Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-12 / 265. szám

*969. november 12, csütörtök Az utolsó simítások Mennyire más kép fogad bennünket a foktői töltés haj­latában, mint régebbi látoga­tásaink alkalmával. Akkoriban sóderhegyek, szanaszét heverő fémalkatrészek, az épülő szi­vattyútelep „csontváza” tarkí­tották a munkahelyet és kör­nyékét. Azóta elkészült a rend­szer „szívének”, a szivattyú­háznak az épülete, s ahol nem­rég még az üres helyiség be­tonfalai ásítottak, ma már a négy monumentális gépegység is a helyén áll. — Teljes üzemben — mond­ja kísérőnk, Briglovics János, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság helyettes szakcso­portvezetője. — A gépcsoport kishíján hét és fél köbméter másodpercenkénti összteljesít­ménnyel dolgozik, vagyis ekko­ra vízmennyiséget tud a Duná­ba, vagy a Dunából „átemelni”. — Milyen stádiumában van jelenleg a reverzibilis szivaty- tyúmű? — Nemrégiben tartottuk meg a „rajtot” megelőző üzempró­bákat. Ezek során — öt-nyolc órás szakaszokban — összesen 55 órán keresztül jártak a gé­pek. Szükség esetén máris üze­Mindenki a maga dolgáról beszél... A pártszervezeti vezetőségek napirenden levő új jává- lasztása mérföldkő az alapszervezetek életében, hiszen egy I jelentősebb időszak — csaknem három esztendő — munká­ját teszik mérlegre a kommunisták. S ugyanakkor az ered­mények, tapasztalatok számbavétele nagyszerű kiinduló­pontja a „hogyan tovább”-nak is. Ezekről beszélgettünk a . napokban néhány kecskeméti párttitkárral. — Mi tulajdonképpen az „utolsó simításoknál” tar­tunk — mondta Bartucz Sán­dor, a Kecskeméti Konzervgyár pártszervezetének csúcstitkára. — Beszámolónk' valóban kol­lektív munka eredménye. Min­den reszoHtfelelős több kommu­nista bevonásával munkálkodott rajta. S ami az előkészületek jegyé­ben editelt utóbbi két hónapot illeti: A szeptemberi taggyűlés óta felpezsdült a konzervgyári párt- élet. A pártcsoportok szinte ön­tevékenyen működnek, személy- reszölóan határozták meg egyes kommunisták feladatait. Beszél­gettek a vezetőség újjáválasz- tásának jelentőségéről a párton- kívüli társaikkal. A pártcsoport- bizalmiak kezdeményezésére az egyes brigádok különböző vál­lalásokat tettek. Gutái Lajos pártbizalmá festőbrigádja pél­dául tekintélyes munkaidő-meg­takarításra vállalkozott az ebéd­lő kifestésénél. Az anyagmozga­tásban több egyszerűsítést ve­zettek be, lemérhetően javult a munkafegyelem. Egyik alapvető célként ezt je­lölte meg a szeptemberi taggyű­lés: Pótolná a meggy, cseresz­nye, zöldborsó és uborka idei gyenge termése miatti tervle­maradást. S a most sorra kerü­lő, vezetőséget újjáválasztó tag­gyűlésen már ezzel is kiegészül­het a beszámoló: erőnkből tel­hetőén segítettünk az idei szü­ret gondjain, sikerül a szerző­désben vállalt hétezer vagon­nál is több must sűrítését elvé­gezni, tervlemaradásunkat pó­tolni, De bővülhet a beszámoló sok egyébbel is. Számot adhat a ve­zetőség arról a tettre kész lelke­sedésről, amely az Októberi tag­gyűlésen az igazgatónak, Vég­vári Istvánnak, a gyár jövőjé­vel kapcsolatos bejelentését fo­gadta. Azt, tudniillik, hogy a minisztérium jóváhagyta a kon­zervgyár — 360 millió forint költséggel számoló rekonstruk­ciós tervét, melynek megvalósí­tásához 1966-ban kezdenek hoz­zá. Ám, az előkészületek nyom­ban a taggyűlés után megkez­dődtek. A gyár műszaki értel­misége, a kommunisták és pár- tonkívüliek egyaránt, azóta nem­egyszer a késő esti órákig mun­kálkodnak, tervezgetnek, készí­tik a küi " iboző felméréseket. — A mi szakmánk hely­zetéről június 2-án tárgyalt és hozott határozatot a politikai bizottság — kezdte Juhász Mi­hály, a megyei vas- és műszaki nagykereskedelmi vállalat párt­titkára. — Alapszervezetünk feladatai, többek között, az en­nek nyomán hozott intézkedési tervből fakadnak. Nevezetesen: javítani a szállítást és gondos árubeszerzéssel felszámolni az úgynevezett aprócikkekben bi­zony nemegyszer jelentkező hiányt. S az eredménye? A vezetőség újjáválasztási előkészületek je­gyében máris jelentősét léptek előre mindkét területen. A ko­rábbi három gépkocsi helyett most naponta két fordulóban két jármű végzi az áruterítést, ami havonként mintegy 20—25 ezer forint megtakarítást ered­ményez. Téglás János, a kom­munista árubeszerző pedig, fá­radhatatlan utánajárással, már­is körülbelül 6 millió forint ér­tékben kötött le különböző ipari üzemeknél és ktsz-nél elfekvő cikkeket. r — Minőségi termelés az exporttervek maradéktalan tel­jesítése, nálunk ez a kulcsfel adat — sorolta Szabó Anna, a Rádió- és Technika Gyár párt- titkára. — S hogyan ad számot mind­— Most is egyetértek, de men­jenek a többiek. Én csak azért segítettem, mert gondoltam, mára már visszasegít nekem az igazgató elvtárs .., — Nem segítem vissza! —» mondta dühösen, de kellő nyu­galommal Fodros, aki gerinces ember hűében áll és mindenkor kiverekszi a vállalatának is, az embereknek is az igazát. — Akkor majd megmutatom, hogy engem nem lehet csak egyszerűen áthelyezni — felelte epésen Vermesné, majd jónapot sem kívánva, otthagyta az el­képedt Fodrost. Es januárban történt, amikor a vállalat vezetősége gondos előkészítés után úgy ter­vezte: az új üzemrész építése májusig befejeződik és akkor kerül sor majd az előzetesen megbeszélt áthelyezésekre is. Időközben, március vége felé, egy üzemi értekezleten szót kért Vermesné: — Nem szeretek senkire sem rosszat mondani — kezdte fel­szólalásai —. de Fodros úiíiagá­raak még ma sem szabad kriti­zálni a főnökét.” A bejelentés nem maradt következmények nélkül, szeren­csére a dolgozók véleménye ma már nem talál süket fülekre. Ebben bízott az igazgató is. Bi­zonyítani tudja: az áthelyezés már előbb, januárban szóba ke­rült, és közös megegyezéssel el is határoztatott, még mielőtt Vermesné bírálata márciusban elhangzott. Ö pontosan azért bí­rált, hogy megakadályozza az áthelyezését. De amíg az igazga­tó a bizonyításig eljut, a ren­geteg utánajárással, rengeteg időt pazarol el; a vizsgálat rész­letei, kikérdezés, gyanakvás szüntelenül őrlik az idegeit, le­kötik az energiáját és elvonják a munkától. Jól tudja ezt Fod­ros igazgató is. De ez esetben a felettes ha­tóság nagyvonalú volt. Nem in­dított vizsgálatot. Csupán egy­oldalúan megállapította, hogy Vermesné ügyében tulajdonkép­pen nem valamiféle kiszabásé munkaügyi vitáról, hanem a közérdekű bejelentést és a beje­lentőt védő törvény megsértésé­ről van szó: a szaktársnő áthe­lyezése nem vállalati érdekből történt, hanem azért került er- erre sor, mert megbírálta Fod­ros igazgatót. íme. nem hiába bírált a de­rék Vermesné: őt nem lehet át­helyezni! Törvény adta köteles­ség megvédeni a bejelentőt — vallja Fodros vállalatának felet- hat hatósága, amivel teljes mér­tékben egyet lehet érteni. De erről mégis az jut az eszem­be: néha nem azt kell megvé­deni aki a bejelentést megteszi, hanem az szorul védelemre, aki ellen a bejelentés irányul. Er­ről az eshetőségről azonban mintha megfeledkezett volna a felettes illetékes. Mindenesetre nem ügyet­len ember Vermesné! De Fod­ros igazgató is megérdemel min­den elismerést, ha vállalatánál ezek után rendet és fegyelmet tud tartani... Földes György ezekről a vezetőség a 18-án sor­ra kerülő taggyűlésen? — Csak néhány dolgot emlí­tek: a szeptemberi taggyűlésünk óta a leghatározottabban javult az együttműködés üzemünk és a budapesti központunk, vala­mint az egyes üzemrészek kö­zött. Anyaghiány miatt például egy percre sem volt leállás. Termelési tervünknek az év harmadik negyedére eső részét szeptember 30-ra teljesítettük; Belgiumi megrendelésünknek határidőre, hiánytalanul eleget tettünk. Az igazolatlan hiányzás és a pontatlanság az utóbbi hó­napokban teljesen megszűnt. A szocialista brigád cím elnyeré­séért vetélkedő öt brigádunk közül november 7-én kettő is­mételten, kettő pedig ezúttal először elnyerte a megtisztelő címet, ami nagyon jó hatású volt- a gyár egész közösségére. KISZ-fiataljaink a kongresszus tiszteletére kéthetes ünnepi mű­szakot szerveztek a terv telje­sítéséért. És mindezekbe-, érez­hetően ott van a kommunisták tevékenysége, példamutatása, a pártcsoportok jót erjesztő ha­tása. ★ — Es vajon miben látta feladatait a vezetőség-újjává- lasztási előkészületek során a területi pártszervezet? — Er­ről Novotni Károly elvtárs, a IV. kerületi alapszervezet titká­ra beszélt a pártmunka iránti nagy szeretettel. — Még tovább erősíteni és ápolni jó kapcsolatainkat a te­rület lakosságával és azoknak az üzemeknek, intézményeknek dolgozóival, ahol nincs párt- szervezet. — A párt politikájá­nak egységes értelmezésére tö­rekedni az idős, veterán elv­társaink körében, törődni velük, segíteni ügyes-bajos dolgaikban. Ezt különben a vezetőség mel­lett külön munkacsoport végzi. Sokféleképpen segíteni a Városi tanács és az egyes tanácstagok munkáját —, hogy csak néhá­nyat említsek a mi sajátos fel­adataink közül. S Novotni elvtárs szavai nyo­mán szinte plasztikusan rajzo­lódnak ki azok a részletek, amelyekről — az 1961-es veze­tőségválasztó taggyűlés, vala­mint az 1962-es városi küldött- értekezlet határozatai alapján — beszámol a vezetőség az új­jáválasztó taggyűlésen. Ilyenek például: a múlt évi tanácsvá­lasztások előkészítésében az alapszervezet tagságának több mint negyven százaléka igen tevékenyen részt vett. A kom­munista háziasszonyokra, nyug­díjasokra éppen úgy mindenkor számítani lehet, mint a külön­böző, olyan munkaterületeken dolgozókra, ahol nincs alapszer- vezet. A pártonkívüliek szíve­sen fogadják a párttól kapott megbízatásokat. S az ő javasla­taik nemegyszer programot is adnak a pártszervezetnek: Mint legutóbb is: a lakosság kérésére iktatta határozati javaslatai kö­zé az alapszervezet vezetősége3 Égy-egy közérdekű kérdés meg­válaszolására rendszeresen fel­kérnek valakit a városi tanács vb tagjai köziül, jöjjön ki az alapszervezetben szervezett be­szélgetésre. ★ A vezetőséget újjáválasz­tó taggyűlések előkészítése és megtartása azonos politikai irányelvek, azonos párthatáro­zat alapján történik mindenütt. És lám, mégis milyen sajáto­san, az adott munkaterület leg­fontosabb céljaihoz igazítják azt a pártvezetőségek, s az alapszervezetek kommunistái. — Nem utolsó sorban ennek kö­szönhetőik az előkészítés jegyé­ben elért eredmények, s ez egyik biztosítéka a további mun­ka sikereinek is a Kecskeméti Konzervgyárban, a Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Válla­latnál, a Rádió-Technikai Gyár­ban és a területi pártszervezet­ben egyaránt. Perny Irén tő elvtárs visszaél a dolgozók bizalmával. A vá tolatnál sok a szabálytalanság, a normákat indokolatlanul m- 'gváltoztatják — mondta, és más efféle dol­gokról beszélt. Vermesné már I ott helyben megkapta a választ az igazgató­tól és közvetlen munkatársaitól. Vermesné felszólalása minden alapot nélkülöz, csak kellemet­lenkedni akar. Dg akkor még senki sem gondolt arra, hogy tudatosan kitervelt támadásról van szó. Úgynevezett „céltáma­dásról”. .. Május elején, amikor a máT említett áthelyezés aktuálissá vált és az erre vonatkozó írás­beli intézkedést Vermesné kéz­hez kapta, nyomban bejelen­tést tett a vállalat felettes ha­tóságánál. „Tiltakozom az át­helyezés ellen” — | írta a többi között. — „Azért jkarnak eddi­gi munkahelyemről elmozdítani, mert márciusban az üzemi ér­tekezleten volt bátorságom az igazgatót erősen megbírálni. De hát úgy látszik, egy beosztott? melhetne a rend ;zer, néhány kisebb hibát, illetve hiányossá­got azonban még pótolnunk kell. Előreláthatólag december­re lesz maradékti ilanttl üzem­kész állapotban. — Voltaképpen milyen sze­repet tölt majd be a szivattyú- telep? — Elsődleges fe adata a Du- navölgy illetve a Sárköz men­tesítése a belvizei tői valamint a nyári idényben — ha ezt a Duna vízállása lehetővé teszi — elsősorban a íajszi öntöző- rendszer vízellátása. Teljes üzemben : nintegy nyolc főnyi kiszolgáló személyzet szükséges a feiac iátok ellátá­sához. Ebben a s iámban ben­ne vannak az , uszadék”, a hordalék eltávolít isát, a csa­tornák jégtelenítés ét végző ki­segítők is. Most már valót an csak az utolsó simítá^k \ annak hátra — mondja búcsúzcul Briglovics János. A tavasszí 1 már min­den előfeltétel mi iglesz ahhoz, hogy ez a csakne n húsz mil­lió forint költségg äl készült lé­tesítmény valóban betöltse sze­repét. J. T. MEGY AZ EKE... ’Az eső szálai nem is láthatók a táj fölé boruló ónos ég elő­terében, szinte ködszerűen permeteznek a felhők. Áztatják a ruhát, de legalább is a kabátot. Kácz Antal, a Kiskunhalasi Gép­állomás felvételünkön látható traktorosa naponta Ili—16 órát ül a traktoron — az öreg, de a „strapát” még mdadig jól bíró MTZ-n. Nyújtott műszakban dolgozik, éppúgy min; a gépállo­más többi „középsúlyú” traktorosa. (A „nehéz gép< k”, a lánctal­pasok éjjel nappal munkában vannak.) Rácz Antal jelenleg harmadmagával végzi az őszi mélyszán­tást a harkakötönyi Mező Imre Tsz tábláján. A tavasszal elve­tésre kerülő kukorica alá 33—40 centi mélyen forgatják meg a talajt. Nem könnyű most a dolgunk, — s jő lenne, ha gépiikre, a vezetőülés fölé, védőernyőt szereltetne a gépállomás,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom