Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-11 / 264. szám

S. ofda! 1964. november 11, 11 Biztosítani a feltételeket” Ismét feszült a helyzet Szudánban Csőmbe nem teljesíti ígéretét Az új japán kormány programja A SZOVJET külpoli­tika legfontosabb prob­lémáit körvonalazza a Pravda keddi számának EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN a középületeket. Egyben általános sztrájkra hív­ta fel a dolgozókat. A felhívásra mintegy 60 vezércikke. Hangsúlyozza többek között, hogy a legfőbb cél, biztosítani a békés feltételeket a szo­cializmus és kommunizmus felépítéséhez, meg­szilárdítani a szocialista országok egységét, ösz- szeforrottságát, barátságukat és testvéri kapcso­latukat, támogatni a forradalmi felszabadító mozgalmakat, minden eszközzel előmozdítani a szolidaritást és az együttműködést a független ázsiai—afrikai és latin-amerikai országokkal, diadalra juttatni a békés együttélés elveit a ka­pitalista államokkal, elhárítani az emberiséget fenyegető világháborús veszélyt. A szovjet kül­politika alapja — állapítja meg a cikk — a kü­lönböző társadalmi rendszerű államök békés együttélésének lenini elve. Országunk — teszi hozzá — javítani akarja kapcsolatait minden országgal, és kész kölcsönösen előnyös együtt­működésre. A cikk megállapítja, hogy a mai vi­szonyok között a világháború nem elkerülhetet­len. A Szovjetunió ugyanakkor nem feledkezik meg arról sem, hogy vannak még agresszív erők. Amíg nem születik meg a leszerelési egyezmény, a Szovjetunió a legmagasabb szín­vonalon tartja védelmi képességét, hatalmas fegyverekkel rendelkezik, melyek biztos garan­ciát szolgáltatnak arra, hogy valóban megóvják a Szovjetunió és más szocialista országok biz­tonságát. A vezércikk hitet tesz az 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásokon elfogadott két nyi­latkozat mellett, amely leszögezi: Határozottan harcolni kell a marxizmus—leninizmus tisztasá­gáért a jobboldali és baloldali opportunizmus, a revizionizmus, a dogmatizmus és a szektásság ellen. Hangsúlyozta végül, hogy az egység meg­szilárdításáért folyó harc és a véleménykülönb­ségek leküzdésének hatékony eszköze a testvér-. pártok tanácskozása. SZUDÁNBAN, ahol az október 21-i felkelés megdöntötte a katonai rendszert és polgári koa­líciót állított az ország élére, ismét feszült a helyzet. Nehéz pontos képet nyérni a zavaros eseményekről, amelyek egymást követik annál is inkább, mert az egyetlen hírforrás, az omdur- mani rádió, gyakran egymással teljesen ellenté­tes jelentéseket közöl. Előbb arról adott hírt, hogy reakciós katonai államcsíny készül és harc­kocsik vonulnak a rádió épülete ellen, majd a kormányhatalom nevében felszólította a lakos­ságot, vonuljon az utcákra, és védelmezze meg ezer emoer gyuit össze tvnanoum, a iovaros ut­cáin. Röviddel ezután viszont a rádió hírei mindezt megcáfolták, és a miniszterelnök nevé­ben mérsékletre és nyugalomra szólították fel a lakosságot. Annyi bizonyosan megállapítható, hogy a hadsereg-főparancsnokot és néhány más katonatisztet leváltottak. Abdel Rahman vette át a főparancsnokságot, Hasszán Besir tábornok­tól, a régi rendszer egyik támaszától. Érdekes­sége a helyzetnek, hogy az október 31-én ura­lomra jutott kormánynak négy kommunista tag­ja is van, akik ellen több főrangú katonatiszt bejelentette bizalmatlanságát. Az elrendelt le- tartózitatásck tehát, minden bizonnyal egy újabb készülő államcsínyt fojtottak el csírájában. A KONGÓI nemzeti felszabadítási bizottság Brazzaville-ben nyilatkozatot hozott nyilvános­ságra, s ebben ismételten erélyesen tiltakozik az amerikai—belga beavatkozás ellen Kongó bel- ügyeibe. A közlemény szerint nehéz- és könnyű­páncélosokat és egyéb hadfelszerelési tárgyakat hajóztak ki Matadi kikötőjében Csőmbe számá­ra. Ezt a körülményt úgy értékelik, hogy Csőm­be nem teljesítette sem az Afrikai Egységszerve­zet, sem az el nem kötelezett országok értekez­letének a kongói rendezésre vonatkozó határo­zatait. Csapatainak oldalán egyébként is több ezer amerikai, belga disszidens kubai, portugál, dél-afrikai és déd-rhodesdai fehérzsoldos harcol, a zsoldostoborzás pedig változatlanul tovább­folytatódik. Nyugati hírügynökségek szerint a fehérzsoldosok legközelebbi célpontja a szabad­ságharcosok kezén levő Stanleyville. SZATO, Japán új miniszterelnöke körvonalaz­ta sajtóértekezleten kormánya bel- és külpo­litikájának programját. Hangoztatta, hogy or­szága az eddiginél intenzívebben kíván részt venni a nemzetközi poltikai életben. A kormány és a nép továbbra is ellenzi az atomrobbantá­sokat, és azt hogy atomfegyvereket szállítsanak az ország területére. A japán miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy az érvényben levő szerződések alapján engedélyezi, hogy japán atom-tengeralattjárók látogassanak a szigetország kikötőibe, sőt, ott is állomásozhatnak. Ismeretes, hogy ez a tény máris heves tüntetéseket váltott ki Japánban. Szato azzal igyekezett megnyug­tatni a kedélyeket, hogy a sugárveszély leküz­désére minden óvintézkedést megtettek. A demokratikus Berlinben letartóztattak két fronfvárosi terroristát BERLIN (MTI) Egy berlini lakos bejelentése alapján a demokratikus Ber­linben letartóztatták Rudolf Jülicher és Klaus Jülicher nyu­gat-berlini terroristákat. A Jü­licher testvérek több fegyveres támadást szerveztek és hajtot­tak végre az NDK állami ha­tára ellen. Ezeket a bűntetteket azzal a Fuchs nevű terroristá­val közösen követték el, aki-' nek bandája október 5-én a Német Demokratikus Köztársa­ság fővárosának területén meg­gyilkolta Egon Schultz határőr­altisztet. Újabb bomba robbant a Spiegel-ägyben A Spiegel-üggyel kapcsolat­ban újabb bomba robbant. Ki­derült, hogy dr. Jagusch, a karlsruhei legfelső bíróság egyik tanácselnöke írta azt a Der Spiegel múltheti számában „Judex” álnéven megjelent cikket, amely rámutatott a Der Spiegel ellen emelt vád tartha­tatlanságára. Az igazságügymi- nisztérium most fegyelmi el­járást akar indítani a magas rangú bíró ellen és a kormány­párti sajtó máris éles hangú tá­madó cikkekben követeli Ja­gusch elmozdítását. A magas rangú nyugatnémet bíró cikkében azt a meggyőző­dését hangoztatta, hogy a nyu­gatnémet büntető törvénykönyv­nek a hazaárulásra vonatkozó paragrafusa elavult, mert egy kalap alá veszi a közönséges kémtevékenységet a felelősség­érzetből cselekvő publicista magatartásával. A CGT vezetői a Concord-tervről A CGT vasmunkás-szakszer­vezetének vezetői sajtóértekez­letükön leszögezték, hogy tíz­ezer repülőgépipari dolgozó el­bocsátására kell számítani, ha az angolok visszalépése követ­keztében a francia kormány feladja a Concord-szuperrepülő- gép tervét. A CGT aláhúzza, hogy az előállott helyzetért nemcsak Londont, hanem a francia kor­mányt is súlyos felelősség ter­heli, mert elhanyagolta a fran­cia repülőgépmotor-gyártást. A szakszervezet vezetőségének vé­leménye szerint a francia ipar egyedül is meg tudja valósítani a Concord-programot, ha a kor­mány a repülőgépek és motorok fejlesztésével foglalkozó államo­sított vállalatnak, a Snecma- nak rendelkezésére bocsátja a szükséges anyagi eszközöket. A Francia Kommunista Párt támogatja a CGT javaslatát. A francia kormány végleges állás­pontját előreláthatólag a csü­törtöki minisztertanácsi ülésen szögezik le. A szovjet parlament ülése | A Szovjetunió Legfelsg Taná­csának Elnöksége december 9-re összehívta a Legfelső Tanács 5. ülésszakát. Külföldi küldöttségek Kosziginnél Koszigin, a szovjet miniszter­tanács elnöke kedden fogadta az algériai párt- és kormány- küldöttséget, amely Hadzs Ben Álla vezetésével részt vett az októberi forradalom 47. évfor­dulója alkalmából rendezett ün­nepségeken. Később az Egyesült Arab Köztársaság kormányküldöttsé­ge tett látogatást a szovjet kor­mányfőnél Abdel Hakim Amer marsall alelnök vezetésével. A magyar párt- és kormányküldöttség koszorút helyezett el a Lenin-mauzóleumon MOSZKVA (MTI) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójának ünnepségeire Moszkvába érke­zett magyar párt- és kormány- küldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága el­ső titkárának, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnö­kének vezetésével kedden dél­előtt koszorút helyezett el a Le­nin-mauzóleumon. A koszorúzáson szovjet rész­ről jelen voltak M. A. Leszecsko, a minisztertanács elnökhelyette­se, Sz. T. Asztavin, a szovjet külügyminisztérium 5., európai osztályának vezetője, A. J. Ve­gyenyin altábornagy, a Kreml parancsnoka és mások. A magyar párt- és kormánykül. döttség a koszorúzást követően elhaladt a Kreml fala előtt, amelyben a nemzetközi kommu­nista mozgalom legkiemelkedőbb harcosainak, a Szovjetunió ve­zető államférfiainak hamvait he­lyezték el. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a kormány elnöke, valamint a szovjet fővárosban tartózkodó magyar párt- és kormánykül­döttség tagjai kedden délután ta­lálkoztak a moszkvai magyar intézmények képviselőivel. , Elutazó t Moszkvából a csehszlovák és a jugoszláv küldöttség MOSZKVA (TASZSZ) Kedden Moszkvából hazauta­zott az a Csehszlovák párt- és kormányküldöttség, amely Jiri Hendrichnek, a Csehszlovák Kommunista Párt elnökségi tag­jának, a párt Központi Bizott­sága titkárának vezetésével tar­tózkodott a Szovjetunióban. Ugyancsak kedden utazott ha­za Moszkvából a jugoszláv párt­ós kormányküldöttség, amely ét Vjelko Vlahovics a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Vég­rehajtó Bizottságának tagja ve­zetett. ■Aiyi Os hírek mögött Vatx Magándiplomácia A volt nyugatnémet kancel­lár vasárnap óta Párizsban tar­tózkodik, már két alkalommal is tanácskozott de Gaulle el­nökkel, s a diplomáciai tudósí­tók értesülései szerint a tábor­nok korántsem csak az öreg barátnak kijáró udvariasságból áldoz annyi időt Adenauerre. Erhard bonni kancellár kije­lentette, hogy elődje felhatal­mazások nélkül kísérletezik Párizsban a francia—nyugat­német kapcsolatok javításával A jelek szerint azonban ez nem egészen így van, hiszen Adenauer társaságában van Krone miniszter, aki a kor­mánynak ma is tagja, viszont politikai „főfoglalkozása”: Ade­nauer egyik legmegbízhatóbb embere, politikájának nemcsak híve, hanem aktív formálója. A hírek szerint Adenauer arra szeretné rávenni de Gaulle-t hogy kissé enyhítse nyomását a Közös Piac egységes gabona­áraiért vívott küzdelmében, cserébe ezért Bonntól a NATO sokoldalú atomerejének elodá­zását kapja. A kompromisszu­mos manőver célja, hogy ol­dódjék az a kínos feszültség, amely egy idő óta a francia— nyugatnémet kapcsolatokat jel­lemzi. A helyzet furcsasága eközben, hogy von Hassel nyu­gatnémet hadügyminiszter Washingtonba utazott, éppen­séggel nem a multilaterális atomfegyverkezés lemondására, W Az éu Európám. (Die Presse karikatúrája.) hanem az utolsó simítások elő­készítésére. Alig egy héttel tehát azután, hogy Adenauer egy nyugatné­met lapnak adott interjújában megtámadta Erhard politiká­ját, s ezt követően a bonni kor­mánypárt, a CDU, amolyan vezérkari értekezletet kénysze­rült tartani a párt belső egysé­gének megmentésére, a nyu­gatnémet külpolitika gyakorla­tilag is a nyílt ellentmondások fázisába került. Az adenaueri és az erhardi elképzelések küzdelme nem új keletű. A Párizsban tárgyaló volt kancellár azért akarja megerősíteni a Bonn—Párizs tengelyt, mert véleménye sze­rint de Gaulle „Európa le­gyen harmadik erő” elképzelé­se az egyetlen járható út a szö­vetségi köztársaság agresszív keleti politikájának fenntartá­sához. Vele szemben Erhard azért tart ki Washington mel­lett, mert a multilaterális atomterv révén gyorsan bejut a nukleáris hatalmak klubjába és az Egyesült Államokat to­vábbra is maga mögött tudja tartani — legfőbb hatalmi ga­ranciaként — ugyancsak a ke­leti, pontosabban a „birodalmi” törekvések fedezésére. Adenauer és Erhard tehát nem a nyugatnémet külpoliti­ka célkitűzéseiben nem ért egyet, hanem e célok elérésé­nek módjában. Adenauer ma­gándiplomáciája mögött pedig nagyon is hatalmas és befolyá­sos körök állnak az NSZK-ban — és mint Krone miniszter pá­rizsi jelenléte mutatja, nem­csak a kormányon kívül. A jelenlegi nemzetközi hely­zetben a Bonn—Párizs tengely erősítése, Adenauer kísérletezé­se, azért különösen veszélyes, mert a tengely nyugatnémet' oldalán a legagresszívebb erők csoportosulnak. Azok, amelyek élesen szemben állnak Erhard- nak és Schröder külügyminisz­ternek még azokkal a minimá­lis realitásérzékről tanúskodó lépéseivel is, mint például a berlini látogatási egyezmény tudomásulvétele, vagy a szö­vetségi köztársaság kereske­delmi képviseleteinek létreho­zása a népi demokratikus or­szágok egy részében. H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom