Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-19 / 15. szám
19US, ■flHluár 19. kedd 5 old»! EGY ASSZONY A SEGÉDCSAPATBÓL IIIMUIIIIMII!lll!ll!llllllll!IIIIII!!l!lll||!lll|j|!ll!ll||||||!l!|||!!|HIIIIIIIIIII!l!|||||||j|||||||||||||||||||!|||||j|N fl közgazdászképzés bázisának megteremtése DEL-MAGYARORSZÁGON Szép munka a könyvtárosé. Hiszen a legkisebb könyvtár is legalább némiképp foglalata mindannak) amit az emberiség történelme során felhalmozott tudásban és művészetben. Itt élni és dolgozni öröm. A könyvtáros irigylésreméltó ember. De vannak könyvtárosok, akiknek nem jut szép könyvtár, csendes munkahely, még sok könyv sem. Amúgy is szűkös idejükből egy-egy órácskát szakíthatnak csak ki a könyvek számára, a maguk részére pedig az egész állományban alig találnak olvasnivalót. S a fizetség, amit kapnak, órabérre átszámítva egy tudatlan segédmunkás keresetével sem ér fel. A hivatásos könyvtárosok népes segédcsapatát alkotják ők. Tanyai tanítók, külvárosi mellékfoglalkozású könyvrajongók, a 200—300 kötetes fiókkönyvtárak vezetői. Csekély tiszteletdíjért a kikötött időnél jóval többet áldoznak a környék betűre szomjas, az irodalommal, a tudománnyal még csak most ismerkedő olvasóira. Udvarhelyi Istvánné egy ebből a névtelen seregből. Kecelen, az újfalusd iskolában tanít. Hány könyv van a gondjaira bízva? — Száznyolcvan kötet. S a forgalom? — Legutóbb fél év alatt 3182 kötet. Egy kötet tehát több mint tizenhétszer cserélt gazdát, vagyis átlag másfél hetenként vándorolt. .. A kedves, csinos fiatalaszszony elmosolyodik. — összesen persze több könyvről van szó. Mert ha csupán ennyi —, s főképpen, ha változatlan — volna az állomány, az emberek nagyon hamar a végére érnének. Másrészt nem is volna elég egyszerre valamennyi olvasónak. Ügy segítünk magunkon, hogy a letéti könyvtár állományát sűrűn cseréljük a községi könyvtárban, amellett pedig együtt kezeljük az iskola több mint 500 kötetes ifjúsági könyvtárává. Sőt a tanári könyvtár pedagógiai könyveit is kiadjuk az érdeklődőknek. Miért beszél többesszámban? — Mert nagyon sokat segít Pataki Miklós, iskolánk nyugdíjba vonult igazgatója és néhány felsős tanuló is. Mégis, ez többeknek is nagy a gyerek a munkaeszközzel, s a vele való bánással. Aztán jöttek a bonyolultabb feladványok: fűzfasíp és cifrabot, ugyancsak fűzvesszőből, melynek kérge finoman hántható, és a fűzbokrok ugyancsak kétségbeesett keresgélése a téli havas éjszakákon, lévén itt is elcsúszás a tantervi és természeti évad között, mely a füzek vidulásának ideje. Mindegy, az évszakok manapság úgyis eltolódnak, s valamikor ezeket is meg kell a gyereknek csinálnia. Csendeskén faragdáltunk hát a kályha meleg oldalánál, hová békés fénykarikát vetett a hangulatlámpa, melyet még törülközővel is letakartunk, nehogy a' fény megzavarja lányunk álmát. Miután a gyereknek a kés minden, csínját-bínját már ismernie kellett, s immár ügyesen kellett, hogy forgassa, leány létére — a tanterv tovább lépett immáron egészen bonyolult régiókba. Feleségemmel a fejünket kezdtük vakarni, s váratlan kiadásképpen be kellett szereznünk egy éles és hegyes kést. A saját tervezésű kopjafát csak így tudtuk elkészíteni gyenge hármasra. — Tóvégi apuka hányast kapott? — kérdjük lányunkat. — Négyest. , um /tub»., b munka. Hogyan érik el ezeket | a szép eredményeket? — November óta, amikor már ráérősebbek az emberek falun, mindennap tartunk. könyvtári órát. A minap, amikor felfrissítettük az állományt, három nap alatt 130 kötetet adtunk ki. Mi a legkelendőbb? — Főképp a mesekönyvek, hiszen majdnem minden tanuló beiratkozott olvasója a könyvtárnak. Még az elsősök is, a második fél évtől kezdve. De a falu végi felnőttek közül is sokan a legszívesebben mesekönyvet olvasnak még. A gyerek hoz egy cédulát, hogy mit kérnek a szülei... A mese mellett nagyon kedvelt Jókai, Verne, sőt Mikszáth és Móricz is. Ha pedig egy film, tv-játék, vagy rádióváltozat felkelti egy-egy könyv iránt a közönség figyelmét, nem győzzük kielégíteni a keresletet. Így volt ez az Aranyember Után. sőt az előzetesek hatására nagyon sokan keresik mostanában a Kőszívű ember fiait is. És a mai irodalom? £ lgondolkodik. — Jó érzés látni, hogy akinek néhány éve még csak a mese kellett, mint jutnak el — nem is lassan — a klasszikusokig, sőt a mai irodalomig. A visszahozott könyvekről elmondják, hogy tetszett. S a véleményük egyre helytállóbb. Még a szülői értekezleteken is szóba kerül egy-egy olvasmány... Sajnos, persze, ilyen kis könyvtáracska az irodalmibb igényeket már nem elégítheti ki. Nagyon sok olvasónk átiratkozott tehát a községi könyvtárba, ott 9000 kötet közül válogathatnak. Vető néni, a könyvtáros a megmondhatója, hogy mennyien olvassák már Kecelen is a mai magyar irodalmat. Büszkék vagyunk rá, hogy ebben a mi munkánknak is szerepe van. Udvarhelyiné mór 9 éve könyvtáros, négy éve vezeti az újfalusi iskola kis letéti könyvtárát. Mi volna a kívánsága? — Több könyvet a letéti könyvtárnak. Az iskolai könyvtárban pedig nagyobb önállóságot. Eddig a járási művelődési osztály látott él bennünket új könyvekkel. Nem szűkmarkúan, csakhogy: nem is okosan. Nem kérdezték: mi kell? Csak küldték. Emlékszem, egyszer három Don Quijotét kaptunk, pedig már volt belőle. Szeretnénk, ha Lányunk a tárgyra tért: — Holnap kell egy méter hosszú léc, aminek minden oldala pontosan egy centi... — Milliméterrel se lehet keskeny óbb, vagy szélesebb? — Nem, és fűrész is kell, meg egy laposfogó, meg kalapács, meg négy darab szög, aminek feje van... Hált bizony, a lányunk — szégyen ide, szégyen oda — hiányos felszereléssel ment másnap iskolába. Fűrészünk nincs, laposfogónik sincs, s lécért közvéleménykutatást végeztünk, ami teljes egy hétbe került, míg a szomszéd falu asztalosa megkönyörült rajtunk. Jövünk haza, a politúros asztalunk oda van. Lányunk ügyködik rajta: kalapál, pöföli a szöget a lécbe, túloldalon jön ki, hol várja a politúr. Az anyja belekap a tulajdon frissen vasalt frizurájába. — Mit csinálsz te szerencsétlen!? Nem megmondtam, hogy várj meg vele?! — De anyuci, meg tudom csinálni magam is... ide nézz! Az alkotás öröme lobog az arcán. Feleségem fejét ingatja, a sírás görcse. Még ha csak az asztal lapja lenne felkarmólva, de elrepedt a nehezen szerzett léc. — Honnan veszünk másikat, azt mondd mea* Honnan vehatározott keretből azt, ami itt a legjobban kell. még valamit! — teszi "* hozzá. — Nem elég csak új könyvet venni. A régit is meg kell őrizni, amig lehet. A használt könyvek legtöbbjét meg lehetne még menteni, ha beköttethetnénk. De tudtommal erre nincs pénz. Pedig megérné, kár minden idő előtt kiselejtezett könyvért. M. L. Tömör Ferenc a csengődi általános iskola igazgatója — Azt hallottuk, hogy az önök pedagógusai közül sokan elpályáznak a községből. — Valóban így van. Ebből a szempontból nálunk a legroszszabb a helyzet a kiskőrösi járásban. Az utolsó 25 évben 47 nevelő ment el tőlünk. Csaknem mind azért, mert nem tudott lakáshoz jutni. De az utolsó 10 év mutatja a legrosszabb statisztikát. Tíz év alatt 21 tanító hagyta itt az iskolát. Mind a lakás miatt. — Nincs pedagóguslakás? — Fiatal nevelőink albérletben laknak egészen mostoha körülmények között. Keramitkockás folyosóból leválasztott „szobában” lakik Kollár Mária 200 forintért. Kerekes Erzsi szobája hasonlatos az előzőhöz. Rácz Ilona is 200-at fizet olyan szobáért, amit kamrából alakították ájt és nem lehet fűteni. Természetes, hogy ilyen körülmények között elmegy a nevelők kedve az iskolától. — Legalább 200 ezer forint kellene. Van eladó ház a községben, ha azt meg tudnánk venni, pillanatnyilag enyhíthetnénk a helyzeten. Építeni is lehetne, valami saját anyag akadna, meg társadalmi munka is. De lakásonkint kellene vagy 60 —70 ezer forint. így lehetne valamit csinálni. Valahogy segíteni kell a bajon, mert ha így állunk továbbra is, az elkívánkozó tanerők száma növekedni fog. Pedig így is kevesen vagyunk, pedagógusaink túl vannak terhelve!... persze, hogy szetreped! Ennyi sütnivalója sincs, ekkora gyereknek? Lányunk pillantásai nekem szólnak, mintegy továbbítják anyja kritikáját. Én adtam a lószögeket, nem találtam mást. Kikap a gyerek kezéből lécet, szerszámot, s míg helyreüti valahogy az elfuserált viráglétrát, csomó könnyet, s mérget nyel. A gyerek tisztes távolból, némileg megszeppenve leseget oda, lecsúszottan az önbizalom első lépcsőjéről. — Nesze — mondja az anyja — erre kettesnél jobbat nem kapunk. Vélem pedig azon az estén a szögek miatt nem beszél. Mindez télen volt. Feleségemmel azóta büszkén mondhatjuk: A kor politechnikai színvonalán vagyunk. A minap spulniból kellett valami furcsa szerkezetet eszkábálnunik, hamisítatlan, fából való cémaspulniból. Igaz, régen kikopott a kereskedelemből, mint divatjamúlt ágya a cérnának, papír járja már, de azért a hetedik szomszéd ládafiából csak került egy békebeli fakarika. Annak aztán egyik kerekébe négy szög került, mely négy szög a négyszög mértani formáját idézte, s a rajtuk keresztüi-kasul húzgált pamut rejtelmes kuszaságát adta a xőna* A múlt év szeptemberében megkezdte munkáját Szegeden a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Kihelyezett Esti Tagozata. A tagozat hallgatói Szegedről és Csongrád megyéből kerültek ki. A továbbiakban az a feladat áll előttünk, hogy a kihelyezett tagozat egész Dél-Magyarország közgazdászképzésének a központja legyen. Biztosítanunk kell, hogy a szomszédos megyék, Bács és Békés megye Szegedhez közel fekvő területeiről is minél több hallgatót iskolázzunk be a következő tanévben. Mi indokolja a közgazdászképzés dél-magyarországi centrumának kialakítását és továbbfejlesztését? Egyrészt az, hogy állami és gazdasági szerveknél, a vállalatoknál több munkahely egyetemi végzettséghez van kötve, s ez ideig a közgazdasági munkakörökben dolgozók nagy része az egyetemi végzettséget a jogi karokon szerezte meg. Másrészt a szocializmus teljes felépítésének időszakában ■ előtérbe kerültek a gazdasági feladatok; a szükségletek megfelelő figyelembevétele a tervező munkában, a gazdasági tevékenység minőségi oldalának előtérbe kerülése, a gazdasági viszonyok mennyiségi oldalának az elemzése, az ütemes termelés biztosítása stb. A közgazdászképzés iránt megmutatkozó szükséglettel párosul az az előny, amelyet a kihelyezett esti tagozat jelent. Ez abban jut kifejezésre egyrészt, hogy a tananyag jelentős részét a hallgatók előadásokon, szemináriumokon feldolgozzák, másrészt a tárgy oktatóinak segítségét minden időszakban igénybe vehetik, harmadrészt nem kell feljárniok adminisztratív ügyek intézése és vizsgázás céljából Budapestre. Milyen a kihelyezett tagozat tanulmányi rendje? A tagozat képzési ideje 5 év, formája esti tagozat. A hallgatók heti 11—12 órában elméleti és gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. Az oktatás pénteken este és szombaton történik. Az I. évfolyamon oktatott fő tárgyak a következők: matematika (heti óraszáma 6), politikai gazdaságtan (heti óraszáma 2), gazdaságtörténet (heti óraszákezetére emlékeztetett. Egy horgolótűvel kellett át meg átbiztatni a szögfejeken a pamutot, amely ezek után a spulni alján mint hurka bújt ki a lyukon. Szokás szerint éjfélbe nyúlón élveztük ezt a játékot a törülközővel takart hangulatlámpa alatt, míg a hurka el nem érte a két méter hosszúságot. Mondom az asszonynak: a télen egy könyvet sem olvastam. Mondja, hogy ő se. Most szeretett volna, hogy ezzel a hurkával elkészülünk, de néhány gombot kell felvarrnia a gyereknek. Mondom: ő ezt nem tudja? Lánygyerek létére? Már hogyan tudná? — ütközik meg értetlenségemen — ezt még nem tanulták az iskolában. Várom, mikor fogjuk tanulni a gombvarrást. Ehelyett tegnap, hogy kicsit későre maradtam, látom, feleségem kidugja a nyelvét a törülközővel takart lámpa alatt, és festeget. — Ez meg mi leisz? — Faliújság. — No? — Szóltam a tanárnak, hogy aktivizálni kéne ezt a gyereket, adjon neki valami megbízatást. S a pedagógus kinevezte lányunkat faliújság-felelősnek. j Szekerén» Lehel I ma 1), nyelv (orosz vagy német, heti óraszáma 2). Ezenkívül vizsgázniok kell a hallgatóknak még gazdaságföldrajzból is. A hallgatók létszáma ebben a anévben 35. A legfontosabb szákok: ipari, pénzügyi és belkereskedelmi. A kihelyezett tagozat a József Attila Tudományegyetem gondozásában működik, jelenleg az oktatók is innen kerülnek ki. Az első két évfolyamban általános megalapozó tárgyakat tanulnak minden szak hallgatói. Harmadik évfolyamtól kezdve történik meg a tulajdonképpeni szakosodás. Ä tagozat első tanévében a tanulmányi munka fő kérdése egyrészt az, hogy jó tanulmányi eredmények biztosításával hozzájáruljon a tagozat megerősödéséhez, másrészt az, hogy az oktatás és a vizsgatudás színvonalát és jellegét tekintve alkalmazkodjon a közgazdaságtudományi egyetem követelményeihez. A közgazdászképzés továbbfejlesztésének fő kérdései a következők: Az ez évi beiskolázási tapasztalatok arra utalnak, hogy a felvételi vizsgára jelentkezettek száma és a felvételt nyertek száma között igen nagy az eltérés. A vizsgára jelentkezetteknek 16 százaléka nyert felvételt. Ez a nagy eltérés főként azzal magyarázható, hogy későn (május közepén) kezdtük meg a szervező munkát, így sok jelentkező, elsősorban matematikából, nem tudott megfelelően felkészülni. Másrészt viszonylag kevesen vettek részt a felvételit megelőző előkészítőkön, noha a tapasztalat az, hogy az előkészítőkön résztvevők sokkal nagyobb része került felvételre. S végül az illetékes párt - és állami szervek nem a legjobb képességű és képzettségű dolgozókat irányították a közgazdasági tagozatra. Nagyon sokan jelentkeztek a jogi karra olyanok, akiknek a munkaköre közgazdász képesítést igényel. Az első év tapasztalatai arra is fényt derítenek, hogy a felvett hallgatók nagyon sok szak között oszlanak meg, ami megnehezíti, hogy a harmadévtől kezdve az oktatást viszonylag kis létszámú szakokon tovább tudjuk folytatni. Ezért fontos, hogy már a jelentkezés időszakában meghatározott szakok felé tereljük az érdeklődést. Ezeknek a kérdéseknek a megfelelő megoldása biztosítja a tagozat további fejlődését. Noha a tagozat szegedi székhellyel működik, segítséget kíván nyújtani Bács és Békés megye Szegedhez közel fekvő területein is a jól felkészült közgazdász szakemberek képzésében. További célunk az is, hogy kialakítsuk Szegeden a közgazdászképzésen a levelező hallgatók konzultációs központját. Ezért a szomszéd megyékből is szívesen vesszük azoknak a jelentkezését, akik közgazdasági munkakörben dolgoznak és egyetemi végzettség megszerzésére vannak kötelezve, valamint azokat, akik hivatást éreznek a közgazdászszakma elsajátítására. (A közgazdászképzés iránt érdeklődőknek készségesen nyújtunk mindennemű felvilágosítást. Címünk: Szeged, Táncsics M. u. 2.) Dr. Nagy Lajos tanszékvezető dccens, m kiketazfiií iasaaaí yeaejője B. J. szűnik? S ezek a lószögek? Hát laknak, mintegy az atom szer-
