Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-10 / 289. szám
Z. oldal 1964. december 10, csütörtök Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka MOSZKVA (MTI) Szerdán délelőtt 10 órakor a moszkvai Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka. A Szövetségi Tanács a nagy Kreml-palotában, a Nemzetiségi Tanács a Kreml színházában meghallgatta a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, majd elfogadta az ülésszak napirendjét. A két ház szerda délelőtti, alig félórás külön ülése után 11 órakor megnyílt a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülése, amelyen az első napirendi pont előadója Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, megvitatásra és jóváhagyásra terjesztette elő a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének ez év október 15-i törvényerejű rendeletét N. Sz. Hruscsov felmentéséről a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöki tisztségéből, valamint A. N. Koszi- ginnek a Minisztertanács elnökévé való kinevezéséről. A Legfelső Tanács képviselői ezután egyhangúlag megszavazták az október 15-i törvény- erejű rendelet jóváhagyásáról szóló határozati javaslatot. Alekszej Koszigin, aki a második napirendi pont előadója volt, beszámolóját megelőzően, meleg szavakkal mondott köszönetét az iránta megnyilvánult bizalomért. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ezután előterjesztette beszámolóját az 1965. évi népgazdasági tervről. Közölte, hogy az idei tervet túlteljesítik, majd ismertette azt a négy mozzanatot, amelyet az 1965-ös tervjavaslat kidolgozásánál figyelembe vettek. 1. A szocialista termelés még jelentősebb növelése; 2. Az ország gazdasági és védelmi erejének fokozása a nehézipar fejlesztése alapján. 3. A nép jólét emelése. 4. Valamennyi szövetségi köztársaság gazdasági és kulturális fejlődésének biztosítása. A tervjavaslat tanulmányozása alapján az SZKP KB elnöksége és a Minisztertanács a termelés növekedése ütemének fokozása mellett foglalt állást és további forrásokat kutatott fel az életszínvonal emelésére. A jövő évi tervjavaslat rekordösszeggel, több mint 14 milliárd rubellel növeli a nemzeti jövedelmet, előirányozza a mezőgazdasági termelés és a közszükségleti cikkek termelésének bővítését, közelebb hozza a közszükségleti cikkek és a termelési eszközök termelésének növekedési ütemét (7,7, illetve 8,2 százalék), az 1964-es 3,9 százalék helyett 7,3 százalékkal kívánja emelni a lakosság reál- jövedelmét. Alekszej Koszigin elmondotta, hogy 1965-re az ipari termelés 8,1 százalékos növelését tervezik az idei szinthez képest, majd külön ismertette a vegyipar, a kohászat, a bányászat tervfeladatait. Elsőrendű feladatnak nevezte a mezőgazdaság fejlesztését, a mezőgazdaság vezetésében elkövetett hibák kijavítását és a mezőgazdaság anyagi, valamint műszaki ellátásának megjavítását. Itt utalt az utóbbi hetekben foganatosított intézkedésekre, amelyek meggyorsítják a mezőgazdaság elmaradásának megszüntetését. Az 1965. évi beruházások ösz- szege 4 milliárd rubellel haladja meg az ideiekét és eléri a 38 milliárdot. A munkások és alkalmazottak átlagbérét 4,5 százalékkal emelik, a korábban elhatározott fizetésemelések egy részének esedékességét előbbre hozzák. A szovjet miniszterelnök részletesen szólt a kereskedelem fejlesztéséről, majd áttért a lakásépítési program ismertetésére. Alekszej Koszigin beszéde további részében áttekintést adott a nemzetközi helyzetről és a szovjet kormány külpolitikájáról. Közölte, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa megvitatásra javasolja az ülésszaknak a jövő évi katonai költségvetés további 500 millió rubeles csökkentését. Hozzáfűzte, hogy az amerikai kormányképviselők kijelentései szerint az Egyesült Államok kormánya is csökkenteni szándékszik katonai kiadásait az 1965—1966. költségvetési évben. Koszigin hangsúlyozta, hogy a két vezető nagyhatalom katonai kiadásainak csökkentése „bizonyos pozitív lépés a nemzetközi feszültség enyhítése irányában”. „Itt az ideje, hogy az Egyesült Államok helyreállítsa Magyarországgal a teljes értékű diplomáciai kapcsolatot“ Fuibright beszéde DALLAS (MTI) Fuibright, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke beszédet mondott a dallasi egyetemen. Fuibright síkraszállt a nyugat és a szocialista világ jobb kapcsolatainak kiépítéséért. — Az atomkorszakban nincs más politikai lehetőség, mint hidat verni Nyugat és a kommunista világ között, megértésre jutni a kommunista világgal — mondotta. Hozzáfűzte: — A kommunista világgal fenntartott kapcsolatainkban nem választhatunk győzelem és vereség között, csak a kölcsönös megértés és a kölcsönös megsemmisítés között választhatunk. Arról lehetne vitatkozni, hogy számunkra hasznos, kívánatos-e, hogy legyőzzük ellenfeleinket, ez a vita azonban csak elvont lehet, minthogy a teljes győzelem lehetősége egyszerűen nem áll fenn. Fuibright megállapította, hogy az Egyesült Államoknak — bár sajnálkozással — tudomásul kell vennie, nem távolíthatja el a világról a kommunizmust. A szenátus külügyi bizottságának elnöke csak azt a lehetőséget tartja célravezetőnek, hogy Amerika jobb kapcsolatokat építsen ki a szocialista országokkal, s e kapcsolatok révén érvényesítse saját érdekeit. Ugyanakkor azonban Fuibright azt is leszögezte, hogy az amerikai kormány továbbra is tartsa meg atomhaderejét és támogassa a NATO-t. Az Egyesült Államok és a szocialista országok közötti kapcsolatok kérdését érintve Fuibright Magyarországot is megemlítette. Kijelentette: Itt az ideje, hogy Washington helyreállítsa Magyarországgal a teljes értékű diplomáciai kapcsolatokat. A 3KSZ kongresszusáról Befejeződött a Johnson—Wilson taláíkosás Az ír külügyminiszter aggodalmai SZERDÁN a JKSZ kongresszusának harmadik napján a délelőtti ülésen Lazar Kolisevszki tartott beszámolót a párt szervezeti szabályzatának kiegészítéséről és módosításáról. Az új tervezet leszögezi, hogy a vezetőségi tagok megválasztásához legalább kétharmados többség szükséges, és a vezetőségi tagoknak legalább egy negyedét kell újraválasztani. A vezetőségi szervekben legalább három tag kooptálható. Az alapszervezetek, pártbizottságok ellenőrző és felügyelő bizottságok vezetőségi tisztségeire egymásután legfeljebb kétszer választható meg a párt tagja. A kedd délutáni ülésen Veljkó Vla- hovics tartott beszámolót: „Fejlődésünk jelenlegi szakaszának eszmei kérdései és a JKSZ további feladatai” címmel. A párt mostani kongresszusát követő időszakról Vlahovics kifejtette, hogy abban „csökkenni fognak az ingadozások alapvető irányvonalunk tekintetében”. A következő időszakban a kommunista szövetség eszményi tevékenysége a gazdaságban, a társadalomban, az önigazgatási és más szervezetekben mégin- kább a társadalmi—gazdasági rendszer szakadatlan tökéletesítésére, a termelési és elosztási viszonyok továbbfejlesztésére — a bővített újratermelés hordozói — szerepének további erősítésére fog irányulni. „A demokratikus centralizmus elvének feladása — a JKSZ különböző nézetű és felfogású frakciókra való bomlásával — voltaképpen a kommunista szövetség felszámolását jelentené, ezáltal pedig átengedné a szocialista társadalmi fejlődést a véletlenszerűségnek. Vlahovics hangsúlyozta, a kommunista szövetséget nem lehet céhekre és csoportokra osztani. Ez a cél egységének és a cselekvés egységének magas fokán álló politikai szervezet.” JOHNSON elnök és Wilson miniszterelnök washingtoni tárgyalásai kedden este befejeződtek. A megbeszélésekről kiadott közös záróközlemény hangoztatja, hogy az Egyesült Államok elnöke és Anglia miniszterelnöke megvizsgálta a nemzetközi helyzet alakulását. Megállapodtak abban, hogy meg kell szilárdítani az Atlanti Szövetség egységét „az atomstratégiai védelem” területén. Egyetértettek abban, hogy olyan megoldást kell találni, amely a legjobban megfelel EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN a szövetség valamennyi tagja jogos érdekeinek. A közlemény kimondja, hogy a katonai kiadások terheit méltányosabban kell elosztani a nyugati szövetségi rendszer országai között. Anglia és az Egyesült Államok a jövőben szorosabban működik együtt katonai kutatások és a fegyver- gyártás területén. Az elnök és a miniszterelnök különös fontosságot tulajdonítanak „a délkeletázsiai törvényes kormányok, különösen Malaysia és Dél-Vietnam kormányai további katonai támogatásának”. A nyugati hírügynökségek kommentátorai egyetértenek abban, hogy a záróközlemény csak általános megállapításokat tartalmaz, és lényegében nem árulja el, milyen álláspontot foglal el a két kormányfő a nyugati atomstratégia jövőbeni megszervezésének formáival kapcsolatban. AZ ENSZ-KÖZGYÜLES általános politikai vitája tovább folytatódott, amelynek fő témája az atomfegyverek továbbterjedésének megakadályozása volt. A csehszlovák és a kanadai külügyminiszter után erről beszélt Aiken ír külügyminiszter is. Beszédében nem utalt közvetlenül az Egyesült Államok és Nyugat-Németország terveire, melynek célja létrehozni a sokoldalú NA- TO-atomü tőerőt. Áiken beszéde azonban nem hagy kétséget afelől, hogy Írország csak úgy, mint az ENSZ-tagok túlnyomó többsége aggódik az atomfegyverek további elterjedésének lehetősége miatt. Az ír külügyminiszter hangsúlyozta: A nemzetközi feszültség további éleződésének megakadályozására mindenekelőtt meg kell gátolni az atomfegyverek további terjedését. Rámutatott, hogy jelenleg öt atomhatalom van a világon és az egész emberiség érdekei megkövetelik, hogy ezek az államok megtartsák atommonopóliumukat. Az ír külügyminiszter véleménye szerint a nem nukleáris hatalmaknak le kell mondaniok az atomfegyverekről, az atomhatalmaknak pedig kötelezettséget kell vállal- niok, hogy nem adják tovább az atomfegyverek gyártására vonatkozó információt. Aiken hangsúlyozta, hogy most, miután a Kínai Népköztársaság atomhatalom lett, különösen sürgős, hogy elfoglalja helyéit a Biztonsági Tanácsban. Hadgyakorlat Nyugat-iNémetországban Mintegy huszonháromezer amerikai és nyugatnémet katona és csaknem hétezer páncélkocsi vesz részt december elején az amerikai—nyugatnémet közös hadgyakorlaton. Képünkön: egy amerikai nehéztüzérségi alakulat. (Telefoto— MTI Külföldi Képszolgálat.) Kigyulladt egy atombombát szállító repülőgép BUNKER HILL. (MTI) Atomriadót rendeltek el kedden az Indiana állambeli Bunker Hill-i légitámaszpont hadgyakorlatán. A riadó azonban valódinak bizonyult. A légitámaszpont hadigépei ugyanis színlelt atomtámadást hajtottak végre kijelölt objektum ellen. Az egyik B—58-as szuperszonikus bombázó a repülőtér' kifutóján ismeretlen okból kigyulladt. A gépen atombombát helyeztek el, amelyben azonban szerencsére nem volt valódi nukleáris töltet. A bombázó pillanatok alatt lángba borult, parancsnoka a lángok martaléka lett, a legénység öt másik tagja súlyosan megsebesült. Paul Carlton ezredes, a légi- támaszpont parancsnoka a szerencsétlenség után kijelentette, hogy atomrobbanás vagy radioaktív sugárzás veszélye nem fenyeget. Biztonsági okokból a tűzoltók kivételével a személyzetet eltávolították. A tűz okának kiderítésére megindult a vizsgálat. (Reuter) My, <Zt HÍREK MOCtOTT VáJV Schröder „harátkozik" Ahogy közeleg az Atlanti Tanács jövő heti ülése, úgy válik sürgőssé, sőt, égetővé a nyugatnémet militarista, revansista köröknek a sokoldalú atomütőerő létrehozásához szükséges szavazattöbbség előteremtése. Nem vitás tehát, hogy Schröder nyugatnémet külügyminiszter keddi itáliai, szerdai franciaországi és mai angliai látogatása szervesen kapcsolódik a multilaterális haderő létrehozásában manapság még közei sem egységes nyugati álláspontok kiegyensúlyozásához. Olasz sajtótudósítók az eseményt kommentálva rámutattak arra, hogy különösebb döntést vagy előrelépést nem lehet várni a bonni külügyminiszter látogatásától. Saragat olasz külügyminiszter ugyanis az elmúlt napokban több alkalommal kijelentette: Kormánya ugyan nem ellenzi az MLF létrehozását, viszont jelentősebb szavazati százalékot kér az atomhaderő további sorsának irányításában. Saragat és Schröder tanácskozásáról kiadott nyilatkozat, bár semmi érdemlegeset nem közöl, viszont az egyik olasz lap — jól értesült körökre hivatkozva — megállapította, hogy Róma bizonyos engedmények hatására, esetleg intenzívebben támogatná Nyugat-Németorszá- got a sokoldalú atomütőerő létrehozásában, az Atlanti Tanács soron következő tanácskozásán. Mi lehet az engedmény? A közelmúltban számos NATO-tag áll am — akik érdekelve vannak az MLF- ben — nyilatkozatban foglalkozott a nyugatnémet atomhaderő-javaslat- tal. Helytelenítették, hogy az USA és Nyugat-Németország együttes szavazata százalékban több mint a többi 12 országé. Ez — mint a legtöbb nyilatkozat mondja — erősen veszélyezteti a NATO egységét, s kétségessé teszi a multilaterális haderő megteremtésének közeli időpontját. S ebben keli Bonnak engedni ... A nyugatnémet külügyminiszter tegnapi franciaországi útja sem járt különösebb eredménnyel. Párizs továbbra is tartózkodik az MLF-ben való részvételtől, és Schröder látogatását eléggé közönyösen fogadta a francia közvélemény is. A londoni utat viszont fokozott sajótvisszhang kíséri. Az US News and Word Report című nagy amerikai lap tudósítója szerint ez a látogatás lesz a multilaterális haderő első nagy „csatája”. A bonni sokoldalú atomütőerő javaslat ugyanis 32 százalékos szavazatot biztosít Nyugat-Németországnak és Angliának csupán 10 százalékot. A közelmúltban nyilvánosságra hozott Wil- son-terv ellenben legalább annyi szavazatot követel Londonnak, mint amennyit Bonn kap. Schröder tehát most enyhíteni szeretné a brit álláspontot — ezt célozza londoni „barátkozása” is. K. M.
