Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-21 / 17. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek! raüf hím A MAG-VAR. SZOCIALISTA IWWWRÄSPÄRT BÄCS"K'Ska./iM MEGtYEI lapja XX. ÉVFOLYAM, 17. SZÄM Ara 60 fillér 1965. JANUÄR 21, CSÜTÖRTÖK Járhatók a megye fő közlekedési útjai »•!.» XI ^;:r:r: % JL i * Munkában az UTOS-trak tor Solt és Kelebia között, az 53-as műúton. TÉLI ESTÉK Nem a hó, hanem a fagy jeleni veszélyt Baja környékén fél méter hó esett Őrjáratos szórógépkocsik az 5-ös főúton Kedden és szerdára virradó éjszaka jelentős mennyiségű hó esett. Á Közúti Igazgatóság dolgozói részére az idén ezek a napok jelentik az első komolyabb erőpróbát, hiszen a hótorlaszok eltakarítása, a folyamatos közlekedés biztosítása egyáltalán nem könnyű feladat. — Valóban így van — mondotta Ambrus Sándor, a Közúti Igazgatóság szakaszmérnöke, majd hozzátette: — A szerda reggel kapott jelentések szerint, jelentős hóakadályok keletkeztek a közutakon. Lakitelek környékén 10—15, Kiskunhalas, Kiskörös térségében 30, Fülöpszállás és Izsák vidékén 25—30 centiméter vastag hótakaró esett, Baja körül pedig 40—50 centiméter. Általában a Duna menti részeken esett a legtöbb hó, ezért itt már virradat előtt hozzáláttak a hóekékkel az eltakarításhoz és a reggeli forgalom indulásakor egy közlekedési sávot már sikerült kialakítani. A déli órákra pedig a második nyomot is biztosították a hóekék. A megye útjain, az igazgatóság körzetében 25 tolóeke, két Az országgyűlés szociális és egészségiig v, valamint kulturális bizottságának ülése Szerdán ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint kulturális bizottsága. Az üléseken megtárgyalták az Egészségügyi Minisztérium, illetve a Művelődésügyi Minisztérium 1965. évi költségvetésének tervezetét, továbbá a könyvtárak állományán nak fejlődéséről és kihasználásáról szóló tájékoztatót. A szociális és egészségügyi bizottság dr. Pesta László elnöklésével tanácskozott. Az ülésen részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is. A költségvetés tervezetét Cserba László, az Egészségügyi Minisztérium terv- és költségvetési főosztályának vezetője ismertette. A kulturális bizottság ülésén dr. Gosztonyi János elnökölt. Készt vett az ülésen Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke is. A művelődésügyi tárca költségvetési tervezetét dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes ismertette, a könyvtárak állományának fejlődéséről és kihasználásáról Molnár János miniszterhelyettes tájékoztatta a bizottságot. gréder és 72 vontatott vas- és hóeke végzi a munkát. — Hogyan készültek fel az esetleges fagyos időre? — Számunkra nem a hó, hanem a fagy jelenti az igazi veszélyt, hiszen a jeges út mindig kellemetlenebb, mint a havas út. Mintegy 10 szórógépkocsi áll készenlétben, hogy szükség esetén szórja a salakot, a homokot. Az 5-ös számú, Budapest—Szeged közötti fő közlekedési vonalon két őrjáratos szórókocsi cirkál állandóan, s a többi kocsi is készenlétben áll. Az útőrök a Az idei népgazdasági terv különösképpen előtérbe helyezi a fejlődés minőségi vonásait, mindazokat a feladatokat, amelyek a termelés hatékonyságát, gazdaságosságát célozzák. Ezzel összhangban a megye tanácsi iparának 1965. évi terve — a megelőző évek lényegesen nagyobb ütemű növekedésével szemben — a termelés 4,8 százalékos emelését irányozza elő 1964-hez viszonyítva. A vállalatoknak így nagyobb lehetőségük nyílik arra, hogy fokozott gondot fordítsanak munkájuk minőségi mutatóinak: önköltség, termelékenység, korszerűség stb. — kedvezőbb kialakítására. A termelési érték 62 é* ííl millió forintos növekedését teljes egészében a termelékenység emelésével éri el iparunk. Az egy munkásra jutó termelési érték 5,5 százalékkal szárnyalja túl a tavalyit. A termelékenység növelésének — a műszaki fejlesztés, a munkafegyelem megszilárdítása, a korszerű technológia széles körű alkalmazása mellett — hatékony eszköze a munkanormák karbantartása is. Sajnos,’ az elmúlt két évbén a vállalatok többsége nem fordított kellő gondot erre az igen fontos ^tnunkára. Tény az, hogy a tanácsi, ipar igen sokféle"'terméket gyárt, és aránylag sűrűn kanyarokat, a kereszteződéseket, a buszmegállókat, a vasúti és közúti átjárókat kéziszórással védik a jégpáncéltól. Jelenleg több mint 400 útőrésmintegy 100 segédmunkás, és természetesen a műszaki dolgozók várják, hogy akcióba lépjenek. — A jelentéseket — fejezte be Ambrus Sándor —, mindennap időben megkapjuk az utak állapotáról, és a hószolgálat dolgozói minden útszakaszra eljutnak ezután is, ahol csak szükség van rájuk... B. Gy. változik az üzemek termelési profilja is. Mindez megnehezíti a műszaki normák kidolgozását. De ha figyelembe vesszük a nehézségeket, akkor is meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt években indokolatlanul sok statisztikai és becsült normát alkalmaztak üzemeink. A gyártási technológia és a munkaszervezés tökéletesítését ritkán követte a munkaformák arányos szabályozása. Emiatt kiugróan magas teljesítmények születtek egyes üzemekben, ugyanakkor a munkanormák elveszítették ösztönző hatásukat. Az idei feladatokról szólva elsőként említjük a munkanap-fényképezések rendszeressé tételét és gondos végrehajtását. A felmérések ugyanis hathatós segítséget nyújtanak a veszteségidők csökkentésében, a normák karbantartásában. Kívánatos, hogy a megbízható műszaki normák szélesebb körű alkalmazása érdekében a vállalatok dolgozzák ki a legfontosabb gyártmányok technológiáját, műveleti leírását. Ez egyben elősegíti a termelés szervezettebbé tételét is. Csak helyeselhetjük a megyei tanács ipari osztályának azt a rendelkezését, amely szerint januárban minden vállalatnak el kell készítenie a A statisztika szerint télen a vidéki emberek szabad ideje megkétszereződik. Igaz, hogy a mezőgazdaságban dolgozóknak ilyenkor is ad munkát például a zárszámadás előkészítése, de a termelőszövetkezeti tagság zömének mégiscsak kevesebb a dolga, mint tavasztól a tél beálltáig. A népművelők úgy is számolnak ezzel az idővel, mint az olvasás, és legfőképpen a tanulás időszakával. S joggal tehetik, hiszen már több éves tapasztalat, s a mezőgazdaság átszervezése óta egyre világosabban megmutatkozó gyakorlat szerint a falusi dolgozók mind szívesebben áldozzák téli szabad idejüket tanulásra, művelődésre. Hosszan lehetne itt sorolni az adatokat, a TIT előadásai iránt évről évre növekvő érdeklődésről, a dolgozók iskolájában tanuló felnőttek számáról. Az adatok sorra azt mutatják, hogy a falusi ember gondolkodásmódja, szellemi igénye, egész életfelfogása gyökeresen különbözik apáinak világától. A falusi ember rájött: a művelődés szórakozásnak sem utolsó dolog. Az idei hosszú, esős ősz miatt a mezőgazdasági munkák meglehetősen elhúzódtak. A szokásosnál — és a tervezettnél — később állt be a téli munkaszünet. Mégis a TIT agrárszakosztálya másfél száz előadást megtarthatott december végéig, amelyeken több mint öt és fél ezer hallgató vett részt, összesen pedig több mint ezer előadást tartottak a megyében a TIT előadói a múlt év végén, alig egy-másfél hónap alatt. Mi az oka annak, hogy az említett akadályok ellenére is ilyen eredményekről számolhatunk be? Az emberek kulturális igényeinek növekedése mellett elsősorban az, hogy a népművelés mind tervszerűbben folyik, sma már segítséget adnak hozzá a gazdaságok vezetői is. Hiszen felismerték, hogy a tudás — a szakmai tudás és az általános műveltség is — hozzájárul a termelés eredményeinek növeléséhez. Tavaly már minden termelőszövetkezet elkészítette kulnormakarbantartásra vonatkozó intézkedési tervet is. Kétségtelen, hogy elsősorban az üzemi normásokon múlik e terv végrehajtásának a sikere. Éppen ezért célszerű ismét megvizsgálni a normás munkakörben dolgozók szakképzettségét, hozzáértését és ha kell, módot nyújtani számukra a szükséges ismeretek elsajátítására is. Téved azonban az, aki úgy véli, hogy a munkanormák karbantartása kizárólag néhány vezető állású dolgozó és a normás ügye. Felelősséggel tartoznak ezért a termelést közvetlenül irányító művezetők, csoportvezetők is. Helyes, ha az említett intézkedési tervben személy szerint megjelölik a vállalatok a végrehajtásért felelős dolgozókat, és ennek alapján — ha szükséges — felelősségre is vonják azokat, akik továbbra is másodrangú feladatként kezelik a termelékenység növelésében igen fontos szerepet játszó munkát. Befejezésül hangsúlyoznunk kell, hogy a rendelkezések értelmében a normával egy időben rendezni kell az érintett dolgozók bérét is. A kereset csökkentésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha bebizonyosodik, hogy a norma lazasága miatt ért el irreálisan magas teljesítményt a dolgozó. B. D. turális tervét, s most először mondhattuk el általános ért vénnyel, hogy nemcsak a népművelők dolgoztak rajta. Még ha a nyári munkák idején a szövetkezetek vezetői nem is vehettek részt személyesen a terv elkészítésében, legalább tudomásul vették, átnézték, elfogadták és igazolták a programot. Jól mutatja a vezetők szemléletének változását, hogy ■— a kiskőrösi és a kiskunfélegyházi járás kivételével — az idén mindenütt sikerült megszerveznie a TIT-nek a tsz-vezetők akadémiáját. Az öt járási székhelyen mintegy 350 termelőszövetkezeti elnök, főkönyvelő és mezőgazdász vesz részt ezeken az előadásokon, amelyekre országos hírű szakembereket, a legjobb fővárosi és vidéki előadókat hívják meg. Az emberek igényességét felismerve a TIT mind több erőt fordít arra, hogy a nagyobb tömegekhez szóló előadások is színvonalasabbak legyeneK, mint eddig. Gondosabban állították össze a már népszerű tsz-akadémiák tematikáját, és igyekeznek képzett előadókról gondoskodni. Az idén kereken 80 ilyen akadémiát terveztek a megye termelőszövetkezetei. Sok helyen ügyesen egyeztetik a foglalkozások időpontját a televízió mezőgazdasági jellegű előadásaival. A mi megyénkben a kecellek voltak az elsők között, akik a tv előadásait ilyenképpen hasznosították a szakmai ismeretterjesztésben. A művelődési házban tartják a tsz-akaaémia foglalkozásait, s a televíziós előadás után mezőgazdasági szakember vezetésével vitát rendeznek az elhangzottakról. Kiegészítik az előadás anyagát a helyi tapasztalatokkal, s rmndtárt megbeszélik a helyi teendőket is. Elképzelhető, hogy az ilyen céltudatos tv-nézés milyen hasznos módja az ismeretterjesztésnek, mennyire közel viszi a szakmai ismereteket a hallgatókhoz, s milyen termékeny a helyi gondok megoldásában. A vártnál kisebb sikerrel zajlanak azonban a TIT és a mezőgazdasági osztályok közős szervezésében indított úgynevezett mezőgazdasági műszaki akadémiák. Ezek 160 órás képzés keretében tulajdonképpen szakmunkástanfolyamok. Űj formája volna ez az idén a mezőgazdasági szakmunkásképzésnek, de részben ismeretlen volta miatt, másrészt pedig az illetékes szakemberek és mezőgazdasági irányító szervek tapasztalatlansága folytán alig néhány helyen sikerült a munkát elindítani. Mindössze a kiskőrösi járásban három helyen és a dunavecsei járásban egy helyen indult ilyen akadémia. Ennek a megszervezéséhez már a TIT-nek kevesek az erői. A termelőszövetkezetek vezetőire és a mezőgazdasági osztályokra várna a szervezés gondja, a TIT pedig a szakemberekről, előadókról, tanárokról gondoskodik. A tavaszi munkák kezdetéig még másfél-két hónapra számíthatunk. Ezalatt nagyon sokat lehet végezni, s ahol megkéstek, pótolni lehet az elmaradást. Sok helyen már előre úgy tervezik a tsz-akadémiákat, s más előadássorozatokat, hogy januárban, februárban sűrítve tartják meg a foglalkozásokat. Hetenként kétszer-háromszor is öszszejönnek a hallgatók, s így rövidebb idő alatt végeznek az előírt tematikával. Ennek a módszernek még az az előnye is megvan, hogy sűrűbb egymásutánban következnek az előadások, s a fizikai munkához szokott dolgozók „belelendülnek” a tanulásba, jobban áttekintik az anyag egészét. A zárszámadás körüli teendőkkel együtt ezzel a feladattal is törődjenek tehát a termelőszövetkezetek vezetői, hiszen nemcsak egyénileg az emberek, hanem a közösség számára is ugyanolyan hasznos és fontos a tanulás. M. L. Sok a statisztikai és becsült norma A tanácsi vállalatok tervet készítenek a rendszeres normakarbantartásról
