzemi viszonyok. Az ilyen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek az átlagosnál nagyobb költségekkel is kisebb hozamokat érnék el, mint a többiek. A szóbanforgó vidékeken a földterületek megjavításához több irányú feladat elvégzése szükséges. Minthogy a népgazdaság nem mondhat le ezeknek a területeknek a terméséről sem, a talajjavítás, a vízrendezés, a fásítás és a többi munka pedig jóval meghaladja az ottani üzemek teherbíró képességét —, továbbra is jelentős támogatásra van szükség, a természeti viszonyok megjaví-Furcsa jegyzőkönyv Furcsa jegyzőkönyv akadt nemrég a kezünkbe. Arról szól, hogy Mácsai István, drágszéli lakos harmincezer darab téglát vásárolt az ÉM Csongrád—Bács megyei Téglaipari Vállalat hajósi telepén, amelyből — szerinte — kb. 25 ezer nem felel meg az első osztályú minőségnek, aminek fejében átvette. A helyszíni kivizsgálás alkalmával — mondja a jegyzőkönyv — Oszvald József gyárvezető megállapította, hogy sem a tégla szállítása, sem a jelenlegi tárolása nem történt szabályszerűen. A szállítás gépkocsival, arakodás a kemencéből gyorsan dobálva történt. Mácsai István sem szállításkor, sem nyolc napon belül nem reklamált. És most szó szerint idézzük: „Mácsai István szerint neki eszébe sem jutott volna megreklamálni a tégla minőségét, ha a tanácselnök nem biztatja. A megállapodás az, hogy Mácsai István reklamációját fenntartja, ugyancsak a tanácselnök biztatására.” A jegyzőkönyvet csak Oszvald József írta alá, mert az aláírást Mácsai — nem valós adatok beírása miatt — megtagadta. És most valamit az előzményekről. Beros Ferenc, a drágszéli községi tanács vb elnöke az egyik járási tanácstagtól értesült az említett panaszról, s ennek alapján levelet írt a vállalat központjának Szegedre. Az a hajósi fiókhoz továbbította a panaszt, s magát a helyi téglagyár vezetőjét — aki nyilván saját maga ellen nem folytathat vizsgálatot — küldte ki az ügy megvizsgálására. Így született meg a fenti jegyzőkönyv. Aminek mi csupán azt a furcsa kitételét teszszük szóvá, hogy a „tanácselnök biztatására”. Lehet, hogy nem mindenben helytálló Mácsai István reklamációja, az is lehet, hogy már késve érkezett, s nem állapítható meg pontosan a tégla átvétel előtti minősége, de kétségbevonni a helyi tanács vb vezetőjének jogát, hogy eljárjon a község egyik lakosának panasza ügyében, s azt — enyhén szólva — ilyen furcsa megjegyzéssel illetni, mindenképpen elítélendő dolognak tartjuk. A vállalat központjának pedig azt tanácsoljuk, ilyen esetben máskor tárgyilagosabb kivizsgálót jelöljön ki, ne pont azt, akinek munkaterületére a panasz is irányul. S főként olyat, aki a tanács vezetőinek hivatali kötelességét nem tekinti holmi piszkálódásnak. T. P, tusához. Államunk a népgazdasági tervben meghatározott ilyen körzetekben végzett talajjavítás, talajvédelem, vízrendezés, rét- és legelőjavítás összes költségeire vissza nem térítendő állami támogatást ad az érintett tsz-eknek. A költségek, amelyekre ez a támogatás vonatkozik, magukban foglalják a tervezés, a beruházás bonyolítási és a műszaki ellenőrzés is. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a talajjavításhoz szükséges szerves-, mű- és zöldtrágya, valamint á lignitpor talajjavító anyagnak számít. Ha tsz saját előállítású talajjavító, talajvédelmi, vagy vízrendezési anyagot használ upü hogy a helyszínre is szállítja, akkor szintén állami támogatást vehet igénybe. Támogatja az áUam ^ kát a termelőszövetkezeteket is amelyek nem kiemelt körzetben működnek. Kiterjed ez az intézkedés a talajjavítási, mésztrágyázasi, valamint az üzemen óeluli lecsapolási és egyéb vízrendezési munkák elvégzéséhez szükséges anyagok vételárára és ?.._ren.deltetési vasútállomásra torteno szállítás költségeire A szervestrágya és a zöldtrágya vetőmagja ellenértékének kivételével vonatkozik a kedvezmény azoknak a talajjavító anyagoknak az ellenértékére is melyeket a tsz maga állított eio. A talajjavítással kapcsolatos gépi munkák költségeinek erejéig szintén támogatást ad az állam. A gazdas^gilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek első csoportjába tartozó tsz-ek esetében .a támogatás a költségek 80 százalékát jelentheti. Ha a gépi munkákat a tsz saját gépeivel vegn el, az állami támogatás akkor is jár neki. Ebben az esetben üzemviteli célokra is felhasználható a támogatás öszszege. _.Az.1 üzemen belüli vízrende«snel a földmunka minden köbmétere után tíz forint állaim támogatás illeti meg a tsz-t, ha a földmunkát saját, vagy hereit gépekkel, a szövetkezet munkaerejével végzi el. A tsz összeget is felhasználhatja üzemviteli célokra. A talajjavítási, talajvédelmi ós az üzemen belüli vízrendevS.szükséges tertót !^?kVélernények költségeit az állam megtéríti a termelőszövetkezeteknek. űj intézkedés, hogy a taajjavitás és a talajvédelem haí*^y'Saganak fokozása érdekeben szerződésben kel] meghatorozm azokat a feladatokat, Sím 32 érdekelt vállalatra, másfelől a tsz-re hándnak. A kedvezmények igénybevételének feltétele hÖfTí; termelőszövetkezet hiánytalanul teljesítse szerződéses kötelezettsegeit. A termelőszövetkezetek állami támogatásáról szóló kormányhatározat és a végrehajtást szabályozó miniszteri rendeletek természetesen részleteikben foglalkoznak mind a taíajjavítás, mind a szőlő- és gyümölcsös-telepítés kedvezményeivel. Jól teszik a tsz-ek vezetői, ha nem elégszenek meg azzal, hogy ők megismerik ezeket a jogszabályokat, előírásokat. Beszéljenek ezekről a tegokkal is, mutassanak rá a talajjavítás, a telepítések előnyeibe es arra, hogy milyen nagv segítséget jelent ehhez az a támogatás, amelyet az állam nyújt a termelőszövetkezeteknek. e. p.
