Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
Áz ötödik év sikeréért Boldog új évet — mondjuk és /rjuk ezekben a napokban hozzátartozóinknak, barátainknak, kívánjuk ismeretlen honfitársainknak és minden népnek egyaránt. Boldog új évet — milyen régi és régóta ismétlődő szavak, de mennyire változó tartalommal! Az idősebb és középkorú nemzedék emlékszik: mit értettünk boldog új év alatt kerek 20 esztendővel ezelőtt, ami-, kor a szovjet hadsereg az utolsó csapásokat mérte a Magyarországot bitorló német és magyar íasiszta 'hordákra. Aztán a következő években, amikor megindult az újjáéledés a romokból, és kibontakozott társadalmunk átalakulása a szocializmus útján. Hosszú lenne felsorolni e köszöntés tartalmának változását. Ma nemzetünk szabad, nem nyom bennünket a társadalmi osztályok heves érdekellentéte, törvényes rendben élünk, az egyes ember megbecsülésének alapja többé nem a régi privilégium, a családfa, a származás, hanem az odaadóan végzett munka és magatartás. A boldogabb életben a magyar munkásnak nem kell megütköznie a tőkéssel, a dolgozó paraszt sem tart kiszipolyozóitól. Magunk formáljuk életünket: országunk gazdagságát gyarapítjuk, a társadalmi haladást támogatjuk az egész világon és harcolunk a békéért. Hazánk gazdasági fejlődése és ezen belül az egyes ember életkörülményeinek javulása két rajtunk múló teltételén múlik: egyrészt azon, hogy a kitűzött gazdasági feladatok mennyire helyesek és előrevivők, másrészt azok végrehajtása miként valósul meg. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kitűzött gazdasági feladatok helyesek, a gazdasági fejlődés számottevő, ami életünk úgyszólván minden területén érezhető. Ezt bizonyítja gazdasági fejlődésünk egésze. Az ipari termelés mennyisége négy év alatt 40 százalékkal emelkedett. Leggyorsabban fejlődött a vegyipar, iazon belül a műtrágyagyártás, a gyógyszertermelés, a műanyaggyártás. Űj ipari kombinátok épültek, a régi üzemek nagy része korszerűsödött. Fejlődött iparunk teljesítőképessége. Előreléptünk a megkezdett úton a nálunk iparilag fejlettebb országok színvonala felé. A mezőgazdasági termelés — egyes évek kedvezőtlen időjárása ellenére — négy év alatt kb. 10 százalékkal emelkedett. Erősödtek termelőszövetkezeteink. A mezőgazdaság sok ezer géppel, szállítóeszközökkel, új gazdasági épületekkel gazdagodott. Terjednek az új technikai eljárások, nő a íelhasznált műtrágya. n nagy hozamú vetőmag és a növényvédőszer mennyisége. Ekképpen évről évre terebélyesedik nagyüzemi mezőgazdaságunk anyagi-műszaki bázisa. Jelentősen emelkedett a lakosság életszínvonala, amely megközelíti az ötéves tervidőszak végére előh'áayzott mértéket. Feltűnő a bérek és különösen a béren felüli juttatások gyors növekedése. A kifizetett nyugdíjak összege például 1960-ban 4,5 milliárd forint volt, 1964-ben 7 milliárd. A fogyasztási árak — az idénycikkek és néhány, táplálkozásban nem elsőrendű élvezeti cikk kivételével: szilárdak. A parasztság jövedelme megközelíti az ötéves terv végére tervezett színvonalat, bár a mezőgazdasági termelés a tervezettnél lassabban emelkedett. Ebben az időszakban valósult meg a parasztság állami, egészségügyi ellátása, új szocialista eleme a paraszti életformának, a nyugdíjellátás is. Rendszeresen bővül a lakosság kulturális ellátása,' emelkedik műveltsége. Szocialista rendszerünk magasabbrendűsége nyilvánul meg abban is, hogy nálunk a munkaképes korú fiatalok nagyobb hányada tanul középiskolákban, szakiskolákban és egyetemeken, mint a fejlettebb iparral és mezőgazdasággal rendelkező kapitalista országokban. 1964-ben 60 százalékkal többen érettségiztek, mint 4 évvel ezelőtt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma majdnem megkétszereződött. A televízió-előfizetők száma 1960- ban 103 ezer volt. Most több mint 600 ezer. A megtermelt javak elosztása pártunk politikájának megfelelően úgy történt, hogy rendszeresen emelkedjék az életszínvonal és ugyanakkor ne feledkezzünk meg a termelés bővítéséhez szükséges beruházásokról sem. Az elmúlt 4 évben sok létesítménnyel gazdagodtunk. Sok milliárd forint értékű berendezés és gép üzembeállítása tette könnyebbé, eredményesebbé a munkát. Az iparban az egy munkásra jutó gépek értéke négy év alatt átlagosan 26 százalékkal növekedett. Gazdasági eredményeink tehát számottevőek, és a jövőt tekintve is biztonságérzet tölthet el bennünket. Gyáraink, szövetkezeteink, közigazgatási irányító szerveink tevékenysége azonban nem mentes fogyatékosságoktól, hibáktól sem. Melyek ezek? — A munka termelékenysége nem emelkedik tervszerűen, sok helyen nem kielégítő a termelés szervezettsége és a munkafegyelem. — A termékek önköltségének csökkentése lassúbb a tervezettnél. — A takarékosság elve a gyakorlatban megcsorbul, sok a pazarló építkezés és az egyéb költekezés. — A műszaki haladás elmarad a követelményektől, sok termékünk minősége kifogásolható. Az új esztendő egyben ötéves tervünk utolsó éve. Az ötéves terv időszakában népgazdaságunk töretlenül és jelentősen fejlődött. 1965-ben mint eddig pártunk gyakorlatban kipróbált, és bevált politikáját folytatjuk a gazdasági munkában is. Folytatjuk az ötéves tervben kitűzött feladatok végrehajtását. Emeljük az anyagi javak termelését, de nagyobb gondot fordítunk a termékek korszerűségére, minőségére. a munka termelékenységének emelésére és a termékek önköltségének csökkentésére, a takarékosság élveinek betartására. Egyszóval, ahogy mondani szokás javítjuk a gazdasági tevékenység 'hatásfokát. Tehát: — Megszilárdítjuk és kismértékben tovább emeljük a lakosság eddig elért életszínvonalát, még több erőfeszítést teszünk a megfelelő áruellátás biztosítására. — Gondolunk a jövőre is, ennek megfelelően tovább építjük az országot. Bővülnek a meglevő termelőüzemek, az építők és szerelők szorgos munkája révén új gyárak kezdik meg a termelést. Üj lakótelepek, középületek, utak könnyítik és szépítik az életet. — Fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a testvéri szocia(Foly tatás a 2. oldalon.\ VnO* »V{ + V. C5 1965 küszöbén Mit vár az új esztendőtől, milyen tervei vannak — ez iránt érdeklődtek munkatársaink több párt- és gazdaságvezetőtől, felkerestek termelőszövetkezeti elnököt, szocialista brigádvezetőt. A válaszokat az alábbiakban közöljük. Járó (liúlior szocialista brigádvezető — 1965-ben azt szeretném elérni, hogy a munkacsapatomban még jobb legyen a szellem, még összekovácsolódottabb legyen a gárda, tovább javuljon a munkaerkölcs — kezdte kérdésünkre adott válaszát a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége zománcozó üzemének szocialista brigádvezetője. — Eddig kétszer nyertük el e kitüntető címet. Most azonban nemcsak arról van szó, hogy harmadszor is a kitüntetés birtokába jussunk. az egész üzemrész szocialista címéért küzdünk, másik három brigáddal együtt. A mennyiségi tervet hosszú idő óta 102 százalékra teljesíjük. Emellett a kezünk alól kikerülő munkadarabok 82 százalékát kell exportképes minőségben elkészítenünk. Mi eddig 5 tizedszázalékkal túlteljesítettük a minőségi mutatót. Elhatároztuk, hogy az új esztendőben az általunk zománcozott kádak 84 százalékát készítjük el exporbminőségben. Brigádunk tagjai szorgalmasan járnak politikai oktatásra. 1965-ben a politikai képzés magasabb fokára szeretnénk eljutni ezért két brigádtag társammal őszre kérni fogjuk, hogy vegyenek fel vennünket a hároméves marxista-leninista esti egyetemre. Vörös Vilmos, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára Az 1965. évi terv teljesítésével kapcsolatban, a járás pártszervezeteire váró feladatokról, a következőket mondotta: — A Központi Bizottság december 10-i határozata még jobban ráirányítja az alsóbb vezető szervek figyelmét a gazdasági- tervek maradéktalan teljesítésére és az eddiginél is fokozottabban hivatkozik felelősségérzetükre. A kecskeméti járás mezőgazdasága 1964-ben teljesítette a kötelezettségeit. A felvásárlási tervet már november 30-íg 123,5 százalékra teljesítették. 34 400 holdon földbe került az ősszel a kenyérgabona. 1965- ben azonban a tavalyinál nagyobbak a feladatok. A járási pártbizottság a januári ülésén foglalkozik majd a tervvel kapcsolatos tennivalókkal. A pártszervezeteknek három munkaterületet kell különös figyelemmel kísérniük. A kenyérgabona termelését elsősorban, hogy az esős időjárás miatt későn bevetett területeken is megfelelő terméseredményeket érhessünk el. Továbbá az állatállomány növelése érdekében a takarmánytermesztést. s végül az 1965-ös évre eső 2600 hold szőlő és gyümölcs telepítését. Az anyagi ösztönző módszerek állandó tudatosítása és javítása mellett — folytatta Vörös elvtárs — többet kell foglalkozniuk a pártszervezeteknek a szocialista brigádmozgalommal. Az ültetvényeken dolgozó brigádokban nagy számban találunk fiatalokat és főképp a zöldségtermesztésben nőket. Ennek az ágazatnak jó eredményei elsősorban nekik köszönhetők. Az állattenyésztésben azonban — a baromfitenyésztést kivéve — nem alakultak brigádok. Ügy látjuk, azért, mert a gazdaságok vezetői nem gondoskodtak a dolgozók váltásáról, a szabad időről. A fiatalok tehát nem vállalták az állandó lekötöttséget. A pártszervezetek feladata is lesz ezeken segíteni, s akkor az állattenyésztésben is meghonosodó brigádmozgalomtól nagyobb eredményeket várhatunk ebben a termelési ágban is. I*a<;iki Árpád, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár 2. számú Gyáregységének igazgatója — Eddig üzemünk a Kiskunfélegyházi Alföldi Műanyagfeldolgozó Vállalat néven volt ismert — mondta többek között az igazgató. — 1965. január 1. után a Kohó- és Gépipiari Minisztérium irányítása alá kerül, mint a Villamosszigetelő és Műanyaggyár 2-es számú Gyáregysége. Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülése fontos feladatul jelölte meg az export és az import arányának javítását. Üzemünk ‘ az exportra készülő műszaki cikkek gyárátsába kapcsolódik be. Elsősorban a híradástechnikai és járműipari üzemekkel mű(Folytatás a 3. oldalon.)
