Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-04 / 259. szám

Két nyelven — egy szívvel ______________________________________________________________________________3. oldal 19 64. november 4, szerda Nyugdíjas szakemberek újabb lehetőségei A műszaki dolgozók és szak­munkások legtöbbje alkotó, cse- lekvökészségük teljében éri el a nyugdíjas korhatárt. Közülük sokan éppen ezért sérelmezik, hogy nyugdíjaztatásuk után nem volt elég lehetőségük több év­tizedes szakmai tapasztalataik hasznosítására. Pedig ez nem­csak nekik lett volna hasznos, hanem a népgazdaságnak is. A korábbiakban a nyugdíja­sok részére külön keresetként engedélyezett 500 Ft-on felül, korlátozás nélkül csupán az újí­tási, s találmányi díjat fizet­hették ki. Ha azonban az újítá­sok vagy találmányok kivitele­zésében vettek részt, az ezért járó murikadíj összege nem ha­ladhatta meg az 500 Ft-ot. En­nek következtében éppen olyan területen nem használhatták fel ■ a nyugdíjas szakemberek segít­ségét, ahol tudásukra, tapaszta­latukra a legnagyobb szükség lett volna. Az MTESZ tagegye­sületeiben és a különböző szak­szervezeti-műszáki bizottságok­ban tevékenykedő nyugdíjas újítók már jó ideje szorgalmaz­ták a különböző fórumokon a korlátozás feloldását. Most a nyugdíjas szakembe­rek sok tízezres tábora öröm­mel veheti tudomásul, hogy észrevételeiket és javaslataikat az illetékesek is figyelembe vet­ték. A SZOT Társadalombizto­sítási Főosztály nemrég új ügy­viteli utasítást adott ki a nyug­díjjogszabályok végrehajtására. Az utasítás szerint — az 500 KISKUNHALASON a Fegy­veres Erők Klubjában tartot­ták meg tegnap, november 3-án a KISZ járási küldöttértekezle­tét. A tanácskozáson több mint száznegyven küldött és meghí­vott vett részt. Az értekezlet tizennégy tagú elnökségében foglalt helyet Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, Oláh György, a járási-városi pártbizottság első titkára, Bor­sos György, a K'SZ megyei bi­zottságának első titkára, Rékási Endrémé, a KISZ Központi Bi­zottságának politikai munkatár­sa, dr. Hegedűs István, a járási tanács vb elnöke és Busch Já­nos, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója. Az értekezletet Juhász Sán­dor, a járási-városi pártbizott­ság politikai munkatársa nyi­totta meg. Ezután Hegedűs István, a KISZ járási bizottság titkára terjesztette elő a járási bizottság beszámolóját. Az ifjúsági szervezetek befo­lyásának növekedését tükrözi — hangzott a beszámoló —, hogy a KISZ-szervezetek taglétszáma a négy évvel ezelőtti ezerről kétezerháromszázra növekedett a járásban. A mezőgazdasági üzemekben 117 ifjúsági munka­csapatban több mint ezerhétszáz fiatal versenyez a magasabb termésátlagokért. A szocialista brigád címet 21 ifjúsági bri­gád nyerte el a mezőgazdaság­ban. Ebből 11 ifibrigád a Kis­kunhalasi Állami Gazdaságban, négy pedig a tompái Szabadság Tsz-ben dolgozik. Az előadást élénk vita követ­te. Ennek során felszólalt Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, Oláh György, a járási­városi pártbizottság első titká­ra, dr. Hegedűs István, a járási tanács vb elnöke, Szegedi An­tal, a tompái Szabadság Tsz KISZ-titkára és Templom Jó­zsef né pedagógus, a jánoshalmi általános iskola tanára. A vita után került sor a választásra. A KISZ járási bizottság tit­kára ismét Hegedűs István lett. Ft-os engedélyezett külörikere- setnél ezután figyelmen kívül hagyják nemcsak az újítási és feltaláló díjakat, hanem a ter­vezői, szerkesztői és kivitelezői munkadíjakat is. Az új rendel­kezés egyértelműen kimondja — és ez nagyon lényeges az újító­mozgalom fejlődése szempont- jáTjpl —, hogy a közreműködői és tapasztalatcsere-díjat is kor­látozás nélkül ki lehet fizetni. Hogy ez mit jelenthet a nép­gazdaság számára elegendő utal­ni arra: A múlt esztendőben a vállalatoknál mintegy 44 ezer tapasztalatcsere-javaslat várt el­bírálásra. A nagyszámú javas­latnak azonban csak 20 száza­lékát fogadták' el kísérletre, ill. megvalósításra, 65 százalékát el­utasították, 15 százaléka pedig elbírálatlan maradt. A rossz „hatásfok” főként azzal magya­rázható, hogy a vállalatoknak nem állt rendelkezésükre ele­gendő szakember a javaslatok gyakorlati kivitelezésére. Az úi rendelkezés lehetővé teszi, hogy — megfelelő díjazás mellett — nyugdíjasokat is bevonhassanak ebbe a munkába. A rendelkezés tehát a nyug­díjas szakemberek további al­kotó munkájának újabb lehető­ségeit nyitotta meg. Most a vál­lalatok műszaki, gazdasági és mozgalmi vezetőin múlik, mi­ként tudják hasznosítani az ő szakmai ismereteik gazdag tár­házát. T. P. A KISZ járási vb tagjai: dr. Szabó Imre ügyész, Galicz Jó­zsef, a járási-városi pártbizott­ság osztályvezetője, Gszelman Ad ám, a kunfehértói általános iskola tanára, Bereczki Gábor pedagógus, az úttörőelnökség járási titkára, Vén Ferenc, a jánoshalmi gépészképző szak­iskola tanára, Király Csaba me­zőgazdász, a járási tanács dol­gozója, Szőke Eszter, a mély­kúti általános iskola tanára, Waldiczki László erdőmémök, Szabó János, a kisszállási Pe­tőfi Tsz tagja és Lábodi László, a jánoshalmi ktsz dolgozója. KISKÖRÖSÖN is kedden tar­tották meg a KISZ járási kül­döttértekezletét. A községi párt­székházban a tanácskozáson kilencven küldött és 20 ven­dég vett részt. Helyet foglalt az értekezlet'elnökségében Soós Pál, a KISZ Központi Bizottság egyetemi és főiskolai osztályá­nak vezetője, Terhe Dezső, a megyei KlSZ-bizotság titkára, Simó Tibor, a járási pártbizott­ság első titkára, Fricska Margit, a járási pártbizottság titkára, dr. Király István, a járási ta­nács végrehajtó bizottságának titkára, Apró János, a járási pártbizottság főelőadója, Juhász István, a járási KISZ-bizottság titkára, valamint a járás több KISZ alapszervezetének elnök­ségbe jelölt küldötte. Juhász István, a járási KISZ- bizottság beszámolójának elő­adója elmondta: Négy év alatt a járás fiataljai csaknem ezer hold szőlőt telepítettek, és je­lenleg 42 ifjúsági munkacsa­patban 576 lány és fiú dolgo­zik az éves tervek teljesítésé­ért. A KISZ VI. kongresszusa tiszteletére az újonnan telepí­tett ezer hold szőlő gondozása felett védnökséget vállaltak a fiatalok. Az előadó kiemelte, hogy a négy évvel ezelőtti szint­hez viszonyítva megkétszerező­dött a KIS 2-tagok létszáma a járásban. Évenként mintegy 4—5 ezer fiatal vett részt a kulturális szemle rendezvényein. Az utca két oldalát szegélye­ző öreg pincék, présházak közt az alkonyat, az erjedő must ne­héz, mézes illatát dédelgeti. Ma­gyar és német szó keveredik bé­kés egyetértésben a járókelők, s a házak előtt beszélgetők ajkán. A munkában eltöltött hétköz­napok egyikének végére értek a császártöltésiek, a két nyelvű község lakói. Október utolsó napján volt húsz éve annak, hogy végérvé­nyesen búcsút mondtak egy ne­héz örökséggel terhes, súrlódá­sokban, mesterségesen felszított társadalmi és nemzetiségi ellen­tétekben bővelkedő korszaknak. Ebben a községben, amelyet a XVIII. században német telepe­sek alakítottak, s utódaik két évszázadon át őrizték nyelvüké,t messziről hozott szokásaikat — mi tagadás: akadt táptalaj a hitleri Németországból terjesz­tett pángermán propaganda szá­mára, amely — mivel hangza­tos szociális demagógiával is dolgozott — sajnálatos módon éppen a legszegényebb néposz­tályt mételyezte leginkább. A lelkek „újjáépítése” Negyvennégy október 31-én azonban a Jánoshalma felől ér­kező szovjet katonákat a száz­szor elátkozott háborúba belefá­radt lakosság már a békesség vágyával eltelve, fegyelmezetten fogadta. Napokon át itt volt a „senki földje”, s az idejében megszervezett polgárőrség jól látta el feladatát.» Nem esett egyetlen puskalövés sem, s en­nek köszönhető, hogy CsáSzár­A falusi spartakiád és az MHS sportversenyeibe pedig három­ezer fiatal kapcsolódott be. A további tervekről szólva a járási KISZ-bizottság titkára elmondta: Soltvadkerten nyári ifjúsági építőtábort szerveznek jövőre. A KISZ a Hazafias Népfront járási bizottságával karöltve mozgalmat indít az analfabétizmus felszámolása ér­dekében. Ezen kívül védnöksé­get vállal a mezőgazdasági szak­munkásképzés felett és a fiata­lok évi 40 ezer óra társadalmi munka elvégzését is felajánlot­ták. A beszámolót követő élénk vitában tizenketten kértek szót, többek között Soós Pál és Simó Tibor elvtársak. A küldöttértekezlet résztve­vői ezután megválasztották a 31 tagú járási KISZ-bizottságot, a bizottság hat póttagját, a ki­lenc tagú revíziós bizottságot. A járási KISZ végrehajtó bi­zottság tagjai sorába tizenegy küldöttet választott a járási KISZ-bizottság. Figyelmeztető adatok „Baja iparának távlati fej­lesztési terve szerint a város üzemeinek a harmadik ötéves terv időszakában összesen há­romezer, azaz évente 600 szak­munkást kell kiképezniük. A 50S-es számú Iparitanuló Inté­zetben azonban jelenleg éven­te csak 300 fiatal tanulhat.” — állapította meg a Bajai Járási- Városi Népi Ellenőrzési Bizott­ság körültekintő vizsgálat után. A bácsalmási iparitanuló-is- kolában tapasztaltak 'alapján a népi ellenőrök a többi között feljegyezték: „Az iskola kevés szemléltetőeszközzel rendelke­zik.” A Dunavecsei Járási Tanács töltésen csak a lelkekben, s természetesen a társadalom szerkezetében volt szükség „új­jáépítésre”. Ez a feladat az or­szág teljes felszabadulásával egy időben alakult községi párt- szervezetre várt. És hogy a húsz kommunistát számláló élcsapat ezen a kényes poszton, a világné­zeti különbözőségeknek ezen az ütközőpontján becsülettel, ered­ményesen dolgozott, azt meg­mutatta már az első szabad vá­lasztás, amikor is az MKP há­romszor annyi voksot kapott, mint a falubeli párttagok szá­ma. A bizalmat az új iránt erősí­tette a régi vágyakat beteljesítő földosztás, amelynek során két és fél ezer hold káptalani bir­tok jutott egykori megműveiől- nek a jogos tulajdonába. Majd a sok kis egyéni szándék egyet­len nagy akarattá vált, s az ap­ró parcellák nagyüzemi táblák­ká ömlöttek egybe. Ma három termelőszövetkezet gazdálkodik a császártöltési határban. Kö­zülük a nagy évforduló küszö­bén abba látogattunk el, amely a történelmet formáló esemény, a felszabadulás emlékét a ne­vében is őrzi. Névadójuk: a szabadság A császártöltési Felszabadulás Tsz kétszeresen is jubilál, hi­szen a jövő hónapban ünnepli megalakulásának a 15. évfor­dulóját is. Az évek óta jó köze­pes eredménnyel gazdálkodó termelőszövetkezet élére az idén januárban a fiatal, határozott kommunista, a gazdálkodás minden csínját-bínját jól isme­rő Szabados István személyében új elnök került. — Fő „profilunk”, a kertész­kedés mellett egyre bővül a szőlő- és gyümölcsös kultúra területe is — mondja az elnök. — A szőlőtermesztésnek egyéb­ként, mint köztudomású, mife­lénk régi hagyományai van­nak. Közös szőlőinket az utób­bi néhány évben az új telepí­tésekkel a kétszeresére növel­tük: 105 hold termő szőlő mel­lett 100 hold az új ültetvény. Még az idén ősszel újabb 50 hold szőlőtelepítésre kerül sor. A tárolásra is gondolunk: jö­vőre csomagolóhelyiség és még egy permetlé-keverőtorony is épül. Ugyanolyan lelkesedéssel be­szél az állattenyésztés fejleszté­séről is. A község közös gazda­ságai állami húsértékesítési kö­telezettségüknek nem hízott ser­téssel. hanem baromfival tesz­nek eleget. Ök adják a kiskő­rösi járásból származó baromfi­mennyiségnek a 70 százalékát; az öt évvel ezelőtti 7 vagonnal szemben az idén már három­szor annyit. A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésének kez­deti éveiben szétszórtan, három üzemegységük mindegyikében foglalkoztak baromfineveléssel. Ebben az évben központosítot- I ták ezt az üzemágat: felépült egy 18 ezer férőhelyes nevelő- |jük, amelyben a jövő évtől kezdve évenként 72 ezer csir­két nevelnek, illetve hizlalnak majd. Nemsokára korszerű ön­etető- és itatóberendezéssel is ellátják a „baromfigyárat’,, amelyből eddig kilogrammon­ként 6 forint volt a tiszta jö­vedelmük. Szándékok, tervek Az utóbbi néhány hónapban sokat erősödött, fejlődött a tsz-demokrácia. s ennek köszön­hetik, hogy a gazdák maguké­nak érzik a szövetkezetei, de­rekasan helytállnak a munká­ban. A gazdasági megszilárdulás jele az is, hogy jövőre kiszéle­sítik a családi' művelés körét, sőt, ösztönző premizálási for­mákat is alkalmaznak. A mun­kaegység értékét pedig „hosz- szabb távon” oly mértékben kí­vánják növelni, hogy alkalmas legyen a most nagyon nélkülö­zött fiatalok „visszaédesgetésé- re” is. (Habár igen bonyolult probléma ez: hiszen ha nagy is a hiány fiatal munkáskéz­ben, egyszersmind örvendetes is, hogy az általános iskola végzett növendékei szinte kivé­tel nélkül középiskolában foly­tatják tanulmányaikat.) A há­rom-négy évvel ezelőtti 29 egy­néhány forinttal szemben egyébként tavaly már 42 forint fölé emelkedett egy munkaegy­ség értéke, az egy tsz-gazdára jutó jövedelem évi átlaga pedig az akkori hat és fél helyett 9 és fél ezer volt. ... egy cél felé Udvarhelyi Gyula párttitkár a vitathatatlanul elégedettségre okot adó tényezők mellett tisz­tán látja a sürgős felszámolás­ra váró hibákat is. — Igaz — mondja —, hogy taggyűléseinket egyre inkább az aktivitás jellemzi, sok a megszívlelendő, életre való ja­vaslat; hogy a lelkes asszonyok különösen a baromfitenyésztés fellendítésére igen sokat tettek és tesznek; hogy a három üzemegységben idén is 165-en jelentkeztek téli, valamint szak­munkásképző tanfolyamra; jól dolgozik a párttagsággal azonos létszámú, pártonkívüli aktívahá­lózatunk is — kevés azonban, az évente felvett két tagjelölt. Ál­landó feladatunk a közösségi tudat formálása. Oda kell hat­nunk, hogy minden gazda még jobban segítse a közöst. Nagy szükség lenne háztáji bizottság létrehozása is, s ez egyik fő célkitűzésünk a közeljövőben. így fest keresztmetszetben a három császártöltési közös gaz­daság egyike. Gondjaik vannak, s úrrá lenni ezek felett: ez a szüntelenül sarkalló, ösztönző, lendítő törekvésük. De meny­nyivel mások már ezek a gon­dok, mint a két évtizeddel ez­előttiek! E gondok megszünte­tésén munkálkodnak most, sza­baddá válásuk szép ünnepén is — két nyelven, de egy szívvel. Jóba Tibor ipari előadója nemrégiben el­panaszolta munkatársunknak, hogy a járás egyetlen iparita- nuló-iskolája — a kunszent- miklósi — mindössze két tan­teremmel és elég szegényes fel­szereléssel dicsekedhet. Ezért a jelentkező 100—120 fiatalból csak 50—60 nyerhet felvételt a tanév kezdetén. Figyelemre méltó jelzések ezek. Azt bizonyítják, hogy a rohamléptekben iparosodó me­gye oktatási intézményei az ott dolgozó pedagógusok áldozatos munkája ellenére sem tudják maradéktalanul ellátni felada­tukat a következő években — a jelenlegi körülmények között. Ezért is értékelhetjük igen hasznos kezdeményezésként a Népi Ellenőrzési Bizottság vizs­gálatát, amelyet a bajai járási­városi pártbizottság kérésére végzett. Kívánatos, hogy hason­ló módon mérjék fel mielőbb a megye járásaiban, városai­ban a szakmunkásképzés hely­zetét. A vizsgálatok anyagát jól lehet hasznosítani majd a me­gyei szintű program elkészíté­sénél, amely az üzemek távlati tervét és várható szakmunkás­szükségletét figyelembe véve határozza meg' az ipari tanuló­iskolák fejlesztésének ütemét, így elérhetjük, hogy az e célra fordítható forintok évről-évre oda kerüljenek, ahol erre leg­nagyobb szükség van. De jó lenne ismételten meg- \ izsgalni azt is, hogv megfele­lően ki vannak-e használva a gimnáziumok, általános iskolák tantermei, nincs-e mod arra hogy súlyos milliók befektetése nélkül juttassuk helyiséghez az üzemek szakmunkásjelöltjeit. Hiszen anyagi erőnk véges iparunk fejlődése pedig mie­lőbbi megoldást követel. B. D. Ezerhétszáz liatal versenyez a termelőszövetkezetekben Védnökség ezer hold új telepítésű szőlő lelett KlSZ-küldöitértekealet a halasi és kiskőrösi járásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom