Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-19 / 297. szám

S. oldal Egyre jelentősebb a város ipari termelése |Az áj Magyarország születése Tanácskozott a kalocsai városi pártértekezlet Irta: Dr. Molnár Erik akadémikus A városi tanácsháza díszter­mében tegnap tartotta tanács­kozását a kalocsai városi párt­értekezlet, amelyen 24 párt- alapszervezet képviseletében 73 szavazati és 4 tanácskozási jogú küldött és több meghívott ven­dég vett részt. A pártértekezlet elnökségében foglalt helyet dr. Molnár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára, Körös Gáspár, a járási pártbizottság első titkára, Rigó János ország- gyűlési képviselő, Varjú Pál, a városi tanács vb elnöke, Tesch Rezső és még számosán az alap­szervezetek küldöttei közül. A tanácskozás levezetésére Kriston Ferencet, a városi ta­nács vb elnökét választotta meg a pártértekezlet. Bevezető sza­vai után Rigó János elvtárs ter­jesztette elő a pártértekezlet beszámolóját. Elöljáróban rövid áttekintést adott a nemzetközi helyzetről, hazánk külpolitiká­járól, majd részletesen ismer­tette a város nagyarányú ipari fejlődését. Elmondotta többek között, hogy 1962. évben négy­ezer ember dolgozott az ipar­ban, napjainkban a város nagy­üzemeiben, vállalataiban foglal­koztatottak száma meghaladja a hatezer főt. A város ipari ter­melésének értéke az előző párt­értekezlet időpontjában 454 millió forint volt az építőipari vállalatok tevékenységén kívül, 1964-re az ipari termelés 680 millió forintra növeke­dett. Az elkövetkező években is to­vábbi jelentős ipari fejlődés várható Kalocsán. A Fűszerpap­rika- és Konzervipari Vállalat­nál készülő rekonstrukciós terv a termelés megduplázását hozza majd magával. Foglalkozott a beszámoló a város 7 éves fejlesztési prog­ramjával, amely minden rész­letre kiterjedően tárja fel a vá­ros fejlesztésének tennivalóit. A program kidolgozásában 400 társadalmi aktíva vett részt. Látható az egész város eddigi fejlődésén a társadalmi összefo­gás eredménye, amely megmu­tatkozik a kommunális, kultu­rális és az egészségügyi vonat­kozásban is. A beszámolási idő­szak alatt jelentősen fejlődött a város egészségügyi hálózata, többek között mintegy 27 millió forintos beruházással elkészült 300 ágyas tbc-kór- házat az elmúlt hónapban adták át rendeltetésének. A pártértekez­let beszámolója részletesen ele­mezte azokat a tennivalókat, amelyek a város ipari fejlesz­tésében még megoldásra vár­nak. Szólt a szolgáltató ipar fej­lesztésének nehézségeiről, az üzemek balesetelhárítási tevé­kenységéről, majd néhány szám­adat ismertetésével a város kul­turális fejlődéséről adott képet. A pártértekezlet beszámolóját követte Szvétek Jánosnak, a re­víziós bizottság elnökének be számolója. A párlértekezlet to­vábbi részében a felszólalások­ra került sor. Dr. Molnár Fri­gyes, a megyei pártbizottság első titkára hozzászólásában méltatta azt a törekvést, amelyet a kalocsai pártbi­zottság és a városi tanács a város ipari fejlődése ér­dekében kifejtett. Hangsúlyozta, hogy az egyezik a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács vb törekvéseivel. Az értekezlet további részé­ben a pártértekezlet részvevői megválasztották a 25 tagú váro­si pártbizottságot, a pártbizott­ság 7 póttagját és 7 tagú reví­ziós bizottságát Majd a városi pártbizottság összeült és meg­választotta a 9 tagú végrehajtó bizottságot és az 5 tagú fegyel­mi bizottságot. A városi párt- bizottság titkára Tesch Rezső elvtára lett igézetükhöz híven Kerülgetem a frissen ácsolt állványokat a Kecskeméti Erő­műben. Fenn az állásokon he­gesztők, szerelők dolgoznak. A leninvárosi távfűtés gerincveze­tékét kötik be éppen. Arra le­szek figyelmes, 'hogy amikor többen kezdenek egy-egy mun­kafolyamathoz. mintha bizony­talankodnának a munkások. — Többen még a társuk nevét sem ismerik — szólal meg mel­lettem Mezei Béla, az ÉM Cső­szerelő Vállalat 5-ös üzemegy­ségének munkavezetője. — Úgy hívtuk őket ide a különböző telepeinkről. Szabadszállásról, Dunaújvárosból. Budapestről. Külön felajánlásunk volt ugyan" is, hogy még most karácsony előtt bekötjük a lakásokat gőz­zel ellátó gerincvezetéket. A fővárosi vállalat valóban komolyan fogott hozzá felaján­lásának teljesítéséhez. Péntek reggel kezdték a munkát. Már a kora délelőtti órákban a hely­színen találtuk Budapestről Kosári József üzemegység-igaz gatót, Csabai Sándor termelési főosztályvezetőt. Katona Miklós munkaügyi osztályvezetőt, akik személyesen ellenőrizték: min­den rendben megy-e? — Azt tudják-e, hogy a Kecs­keméti Konzervgyár, a Béke Tsz hajtatóháza. valamint a Laka­tosipari Vállalat nem kap gőzt addig, míg nem végeznek ezzel a munkával — kérdeztem. — Tudjuk — válaszolta Mezei Béla. — Ezért ígéretünkhöz hí­ven szombat estig befejezzük a munkát. Vasárnap is dolgozunk, hogy a leninvárosi gerincveze­téket rákössük a hőközpontra, ez azonban már nem gátolja az említett üzemek gőzellátását. Hétfőn nyomáspróbát végzünk, a rejtett hibák kijavítása végeit, s utána szigeteljük a csöveket. A továbbiakban már az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalaton múlik, mikorra kap­csolják be a lakásokat a táv­fűtésbe. Nagy Ottó Egy gyár két küldötte hét. Nem cserélném fel semmivel — mondja Benke Antal, akiről azt is megtudom még, hogy ugyancsak a ^gyáralapítók” közé tartozik. Korábban dohánygyári munkás voLt. Kicsit kés­ve, 31 éves korában kezdett a diplomaszerzés­hez, majd vegyészmérnökként a dohány-, a cu­kor- és a paprikaiparban dolgozott, s onnét jött át „műanyagosnak”. És most lelkesen beszél a félegyházi műanyag­gyár — januártól már minisztériumi vállalat — jövőjéről, amelyet rövidesen az ország legna­gyobb bakelitüzemévé fejlesztenék. Már épül­nek a nagy gépcsarnokok, érkeznek a présgé­pek, s nem is lenne semmi baj, ha elegendő szakemberrel rendelkeznének az évi ötven mil­lió forintos tervhez. — Ez a mi nagy gondunk! — jegyzi meg a főmérnök és kísérőmre, Szűcs Tibor technoló­gusra, a pártvezetőség tagjára tekint, aki a gyárban az újítási ügyek intézője, s a többi mű­szakival együtt a szakemberképzésből is részt vállal. — Igen, erről is szólok majd a pártértekez­leten, ha sorra kerülök — fűzi hozzá Benke An­tal. — Két éve is felszólalhattam. Akkor ezt nagy kitüntetésnek vette a kollektíva. Remélem, most is szót kapok majd. Elmondanám milyen fejlődés előtt áll a gyárunk, s milyen nehézsé­geink vannak. Mert, erről is beszélni kell, bár a megoldás jórészt a mi feladatunk. — Ami a segítséget illeti, mi eddig sem pa­naszkodhattunk — felel most egy korábban el­hangzott kérdésemre. — A pártbizottság törő­dött velünk. Hogy mégis mit várunk a nemso­kára ismét önállóan munkálkodó városi pártbi­zottságtól? A város ügyeinek még hatékonyabb vitelét, támogatását, a kommunális, egészség- ügyi, s az iparfejlesztési kérdések, ezen belül különösen a szakemberképzés, az utánpótlás fo­kozott szemmel tartását... * Búcsúzom. Szűcs Tibor az ajtóig kísér. Nem haragszik, hogy feltartottam őket. De azért lá­tom, 5 sem bánja már, hogy mehet a dolga után. Egy fiatal üzem felelős gazdái valameny- nyien, a munkásasszony, a mérnök és a többi szakember. Csoda, hogy él bennük az alkotási vágy? E. Tóth Pál HÚSZ ÉVE annak, hogy a né­met fasizmus és a magyar nyi­las rendszer végvonaglásai kö­zepette megszületett Debrecen­ben az új Magyarország. A há­ború még folyt és a Szovjet Hadsereg a fasiszta csapatokat csak a Tiszántúlról és a Duna— Tisza közéről verte ki. Üszkös romok borították ezt az ország­részt. A romok közt azonban rögtön új élet kezdett csírázni. A ma­gyar dolgozók h- iláttak ah­hoz, hogy életüket ők maguk megszervezzék. A szovjet pa­rancsnokságok minden segítsé­get megadtak ehhez. Minden községben, városban megalakult az új népi közigazgatás. Kezdetben, amíg a hadmű­veleti színtér közel volt, min­den község és város, egymástól elszigetelve, mint megannyi ap­ró köztársaság élte napról nap­ra a maga szűkkörű, a helyi érdekekre korlátozott életét. De ez a helyzet rövidesen megvál­tozott. Megjelent az illegalitás béklyóiból kiszabadulva, a Ma­gyar Kommunista Párt, a ma­gyar élet újjászervezője és hoz­záfogott ahhoz, hogy a felsza­badult országrész darabokra hullott társadalmi erőit össze­fogja, megmagyarázza a töme­geknek azt, ami történt, és ki­jelölje a közvetlen feladatokat. A MAGYAR Kommunista Párt kezdeményezésére Szege­den a demokratikus pártokból megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely rész­letes programot adó kiáltvány­nyal fordult a magyar nemzet­hez. A községekben, városok­ban kezdtek megalakulni a de­mokratikus pártok, az addigi szűk horizont kitágult, az élet politikai tartalmat kapott. A következő nagy lépés, 1944. de­cember elején, a debreceni ta­nácskozás volt. A községek, vá­rosok vezetői, a Magyar Kom­munista Párt kezdeményezésére összegyűltek és megállapodtak az ideiglenes nemzetgyűlés ösz- szehívásában. Kidolgozták a vá­lasztási szabályzatot, majd visz- szatértek városaikba. Itt össze­hívták a választók gyűléseit, amelyek megválasztották a de­mokratikus pártokból az ideig­lenes nemzetgyűlés képviselőit. Ilyen előzmények után ült ösz- sze Debrecenben 1944. december 21-én az ideiglenes nemzetgyű­lés. Az ideiglenes nemzetgyűlés az állami szuverénitás, az államha­talom birtokosának nyilvání­totta magát. Teljes joggal. Ha­talma a felszabadult terület né­pi szervezeteinek akaratában, a felszabadult nép akaratában gyökerezett. MÉLY SZIMBÓLUM volt abban, hogy az ideiglenes nem­zetgyűlés Debrecenben gyűlt össze, abban a városban és ab­ban a teremben, ahol 1849-ben Kossuth Lajos forradalmi or­szággyűlése ülésezett. Ez az országgyűlés kezdte meg a feu­dalizmus lebontását; Debrecen­ből irányította Kossuth Lajos kormánya az ország független­ségéért folyó, felszabadító had­műveleteket. Akkor a küzde­lem elbukott, a feudalizmus le- 1 bontása elakadt,. a polgári de­mokratikus forradalom befeje­zetlen maradt. De a haladásért a harc tovább tartott. A magyar nép, amelynek soraiban ott vol­tak még az első magyar prole­tárforradalom, a Tanácsköztár­saság veteránjai, újra kézbe vette a demokratikus és a füg­getlenségi harc zászlaját és a kommunisták vezetésével me­lengette ezt a zászlót Debrecen­ben. Újra megindult hát a harc Debrecenből a polgári demokra­tikus forradalom befejezéséért, a nagybirtokrendszert megszün­tető földreformért, megindult újra a harc az ország függet­lenségéért, a német iga lerá­zásáért. I De a hacc történeti feltételei egészen mások voltak, mint 1849-ben. Nem az egyedül ma­radt magyar nép küzdött most az egyesült nemzetközi reakció ellen, bukásra ítélve. A magyar nép vállairól még a fegyveres harc terhét is levette a Szovjet Hadsereg, amely győzelmesen szorította a német elnyomókat és magyar cinkosaikat az or­szág határai felé. Amikor az ideiglenes nemzetgyűlés össze­ült, a győzelem már biztosítva volt. Csak el kellett vágni a jogi szálakat, amelyek az or­szágot a német fasizmushoz fűztél*. Ez volt az első dolga az ideiglenes nemzetgyűlés ál­tal választott kormánynak. Az ideiglenes nemzeti kormány ha­dat üzent a fasiszta Németor­szágnak, s ezzel a magyar nem­zet felsorakozott a Szovjetunió* a nemzetközi haladás tábora mögé. A2 IDEIGLENES nemzetgyű­lés Debrecenben már a jó ügy biztos győzelmének tudatában ülésezett. Amikor a nemzetgyű­lési képviselők december 23-án szétszéledtek a felszabadíttott országrészben, a lakosságnak mai egy szilárd kormány meg­alakulásának hírét vihették meg. Az első napokban a kormány tényleges hatalma nem igen terjedt ki nagyobb területre* mint Debrecenre és környékére. De a szovjet hatóságok segítsé­ge ezúttal sem maradt el. Jár­müvek átengedésével, saját hír- szolgálati eszközeik rendelke­zésre bocsátásával siettek az ideiglenes nemzeti kormány se- gítségére. így a felszabadult or­szágrésszel fokozatosan kiépül­tek a kapcsolatok. Budapesten és az ország töb­bi, még fel nem szabadított ré­szeben mindenki tudott a deb­receni nemzeti kormány mű­ködéséről. Tudtak róla és várva várták a felszabadulás pillana­tát, amely a német elnyomók es a fasiszta hatalombitorlók uralmának végét, a törvényes nemzeti kormány működésének kezdetét jelentette. A DEBRECENI kormány te­vékenysége 1945. március 15-én emelkedett tetőpontjára. A kor­mány ünnepélyes ülésen dekla­rálta a nagybirtokrendszer meg­szüntetését és a földet átadta a földműveseknek. A nyomban azután, teljes szervezettséggel, megindult a földosztó akció. A debreceni kormány összeté­tele nagyon vegyes volt. A kom­munisták mellett ott ült Horthy három tábornoka, egy gróf, Bethlen István egy híve és két jobboldali szociáldemokrata is. De azért ez a kormány mégis nagyot alkotott, történelmi je­lentőségű tetteket vitt végbe* a történeti szükségszerűség esz­közeként. Ennek feltételét meg­teremtette a Szovjet Hadsereg elsöprő győzelme és a Magyar Kommunista Párt irányító sze­repe, amely leküzdött minden bizonytalanságot, minden této­vázást, minden ellenállást, amely a kormányban megnyilvánult. Amikor az ország 1945. ápri­lis elején teljesen felszabadult, az ideiglenes nemzeti kormány áttette székhelyét Budapestre. A kormány tevékenysége ezzel új szakaszba lépett, amelynek közvetlen feladata a lerombolt ország helyreállítása volt Az alapot ennek a feladatnak és a később kibontakozó nagy fel­adatoknak a megoldásához az ideiglenes nemzetgyűlés terem­tette meg. Általa vette a ma­gyar nép sorsának irányítását a saját kezébe. Ez volt az a történeti fordulópont, amely Magyarország felemelkedésének és szocialista fejlődésének útját megnyitotta. ÚJ FEJEZET kezdődött M^ gyarország történetében, amely­nek lapjait az átmeneti hibák leküzdése után, maguk a ma­gyar dolgozók írják meg a kommunisták .vezetése alatt. ben gyakran pillant a karórájára. Nem lehet t feltartani hosszabb időre, ezt jelzi ez az önkén- I télén mozdulat. Sovány arc, kicsit vibráló, nyug- \ tálán tekintet. Sok mindent átélhetett már — 1 erre gondolok, miközben jegyzem, amit szűk 1 szavúan elárul önmagáról. í Agárdi Józsefné gépmunkás egyike azoknak, akik az Alföldi Műanyagfeldolgozó Vállalat .párt- ? szervezetét képviselik a városi pártértekezleten, j Még 1945-ben, férjével együtt, lépett a párt so- í raiba. Férje gépkocsivezető, tíz-tizenkét éve van ’ egy helyen, az autóbuszüzemnél, ahol párttit- 1 kárnak választották. De Agárdiné sem vándorló 1 természet. Tíz évig volt dajka és gondnok a 1 városi óvodában, a legnehezebb időkben, ami­kor még egyedül látta el ezt a feladatot. Az idegeit is ezek az évek viselték meg ennyire. Itt a gyárban az alapítás, tehát három és fél év óta dolgozik. Csendesen, szerényen. Egy párttag az 54 közül, s egy munkás a 650 főnyi létszám­ból. De mégsem lehet akárki, ha rászavazitak a küldöttválasztó gyűlésen;.. A húsz év előtti eseményekről, a város fejlő­déséről, gondokról és küzdelmekről ejt néhány szót, s már siet is. Nem tartóztathatom... • — Benke Antal főmérnök — mutatkozik be a fiatalos külsejű férfi, akiről csak később de­rül ki, hogy már túl van a negyedik „ikszen”. Először a gyár dolgairól beszélgetünk. Az ugyan­csak fiatal üzemről, amelynek történetét szinte már minden kollégám megírta, hiszen nehéz itt sazbadulni a felfedezés izgalmától. S ezt nem­csak azok az érdekes műanyagtárgyak okozzák, melyek a vitrinben sorakoznak a gyár termé­keiként, hanem a szinte érzékelhető vibráló lég­kör, amely az idegent is magával ragadja rö­videsen. — Senki sem volt közülünk műanyaggal dol­gozó szakember, amikor kezdtük. Együtt szen­vedtük, küzdöttük végig az indulást, s az egy­másrautaltság tanított meg bennünket a munka alapjaira. Szerteágazó és egyre bonyolultabb szakma ez, amely új és új problémákat vet fel, s minden gyártmányféleség más, és más meg­oldást kíván. A táviatóit s^itó belátni sem le­Egyszerű munkásasz- szony, csak néhány perc­re jöhetett el a gép míülől Beszélgetés köz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom