Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-09 / 288. szám
Világ proletárja?, egyesüljétek! / XIX. ÉVFOLYAM 288. SZÁM _______Ara 60 fillér ' ^ 1964. DECEMBER 9. SZERDA """ ' 1 ----- I ,i.«—........................ Ga zdaságosabb, korszerűbb építkezéseket Kisipari szövetkezetek országos tanácskozása Kecskeméten Tegnap Kecskeméten, a Kisipari Szövetkezetek Bács me- gyei Szövetségének székházában a korszerű és gazdaságos épületek kivitelezéséről, tapasztalat- cserével egybekötött munkaértekezletet rendezett a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége. A tanácskozáson megjelent Bajor Tamás, az OKISZ műszaki főosztálya újítási csoportjának vezetője, Antal János, az OKISZ beruházási osztályának műszaki főelőadója, Jandl Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank könnyűipari főosztályának főmérnöke, a szövetkezeti beruházások revizora, s a fővárosból és valamennyi megyéből a KISZÖV műszaki és beruházási előadói. A délután 2 órakor elkezdődött tanácskozáson Antal János tájékoztatta a megjelenteket a kisipari szövetkezetek jövő évi fejlesztésének lehetőségeiről. Az előadó rámutatott, hogy Két évvel ezelőtt országos vitára bocsátották az iskolareform egyik legfontosabb pontjaként tervbe vett általános iskolai nevelési tervet. A vitában igen sok jó javaslat és gyakorlati tapasztalat került napvilágra, amelyek összegezése után a múlt tanévben a nevelési tervet be is vezethették. A következő lépésként a jövő ősszel a középiskolai nevelési terv is életbe lép. Ezt megelőzően a tervezetet szintén vitára bocsátják. Bács-Kiskun megyében öt helyen rendeznek vitát a jövő hét közepéig. Az első tegnap zajlott le Kecskeméten, a megyei tanács klubszobájában, az osztályfőnöki munkaközösségek vezetőinek részvételével. A megbeszélésen részt vett From- bach Dezső, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának munkatársa, Keresztes Nagy Imre, a megyei párt- bizottság propaganda- és művelődési osztályának munkatársa, valamint Krajnák Nándor, a megyei pedagógus szakszervezet oktatási felelőse is. A megjelenteket Tövis Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője üdvözölte, majd dr. Bognár Imre középiskolai általános tanulmányi felügyelő ismertette a tervezet célkitűzéseit. Megállapította, hogy eddig csak a tanterv volt kötelező az iskolákban, a nevelés azonban lényegében alkalomszerű, a pedagógus világnézetétől, képességeitől és jó szándékától függő, változó színvonalú és tartalmú tevékenység volt. A terv bevezetésétől azt várjuk, hogy egységes elvek alapján, céltudatosan és az eddiginél jobban folyjon ez a munka. A beszámolót igen élénk és tartalmas vita követte. A fölszólalók megegyeztek abban, hogy a terv célkitűzései jók, s hogy nemcsak az oktatást, hanem — a korábbi, ellenkező véleményekkel szemben — a nevelést is lehet tervezni. A közeljövőben lezajló öt via kisipari szövetkezeteknek most országszerte a megfelelő raktárak hiánya okozza a legnagyobb problémát. Eddig, a csővázas, valamint a méretre egységesített úgynevezett modul barakkokat építették raktározás céljára. Ezek azonban drágák és anyagigényesek. Hátrányuk még hogy gyorsan rozsdásodnak, s emiatt élettartamuk sem hosszú. Azért hívtuk össze ezt a tanácskozást Bács-Kiskun megyében — mondotta az előadó —, mert itt kedvező tapasztalatok vannak gazdaságos és olcsó raktárépítkezésre. Több helyen készítettek vasbetonszerkezetű építményeket — amelyek a gyakorlatban jól beváltak. Ilyen például a Szabad- szállási Gépjavító Ktsz részére épített rakták, amelynek légköbméterenkénti egységára alig 60 forintba került — mintegy nyolcvan forinttal kevesebbe, mint a csővázas vagy egyéb hata tapasztalatait a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya összegezi, s a felmerült javaslatokkal együtt felterjeszti a terv végleges kidolgozását végző minisztériumi munkacsoportnak. gyományos módszerrel kivitelezett építmény. Előnye még — s ez népgazdaságilag is igen fontos szempont —, hogy kb. nyolcszor kevesebb vasanyagot igényéi. Ezután Mátrai Géza, a Bács- Kiskun megyei KISZÖV főmérnöke ismertette az ezzel kapcsolatos műszaki megoldásokat. Elmondotta még, hogy Eács-Kis- kun megyében a közelmúltban több vasbetonvázas létesítmény készült el. Ilyen például Hetényegyházán néhány mezőgazdasági jellegű épület, Kiskunfélegyházán az Építőipari Ktsz raktára. Hasonló módon építették Kecskeméten a téglagyár szárító színeit, a konzervgyár üvegraktárait, Makón az iparitanuló-iskola gyakorló műhelyét, a Szelidi- tónál az éttermet. Jelenleg ilyen szerkezetek felhasználásával épül a Kecskeméti Autójavító Ktsz, valamint a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz szolgáltató üzeme. A beszámolók elhangzása után a tanácskozáson felszólalók nagy érdeklődést tanúsítottak a vasbetonvázas xakts V és műhelyépítkezések iránt. Elhatározták, hogy szerdán látogatást tesznek a megyében azokon a helyeken, ahol az említett létesítményeket megtekinthetik. N. O. Mikor adják át?... Sok szép, korszerű épülettel gyarapodtak az idén megyénk közös gazdaságainak állattenyésztő telepei. Eddig csaknem 250 létesítmény került átadásra, a tavalyról áthúzódókkal együtt pedig ennél is jóval több. Felvételeink azonban azokról az építkezésekről számolnak be, amelyeken még hátra van a munkák befejezése. 160 férőhelyes. tehénistálló épül a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Meg kell mondanunk, hogy elég lassan. A kivitelező, a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat anyaghiánnyal küzd. Nem akarunk jóslatokba bocsátkozni, de szemmel látható, hogy a létesítmény átadása már csak a jövő év eseményeit gazdagítja. Az új középiskolai nevelési terv vitája Asszonyok a mezőgazdaságban — Mi indokolja azt, hogy a mezőgazdaságban dolgozó asz- szonyokról, lányokról külön is szó essék? — kérdezheti a cím láttán az olvasó. Nos, meglepően nyomós indokok szólnak amellett, hogy róluk, s hozzájuk külön is szavunk legyen. Az első, s a legfőbb: az ország termelőszövetkezeti tagságának pontosan 38,5 százaléka nő — szám szerint 420 ezer fő — s ezen felül még mintegy 200 ezren családtagként vesznek részt a közös munkában. A Földművelés- ügyi Minisztérium egyik jelentéséből ezen túl még az is kitűnik, hogy például 1963- ban a termelőszövetkezetekben a nők által előállított termelési érték jóval meghaladta a négy és fél milliárd forintot, s az egy főre jutó átlagos termelési érték pedig 18 ezer ötszáz forint volt. A termelő- szövetkezetekben a nők végzik el a növénytermesztési munkák 60—70 százalékát, jelentős a részesedésük a kertészet termeléséből, az állattenyésztés, ezen belül is különösen az apró jószág-nevelés eredményeiből. Az eddigi országos adatok mellett közelebbi bizonyítékokkal is nyugodtan érvelhetünk, az asszonyok mellett. A kecskeméti termelőszövetkezetekben a nagy idénymunkákban dolgozó nők száma.megközelíti a hétezret. S jelentős részük dicséretre méltó egyéni teljesítménnyel járult a közös és a családi jövedelem gyarapításához. Kovács József né az Alkotmány Termelőszövetkezet tagja például 3 hold köztes kukoricát, 400 négyszögöl takarmányrépát, fél hold sza- mócást vállalt gondozásra, s ezenkívül hét holdon csomózta össze a géppel aratott, kenyérnek való kalászost. Kara Istvánná, a kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezet tagja három hold kukoricát, fél hold paradicsomot, 600 négyszögöl cukorrépát, 200 négyszögöl takarmányrépát művelt meg gondosan a szövetkezetben, ezenkívül a háztájiban 14 sertést nevel. Mert a közösben végzett mltnka a falusi, a szövetkezeti asszonyok tevékenységének — ha jelentős is, de mégis csak — egy részlete. Emellett a legtöbb helyen a háztáji gazdaság ellátásában is nagyon jelentős szerepet vállalnak, s még csaknem mindenütt és osztatlanul övék a háztartás ellátásának, a gyermekek nevelésének gondja. Nem jelentéktelen munkával, fáradsággal jár egyik sem. Ugyancsak egy közeli, kecskeméti példával tudunk erre rávilágítani. A Törekvés Tsz asszonyai például 501 mázsa hús — baromfi, sertés —, 56 ezer tojás értékesítésére kötöttek szerződést. A Vörös Csillag asszonyai 33 ezer, a Béke Termelőszövetkezet asz- szonyai pedig 40 ezer tojást értékesítettek — a háztájiból. A mezőgazdasági termelésben vállalt jelentős részesedésük mellett három-négy, vagy még ennél is több gyermek nevelése hárul reájuk. Ilyen sokrétű feladatot még a legjobb munkafeltételek, a legnagyobb családi és közösségi egyetértés mellett is nehéz ellátni. De ha valaki „szárnyakat kap” a legkevesebb elismeréstől, a megértés, a segíteniakarás legkisebb tanújelétől is — hát akkor ezek az asszonyok azok! S valljuk be őszintén: munkájuk alapján joggal igénylik a nekik kijáró megbecsülést, Most, amikor rövidesen sor kerül a nagy számadásra, az éves eredmények összegezésére, úgy gondoljuk, nem árt felhívni a gazdasági vezetők figyelmét erre. Az elért eredmények tárgyilagos értékelése, s ott ahol az asszonyok munkájukkal ezt kiérdemelték — az elismerés és dicséret egyik lényeges alapja lehet az asszonyok jövő évi munkájának. Természetesen nemcsak dicséretre van szükség. Legalább ilyen fontos most az év végén annak értékelése is, hogyan biztosították egy-egy helyen számukra a legjobb, legmegfelelőbb munkafeltételeket. S e témakörbe nagyon sok minden tartozik: a közös termeléshez alkalmazkodó munkaidőbeosztás — az egyén részéről, a kereskedelem részéről pedig a háztartási munkát könnyítő kölcsönző és javítószolgáltató hálózat kiépítése; a napközis gondok megoldása stb. Rendkívül fontos lenne olyan közhangulat kialakítása és megteremtése is, amelyben természetessé válik, hogy a család minden tagja képességéhez és erejéhez mérten részt vállal a családi munka- megosztásban. E. É. Ugyancsak Kiskunfélegyháza határában, a Bem Tsz-ben 300 férőhelyes, belső etetéses hizlaldát építenek. A kivitelező: a gazdaság saját építőbrigádja. Igaz, hogy csak két tagja, Cseh Imre és Dénes István dolgozik a tetőszerkezet elkészítésén, de az épülethez szükséges minden anyag már a helyszínen van. Néhány hét múlva megkezdődhet itt a hizlalás.
