Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-19 / 271. szám

I 2. oldal 1964. november 19. csőtörtöfi Heves összecsapás az angol alsóbázban Cipruson fokozódott a feszültség A Vatikán beavatkozása az olasz politikába Szudáni jelentés AZ ANGOL alsóház bevándorlási vitája pél­dátlanul heves szemé­lyes összecsapást hozott Douglas Home, az ellenzék vezére és a munkás­párt balszámyámak szóvivője között. Michael Foot munkáspárti képviselő utalt arra, hogy Paul Griffiths konzervatív képviselő a faji gyű­lölet felkorbácsolásával hódította el a mandá­tumot Gordon Walker külügyminisztertől, a munkáspárt jelöltjétől. „El kell ítélni az olyan képviselőt, aki ilyen eszközökkel jutott a par­lamentbe” — mondotta Foot, majd egyenesen Home-hoz fordulva így folytatta: „Ennek kielé­gítő elintézése az ellenzék vezérének kötelessé­ge volna, azonban Home politikailag olyan gyá­va alak, hogy nem meri megmondani azt, amit gondol, mert még néhány, úgynevezett fajvédő tory képviselő ül a háta mögött. Home a dühtől sápadtan csak annyit tudott válaszolni, hogy ő mindig ellenezte a fajok közötti gyűlöletet. A CIPRUSI parlament kedden Kiprianu kül­ügyminiszter külpolitikai expozéja felett tartott vitát. A felszólaló képviselők elítélték a NATO- nak a sziget felosztására és az északatlanti ka­tonai tömbbe történő bevonására irányuló tö­rekvéseit. Hangoztatták, hogy a ciprusi problé­mát az ENSZ keretein belül kell megoldani. Ga- lo Plaza, az ENSZ ciprusi közvetítője Athénba érkezett, és közölte, hogy egy Paphos környéki török faluban egy fiatal ciprusi török négy lö­vést adott le egy ENSZ-járőrre. E környéken egyébként megfigyelők szerint az utóbbi napok­ban fokozódott a feszültség, és néhány kisebb összeütközésre is sor került. LUIGI CAPUTO, az MTI római tudósítója ír­ja: A jelenlegi olasz választási kampány bizo­nyos vonatkozásaiban emlékeidet a 10—15 évvel ezelőtt a hidegháború korszakában lezajlott választások légkörére. Túl a heves kommunista- ellenességen, amelytől nem mentes Nenni szo­cialista pártja sem, egyre feltűnőbb a klérus EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN beavatkozása a politi­kai életbe. Mintegy két héttel ezelőtt az olasz püspöki kar közlemény­ben szólította fel a választókat, hogy harcolja­nak a kommunizmus ellen, ezzel ismét vissza­tért az a terminológia, amely 1948-ban a kom­munisták kiátkozására vezetett. Néhány nappal a püspökök felhívása után az az Observatore Romano, a Vatikán lapja azt írta, hogy a hívők­nek csupán olyan pártokra szabad szavazniuk, amelyek szilárdan katolikusak és nem marxis­ták. Ez azt jelenti, hogy az egyház nyomása a szocialista, a szociáldemokrata és köztársasági párttal szemben is érvényesül. Az egyháznak a politikai életbe való ilyen nyílt és súlyos be­avatkozására a választások idején legalább öt­hat év óta nem volt példa. X XIII. János pápa uralma alatt az egyház elkerülte az állásfogla­lást. AZ AL AH RAM című kairói lap szerdán kö­zölte Khetm al Khalifa szudáni miniszterelnök nyilatkozatát, amely bejelenti, hogy a kormány helyesli az államgépezetben végrehajtandó tisz­togatás elvét, és a közeljövőben meg is alakít­ják azt a katonákból és bírákból álló bizottsá­got, amelynek feladata a tisztogatás lesz. A lap közli Clement Amboro belügyminiszter nyilat­kozatát is, amely szerint szabadon bocsátják a polgári politikai foglyokat, s tanulmányozzák az előző rendszer idején letartóztatott katonák sor­sát. Kairói sajtójelentések szerint a szudáni fő­városban kedden újabb tüntetések voltak. A tüntetők az 1958. november 17-i puccsot jelké­pező fekete koporsókat gyújtottak fel Ábbud volt elnök lakása előtt. Ennek kapcsán az AF hírszolgálati iroda utal a szudáni rádió közlé­sére, mely szerint Khalifa miniszterelnök kije­lentette: Abbud ismét egyszerű szudáni állam­polgárrá vált, a kormány szavatolja állampol­gári jogait és engedi azt is, hogy elhagyja az ország területét. Folytatódik a háborús bűnösök pere FRANKFURT (UPI, Reuter-) A frankfurti bíróság kedden folytatta Otto Hunsche és Her­mann Krumey, Eichmann két közeli munkatársa háborús bűn­perének tárgyalását. A bíróság előtt felolvasták a közben el­hunyt Rudolf Kastner írásos ta­núvallomását, amely szerint Horthy hozzájárulását adta a magyarországi zsidóság deportá­lásához, miután Veesenmayer, Hitler magyarországi mebízottja hangoztatta előtte „a zsidó prob­léma végleges megoldásának” szükségességét. Kastner vallomásában többek között azt írta, hogy Krumey felajánlotta neki: pénz ellené­ben mentesít egyes zsidó szemé­lyeket a deportálás alól. A tübingeni bíróság kedden tanúkat hallgatott ki a Gdansk (a volt Danzig) közelében fel­állított stutthofi haláltábor há­rom SS-őrének háborús bűnpe­rében. Bruno Bartsch, aki ma­ga is a tábor krematóriumánál teljesített szolgálatot, elmondot­ta a bíróság előtt, hogy az SS- legények tömegesen égették el a krematórium kemencéiben a táborban agyonlőtt szovjet ha­difoglyokat. Több esetben még élő embereket vetettek a ke­mencébe. Herbert Schefter, aki annak idején a tábor lakója volt, tanúvallomásában előad­ta, hogy az egyik vádlott, Otto Karl Knott SS-őrmester egy íz­ben felszólított egy cseh fog­lyot, dobjon a kemencébe egy hangosan síró csecsemőt. Mikor a fogoly ezt megtagadta, Knott maga dobta a tűzbe a szeren­csétlen gyermeket. A tárgyalást pénteken foly­tatják. (MTI) Nyugatnémet kommentárok Ball látogatásáról BONN (MTI) „Ball. amerikai külügyminisz­ter-helyettes, bonni látogatása utón kormánykörökben megerő­södött az a vélemény, hogy Johnson elnök kiegyezésre tö­rekszik Franciaországgal — ír­ja a Süddeutsche Zeitung. — E kiegyezés kedvéért az Egyesült Államok ugyan nem akarja fel­áldozni a sokoldalú atomhaderő tervét, az amerikai diplomácia azokban mindent meg akar kí­sérelni, hogy ebben a kérdésben megegyezésre jussanak de Gaulle-lal. A lap szerint Ame­rika pártfogolja az MLF-re vo­natkozó brit módosító javas­latokat, mégpedig azért, mert azokban esélyt lát arra, hogy hidat verhet Franciaorszá" " űé az MLF ügyében. A loncL' '">- vasiatok megvalósítása ug is megerősítené a „nemzeti ele­met” a tervezett közös atom- haderőben, amely ilyenformán nem annyira „multilaterális”, hanem inkább „multinacioná­lis” lenne. Washington azt re­méli hogy ezzel elébe mehet de Gaulle kívánságának.” Más nyugatnémet lapok is hangsúlyozzák, hogy Ball ki­fejtette Bonnban: az Egyesült Államok meg akarja nyerni a francia elnököt az MLF számá­ra, és nyitva igyekszik hagyni a kaput a francia csatlkozás előtt. A Frnkfurter Allgemeine Zei­tung szerint Bonn természete­sen egyet ért ezzel, de nyugat­német részről azt is világosan megmondták az amerikai kü­lügyminiszter-helyettesnek, hogy a brit módosító javaslatok több fontos pontban nem felelnek meg a bonni kívánságoknak, és így azoknak még további felül­vizsgálására van szükség. Q KGST-országok tudományos-műszaki tanácskozása Leningrádban megnyílt a KGST-országok halászflottájá­nak fejlesztésével foglalkozó második tudományos-műszaki értekezlet, amelyen Bugária, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztár­saság, Románia és a Szovjet­unió képviselői vesznek részt. A konferencia előreláthatólag Két napig tart. Szovjet—amerikai megállapodás Moszkvában szovjet—ameri­kai megállapodást íírtak alá a tengervíznek, többek között atomenergia felhasználásával, történő sótalanításában való együttműködésről. A megálla­podást két évre kötötték, s az aláírás pillanatában lépett ér­vénybe. A szovjet kormány megbízá­sából az egyezményt Gromiko külügyminiszter és Petroszjan, az állami atomenergiai-bizott­ság elnöke, az Egyesült Álla­mok kormányának megbízásá­ból Foy D. Kohler nagykövet és Hornig, az el nőik tudomá­nyos tanácsadója írta alá. A Minisztertanács ülése A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyta a Minisztertanács elnökének a november 7-i ün­nepségek alkalmából a Szovjet­unióban járt magyar párt- és kormányküldöttség útjáról szó­ló beszámolóját. A Minisztertanács megvitattá és tudomásul vette a Szövetke­zetek Országos Szövetsége elnö­kének jelentését a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás tapasztala­tairól és a téli tárolásra történt felkészülésről. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett az üzemi baleset, a foglalkozási betegségek, valamint a gümőkór miatt csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének vizsgála­táról. A kormány a jelentést megtárgyalta, elfogadta és ha­tározatot hozott. A kormány a Szakszervezetek Országos Tanácsának előter­jesztése alapján módosította a vörös vándorzászlók és az él­üzem címek adományozásáról a Minisztertanács és a SZOT ál­tal 1961-ben kiadott határozat egyes rendelkezéseit. A kormány ezután napi ügye­ket tárgyalt. A Pravda vezércikke az ipari és mezőgazdasági területi pártszervezetek egyesítéséről MOSZKVA. (TASZSZ) A Pravda szerdai száma „Hű­ség a lenini szervezési elvek­hez” címmel vezércikkben fog­lalkozik az SZKP Központi Bi­zottsága legutóbbi plénumának határozatával, amely elrendelte az ipari és mezőgazdasági terü­leti (határterületi) pártszerve­zetek egyesítését. A vezércikk megállapítja, hogy „hasonló intézkedéseket hajtanak majd végre az egysé­ges állami szervek visszaállítá­sa céljából is”. A Pravda hangsúlyozza, hogy a szervezési formákat és a mun­kamódszereket az adott törté­nelmi helyzet sajátosságai, az adott időszakban megoldandó politikai, gazdasági és ideológiai feladatok határozzák meg. — Ámde minden átszervezés elengedhetetlenül kötelező fel­tétele, hogy ne ingassa meg a párt- és állami élet lenini el­veit és szabályait — folytatja a vezércikk. — Az új, jobb szervezési formák valóban al­kotószellemű keresése egyálta­lán nem azonos a véget nem érő átszervezéssel. A vezércikk a továbbiakban megállapítja, hogy az élet nem igazolta a pártszervezetek két évvel ezelőtt termelési elv sze­rint történt átalakításának idő­szerűségét és célszerűségét. „Ezt az átszervezést kellő előkészítés nélkül, indokolatlan sietséggel, következményeinek teljes fel­mérése nélkül hajtották végre.” A szóbanforgó átszervezésnél megváltoztatták a párt szerve­zeti felépítésének azt az elvét, amely szerint — az SZKP szer­vezeti szabályzatának megfele­lően — a párt szervezeti fel­építésében a termelési terület elvének kell érvényesülnie. A pártszervezeteknek ipari és mezőgazdasági területi pártszer­vezetekre történt kettéosztása sok nehézséget és bonyodalmat vont maga után. Ez az átszer­vezés ellentétbe került az élet követelményeivel. Az élet meg­mutatta, hogy gyakorlatilag nem lehet elhatárolni az ipari és a mezőgazdasági pártszervezetek hatáskörét. Összekeveredtek a párt, a tanácsi és a gazdasági szervek funkciói, jogai és köte­lezettségei, a pártbizottságokban olyan törekvések támadtak, hogy a gazdasági szervek he­lyett intézkedjenek. Az igazga­tási apparátus egyszerűsödése és olcsóbbodása helyett az utób­bi két esztendőben lényegesen megnövekedett a területi és ha­tárterületi szervek apparátusa. Végeredményben, a párt-, taná­csi, szakszervezeti és komszo- molszervek kettéosztása követ­keztében támadt nehézségek és hiányosságok károsan befolyá­solták a lakosság ügyeinek el­látását, sok kényelmetlenséget okoztak a lakosságnak.' A Pravda mindehhez hozzá­fűzi, hogy „az átszervezés a gazdasági építés számos nagy fontosságú szakaszán gyengítet­te a pártszerveknek a termelő tevékenységre gyakorolt befo­lyását”. — Nagy ügyünk érdekei meg­követelik — folytatja a Pravda —, hogy szigorúan betartsuk a párt- és állami élét léniái 'Sza­bályait, a kollektív vezetés el-, vét, minden vonalon tökélete­sítsük munkánk stílusát és módszereit, s ezen az alapon tovább fejlesszük a kommunis­ták, valamennyi dolgozó alkotó kezdeményezését és aktivitását. FESZÜLTSÉG A KÖZÖS PIACON i— Én leszek a pénztáros! „A NATO-beteg“ A Frankfurter Allgemeine Zeitung párizsi tudósításában a NATO-országok parlamenti képviselőinek most folyó kon­ferenciájával foglalkozik, s rá­mutat, hogy a francia főváros­ban nagyon kedvezőtlen vissz­hangot keltett az a megállapo­dás, amelyet von Hassel nyu­gatnémet hadügyminiszter Washingtonban kötött. „Azt a felfogást lehet hallani — írja a tudósító —, hogy ezek után az Adenauer és de Gaulle által kötött szerződés immár végle­gesen halottnak tekintendő”, mert a nyugatnémet—francia unió helyére most nyugatnémet —amerikai katonai szövetség lépett. Ugyancsak visszautasít­ják Párizsban Wilson brit mi­niszterelnök legutóbbi beszé­dét, amelyet a francia politika ellen intézett eddigi legélesebb támadásnak tekintenek. A tu­dósító ezután így ír: „A francia politika reagálni fog a NATO-n belül most in­dított angolszász—nyugatnémet oUenzívára — hangsúlyozzák a francia fővárosban. Senki sem tartja ugyan biztosnak, hogy de Gaulle el akarja hagyni a NATO-t, sok megfigyelő azon­ban lehetségesnek tart egy meg­lepő fordulatot a francia NATO- politikában. A francia kiválá' katonailag katasztrófát jelente- ■ a szövetségre. A NATO- mezőn most csak úgy burján­zónak a találgatások, híreszte­lések, a rosszindulatú feltétele­zések és gyanúsítgatások. A szö­vetség beteg.’*

Next

/
Oldalképek
Tartalom