Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
Kecskeméti háztetők felett A fejről eltűnt, a kéményen megmaradt a cilinder Az 1964-es esztendő búcsúlátogatását az Alföldi Állami Pincegazdaság kecskeméti pakohójában róttuk le. Mint megtudtuk, 101,5 százalékra teljesítették az évi. tervet. — A Széchenyi téri borpalackozó üzem száraz statisztikai adata viszont ez alkalommal „bódító valóságot” tartalmaz. Ugyanis a szám sok ezer hektoliter bornak felel meg. Az 1964-es évben 3,5 millió palackot töltöttek meg az üzemben. Karácsonyra és szilveszterre például 250 ezer töltött borosüveget adtak a kereskedelemnek. Csupán egy kellemetlen örökség maradt 1964-ből: az üveghiány. Mert még nagyobb mennyiségű és még változatosabb alföldi borkészlettel rendelkeztek volna az év végi ünnepek előtt a kiskereskedelmi boltok, ha a kecskeméti palackozónak elegendő üres üvege lett volna. Hogy mi okozta az üveghiányt? Ne firtassuk mindjárt az első nap, hiszen 1965-ből még van hátra 364 nap. Az utóbbi években — számos sikeres borverseny hatására — külföld újra felfedezte az aranyhomok nedűjét. A múlt esztendő utolsó negyedében például a Lengyelországba szállított 400 hektoliter bor rövid idő alatt gazdára lelt. S. így tegnap este bizonyára sok lengyel családnál is édes ezerjóval és csemege fehérrel köszöntötték az új esztendőt. \ Serény munka folyik a cimkézőben. Nyári felvétel az Aranyhomok tetejéről. Barna ingben: Varga József. Vállalat jubiláns fekete emberével. De honnan és mivégből a jubileum? Feleljen erre ő maga. — Tizenhárom esztendeje kotrom a cilinderes, a mászható, az üzemi és a központi kéményeket, s habár nem vagyok babonás, úgy érzem, szerencsét hozott rám ez a 13-as szám. Rátaláltam ugyanis arra a szakmára, amit nemcsak én nem tudnék abbahagyni, de a feleségem sem.. i _1 — Nem, ő nem kéményseprő, de annál ideálisabb kéményseprő-feleség. Látja ezt szájkendőt, milyen fekete? Pár nap múlva patyolatfehéren kapom meg tőle ismét, mert ebben is nagyon kényes a tisztaságra. Ritka szakma, melyhez oly sok hagyomány, babona társul, mint a Varga Józseféhez. — Kérem, én nem haragszom a babonásokra, ellenkezőleg, örülök, ha az ujjheggyel kormot „lopnak” rólam, vagy megérintik a gombom. Jól esik, hogy a szerencsét hozó embert látják bennem, és szívélyesen fogadnak a Gáspár András, a Batthyány, a Kisfaludy utcában, a villanymalom környékén, a Rendőrfaluban, az egész körzetemben. Mostanában különösen sok disznótorossal, finom boÚj járatot indított a MflVQUT Kecskéméiről Lajosmizsére Több olvasónk panasszal fordult szerkesztőségünkhöz mert a délután fél ötkor Budapest felé induló MÁVAUT-kocsin olyan nagy volt a zsúfoltság, hogy nem egy esetben tömegverekedésre került sor a beszállásnál és naponta sokan lemaradtak a kocsiról. Felhívtuk erre a tarthatatlan helyzetre a MÁVAUT vezérigazgatóságának figyelmét. A vezérigazgatóság értesítette szerkesztőségünket, hogy a panaszt megvizsgálta és intézkedett a zsúfoltság megszüntetésére. December 15-től kezdve Kecskeméttől Lajosmizséig kisegítő járat indítását rendelte el a vezérigazgatóság. Ez a járat negyed ötkor indul és mivel az eddigi zsúfoltságot nagyrészt a közelből bejárók okozták, a kisegítő járat megszünteti az eddig fennállott rossz utazási kö-Esztendőkkel ezelőtt történt, de még mindig derültséget kelt a kormos arcú kollégák körében Varga József „kolbászos” kalandja. Más kéményseprő talán már elúnná a heccet, nem így a jelen riport ezúttal szenvedő hőse. Villan a szemfehér, a fogsor, különös mosolyra rándul az arc, amint elmeséli: — Szabad kémény volt az istenadta, nem volt mit termi, bele kellett bújni, ha törik, ha szakad. Nagyban kapaszkodnék, de csak a kormos téglákat markolásztam. amikor elémtűnt a megváltó kötél. Megfogom erősen, aztán zsupsz, be a kemencébe éktelen csörömpöléssel. Nem ijedtem meg, csontom se tört, egyébként is fel kell készülni ebben a szakmában minden meglepetésre. Igen, kitalálta, kolbász volt a „kötél”, kiszikkadt, elszáradt szál, majdhogynem szénné égve. — Más kaland? — Akadt még sok. Ez is „szabadesés”: ezúttal a mennyezet sazkadt le alattam, és én be a szobába, a frissen vetett patyolatágyba ... Ilyesfajta bemelegítő anekdotákkal indult a szó a Kéményseprő és Cserépkályha Építő Három és félmillió palack itóka Varsóban is alföldi fehérrel koccintanak Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index; 35 065, rocskával kínálnak, de a mi íratlan törvényünk: mindent szépen megköszönni és el nem fogadni! Még csak az hiányozna: Boros fejjel mászni a tetőre... Ismeri a város kéményeit, a házak lakóit, sokmindent észlel, lát és hall, de nem árul el semmit. Csak annyit, hogy bizony, sok háziasszonynak kell elmagyarázni a helyes fűtés titkát, mert még mindig sok a fekete füst, ami azt mutatja, hogy a lakás helyett a kéménynek fűtőnek ..: Nézem a kéményseprő „fegyverzetét”. A tetőlétre, a papucs, a behorpasztott, kürtös, selyemtükör nélküli cilinder már hiányzik (csak a cilinderes, vagy más szóval orosz rendszerű kémények maradtak meg). És megmaradt a többi ősi szerszám: a stószkefe (kéménytisztító cica), a csimpeling (kézikefe), a koller (kabát), a kapin (fejvédő), a golyó (rugós <ypperát), a kirhábli (a sapka)... Ez az a szakma, amit nem le-het modernizálni, automatizálni és mégis példát lehet venni róla. Éspedig abban, hogy ha üzenet érkezik bárhonnan; panasz a kéményre, a tűzhelyre, órákon belül a helyszínen terem a mester és mindent rendbehoz. — Nem is lehet ez másként, hiszen ha hideg van fűteni kell, sok helyen gyerek is van, hát miért fáznának miattunk az istenadták?! Valamikor a kéményseprőt meginvitálták a szilveszteri mulatozásra, persze, nem önzetlenül, hanem, hogy szerencsés legyen az új esztendő. Ez is „szakmai feladat”, az újévi „szerencseosztás”. Mi is ezt kívánjuk a kéményseprőknek: BUÉK! — Ma már ez nem divat — legalább is városon — így Varga József. — Minékünk is könynyebb így: pihenve, a tv mellett, szórakozva szilveszterezni. De azért jó szívvel kívánok minden jót, sok szerencsét, erőt, egészséget mindenkinek az újévre, s ha valóban én vagyok a szerencse embere, mint sokan állítják, hát akkor bizonyára valóság is lesz á jókívánságból. Bubor Gyula PETŐFI nEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1 ‘a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dí) 1 hónapra 13 forint KEDVES PAJTÁSOK! Na- ; gyón sok karácsonyi és újévi1 üdvözlőlapot kapott az utóbbi i napokban az Úttörőélet rovat. í ; Minden levélírónak, így együt- j tesen is köszönjük a kedves \ ' megemlékezést, a jókívánságo- < kát. Valamennyi úttörőpajtás- < nak sikerekben gazdag új esz; tendőt kívánunk az úttörő- < ; munka és a tanulmányi elő' menetel terén egyaránt. Külön 1 köszönjük tudósítóink fárad- < ; hatatlan munkáját, az érdekes < írásokat, és reméljük, hogy eb; ben az évben még több pajtás \ kapcsolódik be az Úttörőélet j munkájába, és még tartalma- < ’ sabb, érdekesebb, színesebb hírekkel tudjuk majd doku; mentáim Bács-Kiskun megye { kék- és pirosnyakkendős paj- ; tásainak életét.-f ÉNEKSZAKKÖR működik iskolánkban — írják levelükben Király Magdolna és Szántó Julianna pajtások, a dávodi 859. számú Táncsics Mihály úttörőcsapat tudósítói. — A foglalkozásokon, melyet Magyar Jánosné tanár néni vezet, már eddig is számos, érdekes, vidám dalt tanultunk. * — Táncszakkör és a hagyomány. A mozgalmi munka mellett a bácsalmási úttörők szorgalmasan tevékenykednek az úttörőcsapat által szervezett különböze szakkörökben is. A közelmúltban például táncszakkört alakítottak, ahol Funták Alfonzné tanárnő irányításával a községben összegyűjtött régi néptáncokat elevenítik fel. * — BÁCSALMÁS felszabadulásának körülményeivel — az expedíciós mozgalom keretében — több megyénikbeli úttörőcsapat őrse foglalkozik. A helyi pajtások így nagyon sok érdeklődő levelet kapnak, melyekre egy-egy úttörő válaszol. A rála szlev elekben részletesen beszámolnak a község húsz évvel ezelőtti életéről és a jelszabadulást követő napok eseményeiről is. A levélváltások során eddig mintegy húsz úttörőcsapattal kötöttek barátságot a bácsalmási pajtások. (Molnár József tudósító.) * 4- Karnevált tartanak a közeljövőben a kiskunmajsai úttörők. A vidám ünnepségen jelmezversenyt, tombolát és táncversenyt is rendeznek. — a megyei pártbizottság által adományozott vándorzászló jelenlegi birtokosa, a kiváló eredményeket elért bácsalmási 3578. számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat ebben az esztendőben szeretné elnyerni a KISZ Központi Bizottságának, a legjobb úttörőcsapat részére meghirdetett vörös selyemzászlóját is. így a csapat minden tagja e cél elérésének érdekében végzi munkáját a tanulás és a mozgalmi munka terén egyaránt. * X SZORGALMAS diákokból áll a kiskunhalasi 932. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat Valentyina-őrse. A múlt esztendő végén egyetlen pajtás sem bukott meg, sőt, elégséges előmenetelő. tanulója sem volt az őrsnék. Ezt a jó eredményt az idei oktatási évben is szeretnek megtartani. Tevékenységüket máris siker koronázta: Tanulmányi eredményük nyomán megkapták az expedíciós mozgalom első vörös csillagát. (Tudósítónktól.)
