Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-11 / 290. szám
A Westerplattén Kecskeméti tanácstagok a Hazafias Népfront fórumán Baráti beszélgetésből — tartalmas munkaértekezlet Hűvös tengeri szél fújt a Westerplattén másnap reggel, amikor egyik lengyel kollegámmal és a Glos Wybrzeza című gdanski lap munkatársával, Andrzej Preyss-sel körüljártuk ezt a kis földnyelvet, amelyet a Balti tenger övez. Itt a közelben dördült el a náci Schleswig Holstein — iskolahajó — 45 ágyúja 1939. szeptember 1-én. Itt kezdődött a második világháború. Itt kezdődött sok millió ember, sok gyönyörű alkotás pusztulása. — Ott állt a Schleswig Holstenin — magyarázta Andrzej — Lengyelország és Danzig szabad- város vendégeként. 1939. szeptember 1-én hajnali 4.35-kor az ágyúk torkából hadüzenet nélkül tüzet zúdított a hajó legénysége a Westerplatíe 185 lengyel katonájára. A versaillesi békeszerződés értelmében mi a szabadvárossá nyilvánított Dan- zigban, csak korlátozott létszámú csapategységet tarthattunk. Az ittlévők mind nőtlenek voltak, mert Sucharski őrnagy, a Westerplatte lengyel tengerészparancsnoka, aki szintén agglegény volt, szinte tudta előre, hogy mi következik be, ha megindul a náci hadigépezet. Nem volt olyan szép időnk, mint tegnap, a fák szomorúan lógatták kopaszodó ágaikat. Minden a gyászt hirdette, ezen a napon is, mint annak idején 25 évvel ezelőtt. Ez tehát az a terület, amely először szerepel a második világháború hadijelentéseiben. Kollegáim szenvedélyesen magyarázták, mi is történt itt. A nácik a tengerről, a földről, a levegőből hét teljes napon át lőtték ezt a kis lengyel földdarabot. A katonák elszántan védekeztek. A fasiszták aláaknázták a félszigetet, hogy levegőbe röpítsék. A hős harcosok ezt megakadályozták. — Hitler katonái síneken benzinciszternákból álló szerelvényt toltak a félsziget felső csücskére — mutatta a helyet a gdanski lap fiatal munkatársa. — Lángra akartak gyújtani mindenkit, aki ellenáll, ördögi tervük azonban nem sikerült. Sucharskiék kisiklatták a vonatot. Csak szeptember 7-én sikerült a náciknak elfoglalni a félszigetet. Sucharskit a többiekkel együtt fogolytáborba vitték. Onnan megszökött az elszánt tengerészparancsnok. 1945-ben halt meg tüdővészben. Néztem a borús eget, amely éppen olyan szürke volt ezen a novemberi hétköznapon, mint a tenger. Lementünk az egyik kiégett bunkerba, borzongás futott végig rajtam. Egy rövid kis út virágokkal övezett tisztáshoz vezet, ahol a gránit talapzaton harckocsi áll. Uráli acélból készült. Szovjet emberek keze munkája. A szovjet katonák a lengyel hadsereg első páncélos dandárjával együtt hozták a szabadság zászlaját Gdanskba és a Westerplattera. Kísérőim elmondták, hogy a tengeröblöt itt kiszélesítették 8« méterrel, hogy jobban tudjanak közlekedni a bajßk. Nemrégiben egy megyei tanácstagtól hallottuk az észrevételt: A megyei testületi ülésen szereplő egy-egy napirendi pont kapcsán sok minden szóba kerül, a döntésekhez a maguk észrevételeivel, javaslataival hozzájárulnak a tanácstagok. Ám, a lakosság körében végzett tanácstagi munka ezenkívül is még ezernyi gondot, tapasztalatot vet fel. A megoldáson, az ügyek előbbrevitelén ki-ki a maga módján munkálkodik. De hogyan? Már csupán ez is olyan kérdés, amiért hasznos lenne nagyobb időközönként a lakosság választott képviselőit kötetlen beszélgetésre összehívni, ahol kicserélhetik tapasztalataikat. Mennyi minden rejtőzött ebben a megjegyzésben, csak a napokban értettük meg igazán, amikor a Hazafias Népfront kecskeméti elnökségének kezdeményezésére összehívott tanácstagok beszélgetésén részt vettünk. Egyre nagyobb hozzáértéssel Az államigazgatási munkában való jártasság — ha úgy tetszik — külön tudomány. Megválasztása előtt kevés tanácstag ismerte a megtisztelő bizalommal járó feladatok sokrétűségét. Annál dicséretesebb az a mindennapi munka során szerzett hozzáértés, amely az imént említett eszmecserén megnyilvánult. Tisztában vannak a kötelességeikkel. Ezt bizonyították azok a felszólalások, amelyek hű képet adtak arról, hogy nagyón is ismerik a város, s Gdansk. Az Artus udvar, előtte a Neptun kút (XV—XVIII. század). K». ás Gdansk. Innen nyáron sétahajóval lehet eljutni » Wester plattéra. ezen belül különösképpen a választókörzetük lakosságának örömeit, de ugyanúgy a kisebb-na- gyobb, sokszor igen bosszantó gondjait, problémáit is. Szükség szerint több-kevesebb sikerrel öntevékenyen intézkednek is, azonfelül hogy választóik érdekeinek a tanácsüléseken való felszólalásaikkal, javaslataikkal hangot adnak. Ismerik a tanácstagok a jogaikat is. S ezt is a közel kétéves — egyeseknél ennél több — közéleti tevékenység eredményezte. S hogy ez mennyire hasznos, ugyancsak az eszmecserén elhangzott számos észrevétel a bizonyság rá. Az interpelláció nyilvánosan hangozzék el Igen tanulságosak voltak például azok a felszólalások, amelyekkel a lakosság választott képviselői a tanácsüléseken való interpellációs lehetőség visszaállítását követelték. Pedig annak idején, az alakuló tanácsülésen a testület elfogadta, megszavazta a vb elnökének azt a javaslatát, hogy a tanácsüléseken elhangzó interpellációk helyett minden hónap első hétfőjén jelezzék észrevételeiket a tanácstagok, amikor is a vb függetlenített vezetői és az apparátus szakosztály vezetői a rendelkezésükre állnak, válaszolnak a feltett kérdéseikre. A gyakorlat azonban rácáfolt erre — a tanácstörvénnyel különben sem összeegyeztethető — újításra. — A nyilvánosan is elhangzó interpelláció lehetőségét vissza kell adni a testület tagjainak! — hangzott el többek között Sebők Lajos pedagógus, külterületi tanácstag felszólalása. — A tanácsülései meghívókon utolsó napirendi pontként mindig ott szerepel, hogy: „.. 'és az interpellációk”. Ne fejeződjön be a tanácsülés déli tizenkettőkor, legyen vége egykor, vagy két órakor, de álljon módunkban a lakosság problémáit interpelláció formájában is előterjeszteni. Hiszen ezzel a minden hónap első hétfői megoldással nem kap elég súlyt és tekintélyt egy-egy felszólalás. Nemcsak velem, sok társammal megesett az is, hogy a hétfői nap délutánján befáradtunk és senki illetékest nem találtunk a tanácsteremben.. ä Ügyintézés és tekintély Szinte lehetetlen a három csoportban lezajlott tanácstagi beszélgetések minden részletére ezúton kitérni. Hiszen rendkívül sok tapasztalattal, megtömött tarsollyal érkeztek valamennyien. Számtalan szó esett természetesen, a tanácsi munka eredményeiről, sikereiről. Mivel azonban az eszmecsere az előbbre haladást volt hivatott szolgálni, érthető, hogy a fogyatékosságok erőteljesebben, élesen kerültek szóba. Ezért is időzzünk inkább ezeknél; Bár, a tanács vb szakosztályainál, csoportjainál nem utolsósorban a menetközben érkezett jelzések jóvoltából igen sokat javult, s egyre javul az ügyintézés, a tanácstagok mégis szükségesnek tartották a visszás tapasztalataikat elmondani. A 68-as választási körzetből Nagy Jánosné például elmondta: Választói megbízásából április óta hiába jár utána, hogy a Kerekes utcából nyíló vakközben, az ott levő villanyoszlopra szereltessék vissza a köz- világítási lámpát. Legalább ötször azzal küldték el az illetékes szakosztályról, hogy már intézkedtek, végül pedig a tudomására hozták, hogy a lámpa visszaszerelését „a DÁV nem akarja Kiss József, a 115-ös körzet választott embere azt vetette fel, hogy behívták a kereskedelmi osztályra, utána pedig többször is megkeresték, hogy Alsó- széktón új fűszerüzlet nyílik ez évben, tudassa ezt a lakossággal. Közben itt az év vége, s nem lett az ígéretből semmi. — Ha kimondunk valamit, ragaszkodjunk is hózzá. De legalább a változásról tudjon a tanácstag, mert az ilyen eljárások nem növelik a tekintélyét — summázta a véleményét Kiss József. Ehhez kapcsolódik az a sokak által kimondott vélemény is, hogy a vb részéről nem ldelé- gítő a tanácstagok tájékoztatása a városfejlesztés terveiről. Pedig az sem tekintélynövelő, ha a tanácstagok látják a városban a földből kinövő különböző létesítményeket. íie nem tudnak választ adm a , lakosságnak, hogy mi épült, mert maguk sem tudják. És még egy jelzés e problémacsokorhoz: Több kifogás hangzott el a tanácstagok részéről az ügyintézés tartalmi részét illetően. Havas András tanácstag például a tavasszal továbbította az illetékes szakosztálynak választói észrevételét. Nevezetesen, hogy a református temető melletti járda tisztán tartásáról senki sem gondoskodik. S a szakosztály, „intézkedett”. Levelet írt a református egyház illetékes hivatalának, melyben közölte, hogy „Havas András tanácstag kifogásolja a járda tisztátlanságát, gondoskodjanak a rendbetartásáról ...” S a levél másolatát megküldték a tanácstagnak is. Nagyszerű program A baráti beszélgetésnek indult, kötetlen tanácstagi eszmecsere — a Hazafias Népfront elnöksége és a városi tanács vb képviselőinek jelenlétében — rendkívül tartalmas munkaértekezletté alakult. Az említetteken kívül számtalan probléma került még szóba. Például a társadalmi munkaszervezés elvi és gyakorlati kérdései, amelyek egy alkalommal külön is nyilvánosságot érdemelnek. De, hogy a város legégetőbb gondjai közül még csak egyet említsünk: A három csoportban egybegyűlt, mintegy száznegyven kecskeméti tanácstag szinte kivétel nélkül tolmácsolta a lakosság és a személyes véleményét az autóbusz-közlekedés áldatlan helyzetéről, s ezzel megszabta a legközelebbi tanácsülés elé kerülő egyik napirendi pontot. A beszélgetésen elhangzott problémakörökből — fontossági sorrendjüknek megfelelően — több is a tanácsülések elé kerül megvitatásra. S az ezeken túl elhangzott tömérdek vélemény, javaslat nagyszerű program a további munkára nézve. Elismerés a Hazafias Népfront elnökségének az életrevaló kezdeményezéséért! Hasonló tanácstagi eszmecserét érdemes lenne évente egyszer nemcsak Kecskeméten, de minden helységben összehozni. w,WWWW>WWWWAW/VWWWM«WWWVWWVVVWWtf PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lápkiadó VáUalat. Felelős kiadó: Mezei István igazga- Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér i Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index; 25 065, most állunk — mondta egyikük — egy hatalmas emlékmű épül, amely hirdetni fogja a világnak a lengyel nép békeakaratát. Gépkocsi kanyarodott mellénk, fiatalember szállt ki belőle, Kwasny Zdzislaw mérnök. A gdanski lap munkatársa ismerte. Kiderült, hogy éppen az emlékmű miatt jött, most készítik a tervrajzot, most döntik el hová kerül. Nagyon megrázott ez a látogatás a Westerplattén. Sucharski és katonáinak hőstette közismert az egész világon. De ilyen közelről érzékelni a pusztulás emlékeit, mélyen megdöbbentő. Ütitársaimra is átragadt a szomorú emlékezés hangulata. Szótlanul ültünk a gépkocsiba és valamennyien egyet gondoltunk. Azt, hogy mindenkinek ügye a béke, és az, hogy a wes- terplattei tragédia ne ismétlődjék meg még egyszer a történelemben. (Folytatjuk.) Kereskedő Sándor
