Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-01 / 281. szám
Világ proletárjai, egyesűTjefeti) El LAPJA a TIT Képek a határból Negyvenhárom ipari üzemben szervez munkásakadémiát kát” — érvelnek a szakszervezeti bizottságok. Arról viszont mélyen hallgatnak, hogy nem is igyekeztek felkelteni az érdeklődést a közgazdasági, műszaki ismeretek iránt. PEDIG, bizonyára kíváncsian hallgatják majd például az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a számukra szervezett előadássorozatot —, amelyben a következő — kimondottan szakmai jellegű — témákat találjuk: „Az építőipar feladatai a második ötéves tervben”, „Épületek gyárban elkészítve”, „Hogyan építkeznünk télen’” stb. De hasonló — az üzemi termeléssel közvetlenül ösz- szefüggő — témájú előadásokat találunk a többi között a Kecskeméti Konzervgyár, a Bajai Fi nőm posztó-, és a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat tervében is. SAJNOS IDÉN SEM mozdul el a holtpontról a munkásakadémia ügye a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében, a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál, valamint az ÉM Fémmunkás Épületlákatosipari Vállalat Kecskeméti Vasszerkezeti Gyáregységében. Indokot erre bőven tudnak felsorolni az illető üzemek szakszervezeti bizottságai: „Nincs megfelelő helyiségünk, nehezíti a szervezést a több műszakos beosztás, nincs érdeklődés ...” stb. A TIT munkatársai szerint azonban — és a mi véleményünk is ez — megoldhatnák a szóban levő problémákat. Major Imre elmondta azt is, hogy bár kevés vetítőgéppel rendelkeznek, mégis igyekeznek filmvetítéssel fűszerezni az előadásokat. Az Állami Építőipari Vállalatnál sorra kerülő tizenkét előadás közül például tízhez adnak filmet. BEFEJEZÉSÜL a megyei titkár közölte, hogy idén az SZMT megyei könyvtárának dolgozói is segítik a TIT munkáját. Az üzemi könyvtárosok megkapták az idei előadások anyagát. így módjuk nyílt arra, hogy beszerezzék és a dolgozók rendelkezésére bocsássák a témákhoz kapcsolódó szakkönyveket. B. D. XIX. ÉVFOLYAM, 281. SZÄM Ara 60 fillér 1964. DECEMBER 1. KEDD TAVALY 36, idén 43 ipari üzemben indított munkásakadémiát a TIT megyei szervezete. A számszerű fejlődést azonban fenntartással kell fogadnunk. Erre int bennünket az a tény, hogy az rfmúlt oktatási évben csak részben valósultak meg a szép elképzelések: mindössze 27 üzemben fejezték be eredményesen a megkezdett előadás- sorozatot. A többiben fokozatosan lemorzsolódtak a hallgatók. — Fenyeget-e idén ez a veszély és ha nem, azt minek köszönhetjük? — így fogalmaztuk meg kérdésünket, amelyre Major Imre, a TIT Báos-Kiskun megyei szervezetének titkára adott választ. Elmondta, hogy — idén először — részletes kulturális tervet készítettek az üzemi szak- szervezeti bizottságok, és ezekben jelentős súlyt kapott a munkásakadémiák szervezése, irányítása is. A program összeállítása előtt felmérték a dolgozók képzettségét és kipuhatolták azt is, hogy milyen témájú előadásokat hallgatnának a legszívesebben. Segítséget nyújtottak ebben az üzem gazdasági vezetői, pártszervezeti és a TIT munkatársai is. Az előkészítő munka tehát, kétségtelenül javul. De itt azonnal meg kell jegyeznünk, hogy már a terv- készítés idején kiütközött — ha nem is élesen — egy lényeges ellentmondás. A MUNKÁSAKADÉMIÁK szervezésénél egyre inkább annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy az előadások anyaga közvetlenül segítse az üzem termelését. Részletesebben: állítson össze a TIT és az illető szakszervezeti bizottság olyan tematikát, amely tájékoztatást ad a dolgozóknak a népgazdaság főbb célkitűzéseiről és arról, hogyan kapcsolódik ezekhez üzemük munkája. Mégis aránylag kevés üzemben indul olyan előadássorozat, amely a termelés profiljának megfelelő hasznos tudnivalókkal ismerteti meg a hallgatókat. „Nem igénylik a munkások. Szívesebben hallgatják a tudomány és a művészet több területéről összeválogatott témáFent: RS 09-es erőgépe nyergében szorgosan végzi munkáját — 120 hold szőlő betakarását — Schauer József, a bajai Micsurin Termelőszövetkezet traktorosa. Annak ellenére, hogy a fedőeke a kötött talajban, meglehetősen nehezen halad, napjában mégis mintegy 6 holdon tesz eleget a tőkék megóvását szolgáló leiadatának. Lent: Balotaszálláson a négy termelőszövetkezet összefogásából alakult közös vállalkozás ez év őszén újabb hatalmas területeket „rabol el” a terméketlen homoktól. Kétszáz holdon szőlőt, 250-en gyümölcsöst — barackost, meggyest, körtést — telepítenek. Ezzel majdnem ezer holdra növekszik a közös vállalkozás új ültetvényének területe. Felvételünk az alsóbaíotai határrész telepítőinek egyik munkacsapatát ábrázolja. (Pásztor Zoltán felvételei.) Az idő télen is pénz (K. A.) A termelőszövetkezetek vezetői már ezekben a hetekben sokat töprengenek azom miképpen foglalkoztathatnák télen a tagságot. Több helyen csak üzemszerűen, vagy munkacsoportokban, brigádokban végzett munkaként tudják elképzelni a foglalkoztatást, s ha erre nincs módjuk, akkor tanácstalanok. A szövetkezetek többségében helyes a téli foglalkoztatást a tagok lakásán, illetve a háztáji gazdaságokban megszervezni. Persze, ez függ a munka természetétől és lehetőségeitől. Helyes elv, ha a téli foglalkoztatás a tsz-gazdák közvetlen érdekein túl az üzemi belterjesség fokozódását is segíti. Erre például olyan állathizla- lási, illetve tenyésztési lehetőségek teremthetők, amelyekkel a tsz-gazda — takarmányhiány, vagy egyéb okok miatt — egyedül nem tudna megbirkózni, de a szövetkezet segítségével hasznot hajtóan dolgozhat. Ilyen lehetőségek mindenekelőtt a liba-, kacsatömés, a téli baromfinevelés és a házinyúl- tenyésztés. E munkák jól elvégezhetők a ház körüli üres gazdasági épületekben, a berendezés csekély módosításával és a szövetkezet által juttatott takarmánnyal. Ily módon kitűnő mellékkereset biztosítható a tagságnak és a szövetkezet is tetemes jövedelemhez juthat. Hasonló megoldást kínál a rántanivaló csirke nevelése is, amelyet ugyancsak a szövetkezet szervezhet. Két-há- romszáz darabjával lehet kiadni a naposcsibéket, s a ta- karmányjuttatásért a tsz-tag súlyra és darabszámra számoljon el. A nevelésért járó munkadíj magában foglalhatja a felhasznált épület üzemben tartásának díjazását is. Mindezekre a különböző intézmények, vállalatok szívesen kötnek szerződést a termelőszövetkezetekkel. Ahol arra lehetőség' kínálkozik, érdemes őszi, téli gyógynövénygyűjtéssel és feldolgozással is foglalkozni. Ezzel kapcsolatos tájékoztatást szívesen ad a HERBARIA Vállalat, amely bérmunkákat is kiad a termelőszövetkezeteknek. Alig akad nálunk olyan termelőszövetkezet, amelynek mélyfekvésű, vizesebb földjei ne volnának. E területek általában mezőgazdaságilag nem hasznosíthatók. Legtöbbször jól díszük azonban rajtuk a nemesfűz. Ahol tehát, vessző áll rendelkezésre, hasznos rátérni a háziipari kosárfonás oktatására. Ez nemcsak azért szükséges, hogy a megfont kosarakat és tároló eszközöket értékesíthessék, hanem mert elsőrendű szükségük van rájuk maguknak a szövetkezeti gazdaságoknak is. Üj jellegű és más természetű téli foglalkoztatási lehetőséget nyújt a tsz-éknek a környező üzemekkel, ktsz-ekkel történő kapcsolat kialakítása. Számos üzemnek nagy gond a csomagolás. Sok ktsz és helyi ipari vállalat küzd átmeneti munkaerőhiánnyal. Helyes, ha a termelőszövetkezeti vezetőségek együttműködnek velük, akár úgy, hogy a faluban, a tsz által biztosított helyiségben végzik el a vállalt bérmunkát akár pedig úgy, hogy a tsz mint munkavállaló munkacsoportokat, illetve brigádokat bocsát az üzem vagy ktsz rendelkezésére. Azért fontos ezt így szervezni, hogy a tél elmúltával a szövetkezet ne kerüljön hátrányos munkaerő- helyzetbe. A téli foglalkoztatásra ugyan legjobb tavasszal felkészülni, reális üzemtervet készíteni, de ha ezt annak idején elmulasztották volna a tsz-vezetőségek, kellő körültekintéssel még helyrehozhatják a hibát. Megéri a fáradságot, mert jól járnak a közös gazdaságok, meg a tsz-gazdák is*
