Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-12 / 291. szám

1964. december 12, szombat 3. oldal Újjáválasztották a kalocsai járási pártbizottságot Különvált a párt járási és városi vezetése A kalocsai já> ási pártbizott­ság újjá választása végett teg­nap, december 11-én, a iát ási szikiiéi} tar.acsházának dísz­termében pártértekezletet tar­tottak. Az elnökségben többek között helyet foglalt dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, Terik György, a Köz­ponti Bizottság munkatársa. Az értekezlet levezetésére Varjú Pált, a Kalocsai Járási Tanács V. B. elnökét válasz­tották meg, majd Kőrös Gás­pár, a járási pártbizottság első titkára előterjesztette a járási pártbizottság beszámolóját. Is­mertette a Politikai Bizottság május 13-i határozatát, amely előírta a járási és a városi párt- bizottság különválasztását; az utóbbi újjáválasztására decem­ber 18-án kerül sor. A beszámoló mélyen elemez­te a járás iparában és mező- gazdaságában a legutóbbi két év alatt történt változásokat. A járás mezőgazdaságával kapcsolatban abból indult ki a beszámoló, hogy korábban nem­csak a megyei párt vb, hanem a Központi Bizottság titkársága is külön megtárgyalta annak helyzetét amire az adott okot, hogy a járásban 20 termelőszö­vetkezet összesen 21 millió fo­rint mérleghiánnyal zárta a ta­valyi évet. Ennek az állapotnak a megszüntetése jelentős fel­adatokat rótt a járás párt- és állami vezetésére, valamint, a szövetkezetek vezetőire egy­aránt. A hibák felszámolása vé­gett a korábbinál több szak­embert küldtek a tsz-ekbe, s ennek eredményei már mutat­koznak. A vezetés szempontjá­ból gondot okozó közös gazda­ságok száma tízre csökkent, s a harmadik negyedévi pénzügyi felmérés alapján most már 9 tsz-ben várható összesen 8 és félmillió forint mérleghiány. Ez a kétségtelen előrelépés a pártalapszervezetek munkájá­nak javulását, a gazdaságveze­tés szilárdulását, a szövetkezeti gazdák nagyobb szorgalmát tükrözi. A járási pártbizottság beszá­molója közvetlen feladatként azt jelölte meg. hogy a járás társadalma össztevékenységével segítse a második ötéves terv maradéktalan végrehajtását. Csakis így létesülhet megfelelő alap az 1966-ban kezdődő har­madik öéves terv feladatainak megoldásához. Ezután a pártértekezlet jóvá­hagyta a revíziós bizottság je­lentését, majd a küldöttek kö­zül számosán hozzászóltak a járási pártbizottság nagy tet­széssel fogadott beszámolójá­hoz. Főként a mezőgazdasággal kapcsolatos helyi problémákat ismertették, ami hangsúlyozza, hogy hatalmas társadalmi ösz- szefogásra van szükség a járás valamennyi tsz-ének megszilár­dításához. A hozzászólásokra Kőrös Gáspár válaszolt. Végül a jelölőbizottság ja­vaslata után harminckilenc Tarhonya — exportra A Kalocsai Sütőipari Vállalat fél év óta külföldi megrende­lésre gyárt négytojásos kézi tar­honyát. A miniatűr export üzemben mindössze néhány ügyes kezű asszonyt foglalkoz­tatnak, de kiváló minőségű ter­mékük máris eljutott Európa számos államába. A többi között Franciaország­ba 15 mázsa, Svédországba 20 mázsa, Svájcba pedig majdnem 12 mázsa tésztát szállították az elmúlt hónapokban. Augusztus­tól december elejéig összesen több mint 50 mázsa árut expor­táltak, taggal és 11 póttaggal megvá­lasztották a járási pártbizott­ságot, valamint a 9 tagú reví­ziós bizottságot. A 11 tagból ál­ló végrehajtó bizottság első titkárává Kőrös Gáspárt, titká­rává Varga Ferencet választot­ták. A- járási pártértekezletre a Kalocsa és Vidéke legközeleb­bi számában még részleteseb­ben visszatérünk. Nem minden a macgánéSet Kalocsán — a városi ta­nács vb titkári irodájában va­gyunk. Dr. Nyámádi József tit­kár és Károlyi Ferenc főelő­adó olyan nagy munkába me­rült, hogy nehéz szívvel zök­kentjük ki őket. Statisztikák, jelentések, elemzések, jegyző­könyvek, feljegyzések halmo­zódnak előttük az asztalon. Van dolga a gépírónőnek is, aki mel­lett ugyancsak gyűlnek a tele­írt oldalak. Rövidre fogjuk ké­résünket. — Tudnak-e említeni olyan vezető beosztású kalocsai fér­Téliesités Sajnos, nagyobb részt még mindig a szerfás épületek adnak szállást a szövetkezetek ser­téseinek. Ám ezeket is alkalmassá lehet — és kell is — ten­ni a téli állattar­tásra. Ügy, ahogy a kiskunhalasi Vö­rös Október Tsz- ben is Ácsai József és Győri József kö­rülrakja szalmabá­lákkal a süldőszál­lást. Panaszolt nyomán Mikor gyullad ki a villanyfény a Kilián utcában? FURCSA kéréssel fordult hoz­zánk Bagó Imre, a 9-es számú Autóközlekedési Vállalat dolgo­zója: Tőlünk telhetőén támo­gassuk azt az igényét, hogy két évvel ezelőtt épült családi há­zába vezessék be a villanyt. Nemcsak saját nevében szólt, mert huszonhat szomszédjának Kecskeméten, a Kilián György utcában ugyanez fáj. Már szánkon volt a válasz: Forduljon a városi tanács ille­tékes osztályához. Panaszosunk azonban így folytatta: — Azt még megértjük, hogy — bár a közművesítést is bele­kalkulálták a telek árába — mind ez ideig nem jutott az ut­cánkba karó és drót. Azt vi­szont már nem, hogy miért ju­tott akkor a szomszédos Bartók Béla utcába, ahol csupán né­hány régi ház sorakozik, és ezek régebbről el vannak látva árammal. Mindössze egy olyan új épület van, ahol laknak is. ÍGY MAR egészen más — gondoltuk — és körülnéztünk a petróleumlámpa mellett va- koskodók házatáján. Bagó Imréné éppen mosott, amikor betoppantunk. A teknő telve fehérneművel, két felnőtt férfi és két kisgyerek tartozik rajta kívül a családhoz. A kam­ra sarkában pedig két év óta porosodik az alig használt mo­sógép. — Bizony jő lenne rezsón melegíteni az ételt, amikor munkába indul az ember — pa­naszolta a szomszédban Bárá­ny i Imréné. A Pulai családban a tizenegy­éves kislány volt a szószóló: Jó lenne, ha villanyfény mellett tanulhatnék, éppen úgy mint az osztálytársaim. Az utca lakói közül többen elmondták, hogy a tavasszal írásban ajánlottak fel a tanács­nak: Társadalmi munkában se­gítenek kiásni a villanykarók gödreit. „Kérelmük megvalósí­tásához költségvetési pótkeretet igénylünk és kérésüket előjegy­zésbe vesszük” — így szólt a válasz. Az ígéret azonban csak ígéret maradt. A Kilián György utcából egyenesen Juhász Istvánhoz, a városi tanács vb építési osztá­lyának főmérnökéhez indultunk. Feltettük neki a kérdést, ami huszonhat család fejében is ott motoszkált az elmúlt ősz óta: — Miért a Bartók Béla utca kapott áramot, amikor itt na­gyobb szükség lenne rá? A FŐMÉRNÖK térképet terí­tett elénk és elmagyarázta, hogy a gazdaságosság elvét figyelem­be véve hatáx-oztak így. A ren­delkezésre álló anyagi erőt úgy kellett felhasználni, hogy a le­hető legrövidebb úton juttassák el az áramot a Ságvári és a Fadrusz utca, valamint a Czoll- ner köz által határolt lakótelep­hez. A legrövidebb út pedig a Bartók Béla utca. Hasonlóképpen nyilatkoztak a Dél-magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat szakemberei is, hangsúlyozva, hogy ők nyilván­valóan a tanács igényének meg­felelően építik a villamosveze­tőket. A megyeszékhely peremkerü­leteiben számos új városrész született az utóbbi évek során. Igen nagy gond a szétszórt te­lepülések közművesítése. Nem könnyű eldönteni hová vezes­sék el előbb az áramot, hiszen mindenütt nagyon várják. HELYES, ha a gazdaságosság elve érvényesül a döntéseknél. A Kilián György utca esetében azonban mérlegelni kellett vol­na azt is, hogy sokgyermekes munkáscsaládok várják itt évek óta a villanyáramot. Mert min­dent azért nem lehet forintban mérni. Reméljük, ha mór előbb nem is lehet, de a jövő év első felében eleget tesznek a huszon­hat család jogos kívánságának. B, D. fit vagy nőt, akinek — nagy el­foglaltsága ellenére — közéleti tevékenységre is jut ideje. Egymásra mosolyognak. A vb-titkár csak ennyit kérdez a főelőadótól. — Ö? — Ő. Aztán mondiák a nevét. Sági Jenő mérnök — Vízügyi Igazgatóság szakmérnökségén. Tömöri u. 13. alatt megtalál­ható. Tömör jellemzést is ad­nak róla. — Tanácstagunk. Azok közé tartozik, akik „nem fáradnak el” — így a titkár. — Olyan tevékeny, hogy mi­re valamire megkérjük, már meg is csinálta — toldja meg a főelőadó. — Ö fogja össze a 6-os szá­mú tanácstagi csoportot — foly­tatja Nyámádi elvtárs. — Mi az a tanácstagi cso­port? — A tavalyi választások után hoztunk létre ilyeneket. Egy- egy összefüggő, lakossági ösz- szetétel, környezeti adottság szempontjából is hasonló jel­legű körzetekből álló városrész tanácstagjait tömöríti a cso­port. — Mi ennek az előnye? Dr. Nyámádi József érti a kérdés mögötti másik kérdést. — Igen. Hangzottak el több- felől fenntartások a kezdemé­nyezésre. Aggodalmak, hogy a körzeti tanácstagok önállósága kisebbedik ezzel, lefékezi talán aktivitásukat is. Eddig nem ez bizonyosodott be. Előnyei az összefogottságnak: Egyrészt zök­kenőmentesebbé teszi az egy­más melletti körzetek legtöbb­ször azonos gondjainak megol­dását, mint mondjuk a villa­mosítást, út- vagy csatornaépí­tést. Együtt infézkedhenek egy hosszú utca tanácstagjai, nem kell külön-külön eljárniok. Más­részt hatásosabban lehet szer­vezni, irányítani például a tár­sadalmi munkát... — Köszönjük. A többit majd Sági Jenőtől kérdezzük. A szakaszmérnökségen ezzel fogad a tanácstagmémök kol­léganője. — Sági elvtárs Kiskőrösön van. Általában csak munkakez­déskor lehet őt itt érni, mun­katerülete a hatalmas környék. Míg a tanácshoz visszame­gyünk, van idő elgondolkodni. Nemcsak fontos irányító mun­kája, de tevékenységének kö­rülményei is indokolhatnák, hogy Sági Jenő esetleg vissza­húzódó, inkább magánéletével törődő állampolgár lenne. Ö pedig mindezek „tetejébe” lel­kes közéleti ember. Ismét a vb-titkárt és főelő­adót keressük fel. Csak addig, míg Sági Jenő, illetve a 6-os tanácstagi csoport jó eredmé­nyeinek dokumentumait elénk helyezik. Első nagy feladatul az Újvárosi rész, azaz a 40, 41, 42. sz. választókerületek 7 éves városfejlesztési tervéhez gyűj­tötték össze és dolgozták fel a javaslatokat a 6-os csoport ta­nácstagjai. A kitűnően meg- szerkeszett tervezet a következő fő feladatokat taglalja: kom­munális, kereskedelmi és kul­turális tennivalók, s negyedik­ként az egészségügyi védelem. Nincs módunk a tervjavasla­tok részletes ismertetésére, de érdemes bepillantani egy-egy részletbe is. Például a kommu­nális tervekből: „A disznópiac térre egy kisebb vásárcsarnok létesítését javasoljuk, hogy az újvárosiaknak és szőlőkbeliek- nek ne kelljen a távoli piac­térre bejárniok. Ehhez viszont szükséges a disznópiac kitele­pítése a városból. Erre célszerű helyek vannak a város szélén.” — A város- és községrendezési javaslatok között a mélyfekvé­sű területek feltöltésétől kezd­ve, játszótereken, közvilágításon át a közkutak létesítéséig min­denre pontos, konkrét körül­írást találunk. A tanácstagi csoport máso­dik nagyszabású akciója a vá­rosrészre vonatkozó környezet­felmérés volt. Ebben megint- csak pontos, a részletadatokig hű képet nyújtanak a lakosság foglalkoztatottságáról, szociális ellátottságáról és a szolgáltatá­sokról. Megtudjuk, hogy a 6-os tanácstagi csoport területéről tizenegyen járnak el dolgozni más vidékre; 9 ipari munkás, 2 alkalmazott. Ezen belül termé­szetesen azt is, ki és miért. Nagyszerű tájékoztatás ez a városi tanácsnak. Kiderül, ki, milyen utcá­ból, s milyen körülményei mi­att szorul pénz- vagy közgyógy­szersegélyre, vagy mint sok- gyermekes, egyedülálló anya segélyezésre. Benne van a felmérésben a lakosság kívánsága pékség, da­ráló felállításáról, a tv-szerviz bővítéséről vagy a női fodrász­üzlet még kulturáltabbá téte­léről. Ezt a két átfogó és részlete­kig menő tanulmányozást igénylő feladatot másképpen nem lehetett volna elvégezni, csak úgy, hogy nemcsak az összefogott körzetek tanácstag­jai, hanem az ottani párt- és ‘ társadalmi szervezetek aktívái is minden egyes családot meg­látogattak, velük közvetlenül beszélgettek, ötleteket, vélemé­nyeket kértek tőlük. Külön büszkék arra a tanács­nál, hogy leghamarabb a Sági Jenő irányítása alatt álló ta­nácstagok végeztek ezzel a lel­kiismeretességet, precizitást kö­vetelő munkával. A városfej­lesztési tervjavaslatról, a kör­nyezetfelmérésről nyugodtan ál­líthatjuk: Olyan alapossággal készült mű mind a kettő, amelyben a tanácstagok és vá­lasztók közös fejtörése, lelkes mérlegelése benne van... A kalocsai újvárosi részen való­ban élő várospolitika zajlik. Nem egy, nem két funk­cióval megbízott egyén erőlkö­dik magára hagyva, hanem mindenki beleszól a városrész életébe. D e hogy a jók között is vannak élenjárók, közöljük Sá­gi Jenő levelének részletét: „A környezetfelmérési munkában a tanácstagokon kívül odaadóan részt vettek: Kántor Lajos, Ri­gó Ferenc, Somogyi Lajos, id. Baradlai Sándor, Mátrai Ká- rolyné. Kérem a titkárságot, fáradságos munkájukat levél­ben megköszönni, elismerni szí­veskedjék. . .8 Tóth István Korszerű útszakasz épül Kiskőrösön Néhány nappal ezelőtt kezd­tek hozzá a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat dolgozói Kiskő­rösön, a községből Kecelre ve­zető Thököly úti szakasz |ki- egyenesítéséhez”. A munkások két igen veszélyes kanyart vág­nak le, s a hat méter széles, mintegy 800 méteres új útat al­kalmassá teszik a megnöveke­dett forgalom lebonyolítására. A helyi tanács — községfej­lesztési és rendezési terveinek megfelelően — gondoskodik Kiskőrös erre eső területének. nagyarányú fejlesztéséről is. Az elkövetkezendő években kor­szerű lakóépületeket emelnek a Thököly úton és környékén. A munkálatok megkezdése ér­dekében öt háztulajdonost kár­talanított, illetve látott el csere- ingatlannal a községi tanács. Az új út csatornázási költségeit ugyancsak a községi tanács biz­tosítja. Az előzetes tervek sze­rint a jövő év szeptember 30-ra elkészülő makadámút építési költsége meghaladja az 5,1 mil­lió forintot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom