Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

&JLK*K A sportköri taggyűlésekről December 20-ig minden sport­körben taggyűlést kell tartani, amelyeken a megadott szem­pontok szerint a sportkörök ve­zetői beszámolnak a tagságnak az év sportmunkájáról, eredmé­nyeikről, a jövő év terveiről. A kiskunhalasi járásban ez ideig több sportkörnél — Pirtó ém Balotaszállás kivételével — a taggyűléseket megtartották. Jól szervezett gyűlést tapasztal­tunk a MEDOS2, a MÁV, a Spartacus és a Postás SK-nál, ahol a tagság mintegy 70 szá­zaléka jelent meg. Az évi sport­munkáról szóló beszámolók többségére jellemző volt az őszinte hang, melyben a veze­tők az eredmények ismertetése mellett feltárták a hibákat is. A beszámolók általában a sport­körük munkájának értékelésé­ben a szakosztályok helyzetével, eredményeivel, a tömegsporttal, a szakosztályok nevelő tevé­kenységével a Kilián-mozgalom- mal foglalkoztak. Öröm volt hallani, hogy a taggyűlésen előterjesztett hatá­rozati javaslatokban egyre több sportkör foglalkozik a fiatalok erkölcsi, politikai nevelésének fontosságával, a tömegsport fej­lesztésével, a pénzügyi fegye­lem, a takarékos gazdálkodás kérdéseivel. A beszámolókat kö­vető vitákat általában az ed­digi bólogató szokás helyett a bátran bíráló, jó javaslatokat felszínre adó, segíteni akaró szándék jellemezte. A sportkö­rökben nemrég készültek el a jövő évi tervek, a versenynap- tár és a költségvetés. A ME- DOSZ és a MÁV közgyűlésén elhangzottakból örömmel hal­lottuk, hogy a szakosztályok csapatainak versenyein túl,, a versenynaptárban újra helyet kaptak az üzemi versenyek, A megyei TS versenynaptárából A legnépszerűbb sportág tervei Mikor kezdődnek a különbö­ző labdarúgó-bajnokságok. Ügy gondoljuk, hogy sok szurkolót érdekel ez a téma, ezért ma a labdarúgás oldalánál lapoztuk fel a megyei TS jövő évi ver­senynaptárát. Legkorábban az NB Il-ben kezdenek. Március 7-én már bajnoki mérkőzést játszik a Dó­zsa. A tavaszi forduló június­13- ig tart. A következő vasár­napon pályára lépnek az NB III-as csapataink, és' ebben az osztályban is június 13-án feje­zik be a tavaszi szezont NB I-es és NB 1/B-s csapatunk ugyan nincsen, de bizonyára mindenkit érdekel, hogy a két magasabb osztályban is március 14- én kezdenek. Március 21-én már teljesen működésbe lép a bajnoki gépe­zet. Ekkor kezdődnek a me­gyei Északi és Déli, valamint az összevont járási és járási íl. osztályú bajnokságok. Érdekes, hogy az őszi fordu­lók rajtja már valamennyi osz­tályban azonos. Augusztus 1-től kezdve láthatunk majd újra bajnoki labdarúgó-mérkőzéseket egészen november 14-ig. Az if­júsági bajnokságok a felnőtt csapatok bajnokságával párhu­zamosan kerülnek megrende­zésre. A következő évben ismét ki­írják az idén. oly.,si kerrel meg­rendezett Magyar Népköztársa­sági Kupát, mely március 7-én kezdődik, és augusztus 20-án már az országos döntőt is leját- szák. Végül ismét megrendezik —, reméljük az eddigieknél sokkal több résztvevővel — a sport­egyesületi serdülő, Valamint az ifjúsági csapatok országos tor­náját. E két rendezvény járási és megyei selejtezői szintén március hónapban kezdődnek. A serdülőknél június 30-án, az if­júságiaknál pedig augusztus 15-én fejeződik be az országos döntővel. mint például a sakk, asztalite­nisz, teke, kézilabda, vagy lab­darúgó üzemi bajnokságok, amelyek városunkban népsze­rűek voltak eddig is. A másik alapvető eredménye taggyűléseinknek, hogy majd­nem kivétel nélkül mindenütt foglalkoztak a téli sportolás megszervezésével. A bajnoksá­gok befejeztével, a rossz idő be­álltával egy időre mindenütt megszűnik a tömegméretű spor­tolás. A halasi járás sportkörei­ben, ahol csak némi lehetőség is mutatkozik házi asztalitenisz, sakk, teremkézilabda versenye­ket rendeznek. A MEDOSZ pél­dául a pályát szegélyező futó­pályán korcsolyapályát létesít. Ezt csak helyeselni lehet, s a kezdeményezést kövesse minél több sportkörünk. Használják ki e lehetőségeket; A taggyűlések előkészítése és lebonyolítása bizonyítja, hogy a Magyar Testnevelési és Sport- szövetség kongresszusa óta el­telt idő sportéletünk egyre erő­teljesebb fejlődésének hasznos éve volt. Arra kell törekedni minden sportkörnek és veze­tőiknek továbbra is, hogy a megkezdett úton haladva fej­lesszük a közös tevékenységet, amely bizonyára további ered­ményekhez vezet. Szalai László Hogyan tippeljünk A totó 49. fordulójában nagy harc indult meg a 13 plusz 1-es ta­lálat eléréséért. Különösebb megle­petés nem akadt, mégsem sikerült senkinek a több mint egymilliós összeg elérése, úgyhogy a most va­sárnapi fordulón egyetlen 13 plusz 1-es találattal 1 600 000 forintot is lehet nyerni. A három db 13 talála- tos szelvény nyereménye 161 800 Ft. A IO7 db 12 találatos szelvényre 3023 Pt-ot fizetnek. Az 1492 db 11 talála­tos szelvényre 217 Ft jár, míg a 11 038 db 10 találatos szelvény mind­egyikére 43 Ft jut. E heti tippjeink: 1. Juventus—Milan 1, x, 2 2. Lanerossi—Fiorentina 1 3. Genoa—Atalanta l 4. Lazio—Torino x, 1 5. Messina—Róma 1, 2 6. Alessandria—Brescia x, 2 7. Livorno—Spal x 8. Trani—Modena 2 9. Triestina—Napoli 2, x 10. Angers—Strasbourg 1 11. Rennes—Bordeaux 1 12. Toulon—St. Etienne 1, x 13. Toulouse—Nimes x, 2 Pótmérkőzések: x, I, 1» Az önképzés A sakkozók között vannak szüle­tett tehetségek, de senki sem szüle­tett még világbajnoknak. A tehet­ség az az alap. amire építve köny- nyebben elérhető a mesteri tudás. Ezt a tudást nem adják ingyen. Több évi tudatos képzés mellett megfelelő versenyalkalom is keli a megtanult megnyitások kipróbálásá­hoz. A megnyitások tanulása mel­leit nem szabad megfeledkezni a középjátékbeli tudás fejlesztéséről setn. Ehhez versenyjátszmákat kell váltani, és sokat elemezni. A sakkjátszma végső fázisában való könnyebb eligazodást a végjátékok ismerete segíti elő. A* sakkelmélet­tel foglalkozó versenyzőnek nem szabad soha szem elől téveszteni, hogy nem a lejátszott mérkőzések száma, hanem a minősége számít! A következő két játszma elméleti értékű. Az elsőben Virág mester- jelölt a legújabb megnyitáselméleti kutatás ismeretében könnyen nyert, mert ellenfele gyanútlanul belesé­tált a vesztő változatba. Körösi Jó­zsef hosszabb ideje játssza vilá­gossal a zárt szicíliai felállást. A második játszmánkban egyik leg­utóbbi sikerét mutatjuk be. SPANYOL MEGNYITÁS Érdy Béla Virág Ferenc Maróczy Kupa mérkőzés. Budapest, 1964. 1. e4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fb5, a6 4. Fa4. Hf6 5. 0—0, Fe7 6. Bel, b5 7. Fb3.\ 0—0 8. c3, d5 9. ed:, Hd5: 10. He5:, He5: 11. Be5:, Hf6 12. d4, Fd6 13. Bel, Hg4 14. h3, Vh4 15. Vf3!, Hf2: (Lépéscserével ez történt a változat híres törzsjátszmájában is, 1918-ban, a New York-i Capablanca —Marshall mérkőzésen.) 16. Fd2ü (Hiba lenne 16. V£2:?, Fh2f! 17. Kfl, Fg3! miatt. 16. —, Fg3 azonnal veszít. 17. Vf7:f és matt a következő lépésben. 16. Be8- ra Hh3:f 17. gh:, Fb7 18. Bf8:f. Bf8: 19. Ve3, Ff4! 20. Vf4:, Veit 21. Kh2, Vh.lt következnék védhetetlen táma­dással. Capablanca 16. Be2-vel foly­tatta, és a későbbiek folyamán nyert. A 16. Fd2 lépés mégis erő­sebb. mert fenyeget 17. Vf2:, 17. Va8: tisztnyeréssel.) 16. —, Fh3: (Több esélyt adott volna 16. —, Fb7!) 17. gh:, Fg3? 18. Be3!, Ff4 19. Vf2:, Fe3: 20. Ve3:, Bae8 21. Vf3, Be€ 22. Fe6:, íe: 23. Ve3, VÍ6 24. Ha3, Vf5 25. Bel, Bf6 26. Be2, Vflt 27. Kh2, Bg6 28. VÍ2, Vdl 29. Vei és sötét feladta. szicíliai védelem Körösi József Jovic Ljubisa Kecskeméti V. M.—Novi Sad SK. Kecskemét, 1964. 1. e4, c5 2. Hf3, Hc6 3. d3, g6 4. g3, Fg7 5. Fg2, d6 6. 0—0, Hh6 7. C3, 0—0 8. Bel, e5 (Hiba. A sötét cent­rumgyalogok elmerevülnek ezzel a lépéssel, és gyenge lesz a d6 pont. Ebben a rendszerben gyakoribb a Fd7, Bb8 felállás, vezérszámyi kez­deményezéssel.) 9. Hbd2, f5 10. ef:§ Ff5: 11. He4, Vd7 12. d4!?, ed: (Aktí­vabb 12. — Fe4: 13. Be4:, d5! 14. Bel, e4) 13. cd:, Fg4 14. Fh6:!, Fh6: 15. de:, Fg7 16. Vd5t, Kh8 17. Hd6: (Világos ügyes lebonyolítással gyalo­gokat nyert. Az ellentámadás ki­védésével győzelmet ígér anyagi előnye.) 17. —, F/3: 18. Ff3:, Hd4 19. Fe4, Bb8 20. Badl, Va4 21. HÍ7t. Bf7: 22. Vf7:, He2f 23. Kfl, Ve4: 24. f3! (24. Be2:-re Vhl matt! Egyébként fenyegetett 24. —, Vhlf 25. Ke2:, Ve4t 26. Kd2, Vd4f örökös sakkal) 24. —, Vc2 25. Bd7, Vb2; 26. Be2:, Vblf 27. Kg2, Bg8 28. Be8, és sötét feladta. Czár János Sakkhírek VTSK—Kecskemét 6:6. Maróczy Kupa csapatmérkőzés Budapesten. Ezúttal nem jött ki a lépés és dön­tetlennel volt kénytelen megelégedni a kecskeméti csapat. Nyert Virág, Pápai, Kádár és Balázs. Döntetlenül végzett Czár, Nagy, Körösi J. és Kalmár. A Maróczy Kupa csapatbajnokság további eredményei: KIS TEXT— DEAC 3,5:8,5, Turbó—Váci V. 6:6* Belügyi Dózsa—Szegedi V. 5:6 (1)* Izzó—Salgótarjáni K. 8,5:3,5, Előre—1 Miskolci VSC—7:5, Testvériség—M*AV SAC 8,5:3,5. — A Keleti csoport ál­lása: Izzó 45,5, DEAC 44,5, Belügyi Dózsa 41 (1), Kecskeméti V. M. 40, Szegedi 38,5 (1), Testvériség 38,5, Bp. Előre 35,5, Turbó 34,5, KISTEXT 34 VTSK 34, Salgótarján 30. Mis­kolc 29,5, MÁV SAC 29, Vác 26,5 pont. Ifjú sakkozók A Bácsalmási Vörösmarty Álta­lános Iskola kellemesen fűtött ter­mében fiúk és lányok hajolnak a sakktábla fölé. Itt jönnek össze minden szerdán az iskolai úttörő­csapat sakkszakkörének tagjai,’ hogy Szigeti Jakab tanár irányítá­sával megismerkedjenek a játék alapelemeivel és készüljenek a kü­lönböző versenyekre. A szakkör tagjai között van olyan is, mint Horváth Gyula, aki már felnőtt versenyen is indult, sőt, tagja volt a község csapatának. Igaz — ő már öt éve sakkozik, de csak most először foglalkoznak komolyan vele. Húsz fiú és hat leány tagja van a szakkörnek. Sokan még csak most ismerkednek az első lépésekkel, má­sok már a bonyolultabb állásokban is eligazodnak. Ezekben a hideg na­pokban még többen látogatják az edzéseket, hiszen szabadtéri spor­tolásra most nincs lehetőség. És a szakkör tagjai valamennyien nagyon szeretik a sportot. Csend van a teremben. A fekete­fehér mezők fölé hajló pajtások el- mélyülten figyelik a saját és ellen­felük hadállását. Molnár József Bezárultak a labdarúgópályák kapui. Befejeződött az 1964. évi fut- ballidény, amelyet indulásakor rendkí­vüli várakozás előzött meg. Kísérleti esztendőt zártunk, melynek során szer­vezeti és módszerbeli újításokat való­sítottunk meg labdarúgósportunk alap­jaitól egészen az élvonaláig. Üj rend­szerű bajnokságra tértünk át, amely egyeztetni igyekezett az élvonal maga­sabb minőségi követelményeit a töme­geknek kedvezőbb játékkörülmények­kel, felújítottuk a Magyar Népköztár­saság Kupa (és ezzel kapcsolatban be­vezettük a Szabad Föld Kupa) küzdel­meit, a városokat és falvakat pedig ar­ra serkentettük, hogy körzeti alapfokú bajnokságok szervezésével szaporítsák a sportolási alkalmakat, szerezzenek új híveket a labdarúgásnak. Ha most visszapillantunk a lezárult idényre — elégedettek lehetünk. A kí­sérleti esztendő beváltotta a hozzáfű­zött reményeket annak ellenére, hogy szakszövetségeink és egyesületeink még sokszor nem tudtak megfelelően alkal­mazkodni az új helyzethez, s még ke­vésbé tudták az új bajnoki rendszer adta lehetőségeket kihasználni. Az el­múlt idény sikeres volt, mert élvonal­beli csapataink határozott fejlődést mutattak, válogatott csapatunk olim­piai aranyéremmel tért haza Tokióból, a Magyar Népköztársasági Kupa küz­delmei új színt, változatosságot hoztak labdarúgásunkba, s lényegesen nőtt a rendszeresen mérkőző alapfokú csapa­toknak is a száma. Az elégedettség azonban korántsem A labdarúgóidény végén jelenthet megnyugvást. Az új bajnoki rendszer sikert aratott, de nem minden tekintetben valósította meg eredeti cél­kitűzéseit. Elsősorban azért tértünk át a tavaszi-őszi rendszerű bajnokságra, mert szerényebb lehetőségekkel, gyen­gébb anyagi ellátottsággal rendelkező alsóbb osztályú csapatainkat meg akar­tuk kímélni az időjárás szeszélyessége folytán kiszámíthatatlan kora tavaszi és késő őszi sáros, esőáztatta pályák­tól. Nos, ez nem sikerült. Az NB 1-ben és az NB ll-ben is bajnokokat avat­tunk november közepére, az NB III-as csoportokban, de különösen a megyei bajnokságokban azonban indokolatla­nul elhúzódott a bajnokság. Azok a csapatok játszottak esőben, szélben, sáros pályákon, ame­lyeket leginkább kímélni akartunk tő­le. És miért? Azért, mert a megyei szakvezetők többsége nem tudott sza­badulni a „minőségre való törekvés” ábrándjától. Több csapatot soroltak a megyei első osztályokba, mint ameny- nyit kellett volna. Ez kettős hátrány­nyal járt: néhány csapat „kirítt” a mezőnyből, a „pofozógép” szerepét ját­szotta a küzdelem pedig elhúzódott, a bajnokság két-három héttel tovább tar­tott, mint kellett volna. Az MNK küzdelmei megmozgatták az egész labdarúgó társadalmat, sok örömet, élményt nyújtottak, de nem egy helyen csalódást is okoztak. Külö­nösen ott, ahol joggal érezhették, hogy nem a szabályok szerint jártak el ve­lük. Mert ilyen esetek is történtek. Ezért az MNK idei küzdelemsorozatá­nak legfőbb tanulsága: érdemes meg­rendezni, azonban sokkal következete­sebben kell ragaszkodni a szabályok­hoz. Az MNK szabályai körüli bizony­talanságra a legjellemzőbb, hogy még az elődöntőben is (Győr—FTC talál­kozó!) előfordultak felesleges viták. Nagy lendülettel kezdtek az idény­nek élvonalbeli csapataink. A tatai kö­zös alapozásnak idény közben sokszor tapasztaltuk is a hasznát és 'örömmel észleltük, a legtöbb együttesnél többre, jobbra törekednek, mint az előző évek­ben. Őszre azonban elfogyott a lendü­let és kiderült, élvonalbeli csapataink nem tudtak mit kezdeni idejükkel, amiért korábban pedig oly gyakran „sopánkodtak”. Képtelenek voltak meg­oldani játékosaik ßszi foglalkoztatását, de pihenőt sem adtak nekik, mert megalapozatlan túra-reményekkel ál­tatták magukat. A portyák többsége nem valósult meg. Amelyek pedig megvalósultak, nem használtak sem a csapatoknak, sem a magyar labdarúgás hírnevének. Az elmúlt idény mindezek ellenére — sikeres volt. S ez egyben azt is je­lenti, bátran haladhatunk a megkez­dett úton, sőt, hogy szakszövetségeink­től, sportegyesületeinktől meg kell kö­vetelnünk: alkalmazkodjanak jobban az új helyzethez, korszerűsítsenek munkájukon. Játékosainknak és szak­embereinknek be kell rendezkedniük arra, hogy nálunk a jövőben a bajnok­ság március közepétől november köze­péig tart, a rövidebb nyári szünetet az MNK küzdelmei, a nemzetközi mér- zések töltik ki, a négyhónapos téli szü­netet pedig pihenésre és felkészülésre kell fordítani. Továbbá: a régi fajta portyázások ideje lejárt. Az élvonal­beli európai csapatok nemzetközi mér­kőzéseiket a bajnoki idény által sza­badon hagyott napokon játsszák és csak akkor vállalkoznak sorozatmér­kőzésekre, ha távoli kontinensekre rán- dulnak át. Most holt idény kezdődik a labdarú­gásban. A szünet azonban csak látszó­lagos. Pihennek a játékosok, erőt gyűj­tenek a következő idényhez, a vezetők pedig rendezik a sorokat. Értékelik a teljesítményeket, terveket készítenek a jövőre. Az NB I-es csapatok még ka­rácsony előtt megkezdik a felkészülést, januárban és februárban pedig Tatán közösen alapoznak. Aztán kezdődik a formába hozás nehéz munkája. Az alsóbb osztályú csapatoknak nincsenek ilyen lehetőségeik, de azért ők is tanulhatnak az élvonalbeliektől: szervezettebbé, eiőrelátóbtá tehetik felkészülésüket. Mert ne felejtsük, a téli felkészülés fáradsága a bajnoki küzdelmek során hozza meg a gyümöl­csét. A. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom