Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-22 / 299. szám
1964. december 22, kedd r %. okfcd A kutatómunka újabb állomásán A közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémián, a Tudományos Minősítő Bizottság előtt sor került dr Mészöly Gyula a paradicsom nemesítéséről írott doktori értekezésének nyilvános vitájára. Most, hogy a neves kutató a „biológiai tudományok doktora” címet sikeresen megvédte, felkerestük őt munkahelyén, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben, hogy ez újabb tudományos siker részletei, s egyúttal a kísérleti munka jelenlegi helyzete felől érdekődjünk. — Fokozott alapossággal, módszeresen készültem fel az akadémikusok jelenlétében megtartott vitára. A téma szerteágazó, nehéz és problematikus, hiszen az örökléstan művelői közt napjainkban is számos vitatott álláspont, egymásnak ellentmondó nézet alakult ki. 1B aradié somnemes í tés i vizs- gálódásaim semmiképpen sem csupán a tudósok, a kutatók szűkebb köréhez szólnak: a végső célkitűzés a gyakorlati mezőgazdaságot szolgáló segítségnyújtás. Intézetünkben a keresztezési kísérletek több mint egy évtizede folynak. Az amerikai kutatók után Európában először nekünk sikerült 1955-ben életképes fajtahibridet előállítani. A fő törekvés a növényi betegségeknek jól ellenálló fajták létrehozása. Vannak ugyanis n paradicsomot nem kivülről fertőző és vegyi védekezéssel le nem küzdhető betegségek. Éppen ezért magának a növénynek kell a fertőzési lehetőségeket kizáró védekezési mechanizmussal rendelkeznie. Kfultúrfajtáink — éppen ki- tenyésztettségüknél fogva — általában érzékenyek, nem ellenállóképesek. Hogy ezt a hiányzó tulajdonságot átörökíthessük, vad paradicsomfajokkal kell keresztezni a jelenlegi kul- túrfajtát. A feladat kézenfekvő, de végrehajtás?) meglehetősen bonyolult. A vad fajok színe zöld, bogyójuk apró; köztük és a kultúrfajták közt nagy a rokonsági különbözőség, ami a keresztezés eredményességét megnehezíti. Ennek ellenére a Chiléből. Peruból, illetve a Galapagos szigetekről származó vad fajokat sikerrel használtuk fel a fajtahibrid előállításéhoz. Az így nyert első nemzedék A bakelit szerelmese Mosolygós arcú. alig 27 éves fiatalember Gedeon Tibor gépésztechnikus. Elöljáróban csak annyit róla, hogy a fővárosban született és élt eddig. Nyolc évgyunk. Feleségem a női fehérneműgyárban dolgozik. Az ő véleményétől már jobban féltem. Egy ízben lehoztam őt magammal. Megtekintettük együtt a még mindig nyerszöld színű ugyan, de bogyója valamivel nagyotb a vad fajénál. A kul- túrfajtával történő kétszeri visz- szakeresztezés után a bogyó mérete növekszik, s már a színképződés is megindul.' A következő visszakeresztezés már a kultúrfajtáét csaknem megközelítő nagyságot eredményez, s a szín is amazzal egyező. A keresztezések során nyert komplex fajtahibridekből válogattuk ki a kereskedelmi minőségnek megfelelőket. Az előzőleg mesterségesen megfertőzött hibridek közül természetesen azok váltak be. amelyek betegségi tüneteket nem mutattak. Már rendelkezünk a gomba- betegségnek ellenálló, a dohánymozaik vírust tűrő fajtával. jVfl inden remény megvan ar- ra. hogy bizonyos levélbetegségek, esetleg baktériumos megbetegedések ellen is sikerrel vehetjük majd fel a küzdelmet, ehhez azonban még jó néhány évi tervszerű munkára, vizsgálódásra van szükség. Folyamatban van egyébként intézetünk két olyan hibridjének aí elismerése, amelyek termőképessége legalább tíz százalékkal meghaladja a legjobb hazai kul- túrfajtákót Ez a jelenlegi hazai vetésterületet véve alapul, hozzávetőleg 12 millió forint értékű terméstöbbletet jelent. A Kossuth-díjas kutató disz- szertációja még a tudományágban járatlanok számára is érdekes olvasmány. Azzá teszi egyebek közt az irodalomban eddig szokásos tapasztalati jellegű meghatározás helyett ügyesen alkalmazott, szemléltető képsorozat is. Jól érzékelhető például a már említett bogyószíneződés és alakulás a keresztezés utáni származékokban. Dr. Mészöly Gyula érvelését a tudományos vita során, értekezésének megvédését a minősítő bizottság egyhangúlag elfogadta. £} most, ehhez az évtizedes tevékenységet koronázó újabb elismeréshez mi — egyrészt a szakavatottak, másrészt a kevésbé hozzáértő érdeklődők nevében is — a további eredményes munka reményében, jókívánságainkat fejezzük ki. Jóba Tibor A nép k ép viseletében December 21-én múlt húsz éve annak, hogy összeült Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés, az új demokratikus Magyarország első parlamentje, hazánk állami szuverenitásának és államhatalmának letéteményese. Nehéz meghatottság nélkül olvasni azokat a régi, sárguló újságpéldányokat, amelyek arról adnak számot, hogy a már felszabadult országrészek milyen lelkesen jelölték ki küldötteiket alig egy hét leforgása alatt a debreceni tanácskozásra. A közlekedés minimális feltételeivel alig rendelkező községek és városok képviselői, a demokratikus pártok megbízottai napokig tartó utazás után, de időben ott voltak a történelmi jelentőségű eseményen, s vitték magukkal a dolgozó nép üzenetét, kívánságát, akaratát. Ott voltak Kecskemétről dr. Molnár Elrik helyettes polgármester és Básti Ágoston földmunkás, a kommunista párt küldöttei, Macskási József, a párt kiskunhalasi szervezetének alapító tagja, Kiskunfélegyházáról Romhányi József és Kurucz István, s rajtuk kívül is még sokan mások. A Duna— Tisza közének képviseletében egyszerű munkásemberek, parasztok és értelmiségiek ültek ott az ősi kollégium nagytermében, ahol egykor Kossuth Lajos forradalmi országgyűlése ülésezett. Kétszázharminc képviselő foglalta el a helyét ott, ahol 1848-ban az ország függetlenségéért harcoló magyar nép hallatta szavát. Egy évszázaddal azelőtt a küzdelem elbukott, a demokratikus forradalom befejezetlen maradt. Ezúttal a nemzetgyűlés a győzelem tudatában, s a Szovjetunió, a nemzetközi haladás erőit maga mögött érezve foghatott munkához. Arról volt szó, hogy az addig egymástól szinte elszigetelten működő helyi közigazgatási szerveket összefogja a törvényes államhatalom, amelynek ereje a népi szervezetek akaratában, a dolgozók széles körű képviseletében testesült meg. El kellett szakítani azokat a szálakat, amelyek, ha már csak formailag is, de még a régi fasiszta államgépezethez fűzték az országot, le kellett fektetni azokat az alapelveket és tennivalókat, amelyek alkalmasak voltak egy háborús sebektől vérző ország demokratikus újjászületésének megszervezésére, s annak elindítására. S nem utolsó sorban, meg kellett mutatni a világ haladó közvéleményének, s hazánk valamennyi becsületes, a kibontakozásban résztvenni óhajtó polgárának, hogy létezik egy igazi és. tettre kész M agyarország is, amely képes szembefordulni hajdani uraival, leszámolni a fasiszta, soviniszta métellyel, s baráti, kapcsolatokat, jószomszédi viszonyt kialakítani a szomszédos népekkel. Ezt a programot a Magyar Kommunista Párt dolgozta ki, s elfogadta a Nemzeti Függetlenségi Front is, amelyet a demokratikus pártok hoztak létre Szegeden. Ennek jegyében született meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés Szózata és kormánynyilatkozata. A nemzetgyűléstől kapott felhatalmazás alapján üzent hadat a kormány a fasiszta Németországnak, s még a közeli napokban kormánydelegáció utazott Moszkvába a fegyver- szünet aláírására. Ezek voltak azok az első lépések, amelyek lehetővé tették Magyarország nemzeti önállóságának újbóli helyreállítását, s most már egy egészen más társadalmi alapokból való, az elmúlt negyedszázad bűneivel leszámoló, valóban demokratikus újjászületését. Büszkék vagyunk rá, hogy ennél a történelmi aktusnál ott voltak és lehettek megyénk városainak, községeinek képviselői, akik szavazatukkal is hitet tettek az akkori, s a később kibontakozó nagy feladatok megoldása mellett. S lényegében — a szovjet hadsereg elsöprő győzelme révén és a Magyar Kommunista Párt következetes, céltudatos munkája, irányító, szervező tevékenysége segítségével Magyarország felemelkedésének és szocialista fejlődésének útját nyitották meg. Húsz esztendő távolából, s elért eredményeinkkel számot vetve, még inkább fordulópontnak érezzük ezt az évfordulót, amelyben már ott volt magja és csírája a későbbi, azaz mostani jövőnk- nek: szocializmust építő, s annak teljes felépítéséért munkálkodó társadalmunknak. T. P. Két év alatt 12 millió forinttal nőtt a termelőszövetkezetek közös vagyona Városi pártértekexlei Baján — Ez meg így működik — vei ezelőtt jegyezte el magát a bakelittel a Budapesti Kábel- és Műanyaggyárban. Most a Kiskunfélegyházi Alföldi Műanyagfeldolgozó Vállalat bakelitüzemében találkoztam vele, amelynek ő a vezetője. — Hogyan került Félegyházára — kérdeztem tőle, miközben azt latolgattam magamban, vajon meddig marad majd az alföldi városban. — Ide telepítették Budapestről a bakelit üzemet — mondta egyáltalán nem bánatos hangon. — Akkor ugyan elszomorított az ügy, mert szeretek a bakelittel dolgozni és hirtelenjében nem tudtam elképzelni, mi májjt fogok csinálni. Amikor azonban szóltak, hogy a vidékre került üzemben szakemberre is szükség van, azonnal jelentkeztem. — És mennyi ideig szándékozik itt maradni? — Először úgy gondoltam én is, bogy rövid időre jövök. Most már megszerettem itt. Nagyarányú fejlesztés előtt áll a' vállalat. Az igazgató és a főmérnök pedig azt mondta, bogy a bakelitüzemből mintaüzemet akarnak szervezni. Ekkor döntöttem el végleg, hogy maradok. — Mit szóltak a barátai? — Le akartak beszélni, azt mondták, mit keresek én ott az isten háta mögött. — Nős? *— Igen. Kótéwes házasak sjamutatja lelkesen Gedeon Tibor. városi és nagyon megtetszett neki. Ő is azt mondta, hogy költözzünk le. — Tehát nem sajnálják otthagyni Pestet? — Nem vagyunk szórakozásnak élő emberek. Családot akarunk. már útban is van a gyermek — mosolyodik el Gedeon Tibor, s felcsillanó szeméből egy kis büszkeség is sugárzik. — Az igazgató azt ígérte, hogy még e hónapban lakást kapok és leköltözhetem. De rólam eleget beszéltünk, nézzük meg az épülő új bakelitüzemet. A hatalmas csarnokban műanyag lepellel leborítva sorakoznak egymás mellett a száz és százhatvan tonna nyomású önálló hidraulikával rendelkező, korszerű lengyel bakelitprésgépek. Olyan szeretettel járkált közöttük, s olyan büszkén mutogatta őket, hogy megértettem, miért tudta otthagyni a fővárost. Egyedül a munkája miatt. Ö a bakelit szerelmese. Nagy Ottó 1000 mázsa baromfi Az idei 800 mázsa után jövőre ezer mázsa vágóbaromfit nevelnek a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet baromfitelepén. A tenyésztés kifizetődik, mert az idén is több mint egymillió forintot bevételeztek ap- róiósz^giiól, J Hétfőn Baján, a József Attila Művelődési Ház nagytermében gyűlt össze a városi pártértekezlet. Az értekezleten Szabó László, a járási-városi pártbizottság tagja elnökölt. Az elnökségben helyet foglalt dr. Molnár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára Szabó Imre, a járási-városi pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a járási tanács vb elnöke, Papp György, a járási- városi pártbizottság titkára és Farkas László, a városi tanács vb elnöke. A jelenlevők az elnök javaslatára megválasztották a jelölő, a mandátumvizsgáló, valamint a szavazatszedő bizottság elnökét és tagjait, majd meghallgatták Papp György elvtárs beszámolóját a pártbizottságnak a legutóbbi pártértekezlet óta eltelt két esztendőben végzett munkájáról. A szónok az iparról szólva elmondotta, hogy az átszervezés a bajai vállalatok többségét érintette. A Finomposztó Vállalat központja az átszervezés következtében Bajára került. A tárcavállalatokon kívül a megyei tanácshoz tartozó vállalatoknál is összevonást hajtottak végre. A varos ipara az. kién csaknem 100 millió forinttal termelt többet, mint két évvel ezelőtt. A tárcaipar az idei első három negyedévben 100,5 százalékra, a tanácsi ipar 104,3 százalékra, a ktsz-ek 101,5 százalékra teljesítették tervüket. Papp elvtárs ezután azokról a nehézségekről beszélt, amelyek az ipar jobb munkáját akadályozzák. Az anyagellátás nehézségeit, a munkaerőhiányt és az elavult gépparkot említette elsősorban. Bár a gépi beruházások összege 1964-ben 24 millió forintra emelkedett, ésszerűbb beosztással és a legkorszerűbb gépek beszerzésével ezt a keretet is célszerűbben lehet felhasználni a termelékenység emelése és a jobb minőségű termékek előállítása érdekében. A következőkben a mezőgazdaság helyzetéről szólott az előadó. A legutóbbi két évben emelkedett a mezőgazdasági termelés, ezzel elősegítette az ipar, valamint az export mező- gazdasági szükségleteinek kielégítését a lakosság mezőgazdasági cikkekkel való ellátását. Javult a vezetés a közös gazdaságokban. Ennek tudható be, hogy a közös vagyon U nulikh forinttal nőtt kettő év alatt, 9 ma már meghaladja az 50 milliót. A gazdaságok vezetői alkalmazzák bátran továbbra is — mondotta Papp eltvárs — az anyagi ösztönzés bevált módszereit, de küzdjenek az aránytalanságok ellen. Ezután a művelődésügyről beszélt az előadó. Ma már a gazdasági vezetők felelősséget éreznek Baján a kulturális munka iránt. Ennek nyilvánvaló jele, hogy a város üzemeiben, és közös gazdaságaiban a termelési tervekkel együtt készültek a művelődés új tervei is. A beszámolót igen élénk, főként gyakorlati kérdésekkel foglalkozó és a bírálat-ön bíróit szellemében lezajlott vitr követte. A vitában felszóla dr. Molnár Frigyes elvtárs b Végül a városi pártértekezle résztvevői megválasztották r városi pártbizottság titkárát valamint a revíziós bizo" ság és a fegyelmi bizottság r nőkét és tagjait. A városi pá bizottság titkára Papp Gyűr: elvtárs lett, a revíziós bizottság elnöke ifjú Pék László, a fegyelmi bizottság elnöke Gácsér Jena, M. L.
