Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-25 / 302. szám

Hogy nyugodtan ünnepelhessünk... lad. Az ötvenéves fák derekát percek alatt elmetszi a motor­fűrész, a Sti’hl Contra, vagy a Druzsba. Reccsenve, ágakat zúzva-törve dől el a faóriás. Ahol az ember megjelenik, ott a csendnek nyo­ma vész. Legallyazzák a fát, s a lánc­talpas traktor után kötik. A gép megindul terhével, kétoldalt messzire förcskölve a sarat. Oly­kor, mintha megunná a tészta­szerű masszában való járás-ke­lést, ledobja a láncot. Fél óra is eltelik, mire sikerül vissza­tenni. ra teszi az ember minden porci­káját. Ezt mondja Gyarmati Károly is, aki tizenharmadik éve er­dész. Itt lakik, az erdészet kel­lős közepén. Életpályája nem ebben a foglalkozásban kezdő­dött. Az erdőhöz kötődött mégis, — visszatérve a családi hagyo­mány által parancsolt útra. Ap­ja ugyanis vadőr volt. És az erdőgazdaság többi, ezernyolcszáz körüli munkása is jobbára elődjei útját járja. Szerénáiéról, Érsekcsanádról, Al­sónyékről, Bátáról indulnak el hajnalonként. Tapossák a pe­ll éjazzák a rönköket a Duna-parti rakodón. A kisvasút mellett áll a csör- lős emelő, amelyet agregátorral fejlesztett villanyárammal haj­tanak meg. Mint egy gyufaszá­lat, oly könnyedén emeli meg és rakja a vasúti tengelyekre a 20—30 mázsányi fatömeget. Az elmés szerkezet az erdőgazda­ság mérnökeinek az újítása. Két vagonnyi terhével másfél kilométert döcög a törpemoz­dony, mire kiér a Duna-parti rakodóra. Üde faillat; messziről világítanak a héjuktól megfosz­tott rönkök. Kézi erővel, késsel héjazzák a bakokra helyezett rönköt. Fá­radságos és haladatlan munka. Az újfajta héj zó gép nem vált be. Évente 200 ezer köbméter fát termelnek ki az erdőgazdaság­ban. Háromnegyed részét vízi úton szállítják. Megrendelők: a nútor, a papír- és farostlemez- várak, valamint a bányák. Az erdei munka ma, a gépek korában sem leányálom. Próbá­dált, amíg az út engedi. Azután tolják a kerékpárt. A nyugatnémet, belga, s egyéb nációbeli vadászoknak a roman­tikát jelenti az európai hírű fo­lyammenti vadrezervátum. Az erdő munkásainak a mindenna­pi megélhetést. Ahol van kisvasút, ott még bagyján. De ahol nincs — s ilyen terület sok van — ott csak a Dutra traktorokkal boldogul­nak. Azokkal is nehezen. Költ­séges és lassú is velük a szál­lítás. Ám épül a folyóval párhuza­mos, 30 kilométeres kisvasút. Jobbról és balról „mozgatható” szárnyvonalakat kapcsolnak rá. Behálózzák az erdőt. Az évente 100 hektáron elte­lepített kis fákat védőráccsal veszi körül — a vadak ellen. Az erdő meghal —, s újjászü­letik. örökéljtű, mint a termé­szetet formáló emberi alkotóerő. H. D. Száz távolsági járat Berente Mihálytól, a kecske­méti 3-as busz vezetőjétől kér­deztem mikor lesz szolgálatban. — 26-án, István napon. Tizenegy év alatt négyszer otthon Csendesek az utcák, aki csak teheti otthon tölti a karácsonyt, falun és városon egyaránt. A befüggönyzött ablakok mögött a díszektől csillogó fenyőfákon ki- gyúlnak a gyertyák, a csillag­szórók. Azután előkerülnek az ajándékok és mindenki örül, hogy másnak örömet okozhat. Boldogan, békességben ünnepel­nek családjuk körében az embe­rek. Vagy talán mégsem minden­kit találnánk ilyenkor otthon...? Eber őrszemek Néma csend honol a Kecske­méti Konzervgyárban, pihennek a gépek. A biztonsági őrség szo­adatunk az, hogy segítsünk a bajba jutottakon. Távirat érkezett A postán az év 365 napján állandóan éjjel-nappal tart a szolgálat. A telefonközpont kap­csolja a távolsági beszélgeté­seket, a levél, táviratfelvétel, valamint a táviratkihordás ka­rácsonykor sem szünetel. De­cember 25-e van ma. Az újsá­got ugyanúgy lakásunkra kéz­besítették, mint máskor. Kőrös Imre táviratkézbesítő lesz az ügyeletes délután. — Az egész városban én hor­dom a táviratot — mondja mo­solyogva. — A többi kézbesítő addig családi körben ünnepel­het. Bizonyára sok István és Jánosnapi köszöntőt viszek majd ki. A 9-es AKÖV-nél Torna László osztályvezető arról tájé­koztatott, hogy a városi helyi járatok az ünnepek alatt is menetrendszerűen közlekednek. Felkészültek arra, hogy na­gyobb forgalom esetén mente­sítő járatokat indítsanak. A me­gye területén száz távolsági já­ratuk lesz üzemben, és 27-én délután, ahol szükséges, pótjá­ratokat is indítanak. Mérhetetlen a téli erdő csend­je. Az ember előtti ősvilág nyu­galmát idézi itt künn, a pandú­rt erdészetben. Tónak is beillő víz áll az egyik rétségen. Az erdei út va­lósággal befut a megalvadó víz alá. Terepjáróknak meg kell — Van ilyen nevű ismerőse? — Az apósom is az. Hét nap­pal előtte és utána érvényes a köszöntés. Én előtte való nap megyek el hozzá — intett ba­rátságosan, majd rálépett a gázpedálra, mert elindították a járatot. Kétszer annyi tv-készülék Karácsony éjjel éppen Peli­kán Sándor teherportás volt szolgálatban. Ö mesélte, hogy tavaly karácsonykor az egyik kazánház majdnem felrobbant. Napközben ugyanis áramszünet volt. s emiatt elfelejtették le­kapcsolni a kazán motorját. Az egyik őr figyelt fel éjszaka a motor zúgására. Sikerült elejét venni a bajnak. Pelikán Sándort Tóth Imre, őt pedig Újhegyi Mihály teher­portás váltja az ünnepi őrségen. Csúcsforgalom Ma, karácsony napján, Petrák Mihály rendelkező szolgálattevő irányítja a kecskeméti vasútál­lomás forgalmát. — A fővonalon — Szeged, Cegléd, Budapest között és visz- sza — három mentesítő vonatot is közlekedtetünk, a mellékvo­nalakon pedig megerősített sze­relvényeket indítunk — magya­rázza. — Háromszor annyi az utas ilyenkor, mint más napo­kon. Közben a teherszállítás sem szünetel. A nagy forgalom miatt fokozottabban kell vigyáz­ni. hogy a baleseteket megelőz­zük. Már napok óta csúcsforga­lom van Kecskeméten, a GELKA Arany János utcai üz­letében. Százával hordják ide a televíziós készülékeket javí­tani. Palotás Ferenc, a GELKA- kirendeltség vezetője elmondta, hogy az utóbbi hónapokban csaknem megkétszereződött a tv-tulajdonosok száma. Ter­mészetesen mindannyian sze­retnék élvezni az ünnepi mű­sort. Sosem tudni azonban, hogy mikor történik hiba a ve­vőkészülékben. — Kirendeltségünk ezért — mondta Palotás elvtárs — az idén is mindhárom ünepnapon reggel 8 órától este 20 óráig ügyeletet tart. Még hosszan sorolhatnánk azokat, akik munkájukkal, helytállásukkal lehetővé tették, hogy nyugodtan, gondtalanul ünnepelhessen a megye lakossá­ga. Valamennyiüknek hálásan köszönjük. Nagy Ottó Gyarmati Károly, aa erdész. fordulnia. Sár és víz minden­felé. Fél méternyi mély trak­tornyomok láthatók az utakon. — A fakitermelésben nem a kivágás gond, hanem a mozga­tás, a szállítás — szól mellet­tem Bouquet Frigyes, a Duna- ártéri Állami Erdőgazdaság fa- használati csoportvezetője. Igien, a fadöntés gyorsan ha­A mentők is állandó készen­létben allnak, hiszen a beteg­ség nincs tekintettel az ünne­pekre. Tokodi Jánostól, a kecs­keméti mentőállomás szolgálat- vezetőjétől kérdeztem: Tizenegy éves mentői pályafutása alatt hányszor töltötte otthon a kará­csonyt? — Négyszer — válaszolta. — Ám mi valamennyien tudjuk, amikor erre a pályára leptünk, mire vállalkozunk, s bogy ez foglalkozásunkkal j*. A , » csőfióö emelő. bájában van csak világosság. Itt kapják az eligazítást a vagyon­őrök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom