Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

Ezerszínű olimpiai nyitány Ünnep köszöntött szombaton Tokióra: A XVIII. nyári olim­piai játékok megnyitója. Az egész városban, de különösen a hazája, Görögország versenyzői I Citlus, Altius, Fortius nyitották meg. I a következő percekben egy­A menetelük sorában 35.-nek mást érték a japán meglepeté- következett a magyar csapat — 1 sek. Kisdobosok ütöttek ki egy Képünk az ünnepélyes megnyitón készült. Nyolcvanezer néző lelkes tapssal köszöntötte a felvonuló sportolókat. Az olimpia vasárnapi műsora Tokióban vasárnap kezdődnek meg a XVIII. Nyári Olimpiai Játékok kéthetes küzdelmei. Az első versenynap részletes mű­sora a következő: (Helyi idő szerint közöljük az események időpontját, s megjegyezzük, hogy a japán és a magyar idő­számítás között pontosan 8 óra különbség van. E szerint pél­dául a tokiói 9 óra magyar idő szerint hajnali 1 órának felel meg.) 9 óra: öttusa (1. szám) terep- lovaglás az aszákai lovaspark­ban; 10 óra: súlyemelés (légsúly első része.); 11 óra: birkózás (szabadfogás) első forduló; 11,50 óra: úszás 100 m férfi gyors (időfutamok); 13,20 óra: úszás, 200 m női mell (időfutamok); 13,30 óra kosárlabda: Lengyel- ország—Magyarország (A-cso- port); 14 óra: ökölvívás (első forduló); 14 óra labdarúgás: Magyarország—Marokkó (B-cso- port), Micuzawa-pálya; 16 óra: súlyemelés (légsúly második rész és döntő); 17,40 óra vízilabda: Magyarország—EAK (D-cso- port); 18 óra: birkózás szabad­fogás, (első forduló); 19 óra: ökölvívás (első forduló); 19,45 óra: úszás, 100 m férfi gyors (középfutam); 20,15 óra: úszás, 200 m férfi hát (időfutamok). Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés Csengődön Ritka sporteseménynek le­hetnek tanúi a csengődi sport- kedvelőik. Október hó 11-én, vasárnap délután 3 órai kez­dettel nemzetközi labdarú gó- mérkőzés lesz a csengődi sport­pályán, ahol a csehszlovák Druzstevnik Milanovce labda­rúgócsapatát látják vendégül a csengődi labdarúgók. Szombati Frigyes intéző el­mondta, hogy a csengődlek már júliusban Nyitrakéren játszot­ták csehszlovák ellenfeleikkel és 5:2-re vereséget szenvedtek tőlük. A jelenlegi találkozó te­hát visszavágó jellegű, így ért­hető a vendéglátók nagy ké­szülődése. — Mindent megteszünk — mondta Szombati elvtárs —, hegy vendégeink jól érezzék magukat. Szeretnénk, ha egy tucat góllal és kellemes emlé­kekkel megrakodva távoznának tőlünk. Egy bizonyos: Jó úton jár a csengődi sportvezetőség, amikor a sporton keresztül testvéri or­szágaink népeivel a barátság szálait igyekszik szorosabbra fűzni. Meiji-parkban “ itt van a nemzeti stadion — érezni, látni lehetett, hogy a japánok milyen nagy szeretettel készítették elő a sport négyévenkénti hatalmas demonstrációját, amelyre ezúttal először került sor Ázsiában. S talán kissé az a tény is további ösztönzést adott ahhoz az ere­deti elgondolásukhoz, hogy min­den eddigi olimpiai játékot fe­lülmúljanak. Délután egy óra tájban már telt ház fogadta a késve érke­zőket. Az időjárás nagyon ke­gyes volt az ünnepi naphoz, s a meteorológusok sok dicséretet kaptak pontosan bevált előrejel­zésükért. Napfényben fürdött a tízmilliós város, lekerültek az emberekről az esőköpenyek, s éppen ezért tarka színben pom­pázott a stadion nézőtere. Tizennégy órakor érkezett és a díszpáholyban elfoglalta a he­lyét Hirohito japán császár, fe­lesége, valamint Avery Brurr dage, a NOB elnöke. Amint el­foglalták helyüket, azonnal meg­kezdődött a sportolók bevonulá­sa. Az olimpiára nevezett 98 ország csapata közül azonban csak 94 jelent meg, mivel köz­ben Barbadosz és Ecuador visz- szalépett és a sajnálatos körül­mények miatt hazautazott Indo­nézia és Észak-Koréa küldött­sége. A sportolók bevonulását, mint eddig mindig, az olimpia szülő­Hongkong után, Izland előtt. Kulcsár Gergely gerelyvető baj­nok tartotta magasra a magyar zászlót, és a vasárnap reggel rajtoló öttusázókon kívül a töb­bi 15 sportág magyar képvise­lői mind ott voltak a nyolcas sorokban. A Szovjetunió küldöttségében Vlaszov haladt az élen, bal kéz­zel előre kitartva a zászlót. Szür­ke és krémszínű összetételű ru­hában a lányok piros zsebken­dőt lobogtattak. A sort a ren­dező Japán legnagyobb létszámú küldöttsége zárta. Piros-krém változatú ruhában, fehér kalap­pal. A taps érezhetően felerősö­dött, de még akkor sem csapott át az Európában oly gyakran megszokott ritmusba. Kerek 55 perc alatt zajlott le az ünnepi menet, s utána a pálya közepén felsorakozott küldöttségek elé helyezett emelvényről Daigoro Yasukawa, a japán szervező bi­zottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Avery Brun- dage, a NOB elnöke mondott beszédet. Utána Hirohito japán császár nyitotta meg hivatalosan a XVlII. nyári játékokat. Ezt kö­vetően hat japán tengerész von­ta fel a zászlót az északi kapu előtt felállított árbocrúdra, mi­közben az eredményjelző táblán fényes betűkkel jelent meg az olimpia oly jól ismert három szava: ritmust, miközben a római pol­gármester átadta a belgák által az olimpiának 1920-ban adomá­nyozott zászlót Tokió főpolgár­mesterének. Tízezer léggömb színesítette meg a kék eget a stadion felett, majd az olimpiai váltó utolsó embere, Yoshinori Sakai érkezett a pályára, s fu­tott fel több mint 100 lépcsőn — a dísztribünnel szemközti lelátón — s meggyújtotta a tü­zet a stadion tetején elhelyezett kandeláberben. Tizenöt napon át hirdeti az itt lobogó láng, hogy Tokióban mérik össze erejüket a világ legjobb sportolói. A hagyományoknak megfele­lően a zászlótartók félkört al­kottak a pálya közepén, az emelvény körül, és a nézők To- koshi Onotól, a japán olimpiai tornászbajnoktól hallhatták a csaknem 8000 résztvevő olimpiai fogadalmát. Rögtön utána 8000 galamb repült a magasba, a tisz­ta kék égre pedig öt lökhajtásos repülőgép rajzolta ki színesen az olimpiai öt karikát. Ez is jelképe volt a béke és barátság szellemében vasárnap megkezdődő versenynek. Fél 4 után kezdődött a sportolók elvo­nulása, miközben ezer és ezer rakéta robbant a levegőben és festette pirosra, sárgára, kékre, zöldre az amúgyis ezer színű Tokiót. Spariahiád-iomegesitésben Szánk község Szánk község művelődési há­zában ünnepi sportköri köz­gyűlésre jöttek össze a község sportolói és sportkedvelői. Zelei Béla sportköri elnök megnyitója után Csepregi Imre sportköri titkár rövid beszámolóban em­lékezett meg a sportkör által elért eredményekről. Megyénk­ben az idei spartakiádverse- nyek során a tömegesítésben legjobb eredményt a szanki sportolók érték el. Zelles Sán­dor, a megyei TS főelőadója előbb a TS ajándékát, egy tel­Az olimpikon emlékezik H“ harminckét esztendőnél is több telt már el azóta, hogy a „Bre­men” óceánjáró fedélzetén a magyar olimpiások Los Angeles felé útra keltek. Köztük volt az öttusázó Petneházy Imre is, akivel most, Tokió „küszöbén", akkori élményeiről beszélgetünk. — Magyarok hárman indultunk a mo­dern pentatlonban — kezdi visszaemléke­zését. — A felkészülésünk jó volt, sőt még a hajón is alkalmunk nyílt az öttusa valamennyi számában az edzésre. Maga a verseny: csupa izgalom... Ne­kem a vívás és a lovaglás volt a két leg­erősebb számom. A vívásban elég hátrányos körülmé­nyek között indultunk. Elektromos talá­latjelző gép még nem volt: a találatokat a zsűri állapította meg. Az úszás erős mezőnyében néhány tizedmásodperc is befolyásolta a helyezést. A futóterep ne­héz, meredek, sziklás, vagy süppedő ho­moktalajú volt. — A céllövőszámban jó eredményt értem el, 189 körös teljesít-t ménnyel. A legtöbbet azonban a tereplovaglásról beszél, ez a versenyszám ugyanis rá néz­ve igen balszerencsés volt. — Los Angeles után is számos lovasver­senyen vettem részt, de ez volt életem legnehezebb lovaglópályája. A sorsolás­nál jóképességű ló jutott nekem. Végig a terepén semmi baj sem volt, az utolsó kétszáz méterig a nap legjobb idejét ér­tem el, s már mindenki e szám biztos győztesének tekintett. Egy kettős akadály következett. A lovam itt, az első „sorom­pón” valósággal felbukfencezett. Átfor­dult az akadályon, egy szempillantásig szinte tótágast állt, majd elvágódott. Ki­repültem a nyeregből, de már nyomban talpon is voltam. (Egy szemfüles fotós megörökítette a bukást, s a kép azóta minden olimpia idején újból felbukkan a világsajtóban. Az idén két magyar képes­újság is közölte.) A további ugratási kísérletek sem jártak sikerrel. (A ló súlyos vese- sérülést szenvedett, a verseny után agyon kellett lőni.) A versenyszabályok értelmé­ben a célvonalon a ló nyergében ülve kell áthaladni, ellenkező esetben a versenyzőt kizárják. A szabályoknak megfelelő „fi­nis" — nagy erőfeszítések árán — sike­rült is, de természetesen jó helyezésre már nem lehetett számítani. B ár ezen a „premiernek” számító olimpián öttusázóink még nem kerültek a dobogóra, mégis becsülettel helytálltak. — mint azt Petneházy Imre esete is bizonyítja. Most, amikor ennek a sportágnak magyar képviselői ott vannak a világelsők között, ez a cikk legyen tisz­teletadás az „úttörőknek”. Elsősorban pe­dig a Kecskeméten élő hajdani olimpiás- nak — jelenleg az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságán gépész-tervező —, aki szürkülő fejjel, közel a hatvanadik életévéhez, még ma is tevékenyen részt kér a sportból: lelkes természetjáró, időn­ként atlétikai versenybíró is. Ma is élénk figyelemmel kíséri a sport valamennyi ágát, de érthető „elfogultsággal" főként öttusázóinknak szurkol majd a képernyő előtt, és várja őket — nem titkolt re­ménységgel — a minél előkelőbb helyre. Jóba Tibor jes röplabdafelszerelést nyújtott át a szankiaknak, majd Farkas József elvtárs, a Hazafias Nép­front megyei titkára adta át a sportkör elnökségének a nép­front által felajánlott serleget. További lelkes munkát és sok sikert kívánunk a szanki spor­tolóknak. Asztalitenisz i\B II. Bp. IY1 EDaSZ— Kecskeméti Vörös Meteor 13:5 A kecskeméti csapat úgyszól­ván ellenállás nélkül adta meg magát ezen a fontos találkozón. A csapat néhány tagjának a küzdőszelleme nem a legjobb, ezenkívül Hollósi és Medgyesi még edzéshiánnyal is küszködik. A Vörös Meteor győzelmeit: Varga J. (3), Hollósi (1) és Med­gyesi (1) szerezték. A párosok helytelen összeállítás miatt szen­vedtek vereséget Megyei I. osztályú kézilabda-eredmények férfiak: Kecskeméti Mathiász—Szabadszál­lási Honvéd 20:36, Csávoly—Bácsal- más ,37:18, ^ Kiskunfélegyházi Fáklya Kiskunhalasi Spartacus 21:20, Kecs­keméti BRG—Kiskőrösi Vörös Me­teor 37:18. NŐK: Bácsalmás—Kiskunhalasi MÁV II 17:3, Kiskunmajsai KSK—Kiskunfél­egyházi Móra, az utóbbi nem jelent Kecskéméi! BRG—Kiskőrösi Vörös Meteor 3:3; Kiskunmajsai Gimnázium—Csávoly elmaradt; mert az utóbbi visszalépett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom