Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-25 / 302. szám

Az 196 5. évi népgazd asági terv (Folytatás az oldalról.) sű lakás, s további 1000—1500 lakás építését a jövő év első hónapjaiban fejezik be. Becs­lés szerint magánerőből több mint 30 ezer lakás épült, ennek támogatására 1964-ben az állam több mint 1,4 milliárd forint kölcsönt folyósított. 1964-ben tovább fejlődött a kulturális, az egészségügyi és szociális ellátás. Megépítették a többi között a Keszthelyi Agrár- tudományi Főiskolát, a veszpré­mi egyetem 600 diákot befogadó kollégiumát. A bölcsődei és óvo­dai helyek száma kereken 6800- zal bővült. Átadtak rendelteté­sének mintegy 950 iskolai tan­termet. A középiskolában egye­dül a nappali tagozaton tanu­lók száma csaknem 21 ezerrel, az egyetemek, főiskolák és fel­sőfokú intézetek hallgatóinak száma kereken 10 ezerrel lett magasabb. 60 új falusi művelő­dési otthon nyitotta meg ka­puit. 200 egységgel bővült a könyv­tárak hálózata. A tv-élőfizetők száma a tervet jóval meghaladó mértékben, több mint 200 ezer­rel nőtt. Megépítették a gyógyszeripari kutatóintézetet, a kalocsai tbc- gyógyintézetet, a gyöngyösi SZTK-rendelőt. 3570 új gyógy­intézeti, illetve szociális intézeti ágyat adtak át. 90 új orvosi körzet létesült. A nyugdíjakra kifizetett összeg 1964-ben az előző évihez képest 9 százalék­kal — kereken 600 millió fo­rinttal — emelkedett. Az 1964. évi terv a lakosság jövedelmének jelentős, ezen be­lül a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelmének mintegy 3 százalékos növelését irányozta elő. Az előzetes ada­tok szerint, a jövedelmek ennél valamivel nagyobb mértékben növekedtek. A kiskereskedelmi áruforgalom terve túlteljesül. Az év folyamán a takarékbetét­állomány több mint 4 milliárd forinttal nőtt. A külkereskedelmi áruforga' lom 1963-hoz képest a terve­zettet meghaladóan, mintegy 8,5 százalékkal nőtt; az import az előirányzottnál nagyobb arány­ban emelkedett. Bővült az áru­forgalom mind a szocialista, mind a nem szocialista orszá­gokkal. Az összes tapasztalat figye­lembevételével 1965-ben. amely a második ötéves terv utolsó esztendeje, azt kell elérni, hogy az éves terv és jó megvalósítá­sa a legkedvezőbb feltételeket teremtse meg a következő öt­éves tervhez. Evégből minden területen jaVítani kell a gaz­dálkodás hatékonyságát; javíta­ni kell a népgazdaság külkeres­kedelmi összteljesítményét; az életszínvonal emelésében elért eredmények megszilárdításával meg kell teremteni a további előrehaladás feltételeit. A népgazdaság 1965. évi ter­vezett fejlődését az alábbi főbb adatok jellemzik. Nemzeti jövedelem A terv előírja, hogy a nem­zeti jövedelem termelése az 1964. évihez képest mintegy 3 százalékkal növekedjék. hazai források fokozott kihasz­nálását irányozza elő. A villa­mosenergia fogyasztása 9 száza­lékkal nő. Mintegy másfélszere­sére emelkedik a földgáz fel- használása. A vegyipar termelése az ipar átlagát jelentősen meghaladó mértékben, 9,3 százalékkal emel­kedik. Ezen belül is különösen gyorsütemű a kőolajfeldolgozás és a műtrágyagyártás növekedé­A kohászat termelésének 1,6 százalékos növekedését írja elő a terv. Az év második felében üzembe helyezik a Dunai Vas­mű hideghengerművét. Ez je­lentősen javítja majd a kohá­szati termékek összetételét. A terv szerint a gépipar ter­melése körülbelül 4 százalék­kal, exportja 6—7 százalékkal haladja meg az ez évi szintet. A beruházási célokat szolgáló gépek termelése viszont alacso­nyabb lesz az ideinél. A gép­ipari terv végrehajtása során különösen fontos a termelésnek az igényekkel való összehango­lása, a korszerűség, és minőség jelentős javítása. A könnyűipar termelésének növelését a terv 3,4 százalékkal, az élelmiszeriparét és az építő­anyagiparét 5—5 százalékkal irányozza elő. Az ipar 1965. évi tervének végrehajtása során biztosítani kell, hogy a termelés rugalma­san alkalmazkodjék a szükség­letekhez, ezért szorosabb együtt­működésre van szükség a ter­melők és a felhasználók között. Nem szabad a termelési tervet túlteljesíteni olyan termékek gyártásával, amely a készlete­ket feleslegesen növelné. Az 1965. évi terv fontos cél­kitűzése a munka hatékonysá­gának fokozása. Országos átlag­ban az ipari termelés tervben élőirányzott növekedésének több mint 70 százaléka a termelé­kenység emelkedésétől kell, hogy származzék. A terv jelentős feladatokat ír elő a költségszint csökkenté­sében. Ennek végrehajtását az eddigieknél fokozottabban kell műszaki-szervezési intézkedé­sekkel, a munkafegyelem és a technológiai fegyelem javításá­val megalapozni. Ez a feladat megköveteli a munka-, a lét­szám- és a bérfegyelem követ­kezetes érvényesítését. Mezőgazdaság­ának átvételénél, szállításánál és tárolásánál jelentkező vesz­teségeket csökkenteni kell. Közlekedés A szükségletek figyelembevé­telével a terv a közlekedés áru- szállítási teljesítményének több mint 6 százalékos, a személy- szállítás mintegy 3 százalékos növekedésével számol. A fel­adatok ellátásához 17 fővonali villamosmozdonyt és 32 fővonali Diesel-mozdonyt, 3 ezer teher­vagont, 500 tartály- és kavics- szállító kocsit, valamint 250 sze­mélygépkocsit, 530 autóbuszt, s mintegy 3000 tehergépkocsit kap a közlekedés. Jelentősen nő a magán-személygépkocsik szá kombinát, Békéscsabai Konzerv­gyár. Az új induló beruházások közül a jelentősebbek: a Gyön­gyösi Hőerőmű, a Péti Nitrogén­művek bővítése, az ecsédi kül­fejtés. a Székesfehérvári Alu­míniumhengermű. Az 1965. évi építési feladatot lényegében az 1964-ben elért színvonalon irányozza elő a terv. Ez lehetőséget ad az épí­tőipari munkaerőhiány meg­szüntetésére, a munka szerve­zettségének, a munkafegyelem­nek és a munka termelékeny­ségének javítására, a kivitelezé­si idők lényeges csökkentésére. Külkcreskcdc 1 cm ma is. Idegen forgalom A terv az idegenforgalom je­lentős növekedését veszi szám­ba, és anyagi eszközöket bizto­sít ennek lebonyolításához. Elő­irányozza a siófoki szállodasor befejezését, a lágymányosi szál­loda felépítését Budapesten, il­letve a Balaton mellett egy-egy új szálloda építésének megkez­dését. A camping-f érőhelyek száma körülbelül 50 000-re gya­rapodik. Beruházás A beruházási terv a korábbi nál jobban koncentrálja az anyagi eszközöket a központi cé­lok megvalósítására, mindenek­előtt az 1965-ben befejezendő beruházásokra. A 45 milliárd forint beruházási előirányzat biztosítja az üzembe helyezen dő beruházások befejezéséhez és a folyamatban levő beruházások folytatásához szükséges anyagi és pénzügyi fedezetet, ugyanak­kor az elmúlt évinél kevesebb beruházás megkezdését irányoz­za elő. A terv szerint 1965 végére a folyamatban levő. értékhatár fe­letti, beruházások száma körül­belül egyharmaddal csökken. A kialakítandó jobb koncentráció segíti a beruházások kivitelezé­sének gyorsítását. A terv 1965- ben többek között a következő jelentősebb objektumok befeje­zését írja elő: Almásfüzitői Tim­földgyár második üzemegysége, Szegedi Gumigyár, Magyar Vis- cosa új danulonselyem üzem­egysége, budapesti házépítő A külkereskedelmi forgalom a terv szerint 1965-ben körül­belül 7 százalékkal haladja meg az ez évit. Tovább bővül a kereskedelem mind a szocia­lista, mind a nem szocialista or­szágokkal. A* terv szerint az export mintegy 10 százalékkal haladja meg az 1964. évit. Ez a feladat jelentős erőfeszítéseket követel a termelő vállalatok ré­széről a minőség javítása, a korszerűség fokozása, általában a versenyképesség feltételeinek megteremtése tekintetében. Eze­ken kívül biztosítani kell a szállítási határidők betartását, s növelni kell a külkereskedelmi munka rugalmasságát. Életszínvonal, szociális­kulturális ellátás 1965-ben a terv célkitűzése, hogy az életszínvonalban elért szintet stabilizáljuk. A reáljöve­delmek így is elérik, sőt, kissé meghaladják azt a színvonalat, amelyet az ötéves terv eredeti­leg előirányzott 1965-re. A lakosság fogyasztási alapja 1965-ben az előirányzat szerint mintegy 2,0—2,5 százalékkal meghaladja az 1964. évit. A reáljövedelmek az ez évihez ké­pest kismértékben emelkednek. A jövedelmek alakulásával összhangban. 1965-ben a kiske­reskedelmi áruforgalom mintegy 3,0—3,5 százalékkal bővül. A termelő és a kereskedelmi szerveknek fokozott gondot kell fordítaniuk arra, hogy a fo­gyasztási cikkekből megfelelőbb legyen a választék, tovább ja­vuljon a minőség. 1965-ben tovább javul a szo­ciális-kulturális ellátás. Csak­nem 4300 hellyel nő a bölcsődék és az óvodák befogadóképessé­ge. Növekszik a középiskolai ta­nulók, az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A terv 760 ál­talános és középiskolai tante­rem befejezésével számol, ezen­kívül mintegy 380 tanterem építésének megkezdését irányoz­za elő. Több mint 2300 gyógy­intézeti, illetve szociális intézeti ágy létesül. Állami kivitelezésben mintegy 18 000 lakás építése fejeződik be. A terv lehetővé teszi to­vábbá, hogy mintegy 30—35 ezer lakást magánerőből, nagyrészt állami támogatással építsenek. Az állami lakóházak felújításá­ra és tatarozására 1,4 milliárd forint jut. Bővül az út-, csatorna-, víz-, gáz- és távfűtéshálózat is. ★ A Minisztertanács megállapí­totta, hogy a jelenlegi helyzet­ben a népgazdaság minden te­rületén a gazdasági munka ha­tékonyságának növelése az el­sőrendű feladat. A terv sikeres végrehajtásá­nak egyik alapvető feltétele a munkafegyelem javítása, a mun­ka termelékenységének növelé­se, a szigorúan tervszerű lét­szám- és bérgazdálkodás. Ki kell dolgozni mindazokat a mű­szaki és szervezési intézkedése­ket, amelyek biztosítják a ter­melékenység gyorsabb növeke­dését. a költségszint tervezett csökkentését, a termékek kor­szerűségének és minőségének javítását. A népgazdaság minden terü­letén, az államháztartásban és a vállalati gazdálkodásban egyaránt, messzemenő takaré­kosságra kell törekedni. A Minisztertanács felkéri a társadalmi szerveket: ismertes­sék a dolgozókkal a terv célki­tűzéseit, hassanak oda, hogy a szocialista munkaverseny elő­mozdítsa a terv megvalósítását. A Minisztertanács felhívja a dolgozókat: pontos és fegyelme­zett. odaadó és jó munkával se­gítsék elő, hogy a terv ered­ményes megvalósítása nyomán tovább erősödjék országunk gaz­dasága növekedjék a nép jóléte. (MTI) Ipar A terv előirányzatai szerint az ipar termelése a korábbi évekénél mérsékéltebben, kö­rülbelül 4,5 százalékkal nő. A végrehajtásban különös figyel­met kell fordítani arra, hogy a termékek összetétele és vá­lasztéka az eddigieknél jobban alkalmazkodjék a tényleges igé­nyekhez. Az ipari termelést meghaladó mértékben nő az ex- pórt: emelkedik a belkereske­delem részére átadott termékek mennyisége is, ugyanakkor az átlagosnál kisebb arányban nő a felhalmozásra fordítandó ter­mékek termelése. Energiahordozókban a terv a A mezőgazdaságban a teljes termelési érték az előirányzatok szerint az ideihez viszonyítva körülbelül 1,5—2 százalékkal növekszik, ezen belül a növény- termesztés növekedése gyor­sabb, mintegy 3 4 százalékos. Az állattenyésztésben a takar­mány gazdaságosabb felhaszná­lásával és a hozamok emelke­désével számol h terv. A kenyérgabona vetésterülete azonos a tavalyival. Az átlag­termések előirányzata figyelem­be veszi a több éves tapasztalato­kat és a mezőgazdaság anyagi- műszki ellátásának lehetőségeit. Kedvező terméseredmények el­éréséhez időben és megfelelő minőségben elvégzett növény- ápolás és a rendelkezésre álló anyagi eszközök koncentrált, az eddiginél hatékonyabb haszno­sítása szükséges. A terv szerint bővül a mezőgazdasági gépállo­mány, 48 000 kh-al növekszik az öntözött terület, a gépalkatrész- ellátás mintegy 40 százalékkal javul. Továbbra is szükséges, hogy mindenütt kellő gondot fordít­sanak a háztáji gazdaságok ter­melési lehetőségeinek kihaszná­lására, termelésük jó feltételei nek biztosítására. A mezőgazdasági termékek felvásárlását a terv 5—6 száza­lékos növekedéssel irányozza elő. Nagyobb gondot kell for­dítani arra, hogy minden árut, amit a mezőgazdaság megter­mel, a felvásárló szervek eljut­tassanak a fogyasztókhoz. A mezőgazdaságban megtermelt A beiglitől a ieddybund'íig A kereskedelem ünnep előtti gyorsmérlege VÉG LEG ÉS adataink még nincsenek, de azt már tudjuk: Soha nem volt olyan nagyará­nyú a kereskedelmi forgalom év végi „felfutása”, mint az idén. A 27 kecskeméti iparcikk­kiskereskedelmi boltban a múlt évhez viszonyítva több mint 10 százalékos a forgalom emelke­dése. Adódott nap, amikor rá­dió- és villamossági cikkekből 200 ezer, háztartási cikkekből 32 ezer, hanglemezből hatezer, üveg- és porcelánáruból (köz­tük a gyönyörű, símavonalú he­rendi porcelánokból) 46 ezer, játékokból 67 ezer forint bevé­telre tettek szert a boltok. Ug­rásszerűen megnőtt a bútor, a papír, és Írószer, a könyvforga­lom is, s háziasszonyok külön örömére van elegendő gáz ka­rácsonyra, és lesz szilveszterre is... A KECSKEMÉTI Állami Aru­ház 124 milliós éves áruforgal­mi tervét szérdán teljesítette. December 10. óta minden nap 700—800 ezer forinton felül volt az átlagbevétel, az eladók és a kisegítők reggel 8-tól este 6 óráig dolgoztak. Hatvan, kü­lönböző színű teddy-bunda az áruház legfrissebb karácsonyi ajándéka a nők részére, s a bundák fele már az árusítás első napján gazdára talált. Ok­tóber 1-től december 23-ig egyébként két millió forinttal bonyolított le az áruház kollek­tívája magasabb forgalmat, mint tavaly az utolsó negyed • évben. A MÜLT ÉVINÉL 15 száza­lékkal volt nagyobb az ünnep előtti forgalom a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat 16 kecskeméti boltjában, amelyek már kedden teljesítették 93 millió forintos éves tervüket. E napon 700 ezer forint volt a forgalom, s az utóbbi napokban a legkere­settebb „slágerek”: a jugoszláv nylon ing, a sálak, a kalapok, kesztyűk és a kabátok voltak. NEMCSAK ajándéktárgyakat, iparcikkeket, ruhaneműt vásá­roltak, hanem az éléskamrák feltöltéséről is gondoskodtak a kecskemétiek az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzle­teinek jóvoltából. A disznóto­rokhoz eddig több mint 100 ezer méter marhabelet, 400 má­zsa rizst, 50 kilogramm borsot adtak el. Csaknem tízezer mé­ter karácsonyfa, 120 mázsa sza­loncukor, 30 mázsa desszert­szaloncukor, 35 mázsa csokolá­défüggelék került eladásra. El­fogyott 14 mázsa mákos és diós beigli (viszont a mák és a dió­bél hiánycikk volt), 15 ezer üveg magyar és szovjet pezsgő, s nagy mennyiségű égetett ital, továbbá gazdag választékú ho­moki és egyéb borok. A HÁZIASSZONYOK mun­káját a nagy mennyiségű torta­lapok és a különféle krémek is megkönnyítik. Dúsan terített asztalok, értékes ajándékok vár­ják tehát az ünepeken az em­bereket. A kereskedelem példa­mutatóan felkészült az áruel­látásra, a forgalom lebonyolítá­sára. S hogy nyugodt, elége­dett napok várnak ránk, ebber nagy részük van a kereskedel­mi dolgozóknak, akiknek áldozatos munkájáért az ün­nepi jókívánságok mellett köszönettel, elismeréssel is tar­tozunk, B. Gy. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom