Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-19 / 297. szám

I It fävtUtm Ahol „tananyag” a fűtés, a fogmosás és a világítás... Egy iskolai vöróskeresstes órán KÜLÖNÖS ez az óra. Itt nincs „bezúgás”, de nincs ötös sem, nincs izgalom, „csupán” olyan nagy figyelem, aktivitás, ami minden pedagógus álma. Nem tudom, milyen varázsmód­szerrel dolgozik dr. Rusvai Kál­mánná tanárnő, a kecskeméti I. sz. iskola iskolai vöröskeresz­tes csoportjának tanárelnöke, de tény, hogy ez a másfél tu­catnyi gyerek éppen úgy alakí­tója, formálója volt ennek az órának, mint ő maga. — Hány percig tartson a ke­reszthuzat a lakásban? — kér­dezte a gyerekek Vali nénije. — Egy-két percig, mert télen könnyen kihűlnek a falak — magyarázta a kis Juhász Erzsi. Űjvári Hedvig és Nagy Laci a fűtésről beszélt: • mm Ot kiló aranypénz vagy csak legenda? Érdekes bejelentéssel keres­te fel a napokban Juhász Ist­vánt, a kecskeméti városi ta­nács főmérnökét egy idős bá­csika. Ferenc József korabeli öf kilónyi aranypénzt sejt egy kecskeméti házba falazva! Áz öreg bácsi elmondotta, Ajándékvásár Szinte percenként nyílik az ajtó a Bács-Kiskun megyei Ipar­cikk Kereskedelmi Vállalat kis­kunfélegyházi játékboltjában. Hiszen ezekben a napokban Télapó szerepében száz meg száz anyuka, nagymama — no és persze apuka is — indul el ajándékbeszerző körútra, —- Milyen játékok iránt nyil­vánul meg a legnagyobb keres­let? — tudakoljuk Osgyáni Sán­dor boltvezetőtől. — Igen sokan keresik a Böbe- babát. Sajnos, hasztalanul, mert nem rendelkezünk vele. Kapós a gokart és a holdautó. Termé­szetesen sok egyéb játék is gaz­dára talál. Baj van viszont a szánkóval. Sajnos, ebből keve­set kapunk. Pedig a tavalyi ha­sonló példán okulva már au­gusztustól kezdve keresik a vá­sárlók. Mert ugye, mindig ta­nulnak az emberek ... Képünkön: egy anyuka vá­logat. .. hogy 1916-ban lovász volt egy városbeli gazdánál. Annak a felesége bejáratos volt egy há­zat építő kecskeméti családhoz. Egyszer zöldséget vitt éppen, amikor az épülő ház asszonyát különös elfoglaltság közepette lepte meg. Három, literes be- főttes üveget töltött meg a fent említete aranypénzekkel. — Ügy határoztunk, hogy ezt be­falazzuk az épülő házba. Mi úgysem élünk soká — hadd gondoljon ránk szeretettel, az utódunk vagy aki megtalálja — magyarázta. A történet izgalmas beszéd­téma lett a gazdacsaládban, így tudta meg az akkori lo­vász, a mai öreg bácsi is. Igaz, vagy csak szóbeszéd? Ki tudja? A jegyzőkönyvbe foglalt beje­lentés és megfelelő vizsgálatok nyomán ezt kideríteni már az illetékesek dolga. A bejelentést fogadó főmér­nököt, s a történetről halló új­ságírót ezen túl még egy kér­dés foglalkoztatta: ■— Mi adha­tott indítékot a hajdani lovász­nak, hogy éppen most mondja el évtizedeken át őrizgetett tit­kát? S a bácsi erre is szépen megfelelt: — Én a bejelentésért — ha igaznak bizonyul — nem várok sokat. Legfeljebb egy pár csiz­mára valót. Főképp azért jöt­tem, mert látom, mennyi min­den épül itt. S ez a kis arany hozzájárulhatnak, hogy gyor­sabban „készüljön” az a szocia­lizmus ... E. É. — Vigyázni kell, hogy ne aludjon ki a tűz, de arra is, nehogy széngáz keletkezzék. Tehát csak akkor zárjuk el a kályhát, ha a szén teljesen el­égett. — Amikor írunk ne legyen árnyék a füzeten. Ügyelni kell a világításra is tanulás, olva­sás közben. Nem szabad írni, tanulni, ha lázunk van, ne ol­vassunk késő estig, s arra is vigyázzunk, hogy a könyv leg­alább 20 centire legyen a szem­től — magyarázta Varga Imi. — Nyolc-kilenc óra kell az alváshoz, még akkor is, ha jó műsor megy a tv-ben, amit leg­alább három méter távolságról szabad nézni — állapította meg öntudatosan Szabó Katica. AZTÁN vita alakul ki: Hány óráig szabad este a képernyő előtt ülni, miért fontos a reg­geli és esti fogmosás, s más nagyon is alapvető egészségügyi tudnivalóról. A fehérköpenyes tanárnőre figyelő csillogó szem­párokból — úgy érzem — arra is választ kaptam, hogy miért nyerte el a „Tiszta iskola” ki­tüntető címet a múlt tanévben az I. sz. iskola ... TIZENNÉGY éve irányítja a két éve már az úttörőmozgalom szerves részét jelentő vöröske­resztes oktatást az iskolában dr. Rusvai Kálmánné tanárnő. — Amikor vöröskeresztes kitünte­tése felől érdeklődöm, ő akkor is az iskoláról beszél. — Most az a célunk, hogy megtartsuk a „Tiszta iskola” cí­met, ami ilyen magas létszám­mal, ilyen zsúfolt tantermekkel bizony nem könnyű feladat. Tisztasági verseny folyik az osztályok között, s ha az elér­hető száz pont közül 95-öt meg­szerez az osztályok 75 százalé­ka, akkor meg is marad a cím. Tanárok, tanulók fogtak ösz- sze a nagy cél eléréséért, de amint az írásunkban felidézett vöröskeresztes óra is bizonyít­ja, nemcsak az iskolai higiénia betartására nevelik itt a gye­rekeket, hanem az otthoni élet­mód helyes kialakítására, ennek módszereire is. Jelenleg több mint száz gyermek vesz részt a háromféle típusú egészségügyi tanfolyamon. — A tisztasági felelősök kép­zése már befejeződött, a jelen­legi tanfolyam alapfokú egész­ségügyi ismereteket ad, ennek befejeződése után januárban a nyolcadikosok számára indul PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér lla. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bacs-Kiskun megyei Nyomda v. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065. tanfolyam orvos előadóval — mondta Rusvai tanárnő, aki ti­zennégy év alatt mintegy más­félezer kisdiákot tanított meg az alapfokú egészségügyi isme­retekre. — NEMRÉG kaptunk egy ré­gi épületet, itt rendezzük be az iskola orvosi szobáját. Ez az egyik örömöm. A másik az, hogy a gyerekeket nemcsak az irodalomra, hanem a test kul­túrájára, a rendezett, higiéni­kus, egészséges életmód „titkai­ra” is taníthatom ... B. Gy. Kiskőrös szégyenfoltja Kiskőrös középpontjában, a gimnázium bejáratával szemben van egy talponálló, ahol a le- ittascdolt emberek nemegyszer megbotránkoztatják a járókelő­ket. Különböző, nem éppen épü­letes jelenetek napirenden van­nak nemcsak a falai között, de előtte az utcán is. A községi tanács legutóbbi ülésén és más alkalommal már foglalkoztak a „Piri-bár” na­gyon is időszerű megszüntetésé­vel, de egyelőre eredménytele­nül. Az fmsz vezetői ragaszkod­nak nyitva tartásához, mert úgy­mond „jól menő” italboltról -van szó. A gebines talponálló veze­tője természetesen osztja ezt a véleményt. ... S közben a legelemibb hi­giéniai feltételek sincsenek biz­tosítva. A jó ízlésű, kultúrált kiskőrösiek nevében kérjük a „Piri-bár” azonnali bezárását, vagy teljes átalakítását. Kurucz András községi tanácstag Alma A legszebb karácsonyom SÁVOLY PÁL Kossuth-díjas építészmérnök, az Erzsébet-híd tervezőjének vallomása Az ünnep reggelén is, mint ki tudja, már hányadszor eb­ben az esztendőben, az első utam a hídhoz vezet. Nem megszokásból, hiszen jártam rajta, amikor még senki sem járta és láttam, amikor még csak a képzeletemben élt. Ez a látogatás — ajándék lesz. A legszebb karácsonyi ajándék — önmagam számára. Hogy miért? Csaknem ezer hidat tervez­tem félszázados mérnöki pálya­futásom alatt. Életem hetven­egy esztendejének mégis ez a legkedvesebb alkotása. Több okból. Az „Erzsébet” kábelhíd. Mint ilyen, hazánkban az első. Szá­momra mégsem volt teljesen új feladat. Negyven évvel ezelőtt kaptam azt a megbízatást, hogy hidat tervezzek az indiai Naft folyóra. Ugyanakkor azt is kö­zölték velem, hogy a kijelölt átkelőhelyhez semmiféle út nem vezet, s mert a híd sürgős, út­építésről szó sem lehet. Ezért terveztem akkor kábelhidat. A kábeleket málhás állatokon szállították a helyszínre, a pi­lonokat pedig ott faragták ki óriás fákból. Kis híd volt, de emléke azóta bennem élt, s most végre időtállóan megvaló­síthattam. Olyan hidat kívántam tervez­ni a régi Erzsébet-híd helyeit, amely visszahódíthatja a régi ^dicsőséget. Sikerült? Eldönteni nem az én feladatom. Valahányszor megállók az új hídon, törpének érzem magam. Alázatos, de ugyanakkor fel­emelő érzés tölt el: az emberi összefogás mindent legyőző ere­jének nagyszerűsége. Valaki azt mondta az avatáson: ezt a hi­dat acélból, kőből és emberi erőből faragták, ezrek akarata és ereje feszül benne. Nos, kap­hattam volna szebb ajándékot karácsonyra, minthogy én „gyúrhattam össze" egységes egésszé ezt a három csodálatos anyagot? Az ellenőrző bizott­ság váratlanul toppant be. Elsőként n házfel­ügyelő közölte ezt az aggasztó hírt. 'iáját szemével látta, amint a látogatók a fő feljáró felé indultak és saját fülével hallotta, hogy a ' hetedik emeletre szándékoznak felmen­ni. A lakáshivatal veze­tője belesápadt a hír­be. A hetedik emele­ten a vízcsapokból egyáltalán nem folyt a víz, annál inkább két lakószoba mennye­zetén, mert alaposan beázott a plafon. S mindezen felül a pad- lásfeijáráivil még min­Egy kis félreértés dig ott púposodott az építéskor összeszedett tűzrevaló hulladék garmadája. Az öreg házfelügye­lő ingajáratként loholt a bejárat és az iroda között. Minden beje­lentése közelebb vitte a katasztrófához a la­káshivatal főnökét... A bizottság a feljá­rathoz érkezeit. A bi­zottság beszállt a lift­be. A bizottság meg­nyomta a hetes szá­mú gombot. A főnök agyában egy szempillantás alatt megszületett az elha­tározás: a kapcsolóhoz ugrott s a lift a bizott­sággal együtt két eme­let között azonnal megállt. Aztán a hát­só bejáraton szerszá­mokkal felszerelt ala­kok szaladtak be. S a hetedik emelet arcu­lata a megrökönyödött lakók szeme láttára hirtelen megváltozott. A víz a csapokból kez­dett csöpögni és nem a mennyezetről. A do­log leginkább az érzé­kenyebb lelkű lakókat hatotta meg. Küldtek is egy levelet a városi végrehajtó bizottság­hoz, s kérték, hogy ál­lítsanak bronzszobrot a lakáshivatal vezető­jének. 4 óra, 22 perc és 5 másodperc múlva a helyreállítás befejező­dött. A főnök elége­detten kapcsolta be az áramot. A lift megre­megett és lassan elin­dult felfelé... Másnap mégis elbo- ""átották állásából a lakáshivatal főnökét. A bizottság ugyanis a lift működését ellen­őrizte. V. Korlinszkij Fordította: Bar at é Rozália Játékos felnőttek Laposra nyomják pisze orrukat a játékbolt kirakatüveqén az apró gyerekek, irigykedve nézik, hogy játszanak odabent a legszebb játé­kokkal az anyukák és apukák. Nem bírom kiállni, hogy be ne lépjek néhány percre. Nem jutok azonban a pult köze­lébe, meg kell elégednem a gye­rekkocsik között kínálkozó tenyér nyi hellyel Cnnan figyelem titok­ban a játszadozó felnőtteket. Az egyik ismerkedik, egy apuka a Panni-babát altatja és ébreszti, s ha nem csuk ja-ny ltja vezényszóra fekete szempillás kék szemét, egy kicsit megrázza, pofozza. Egy bizottság temérdek játékot halmoz fel a pult mellett. A föld­művesszövetkezet szakszervezeti bi­zottsága százhúsz gyerek számára vásárol karácsonyi ajándékot. A számla végösszege meghaladja a 3000 forintot. A vásárlók, a mai apukák és anyukák egy pillanatra megfeled­keznek az elszállt évtizedekről és a játék tanulmányozása ürügyén pó­tolják az elmulasztottakat, egy ki­csit kijátsszák magukat. T. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom