Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-21 / 17. szám
1965. Január 21, csütörtök X «Mal Több foglalkozás betöltéséhez megyeszerte kőtelezővé teszik a munkaerő-közvetítést Beszélgetés a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjével A közelmúltban nyilvánosságra került minisztertanácsi rendelet, mely a munkaerő-vándorlás nagyarányú kiszélesedését igyekszik meggátolná, s az ezt követő munkaügyi miniszteri utasítás hatására a megyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta a munkaerő-közvetítés új megyei rendszeréről szóló javaslatot és határozatra emelte. Ennyit bevezetőben a február 1-én érvénybe lépő új munkaközvetítési rendszer előzményeiről, melynek részletes ismertetője január 20-a körül kerül teljes egészében nyilvánosságra. Előzetes tájékoztatásért így Tóth Imréhez, a megyed tanács Vb munkaügyi osztályának vezetőjéhez fordultunk. PN: Mi a célja a munkaköz,vetítésnek? TÖTH IMRE: A tervszerű munkaerő-gazdálkodásnak, a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és egyéb létesítmények munkásigényének biztosítása elsősorban a munkaerő-közvetítő feladata. Ezzel a tevékenységgel lehet valóban elősegíteni a munkára jelentkezők célszerű elhelyezését és a vállalatok, intézmények munkás, alkalmazott, valamint egyéb különleges munkaerőigényének megfelelő kielégítését. A nehéz, de nagyon fontos feladatot pedig a járási, illetve a járási jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai mellett működő munkaügyi szakigazgatási szervek végzik. PN: Hogyan módosul az új rendelkezéssel a munkaközvetítés eddigi rendszere? TÓTH IMRE: A munkaközvetítést — további intézkedésig — megyeszerte kötelezővé teszszük minden állami, tanácsi vállalatnál, intézménynél, kisipari és mezőgazdasági szövetkezetnél (abban az esetben, ha nem tagnak veszik fel) betöltésre kerülő műszaki, adminisztratív állások, a nők számára alkalmas munkahelyek, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását biztosító állások, az építőipar területén (a magánszektorokban is!) levő szak- és betanított munkást foglalkoztató állások betöltésekor. A rendelet értelmezésekor kitűnik, hogy a megyei tanács ilyen formában is szeretné megvalósítani azt, hogy a nők számára alkalmas munkahelyekre — szociális és egyéb körülményeket figyelembe véve — az arra rászorulók kerüljenek. A csökkent munkaképességűek esetében pedig szeretnénk megvalósítani, hogy a számukra létrehozott munkaköröket valóban az erre rászorulók töltsék be, s a közvetítés akkor is szükséges, ha a vállalaton belüli átszervezés folytán a csökkent munkaképességű más beosztásba — egészségi állapoténak ugyancsak megfelelő munkakörbe kerül. Így szeretnénk megszüntetni azt, hogy a vállalatoknál más feladatok elvégzésére is alkalmas, egészséges dolgozók kerüljenek a kisebb fizikumot igénylő munkakörökbe. PN: Ügy tudjuk, hogy az intézkedés külön foglalkozik a kecskeméti elhelyezkedési lehetőségekkel. Erről mit tud elmondani az osztályvezető elvtárs? TÓTH IMRE: Figyelembe vázé a nagyarányú munkaerővándorlást, a .munkaerő-közvetítést Kecskemét vonatkozásában minden munkakörre kiterjesztettük. Szeretnénk megvalósítani, hogy a megyeszékhelyen elsősorban a lakással már rendelkező városlakók kapjanak munkát, s csak utánuk a „bevándorlók”. PN: Milyen munkakörök képeznek kivételt a rendelet alól? TÓTH IMRE: Megyei szinten a rendelkezés nem vonatkozik az államhatalmi, államigazgatási szervek ügyintézői, a fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti tagjaira, társadalmi szervezetek, tudományos intézetek szakdolgozóira, az egészségségügyi, művészet, oktatási képzettséget igénylő, a társadalmi tanulmányi ösztöndíjra kötött szerződés, illetve a felsőfokú oktatási intézmények végzős hallgatói között meghirdetett pályázat alapján betöltendő és az osztályvezető, vagy annál magasabb beosztású munkakörökre, valamint ott, ahol a vállalat saját részére képzett, szakmunkásvizsgát tett fiatalokat alkalmaz. PN: Hogyan biztosítja a rendelkezés a népgazdasági szükségleteknek, igényeknek megfelelő, tervszerű munkaerő-gazdálkodást? TÓTH IMRE: Az új rendelkezés külön részben tárgyalja a vállalatoknál, intézményeknél betöltetlen helyek központi nyilvántartását. E szerint, a munkaadóknak negyedévenként jelenteni kell a területileg illetékes munkaügyi igazgatási szerveknél a foglalkoztatott dolgozók számát, a szabad státuszokat és az előre látható munkaerőigényt. Külön kell feltüntetni a nők és a csökkent munkaképességűek számára fenntartott elhelyezkedési lehetőségeket. PN: Több olyan gyár, üzem van megyénkben, ahol, bár túllépték a megengedett munkaerő-létszámot, a megadott terveket mégsem teljesítették. Van-e a rendelkezésnek olyan része, amely a vállalatok „túltelítődését” korlátozza? TÓTH IMRE: Február elsejétől kezdve a munkaügyi szakigazgatási szerveink felülvizsgálják a vállalatok, intézmények bejelentett munkaerőszükségletét, s ott, ahol indokolatlannak tartják a létszámot, megtagadhatják a további munkaközvetítést. Ez vonatkozik az olyan vállalatokra is, ahol ugyan jelenleg nincs munkaerőfelesleg, de a jövőben — bár különleges termelési érdekek nem indokolják — további létszámemelésre nyújtanak be kérelmet. PN: Tekintettel van-e a rendelkezés az elhelyezkedést kérők szociális helyzetére? TÓTH IMRE: A rendelkezés leszögezd, hogy a munkaerők kiközvetítését szakképzettségük és munkára való alkalmasságuk alapján, általában a jelentkezések sorrendjében kell lebonyolítani. A szociális körülményeket, mint minden esetben, ennél is figyelembe vesszük. Soronkívüliséget, illetve elsőbbséget élveznek a több gyermekes családfenntartók és a saját magukat eltartó dolgozók. Amellett lehetőséget adunk a vállalatoknak arra is, hogy egy-egy munkavállalót — ha a vállalati érdek indokolttá teszi — személy szerint kérjenek ki. Külön kell megemlíteni, hogy a személy szerinti, de az egyéb — a munkaközvetítő által küldött — dolgozó alkalmazása, illetve a dolgozó munkavállalása nem kötelező. A kikérés, illetve a kiközvetítés ilyen esetben egyik fél számára sem jelent elkötelezettséget, és eredménytelenség esetén a közvetítés több alkalommal és több helyre megismételhető. PN: Felmerül az a kérdés — nem ad-e lehetőséget a munkaerő-közvetítésről szóló rendelkezés akár a vállalatoknak, akár a munkavállalóknak visszaélésekre? TÓTH IMRE: A tanácsi szervek és a szakszervezetek képviselői a jövőben fokozottabban ellenőrzik a vállalatok munkaerő-gazdálkodását. Ügyelnek a megengedett létszámkeret betartására, de figyelemmel kísérik a sűrűn munkahelyet változtató embereket is. Abban az esetben viszont, ha a munkaadó, vagy a munkavállaló megszegi a munkaközvetítés rendjéről szóló határozatot, a kormány 1962-ben kiadott rendeleté alapján szakigazgatási szerveink szabálysértési eljárást indítanak a vétkes ellen. De reméljük, hogy erre megyénkben nem kerül sor. Úttörők „NÁLUNK csak olyan úttörőnek van igazán becsülete, akinek jó a tanulmányi előmenetele is...” „Örsi feladatként vállaltuk, hogy rendszeresen segítjük a gyengébben tanuló pajtásainkat...” ,.A mi őrsünkben 4,2 az általános tanulmányi előmenetel átlaga...” Ilyen és ehhez hasonló tartalmú levelet is kap nap-nap után lapunk Úttörőélet rovata. S ezeknek a tudósításoknak legalább annyira örülünk, mint amikor arról számolnak be a pajtások, hogy ötezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a községben, avagy új bélyeggyűjtő szakkör alakult az iskolában. Félreértés ne essék, a szakköri munkát, illetve társadalmi mozgósítást sem becsüljük alább — hiszen ezek természetszerűleg hozzá tartoznak a mozgalmi tevékenységhez. Csupán azért emeltük ki a bevezetőben említett levélrészeket, mert ezek kellőképpen tükrözik megyénkben az úttörőmozgalom sokrétű tennivalóit. Azt, hogy a pedagógusok — csapatvezetők, ifjúsági vezetők — ma már összekapcsolják, mégpedig kiváló eredménnyel, a mozgalmi munkát az iskolai tanulmányok segítésével. A VI. KISZ kongresszuson, de már az ezt megelőző ifjúsági kongresszusokon is sok szó esett a Kommunista Ifjúsági Szövetség utánpótlását biztosító úttörőmozgalomról. S a beszámolók, hozzászólások egytől egyig azt hangsúlyozták, hogy az életre nevelés, a mozgalmi munka módszereinek megismertetése mellett nem lehet elhanyagolni, háttérbe szorítani a legfontosabb úttörőmunkát — a tanulást. Az idei oktatási év expedíciós feladataival is a pajtások ismereteinek további bővítését kívánja elősegíteni az Országos Üttörőelnökség. Bács-Kiskun megyében elsősorban hazánk felszabadulásának 20. évfordulója méltó megünneplését készítik elő a pajtások. Bácsalmáson a község húszéves fejlődését bemutató kiállításhoz gyűjtenek dokumentumokat. Kiskunhalason az „Űttörők a tudományért” mozgalom keretében a nagy magyar technikai felfedezésekkel ■ és a felfedezők életével, Soltvadkerten pedig a hulladékgyűjtés ipari jelentőségével ismerkednek meg a pajtások az expe-Négy évet fiatalodtak... — Öröm látni, milyen mértékben térnek vissza a fiatalok a földhöz, kívánkoznak a közösbe — mondja Tóth Sándor, a páhi Ifjú Gárda Tsz elnöke. — Az iparból, Dunaújvárosból, az állami gazdaságokból és a vállalatoktól is. A múlt évben 17 olyan új taggal gyarapodott a szövetkezeti gazdák létszáma, akik közül egy sem idősebb 30 évesnél. Most is öt fiatal felvételi kérelme vár a februári közgyűlés döntésére. — Voltaképpen milyen a tagság életkor szerinti összetétele? — kérdezzük. — Eddig meglehetősen rossz volt az arány. A 254 szövetkezeti gazdánkból minden harmadik idős, öregkorú. Mindeddig 56 esztendő volt az átlagos életkor. Most, az említett „frissítésnek” köszönhető, hogy ez a szám 52 évre javult. Mondhatnék úgy is, hogy az utóbbi gazdasági évben négy évvel fiatalabbak lettünk — teszi hozzá tréfálkozva, de szemmel látható elégedettséggel. — A szó szoros értelmében „ifjú a gárda”! Hogy minek köszönhető alapjában ez az örvendetes visszaszállingózás, illetve pályaváltoztatás — mert nem csupán a föld egykori művelői térnek haza, hanem olyan fiatalok is, akik eddig mindig az iparban dolgoztak —, erre is készen áll az elnök a válasszal. —- Ellentmondásnak tűnik ugyan, de egyrészt éppen az elöregedés eredménye ez a lassú, de egyre erőteljesebb fiatalodás. Szőlő- és gyümölcstermesztő tsz-ünkben a családi művelési forma dívik. Az idősebb tagok, érthetően, rá vannak utalva, hogy némely művelési folyamathoz igénybe vegyék az ifjabb, munkabíróbb családtagok segítségét. így a másutt dolgozó gyermekeik, hozzátartozóik is évente néhány napot a szőlőkben, gyümölcsösökben dolgoznak. Hogy ehhez végleg kedvet kaptak, életcéljuknak választották, abban döntő szerepe van annak a körülménynek: a saját szemükkel győződnek meg róla, lépten-nyomon tapasztalják —, hogy anyagi számításukat éppúgy megtalálják, megélhetésük csak olyan biztos itt, mint az otthontól, a szülőfalutól távol eső munkahelyen. Valóban így van ez. Hiszen 42 hold törpealmásuk remekül fejlődik, az ugyanakkora területű új telepítésű szőlő egy év múlva termőre fordul, s már készen áll 74 holdon a szőlővesszőket tavasszal magába fogadó, megmunkált talaj is. Az új ültetvények és a már termő negyedezer hold közös szőlő együttesen biztos létalapot jelentenek valamennyiük számára. A munkaegység értéke a két-három évvel ezelőtti 17-ről 40 forintra nőtt, s az akkori hatezer helyett most kétszerannyinál is több a gazdák átlagos évi jövedelme. Még néhány évre van szükségük, és jelentős tartalékalap létesítésével is tetézik majd az eddigi eredményeket. S akkor, bár fejük felett újabb esztendők szálltak el, összességében még fiatalabbá válik a páhi „Ifjú Gárda”. Jóba Tibor A mozgalom eddigi eredményei ugyan biztatóak, viszont némi tanulság máris leszűrhető: Tűzzünk feladatokat — szép, tetszetős és hasznos terveket — a gyerekek elé, de ezek ne haladják meg a 10— 14 éves tanulók képességeit. Különben úgy járhatunk, mint az egyik iskola csapatvezetősége, ahol elkészíttették a pajtásokkal a helyi közismert emberek „életútját”, s hogy erről mi mindent írtak össze a gyerekek ... ÉRDEKES és mindenképpen gyümölcsöző kezdeményezésről adtak számot a múlt év végén a Kecskeméti Űttörőház vezetői. A Kecskeméti Lakatosipari Vállalat KlSZ-szervezetével kötött szocialista szerződés alapján, a vállalat fiataljai rendszeresen segítik, patronálják az úttörőház szakköreit, Az ifjúsági mozgalmi munka gerincét képezi az alapfokú politikai nevelés. Hogyan valósították meg ezt a megyei úttörőcsapatoknál? A Bács- Kiskun megyei Üttörőelnökség által összeállított tematikát a csapatvezetők „beépítették” a szellemi vetélkedők, kérdezzfelelek versenyek programjába, s így a pajtások a vidám társasjátékok, szellemi öttusák keretében ismerkednek meg a legfontosabb tudnivalókkal. Bár az elmúlt évi úttörőstatisztika még nem ismeretes, de az előzetes becslések, információk alapján megállapítható, hogy szeptembertől a téli vakáció végéig szinte valamenynyi úttörőcsapatnál rendeztek egy-két ilyen vetélkedőt. Nem beszélve a sportrendezvényekről és a különböző csapatünnepségekről, melyek mind, mind az expedíciós mozgalom égisze alatt a pajtások életrenevelését segítették elő. AZ OKTATÁSI év hátralevő feladatait vizsgálva néhány jelentős tennivalót kell kiemelnünk. így elsősorban a tanulmányi előmenetel további javítását — ezzel kapcsolatosan a gyengébb tanulók csapaton, rajon, őrsön belüli segítését —, és a felszabadulás 20. évfordulója méltó megünneplésének előkészületeit kell megfelelően megszervezni, illetve lebonyolítani. Jelentős módszertani segítséget ad mindehhez a megyei elnökség, de ezen belül a járási úttörőelnökségek is. Amellett, természetesen, a helyi hagyományok, kezdeményezések ápolása is szükséges. Jó példa a bácsalmási pajtások úttörőújsága, melynek összeállításában a község apraja-nagyja részt vesz, ava^ a mélykúti úttörők követésre méltó cselekedete: rendszeresen gondozzák a község felszabadításáért - hősi halált halt öt szovjet katona sírját. SZÁMTALAN megyei példával, az úttörőcsapatok tevékenységét dokumentáló levelekkel — és természetesen az eredményekkel — lehet bizonyítani azt, hogy az úttörőmozgalom egyre inkább betölti hivatását: az életre — a Kommunista Ifjúsági Szövetség jövendőbeli méltó tagjaivá, becsületes állampolgárokká — neveli a piros és kék nyakkendős pajtásokat. K. M. Magyar orvosok kitüntetése A nagy csehszlovák orvosról, Jan Purkinjerői elnevezett csehszlovák orvostársaság az orvostudományban kifejtett kimagasló munkásságáért és a magyar—csehszlovák orvostudományi együttműködésben szerzett érdemeikért két kiváló magyar orvost, Rajka Ödön akadémiai levelező tagot és dr. Gerlóczy Ferenc egyetemi tanárt a társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Az erről szóló díszokleveleket szerdán Frantisek Pisek nagykövet nyújtott? át a Csehszlovák Szociálist' Köztársaság budapestti nagykövetségén. Az oklevelek átadásakor Fran tisek Pisek közvetlen szavakka méltatta a kitüntetett magyar orvostudósok érdemeit, majd Rajka Ödön professzor mondott köszönetét a megtiszteltetésért. Ezután Frantisek Pisek nagykövet fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. (MTI)
