Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

/ Karácsonyig elkészülhet néhány saját kezűleg előállított, kedves ajándék, meglepetés. Néha éppen azért kedvesebb a készen vett ajándéknál, mert szorgos­kodásunk, munkánk fekszik benne. 2. i 1 1 1 1 • L.„ j J. 3. M. Például egy csinos kötény — a család nőtagjai részére, vagy barátnőnek nemcsak kedves, hanem hasznos karácsonyi aján­dék. A rajzon látható kötény­hez — átlagméretre — mindösz- sze 1X1 méter csikós vászonra van szükségünk. Elkészítése is könnyű: a vásznat 50 cm-nél félbehajtjuk, levasaljuk, és cen­timéterrel kimérjük rajta azo­kat a távolságokat, ahol ki kell szabnunk az anyagot. A szabás­mintán 1 kocka 10 cm-t jelent, — ehhez az egyszerű szabás­hoz azonban nem szükséges fel­nagyított papírmintát készíteni, hiszen csupa egyenes vonalat kell szabnunk a vászonból. A szabásrajz csak útmutató a mé­réshez és ahhoz, hol kell levág­nunk a kötény derékrészét, kan­tárját, zsebeit. (A rajzon: 1. a kötény fele — szaggatott vonal­lal jelöljük a zseb és a pánt be­fűzésének helyét. 2. a zseb, 3. és 4. a vállpánt és megkötő.) ♦ 9 cm I-IS cm 56 cm íA cm ■\H cm íA cm-iAcm A kucsma—sálegyüttes — fia­talnak, idősnek egyaránt — jól illő ajándék. Ha 140 cm széles teddy műszőrméből 30 cm szé­les csíkot vásárolunk, kitelik be­lőle mind a .kettő. A kucsma készítéséhez 58 cm-t vágunk le, a fennmaradó egyenes darabot azonos színű selyemmel bélel­jük, úgyhogy a műszőrme és a bélés közé arasznyi hosszú gyapjúrojtot varrunk. A kucsma szabásmintája 56 cm-es átlag- fejbőségre készült. Azért szab­junk le az anyagból két cm-rel többet, mert az összevarrásra minden oldalon 1—1 cm-t kell hagynunk. A rajzon látható egy­szerű szabásmintát vonalzó, centiméter segítségével papírra nagyítjuk, kivágjuk, majd rá­tűzzük a teddy balfelére. Ceruzá­val körülrajzoljuk és mindenütt 1—1 cm-t ráhagyva kiszabjuk. Ugyancsak a szabásminta után készítjük el az azonos nagyságú selyembélést. Ezután összevarr­juk a kucsmát: előbb a csúcso­kat, végül a hátsó varrást. A bélést ugyanígy. Majd a sely­met beleillesztjük a kucsmába, és kézzel, apró öltésekkel bele- varrjuk. A kucsma (első csúcsát egy-két öltéssel rögzítjük. A kész kucsma tetejére leddyvel bevont gombot varrunk díszí­tésnek. M. M. r'Vággj JvV; Hogyan kerülhetők el a foglalkozással összefüggő bőrbetegségek ? A megyei munkásvédelmi bizottság ülésén szinte állan­dóan szerepel a napirenden az üzemek, vállalatok dolgozói­nak egészségvédelme. Legtöbb gondot ilyen szempontból a fer­tőző bőrbetegségek okozzák. Ezért kerestük fel a Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet fő­orvosát, aki a következő tájé­koztatást adta a napjainkban gyakori bőrfertőzésekről. — Mivel a bőr választ el és köt össze bennünket környe­zetünkkel, ezt éri minden ha­tás. Legyen az mechanikus, vegyi, vagy bármi más ter­mészetű inger —, kiinduló pontja lehet a bőrbetegségek­nek. A termelés különböző ágaiban, a vegyi anyagok, maró lú­gok és műanyagok hasz­nálatával az utóbbi évek­ben még inkább előtérbe került a test takarójának „rongálódása”. Megyénkben — főleg a kon­zervgyárakban, de újabban a mezőgazdaságban is, a kemi- zálás fokozottabb alkalmazá­sával — van táptalaja a bőr­betegségeknek. Csak egy pél­da: amíg 1962-ben Kecskemé­ten három üzemben mindössze 17 gombás megbetegedést tar­tottak nyilván, jelenleg vala­mennyi üzemben, vállalatnál több száz fertőzöttet kezelnek. Ez tette indokolttá azt is, hogy szűrővizsgálatokat rendszere­sítsenek a Kecskeméti Kon­zervgyárban. A nyári idény alatt nyolcezer esetben végez­tek szűrést, hogy elejét ve­gyék a bőrfertőzés fellépésé­nek vagy terjedésének. A könnyűiparban leggyako­ribb a körömágy, a láb- és kézujjak között sarjadzó gom­bafertőzés. Miután, nem jár fájdalommal. kezeltetésével nem minden esetben fordul­nak orvoshoz. Pedig veszélyes­sége rendkívül nagy. Részben mert gyógyítása hosszadalmas időt vesz igénybe, mert jelen­leg gyors hatású gyógyszer nem áll az orvosok rendelke­zésére. Amennyiben pedig a belső szerveket is megtámad­ja — halált is okozhat. A foglalkozással gyakran összefüggő betegség a bőr- gennyesedés is. Itt tudni kell, hogy még a.tisz- tálkodás után is nagyszámú gennykeltő baktérium tapad az emberi bőrre, aminek az egészséges testtakaró ellenáll. Ha viszont apróbb sérülések, horzsolások keletkeznek a bő­rön, megnyílik az út a kór­okozók számára a bőr mé­lyebb rétegei felé. Gyakori az allergiás jellegű ekcéma. Ez abból ered, hogy a túlérzékeny bőrűek huzamo­sabb idő után allergiássá vál­nak a vegyi anyagokra. Né­hány bőrizgató anyag, mint például a terpentin, formalin, műanyagtartalmú körömlakk, hajfestő szerek, illő olajok, cserzőanyagok okozhatnak ilyen szövődményt. Az ekcé- más betegséget meg kell előz­ni, mivel azt gyógyítani nem lehet, vagy csak nagyon hosz- szadalmasan. Ezért azokban a munkakörökben. ahol mű­anyaggal dolgoznak, a mun­kába lépés előtt bőrgyógyásza­ti szakvéleményt kell kérni: a túlérzékeny bőrűeknek ugyanis nem tanácsos ilyen helyen munkát vállalni. A bőrbetegségek megeWz- hetők. Ez azonban nem min­dig azon múlik, hogy a Mun­katörvénykönyv előírásai sze­rint. az üzemeknél, vállala­toknál megfelelően gondoskod­tak-e a tisztálkodási lehetősé­gekről, védőruháról, cipőről, bőrkenőcsökről — hanem a vegyszerekkel foglalkozó dol­gozókon is. Az eddigi tapasztalat az, hogy nem minden esetben tartják be és veszik igény­be még a legszükségesebb óvórendszabályokat sem. A védekezésnek egyik alapfel­tétele a tisztálkodás. Munka után a kezek, lábak szappan­nal, meleg vízzel való mosása, s majd védőkenőccsel való be- dörgölése. Ez az elsődleges fel­tétele annak, hogy a bőr el­lenálljon a fertőző gombáknak. Kém magánügy! E lgondolkodtató, hogy az utóbbi időben az önkiszol­gáló boltokban történt lo­pásokat többnyire fiatalko­rúak, tanulók követték el. Az iskolai tanítás előtti percek­ben és az óraközi szünetekben komoly gondot okoznak pél­dául Kecskeméten, a nagy pos­tával szemben levő önkiszol­gáló bolt dolgozóinak az ilyen fiatalkorúak. Néhány hónap alatt húsz esetben csíptek raj­ta a lopáson egy-egy gyereket. Sajnos, legtöbbször nem al­kalmi, hanem már előre ki­tervelt, korábban elhatározott cselekményről volt szó. Az említett bolt vezetője például, amikor lopáson érte T. J. tanulót, megkérdezte tő­le, hogy hívják. A tízéves gye­rek szemrebbenés nélkül rá­vágta: — Kiss Péternek. — Hol laksz? — hangzik a további kérdés. A gyerek sze­rencsétlenségére éppen azt az utcát mondja be, ahol a bolt egyik dolgozója lakik, s a megnevezett házszám nincs is az utcában. Rövid beszélgetés után kiderült a valódi neve, sőt, az is, hogy volt nála 6 forint, de azt meg akarta ta­karítani. A rra a kérdésre, hogy mi lesz, ha a szülők megtud­ják ezt az esetet, T. J. vállát vonogatva kijelentette, hogy nem szokott kikapni és most sem ütik agyon egy 3 forintos csokoládéért. Az ellopott áruk nem nagy Elvenné még egyszer a feleségéi? ANGLIÁBAN kilencezer férjnek tették fel a címben szereplő kér­dést. Az illetőket, természetesen, előzőleg a legnagyobb titoktartás­ról biztosították. Ezek után a ki­lencezerből 1970 habozás nélkül — nemmel válaszolt. Egy másik köz­véleménykutatás során 14 ország­ból 110 ezer férjnek tették fel ugyanezt a kérdést. Százból 64 ezek szerint ismét ugyanazt az asz- szonyt venné nőül, 24 ,,soha az életben”, 12 pedig tartózkodik a véleménynyilvánítástól. A vona- kodóknak néhány érve: Ha mozi­ba készülünk, mindannyiszor el­késik. Félelmetesen hanyag. Tizen­öt éve igyekszem rábírni a rend- szeretetre, de hasztalan. Reggel, amikor már reszketek a türel­metlenségtől, hogy Idejében a hi­vatalomba érjek — ő a fürdőszo­bában áriázik . . . Mihelyt a sze­mét kinyitja, cigarettára gyújt. Számos férj panaszkodott, hogy a felesége túl sokat beszél; de akadt néhány, aki azt sérelmezte, hogy túl keveset közöl vele. A rádió Is egyik forrása a bé­kétlenségnek. A férjek úgy véle­kedtek, hogy miközben a sport­híreket hallgatnák, leggyakrabban a feleség az, aki megzavarja őket. A nyilatkozók némelyikének a túlzott ,,anyáskodás” sem volt ínyére. Egyiküket különösképpen dühítette, hogy szabad napjait nem töltheti kedve szerint, mert az asszony szinte órára beosztja a szabad idejét. Volt, aki az örökös hajszolást, sürgetést kifogásolta: „Eriggy, tedd ezt, hozd ide azt, még ezt is el kell intézni ...” stb. ÉRDEKES azonban, hogy a meg­kérdezett kilencezerből csak öt férj az, aki az anyós miatt nem venné el újból a jelenlegi felesé­gét. Ezzel tehát az anyósviccek­nek bealkonyult. . . Egy professzor egyébként, aki — ki tudja, ml okból — az egész „kampány” lebonyolítására, az asszonyok számára is állított né­hány „buktatót’-’. Nevezetesen hat olyan kérdést szerkesztett, ame­lyek közül legalább négyre igen­nel kell válaszolni ahhoz, hogy a házasság sikerültnek legyen ne­vezhető. Ezek: 1. Érdeklődik a férje hivatása iránt? 2. Még mindig olyan bőkezű a dicséretben és a férje iránti cso­dálatban, mint az esküvő előtt? 3. Ha új ruhát vásárolt, meg­kéri-e férjét: segítsen az anyag és a fazon kiválasztásában? Ál­talában: együtt járnak bevásárol­ni? 4. Igyekszik-e ugyanolyan csi­nosnak mutatkozni a férje előtt, mint házasságuk első fél évében? 5. Van-e közös kedvtelésük (hob- byjúk)? 6. Ma is ön férje legjobb ba­rátja? UTANA nyomoztunk. S valljuk be „nőiesen”: még e kérdések alapján sem könnyű jó feleség­nek lenni. &a =4 értékűek ugyan, s főként nem is értékük, hanem a szemlélet miatt hívjuk fel erre a szülők, a pedagógusok és más illeté­kesek figyelmét. A kezdeti „sikereken” felbuzdulva ugyan­is az ilyen gyerekek később otthonról is lopnak, sőt súlyo­sabb cselekményeket is követ­nek el. N. István is az önkiszolgáló boltokban elkövetett kisebb lo­pásokkal kezdte. Nála sohasem volt hiány csokoládéban, cu­korkában, sőt cigarettában sem. Ez nem tűnt fel a szü­leinek, bár a gyerek 'őket is megkínálta a lopott árukból. A bolti dolgozók észrevették, hogy N. István naponta két­szer is megjelenik az üzlet­ben és egy kiflit vásárol. Tet­tenérésre ugyan nem került sor, de figyelték. Ezt ő is észrevette és többször nem ment. A z édességekről azonban nem tudott lemondani és arról a bevételről sem, amit a lopott holmi el­adásáért kapott. Elhatározta tehát, hogy a szomszédjukban lakó idős nénitől próbál pénzt szerezni. Álkulcsot készített és ezzel kinyitotta az ajtót, s a szobából 1700 forintot ellopott. A nyomozás során egyéb cse­lekményeire is fény derült, s a fiatalkorúak bírósága javító- intézetbe küldte. Ide vezetett a szülők nem­törődömsége, az, hogy soha­sem vonták kérdőre a fiút. Elhitték, hogy a 10 forintos csokoládékat ajándékba kapta. Csak a tárgyaláson döbbentek rá, hogy másfél évig szinte mesterien hazudott a gyerek. Mindezek elkerülése érdeké­ben fontos, hogy a szülők és az iskola szoros kapcsolatot tartsanak egymással. A fenti esetben N. István osztályfőnö­kének fel is tűnt a gyerek köl­tekezése. Irt a szülőknek, hogy keressék fel, de azok azt mondták, nem érnek rá. N em magánügy az, hogy fiatal fiúkat és lányokat kell az önkiszolgáló bolt irodájában megmotozni. Fia­taljaink legnagyobb többsége nem követ el ilyen cselekmé­nyeket, de az elenyésző kisebb­séget is helyes útra kell térí­teni, hogy teljes értékű állam­polgárok legyenek és becsü­letes tanulótársaik ne szégyen­kezzenek miattuk. Hr. Babay Imre ügyész

Next

/
Oldalképek
Tartalom