Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-03 / 258. szám
I Világ proletárjai, egyesüljetek! XIX. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM Ara 60 fillér 1961. NOVEMBER 3, KEDD (K. I.) A második ötéves terv eddig eltelt időszakában a termelékenység nem emelkedett a tervezett mértékben. Az első esztendőt kivéve nem sikerült a termelésnövekedés kétharmadát a munkatermelékenység emelésével biztosítani. A foglalkoztatottak száma viszont a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt, annak ellenére hogy a meglevő dolgozókat sem látták el kellőképpen munkával. A túlórák részaránya, az ösz- szes ledolgozott órákhoz képest szintén emelkedést mutat. Mindez azt jelzi, hogy a vállalatok többségénél nem értették meg a mai helyzet követelményét, s változatlanul a régi eszközökkel, extenzív módon növelik a termelést. A termelékenység és a munkakultúra emelésének kétségtelenül nagy tartaléka a szervezés, amely viszonylag gyorsan és kis anyagi befektetéssel nagy hatásfokú javulást eredményezhet. Az oly sokat emlegetett világszínvonaltól is alighanem a szervezettség dolgában lehetünk a legtávolabb. Pedig az „üzemen belüli magas fokú szervezettség” a szocialista gazdaságnak is sajátja, fontos követelménye. Ennek ellenére sokszor találkozunk a szervezőmunka lebecsülésével. Egyesek valamiféle kampányt, divatot, mások szükséges rosz- szat látnak a szervezésben. Többnyire leszűkítik a fogalmat. Átszervezést, üzemügyvitelszervezést stb. értenek alatta. A hazai közgazdasági irodalomban igyekeznek a szervezés általánosabb megfogalmazására. Dr. Vilcsek Jenő professzor szerint a szervezés olyan tevékenység, amely valamely célkitűzés érdekében összefogja mindazt, ami a megvalósítás javát szolgálja, ezeket egymás mellé, alá, vagy fölé rendeli, összehangolja, a cél megvalósításának szolgálatába állítja. És amikor a cél érdekében szükséges eszközöket, módszereket meghatározzák, akkor a gazdaságosság elvét a legmesszebb- menően szem előtt tartják. A vezetéstől elválaszthatatlan a szervezés. Valamikor a gyors és határozott cselekvést a váratlan helyzetekben a legfőbb vezetői erénynek tartották. Félreértés ne essék, a gyorsaság és a határozottság ma is fontos, csak sajnos ilyenkor nem lehet minden körülményt pontosan mérlegelni. Ezért a vezető akkor dolgozik jól, ha olyan feltételek megteremtésén fáradozik — és ez is az átgondolt szervezőmunkához tartozik —, amelyben minimálisra zsugorodik a sürgős és rendkívüli ügyek száma, és a munka java részét a vezetési koncepció, a távolra mutató fejlesztési és szervezési kérdések kidolgozása alkotja. Az egyik gyorsan fejlődő vállalatnál az igazgató és a főmérnök napi tíz—tizenkét órát foglalkozott a sürgős termelési ügyekkel — ahogy ők maguk ma utólag fogalmazzák — „tűzoltómunkával”. Ez a vezetési módszer szüntelenül újra termelte a kapkodást. A beosztott vezetők mindenre utasítást kértek, s maguk nem fejlődhettek. A főmérnök közvetlen irányítása alá tartozó termelési és műszaki vezetők száma 27-ről (!) 5 főre csökkent. Pontosán tisztázták az egyes munkakörök és szervek jogait, kötelességeit, az osztályok közötti koordináció kérdéseit. Megszűnt a feljegyzések gyártása, a belső le- velezgetés. A termelés zavartalanul folyik, mert az egyes üzemek, osztályok önálló felelősségteljes munkája nem tűri az elmaradást, a belső együttműködés, a kölcsönös elszámoltatás szinte automatikusan történik. Az új körülmények között fény derült rá, ki az alkalmas és rátermett vezető. Ami azelőtt objektív nehézségnek tűnt, ma tehetetlenségnek minősül. Az igazgató és a főmérnök senki fölött nem bábáskodik, mindösz- sze heti három—négy órát foglalkozik csupán napi termelési kérdésekkel. A szervezőmunka szerepe különösen megnövekedett a nagy- vállalatok létrehozásával. Az összevonással tulajdonképpen csak az új szervezeti egységek feltétele jött létre. A termelőerők tényleges koncentrációját — az alkatrészgyártástól a TMK- ig, az anyaggazdálkodástól a gyártmányfejlesztésig — csupán az átgondolt szervezeti intézkedések sorozata hozza majd létre A központosítással járó szervezet munka nem vezethet sem a fejlesztési, sem a napi termelési feladatok elhanyagolására. Ellenkezőleg, az a cél, hogy az új szervezeti keretek már a mai tennivalók magasabb színvonalú megoldását is segítsék. Közismert, hogy a termelőüzemekben a napi 480 perces munkaidő 20—40 százaléka veszendőbe megy, főként szervezési hibából. Bár nem készültek munkanap-fényképek a kiszolgáló- és segédüzemekben, a műszaki- és adminisztratív osztályokon, mégis megállapítható, hogy az érdemi alkotómunka hatásfoka itt sem jobb, mint a termelő üzemekben. A korszerű munkaszervezést ezekre a területekre is ki kell terjeszteni. Nem kétséges, hogy a termelőműhelyek zavartalanabb, jobb munkája feltételezi a TMK, a szerszámüzem, az anyagbeszerzés, a belső szállítás, a technológiai, a gyártmányfejlesztési osztályok, az ügyvitel, stb. jó szervezettségét, kölcsönös koordinációját. A munkaszervezés ilyen teljes szélességében és mélységében válhat igazán nagy tartalékává a termelékenység emelésének. A váratlan tényezők, a rendkívüli körülmények kellő előrelátással minimálisra csökkenthetők. Aki időt akar nyerni a termelésben, nem sajnálja a fáradságot, az egyes akciókat előkészítő szervezéstől. Az eredményes szervezőmunka személyi és tárgyi feltételei többnyire megvannak, iparági intézetek, vállalati osztályok és csoportok alakultak e célból. A vezetők támaszkodjanak rájuk bátran és mutassanak példát saját munkájuk jó megszervezésével is. Több mint hétezer vagon gyümölcs-, zöldségféle és burgonya a MEK harmadik negyedévi áruforgalmának eredménye Bállá Józseftől, a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítő Központja titkárságának vezetőjétől a harmadik negyedévi tervük teljesítésének eredményeiről kértünk tájékoztatást. — Ebben az időszakban ösz- szességében 100,4 százalékra teljesítettük értékesítési tervünket — mondotta. — Az eredmény eléréséhez legnagyobb mértékben a gyümölcsértékesítés sikere járult hozzá, amelynek tervét 127,2 százalékra teljesítettük. Burgonyából a tervünkben szereplő mennyiség 98,8, zöldségfélékből pedig a 75,6 százalékát értékesítettük. Az elmúlt három hónapban értékesített 7260 vagon áruból a gyümölcs 3940, a zöldség 2480, a burgonya pedig 840 vagon mennyiséget tett ki. Exporttervünket is — a kiszállított két és fél ezer vagon áruval — 143 százalékra teljesítettük. Kajsziból 750, szilvából mintegy 450 vagonnal szállítottunk országunk határain túlra. Az utóbbi gyümölcs annál inkább említést érdemel, Hétfőn munkaértekezletre jöttek össze a járási és a városi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökei, amelyen beszámoltak a mezőgazdasági munkák jelenlegi helyzetéről. A megbeszélésen részt vett dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Tompa Béla és Buda Gábor, a végrehajtó bizottság elnökhelyettesei, valamint a megyei tanács vb több osztályvezetője. A tanácskozáson fontos helyet kapott az őszi szántás-vetés, valamint a betakarítás mielőbbi befejezése. Az őszi kenyérgabona vetését legkésőbb november közepéig lehetőleg mindenütt fejezzék be. Ennek érdekében mozgósítani kell nemcsak a gépi, hanem a fogaterőket is. Lényeges, hogy a szüretet is mielőbb befejezzék. Minden erőt mozgósítani kell a még kint levő termés megmentésére, a járások és a községek vezetői kutassák fel a kihasználatlan tárolóteret. Sok szó esett az őszi telepítésekre való előkészületekről is. A termelőszövetkezetek zárszámadására való felkészülés szintén fontos tennivaló. A hátralevő hónapokban megfelelő gazdálkodással törekedjenek a még alacsony színvonalon gazdálkodó termelőszövetkezetek arra, hogy felszámolják, vagy legalábbis csökkentmivel eredeti exporttervünkben a kiszállított mennyiségnek csupán az egyharmada szerepelt. A súlyra és minőségre is kedvező terméshozam, s az országon kívüli jó értékesítési lehetőségek szerencsés találkozásának köszönhető az eredmény. A tervezett mennyiséget a kajszibarackból felvásárolt 800 vagon is meghaladta. Az exportálás mellett a hazai feldolgozó ipart is kellő mennyiségben láttuk el nyersanyaggal. Mindezzel szemben felvásárlási tervelőirányzatunknak ebben az időszakban mindössze 97 százalékban tudtunk eleget tenni. Ha kirendeltségeink teljesítményét külön-külön értékeljük, elsősorban a kecskeméti járási és a kiskunfélegyházi telepet kell kiemelnünk. Mindkettő az egész évi áruforgalmi tervét előreláthatólag teljesíti majd. Csökkenésre inkább a túlnyomórészt zöldségfélét termelő járásokban ^ámíthatunk. Szinte valamennyi zöldségfajta hozama mérsékeltebb volt a vártnál, s ez elsősorban a kedvezőtlen tavaszi és nyári időjárás sék a mérleghiányt. Jó alkalom a gazdaságpolitikai kérdések alapos megtárgyalására a most folyó pártvezetőségválasztó taggyűlések. A szocialista munka- verseny fellendítése, a háztáji bizottságok segítése is szerepelt a napirenden. A beszámolóikból, a hozzászólásokból kitűnt, hogy a nehézségeket, amit elsősorban a kedvezőtlen időjárás okoz, le lehet küzdeni, és megfelelő vezetéssel, jó munkaszervezéssel eredményesen zárhatjuk az idei gazdasági évet. Az idén nagy sikerrel megrendezett bécsi és londoni magyar hetek után most Brüsszelben készítenek elő hasonló, sokrétű magyar vonatkozású eseménysorozatot. November 4-én este a belga kulturális és oktatási minisztérium védnöksége alatt díszbemutatóval kezdődnek Brüsszel egyik legjelentősebb filmszínházában, a Colisée-ben a magyar filmnapok. A megnyitás alkalmával Gaál István Sodrásban című filmjét mutatják be. A díszelőadáson részt vesz a magyar filmdelegáció is. Tagjai: rovására írható. Ami a burgonyát illeti, a szerződésben lekötött kétezer vagon mennyiségnek október végéig csupán a felét adták át felvásárló telepeinknek a termelők. E ténynek —- főként a megye homokos talajú vidékein — a gyengébb termés az oka. de általában nem kielégítő a szedésben és az átadásban tapasztalható ütem sem. Természetesen a nehézségeket jelentős mértékben súlyosbítja a sokszorosan jelentkező őszi munkacsúcs, az időszerű tennivalók torlódása is. Mindennek ellenére feltétlenül szükséges a szedés ütemének fokozása, nem csupán a tervfeladatok teljesítése, hanem mindenekelőtt a lakosság zavartalan téli ellátása érdekében. A jelenlegi időszak feladatai közé tartozik a termelői szerződések megkötése is. Terveink 10 200 hold zöldséges és 6400 hold burgonya- föld termésével számolnak. A jövő évi áruforgalom sikeres lebonyolítása érdekében érthetően sokat várunk szövetkezeti gazdaságainktól, különösképpen — így például a bajai és a kecskeméti járásban — a helyi lakosság ellátását túlnyomó részben biztosító termelő- szövetkezetektől. Közülük egyébként feltétlenül elismerést érdemel a kalocsai Iszkra Tsz, amelynek gazdái és vezetői már hosszabb ideje példamutatóan teljesítik az ottani lakosságnak zöldséggel való ellátására tett vállalásukat. Hasonló értelemben kötött a MÉK-kel megállapodást a kecskeméti Béke és a tiszakécskei Üj Élet Tsz is. E két közös gazdaságból a legutóbbi két napon csaknem 50 ezer fej karalábé és 20 ezer csomó retek jutott egyrészt exportra, másrészt megyei fogyasztásra. Az elkövetkező hetek során még húszezer csomó retket, és tízszer ennyi fej karalábét kínálnak majd boltjaink — fejezte be tájékoztatását a MÉK titkárságának vezetője. J. T. Mór Mariann, Szegedi Erika és Várkonyi Zoltán. November 5-én nyílik meg Brüsszel legnagyobb áruházában, a Bon Marche-ban a Magyar Rapszódia címmel megrendezett kiállítás. Ugyancsak november 5-én nyílik a Belga—■ Magyar Társaság közreműködésével a magyar könyvkiállítás Brüsszelben és Liege-ben. A magyar művészek alkotásait tartalmazó kulturális lakáskiállítás Brüsszelben november 10-én kerül a közönség elé. A magyar hetek méltó befejezéseként, november 18-án, magyar szerszám* gép-bemutatót tartanak a belga ipari szakkörök részére. (MTI) Á mezőgazdasági munkák helyzetéről tanácskoztak a járási és a városi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökei Magyar hetek kezdődnek Brüsszelben A nagy tartalék
