Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-10 / 238. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek! » r * MAGYAR. SZOCIALISTA MUWKÄSPÄR.T BACS" KISKV/IW MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM 4ra 60 fillér 1964. OKTÓBER 10, SZOMBAT Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter Kecskeméten A háztáji gazdaságok árutermelési lehetőségeiről tanácskoztak Pénteken délelőtt Kecskeméten a háztáji gazdaságok árutermeléséről tanácskoztak a járási tanácsok végrehajtó bizottságának elnökhelyettesei, felvásárlási csoportvezetői, a felvásárló vállalatok vezetői. Részt vett számos községi tanács vb- elnöke is. Az értekezletet dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb elnök- helyettese nyitotta meg, hangoztatta, hogy a háztáji gazdaságok áruértékesítése alatta marad a lehetőségeknek. Ezután Magony Imre, a megyei tanács vb felvásárlási osztályvezetője tartotta meg vitaindító előadását. Elmondotta, hogy a háztáji gazdaságok évente mintegy 15 ezer vagon abraktakarmányrá tesznek szert, amely részint az egy hold földről másrészt, a közösben termett részesedésből származik. Jelenleg a háztáji gazdaságoknak az a szerepe — hangoztatta az előadó, hogy a szövetkezeti parasztság saját fogyasztási szükségletének egy részét innen elégítse ki. — Szükség van arra Is, hogy a háztáji gazdaságok hozzájáruljanak az ország ellátásához is. Ez az utóbbi évek során, beleértve az idei évet is, jóval kisebb mértékben töótént meg, mint amilyenre a háztáji takarmánykészletek módot adtak volna. Mutatja ezt, hogy az idén a mintegy 80 ezer háztáji gazdaságból csupán 15 ezer hízó került átvételre. A háztáji árutermelés segítéOLIMPIA (M. I.) Rómában négy évvel ezelőtt aludt ki a Stadio Olim- pico ormán az olimpia lángja, és százezres tömeg olvasta az eredményhirdető táblán: „Viszontlátásra Tokióban!” Ma, négy évvel később a világ legjobb sportolói ismét egybegyűltek a hívó szóra. Tokióban gyullad fel az olimpiai láng, amely tizenöt napig fennen hirdeti az olimpiai eszmét, a béke gondolatát. Az öt, különböző színű karika mindig az emberiség bekevágyának, az öt világrész összefogásának jelképe volt. Napjainkban e jelképnek még nagyobb jelentőségű a mondanivalója. Hiszen, amikor háború pusztított, fegyverek dörögtek, az olimpiai öt karika' tizenkét hosszú esztendeig nem hívhatta nemes vetélkedésre a világ ifjúságát. Most, amikor ismét kigyullad az olimpiai láng a tokiói stadionban, egyszersmind annak is örülhetünk, hogy béke van! Az olimpiai eszme fényes diadalát igazolja, hogy az első újkori olimpián — 1896-ban Athénben — még csak tizenhárom nemzet képviselői jelentek meg. Ma, pedig a XVIII. Nyári Olimpiai Játékok megnyitó ünnepségén Tokióban már 98 nemzet vonul fel. A magyar sportolók ott voltak az első olimpián és mint mindig, most is nagy sportküldöttség képviseli hazánk színeit, fejlett sportkultúránkat. Jelentős sikereket könyvelhetett el a magyar sport már a felszabadulást megelőzően is. Ugrásszerű volt azonban a fejlődés a felszabadulást követő négy olimpián, amikor a magyar sportolók már mint a szocializmust építő ország képviselői jelentek meg a versenyek színhelyén. Pártunk és kormányunk mindig nagy figyelmet fordított a sportmozgalomra, a tömegek sportolási lehetőségeinek megteremtésére. Nemcsak azt tartották fontosnak, hogy a legjobbak kiemelkedő sikereket érjenek el, hanem azt is, hogy a dolgozók százezrei is sportoljanak, hogy a munka után a sportolásban felüdülést találjanak. S ebben legalább olyan eredményeket értünk el, mint a legjobbaknak a világversenyekre való felkészítésében. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tömegsportban a mi megyénk is számottevő eredményeket ért el. Ma már a legtöbb faluban jó sportmunka folyik, s éppen az olimpia lelkesítő hatására számos üzemben alapfokú bajnokságok és egyéb versenyek kezdődtek. Ezt is az olimpiai eszme győzelmének kell tekintenünk. A magyar sportolók száméra államunk a felkészülés minden lehetőségét biztosította. Legtöbb esélyes sportolónk jó erőben, magabiztosan lép az olimpiai küzdőtérre. — Sportközvéleményünk nagy szeretettel búcsúzott el itthon fiaitól, és mától kezdve nagy érdeklődéssel tekint a meginduló versenyek elé, várva a Tokióból érkező híreket. Bízunk abban, hogy a csapat Tokióban jól megállja a helyét és tovább öregbíti eddigi hagyományosan kitűnő olimpiai szereplésünket. A magyar sport népes tábora azt várja, hogy minden magyar olimpikon olyan lelkesedéssel küzdjön a tokiói világversenyen, mint azok a kiváló magyar sportemberek, akik az előző olimpiákon aranyérmeket szereztek hazánknak. Ezen az olimpián egyes versenyszámokban sohasem látott mezőnyök és kiválóan felkészített ellenfelek ellen kell felvenni a küzdelmet. Ha sportolóink Tokióban segítik, bíztatják egymást, szocialista sportemberhez méltóan küzdenek a sikerért, akkor nem kell majd szégyenkeznünk, hanem sok szép győzelemnek és jó helyezésnek örülhetünk. A magyar nép millióinak szíve e napokban Tokióért, sportolóinkért dobog. Bízunk abban, hogy az a sok áldozat, amit a legjobb sportolók az elmúlt hónapokban és években az eredményes felkészülés érdekében vállaltak, nem lesz hiábavaló. A tokiói sikerek pedig bizonyára további lendítő! lesznek az egész magyar sportmozgalomnak. Eredményes szereplést kívánunk valamennyi magyar olimpikonnak! ' IN.Tciytjjsét illetően jó néhány gazdaság eredményes módszert alkalmaz, ezek azonban nem eléggé elterjedtek. A tapasztalatok szerint sok múlik azon is, hogy a helyi vezetők mennyiben tekintik szívügyüknek a háztáji támogatását. A támogatást ugyanis nem szabad gépiesen alkalmazni, hanem szerződéses feltételhez kell kötni, mint például Tataházán és Garán tették ezt. Az előbbi községből az idén csaknem félezer hízót értékesítenek a háztáji gazdaságok. Mást mutat a tapasztalat a dunavecsei járásban, ahol a közösből mintegy 2000 vagon abraktakarmány került kiosztásra a gazdák között, ennek ellenére csupán 580 hízót értékesítettek. Végül hangsúlyozta a háztáji bizottságok községenként vagy szövetkezetenként létrehozásának fontosságát, figyelembe véve a Földművelésügyi Minisztériumnak a nemrég rendeletben szabályozott irányelveit. A bizottságok felmérik a lehetőségeket, meghatározzák a segítés módszereit, s különös gonddal ügyelnek arra, hogy a szerződéskötésben a gazdaságok vezetői járjanak elől jó példával. A mélykúti eredményt, a községből az idén csaknem ezer háztáji hízó átadását is jelentős részben ez tette lehetővé. Az előadást követő vita során többen felszólaltak. A hasznos eszmecserét Magony Imre foglalta össze, s válaszolt az elhangzott kérdésekre. A tanácskozás dr. Tompa Béla zárszavával ért véget. Kádár János nyilatkozata egy lengyel hetilapban A magyar párt- és kormányküldöttség közelgő lengyelországi látogatásával kapcsolatban a Polityika című lengyel hetilap nyilatkozatot közöl Kádár Jánostól, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárától, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökétől. Tegnap Kecskeméten járt dr. Csavádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. Ütjára elkísérte Kozári József, az MSZMP Központi, Bizottsága ipari és közlekedési osztályának vezetője, a minisztériumból Bajusz Rezső, a tervgazdasági főosztály vezetője, Kozári István, KPM közúti főigazgató, Lendér Jenő autóközlekedési vezérigazgató, Berke Béla, a KPM fogalmi, kereskedelmi szakosztályának vezetője, Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára, s vele jött a megyeszékhelyre Borsodi János, a Szegedi MÁV Igazgatóság vezetője. £/A minisztert és kíséretét dr. olnár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára, Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Buda Gábor, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese üdvözölte. A megye vezetőivel folytatott rövid beszélgetés után dr. Csanádi György a kíséretében levőkkel együtt részt vett a megyei szállítási bizottság kibővített, rendkívüli ülésén. A tanácskozást Buda Gábor, mint a megyei szállítási bizottság elnöke nyitotta meg, majd beszámolt a megye szállítási, fuvarozási helyzetéről. Rámutatott, hogy megyénkben a szállítási feladatok rohamosan nőnek. 1960-hoz viszonyítva 22,6 százalékkal emelkedett a vasúti és 60,4 százalékkal a közúti fuvarigény. Mindez az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedésének, az egyre nagyobb szabású építkezéseknek eredménye. Míg például 1962-ben 1,6 millió, addig az idén már 2,3 millió forint értékű mezőgazdasági terméket vásároltak fel a megyében. A szállítási igényekkel azonban nem bővült arányosan a fuvareszköz-állomány. Ezután Buda elvtárs azt vázolta, hogy a szállítási bizottság hogyan igyekezett elősegíteni a fuvareszközök jobb kihasználását, a szállító és szállíttató vállalatok szorosabb együttműködését, a rakodással kapcsolatos problémák megoldását. Hangsúlyozta, hogy még az idén egymilliárd forint értékű mezőgazdasági termék elszállítása vár a vasútra és az AKÖV-re. A legnagyobb gondot a must fuvarozása okozza. Ezután arról beszélt az előadó, hogy a jövőben a vasútállomások korszerűsítésére, a tehergépkocsi-park egységesítésére, több rakodógépre lesz szükség, ugyanakkor gondot kell fordítani arra, hogy a mezőgazda- sági termékek helyi tárolására és feldolgozására is megteremtsük a lehetőségeket. A beszámolót vita követte. Benei Sándor, a Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üzemegységének igazgatója és Perényi István, a MÉK igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi hetekben a MÁV nem biztosított elég tartálykocsit, illetve az exportgyümölcs szállításához megfelelő vagonokat. Ez nagy nehézségeket okoz a must- és gyümölcsfelvásórlásban. A Kecskeméti Konzervgyár képviselője megismételte, amit az előtte felszólalók hangoztattak, hogy míg az AKÖV a legmesz- szebbmenőkig igyekszik szállítási igényeiket kielégíteni, addig a vasútról nem kapnak elég fuvareszközt. Október 20-tól a konzervgyárnak naponta 25—30 vasúti kocsira van szüksége az exportszállítások lebonyolításához. Bakonyi Ferenc, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes vállalatok, helytelenül, nagyobb fuvarigényt jelentenek be, mint amennyire szükségük van. Ez pedig veszélyezteti a tervszerű szállítóeszköz-felhasználást. Sohajda József, a 9. sz. AKÖV igazgatója, a üzemanyagellátás zökkenőinek megszüntetésére kért segítséget. Borsodi János, a Szegedi MÁV Igazgatóság vezetője megígér;e, hogy intézkedéseket tesznek a vagonellátás megjavítására. Hibaként említette ugyanakkor, hogy a vállalatok nem gondoskodnak a vagonok gyors be- és kirakodásáról. Az utóbbi két évben például több mint 1 millió forinttal növekedtek a kocsiállásokért kifizetett összegek. Felszólalt a tanácskozáson dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. Igen hasznosnak ítélte meg a megyei szállítási bizottságok tevékenységét. Elmondta, hogy a jövőben bővíteni kívánják a szállítási bizottságok hatáskörét. Ebben fokozottan számítanak a helyi párt-, állami és gazdasági vezetők segítségére is. Bejelentette, hogy az elkövetkező években jelentős összegeket fordítanak a közlekedés, elsősorban a vasút korszerűsítésére. Erre annál is inkább szükség van, hogy a népgazdaság fejlődését a közlekedés minél hatásosabban segítse. Dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, felszólalásában arra kérte a közlekedési tárcát, hogy a jövőben több segítséget nyújtson a megye — a népgazdaságnak sok devizát jelentő — kertészeti érmékéinek zökkenőmentes exports zállításához. A szállítási bizottság ülése után dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter a kecskeméti posta, a vasút és az autóközlekedési vállalat párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetőivel tartott megbeszélést. Ezután a megye vezetőivel tanácskozott, majd az esti órákban visszatért Budapestre. N. D. Dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter sén. Jobbról dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első megyei tanács vb elnökhelyettese. a megyei szállítási bizottság üié. titkára, balról Buda Gábor, a
