Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-29 / 280. szám
Szervezettebbé válik a vízszolgáltatás fejlesztése Két megyei vízmű vállalat — indulás előtt-r-n > f i,i j I Az utolsó holdakon vetik a kenyérgabonát a r Ulis Cl IOiaeKen homokmégyi Béke Tsz-ben. A 60 holdas táblát közvetlenül a vetőgép előtt szántja a Kalocsai Gépállomás két traktorosa. Felvételünkön a vetőgép tartályában eligazítja a magot Pirisi Lajos traktoros és Mácsai István, a munkagépkezelője. Nagyobb gondot a téliesítésre és az építkezések meggyorsítására Körúton a megye termeiösxövetkezeteiben Átszervezik a megyei vízmű vállalatot és 1965. január 1-től két vállalat — az Észak-Bács megyei és a Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat — végzi a megye vízellátását, fürdőüzemeltc- tését, vízmű- és csatornaépítését — határozták el a megyei tanács végrehajtó bizottságának közelmúltban tartott ülésén. Mi indokolta az átszervezést és mennyiben, várható a jövőben javulás a vízszolgáltatásban? — Erről kértünk tájékoztatást Pe- rényi Antaltól, a megyei tanács vb építési-, közlekedési- és vízügyi osztályának főmérnökétől. — A Báes-Kiskun megyei Vízmű Vállalatot — kiskunhalasi igazgatósággal — 1359-ben hoztuk létre. Az eltelt ót esztendő alatt jelentősen megnövekedett megyénk vízhálózata és egyre több vízmű épül városon és falun egyaránt. A megyei vízmű vállalat — a centralizáltsága miatt — sok fontos feladatát csak részben tudta elvégezni. Bár létrehoztak üzemvezetőségeket Lakiteleken, Kiskunfélegyházán, Baján, Du- navecsén és Kalocsán, de a jelenleg üzemben levő 41 vízmű rendszeres karbantartását és az esetenkénti sürgős hibaelhárítást nem tudták kellőképpen megszervezni. Amellett — a Kiskunhalastól távolabbra eső területeken — sokszor az anyaghiány gátolta a munkát, s míg a hiányzó anyagokat a központi készletből pótolták, nemegyszer napokig állt a munka. — A megyei tanács végrehajtó bizottsága — az Országos Vízügyi Főigazgatósággal egyetértésben — vízügyi vonatkozásban két részre osztotta a megyét. A jövő év elejétől Kiskunfélegyháza, Alpár, Kecskemét, Tiszakécske, Lajosmizse. Lakitelek, Tiszaújfalu, Nyárlő- rinc és Ladánybene a kecskeméti és kiskunfélegyházi járás körzetének vízügyi tennivalóit az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat látja el, s a többi vízmű továbbra is a kiskunhalasi vállalathoz tartozik. — Zavar mutatkozik a vízellátásban Kiskunfélegyházán és Tiszakécskén. Ezek sürgős megszüntetése az északi vállalat első feladatai közé tartozik. — Kecskemét szennyvízcsatorna-hálózatának építése és ivóvíz-hálózatának további bővítése is az északiakat „terheli”. Ezenkívül a széktói víznyerőtelep rekonstrukciója — az 1500 köbméteres tárolómedence, az 5 millió forintos költséggel épülő gépház, a transzformátorok és a csővezeték felújítása és az 1966—70. közötti nagyszabású vízműépítés, melyre közel 70 millió forintot fordítanak, mindmind nehéz feladatok elé állítja a vállalatot. — Az átszervezéssel folyamatos lesz az anyagellátás, gyorsabb a vízműjavítás, javulni fog a szolgáltató tevékenység, és ezen túl a lakosság ellátása. A felfejlesztett kecskeméti és a tehermentesített kiskunhalasi székhelyű vállalat így a jövőben minden bizonnyal gyorsabb ütemben végzi majd az Alföld évszázadokon át elhanyagolt vízművesítését. A jó ivóvíz-hálózatépítést — fejezte be tájékoztatóját Perényi Antal főmérnök. K. M. Pár hét vagy még annyi sem, és a termelőszövetkezeti majorságokba vezető utakon hajnalonként megkeményedik a sár. A tél küszöbén vagyunk. Éjszaka a huzatos istállókban dideregve bújnak egymáshoz az állatok. Körútra indultunk a megyében, hogy megtekintsük: milyen a szövetkezeti gazdaságok állattenyésztő telepeinek jelenlegi állapota, hogyan készültek fel a téli időszakra. Velünk jött Takács Béla megyei főállattenyésztő is. Elmondotta, hogy bár az utóbbi pár évben sok új, korszerű istálló, sőt, egész állattenyésztő telep épült a majorságokban, a sertésállomány nagyobb hányadát azonban még mindig rozzant, szerfás férőhelyeken tartják. Rendkívül fontos ezek téliesí- tése, ám a gondot véglegesen csak az új istállók, ólak építése szünteti meg. Először a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz állattenyészÚj gyártmány A KGST keretében végrehajtott gyártmányszakosítás során kapta feladatul a magyar ipar — a többi között — a vasúti villamossági szerelvények gyártását is. A Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékek Gyárában készülnek azok a „csatiások”, amelyek segítségével a vasúti kocsik között áramösszeköttetést létesítenek. Az új termék első darabjait néhány héttel ezelőtt készítették el Baján. Az év végéig hátralevő időben előre dolgoznak a szerelőrészleg munkásai, hiszen az új cikk gyártása „hivatalosan” csak 1965 januárjában indul. Képünkön Onhausz Cecília éppen „szegre akasztja” a legújabb kész munkadarabot. (Pásator Zoltán fóvétol-o.1 tő telepére kanyarodunk be, a nemrég elkészült bekötő úton. Régen épített, de a célnak ma is megfelelő tehénistállón megyünk át. Az állatok kondíciója jónak mondható. De alig száz méterrel odább új építkezésre figyelünk fel. Készül az új, 160 férőhelyes tehénistálló. Azaz — készülget. A falak már állnak, a tetőszerkezet egy része is a helyén van. — Hiányzik azonban a faanyag — panaszkodik egy idősebb ács, a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat itt dolgozó hat munkásának egyike. — Egyébként jobban haladnánk... A sertéstelepen a kocákat, süldőket és a hízókat . szerfás ólakban tartják, de téliesített körülmények között. Vályoggal rakták koi»ül a falakat. Az 52 férőhelyes fiaztató már korszerű; egyedi tervezés alapján a szövetkezet . saját éi ítőbrigádja hozta létre. Jól záró ablakok, ötletes tetővilágítás. A gondosan rakott kazlakra külön is felhívja figyelmünket a megyei főállattenyésztő. Egészében véve jó benyomásokkal távozunk. Új tehénistállót építenek a kiskunhalasi Vörös Október Tsz majorságában is, ugyancsak az építő és szerelőipari vállalat kivitelezésében. Az itteni csak 98 férőhelyes, de béri már állnak _ be' njász- lak, az önitató berendezéssel együtt. Lényegesen előbbre vannak, mint a fétogvházi Vörös Csillagban, de ennek az istállónak is kétséges az idei átadása. Itt a hullámpala hiánycikk. A sertéstelepen az, U-alakú szerfás fiaztató köré szalmabálákat raknak. Ezek valamit , védenek a hideg és a szél ellen. de a bálázás mindenképpen csak szükségmegoldás. Érdekes, hogy ahány, ói, anynyi féle szerkezeti megoldás. Mintha az útkeresés időszakát élné a szövetkezetben az építkezés, még a korszerűbb létesítmények produkálása esetén is. A korábban épített ólakra a magas tetőtér a jellemző, ami, azonkívül, hogy anyagpo- csékolás, hátrányos is, mert télen szinte lehetetlen bemelegíteni az állatok tartózkodási helyét. Takács Béla közben megszemléli az állatállományt. — Nagyon szépek a malacok — mondja. — Ilyen körülmények között ez majdnem csoda. Az itteni .gondozók, úgy látszik, értik a dolgukat. Korszerűtlen ólakban is lehet te-' hát szép állományt nevelni, bár több munkával és nagyobb kockázattal. Hasonló a tapasztalat a má- tételki Győzelem Tsz majorságában is. A szövetkezet éves bevételének nagyobb hányada az állattenyésztésből származik, s a telepet csaknem teljesen saját erőből hozta létre. Található itt egy megye- szerte egyedülálló létesítmény. Ez az 50 férőhelyes fiaztató, amelyet egy régi,, nyitott ele- jű, padlás nélküli csikóistállóból alakított át a tsz építőbrigádja. Az a különlegessége, hogy mindegyik kutrica fölött infravörös lámpa lóg, amelyet szabályozható magasságra lehet állítani. A lámpa észrevehetően melegít, s ezt nemcsak a nagyobb hőmérséklet, hanem az is bizonyítja, hogy alája húzódnak a malacok. A szövetkezet minden 10 holdjára jut egy anyakoca. Ez az eredmény is egyedülálló. De egyúttal arra is figyelmeztet, hogy az állattenyésztés hozamának növelése ma már elsősorban a tartási körülmények javításán — korszerűsítésén — múlik. Világ proletárjai, egyesüljetek! / «HX. EVF. H. D.
