Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

Ä korszerű testnevelési Tokiói esélyesek tantervért A jövő nemzedék kor­szerű oktatását, szellemi fejlő­dését biztosító új tankönyvek létrehozásának idejét éljük. A gyermekek fejlődése azonban kettős: szellemi és testi. Ha tehát valóban jó tanterveket akarunk készíteni, nyilvánvaló, hogy a testi fejlődést elősegítő testnevelést is korszerűvé kell tennünk iskoláinkban. A jelen­leg érvényben levő testnevelési tanterv nem tudományos elem­zés és kísérletezés eredménye. Ezért fordulhat elő, hogy egyes tanulók nem tudnak eleget ten­ni — ‘a legjobb oktatómunka mellett sem — a követelmé­nyeknek, míg mások számára túl alacsonyak a. jeles osztály­zat elérését biztosító szintek. Azonban nemcsak a tudomány, hanem időköz­ben a tudományos ismereteket tanuló gyermek is változásokon ment keresztül. A városiasodás magával hozita azt is, hogy gyer­mekeink fejlettebbek, korábban érettek lettek, mint pl. a 30 év­vel ezelőtti hasonló korú fia­talok. A meggyorsult fejlődést igen nagy mértékben segítette elő hazai viszonylatban az is, hogy az ország lakosságának életszínvonala (táplálkozása, la­káskultúrája, életmódja stb) előnyösen változott meg az utóbbi húsz esztendő alatt. Ez nemcsak hazai jelenség, mert világviszonylatban is megálla­pították, hogy pl. az emberi­ség termete átlagosan 0,9 cm-rel növekszik évente. Ez utóbbi, szekuláris növekedésnek neve­zett jelenség szoros összefüg­gésben van a fiatalkori akce- lerációval. Mindezek a tények, arra késztették a Testnevelési Tu­dományos Kutató Intézetet, hogy egy nagyarányú kísérlet­sorozatot indítsanak. A munka első része 1962-ben kezdődött, amikor antropológusok, sport­orvosok, testnevelő tanárok köz­reműködésével az ország ICO különböző helységben levő ál­talános és középiskolájának V., illetve I. osztályaiban bevezet­ték a heti 4 órás szakosított testnevelést. A bevezetett és csak • egy sportágra / szűkített testnevelésben résztvevők test­méretei és teljesítményei fogják megmutatni azt, hogy a mennyi­ségileg több és minőségileg kü­lönböző testnevelés milyen vál­tozásokat hoz létre a tanulók­nál. Minden osztálynak van egy kontroll osztálya is, ahol a je­lenleg is érvényben levő heti 2 órás testnevelési tanterv sze­rint foglalkoznak a tanulókkal. A gyermekek — mint is­meretes — testnevelés nélkül is növekednek. Hogy a kísérleti osztályokban, tehát a heti négy testnevelési óra hatására bekö­vetkezett többletgyarapodás mértéke pontosan meghatároz­ható legyen, ún. „norma érté­keket” kell megállapítani. Vagy­is mérések alapján, el kell dön­teni, hogy a mai viszonyok kö­zött adott életkorban egy fiú és leánygyermek milyen test­méretekkel jellemezhető, illetve milyen teljesítményekre képes. Ez utóbbi értékek megállapí­tása érdekében az idei iskolai évben a Szegedi József Attila Tudományegyetem Embertani Intézete és a Testnevelési Tu­dományos Kutató Intézet közö­sen antropológiai adatfelvétele­zéseket, valamint teljesítmény­méréseket végez több kecské­méi iskolában. Az ország terü­letén összesen mintegy ötven­ezer gyermekről gyűjtenek ha­A válogatott keretben . Az Ókollégium tornatermé­ben cselgáncsozók edzenek. Gyakorolják a különböző do­básokat. Az akciók sikeres vég­rehajtását tompa puffanások jelzik. Egy percre nincs meg­állás. Aki az előbb a szőnyeg­re zuhant, máris felpattan és a következő percben partnere re­pül a levegőbe, míg egy szal- tó után földet nem ér. Fárasztó, lelkiismeretes mun­kát kíván a cselgáncs híveitől. Erő, ügyesség, gyorsaság szük­séges ide, bármelyik hiányzik, az eredmény is elmarad. Ör­vendetes, hogy Kecskeméten egyre többen kedvelik meg ezt a sportágat is, s ebben a Dó­zsa versenyzőinek van igen nagy szerepük. Ma már az or­szágos válogatott keretbe is négy kecskeméti versenyző sze­repel. Az egyik válogatottjelölttel, Fodor Balázzsal beszélgettünk a kiadós edzés után. Alacsony termetű, zömök fiatalember. A Bács-Kiskun megyei Filmhíradó munkatársa, tehát szakmabeli, így aztán könnyen ment az in­terjú. Mikor kezdett el cselgán- csozni? — Másodikos gimnazista vol­tam, amikor 1959-ben az első edzésre mentem. Nem voltak nagy terveim, nem is gondol­tam, hogy valaha is komolyan fogom csinálni. Szerencsére Varga András edző, aki jelen­leg is foglalkozik velefn, bizta­tott — légy szorgalmas, meg­látod lesz eredménye! Meg is lett. Pedig eleinte nem verse­nyezhettem, mert csak 43 kilós voltam. Ezzel a testsúllyal egyetlen kategóriában sem in­dulhattam. És. az első szereplés? — 1961-ben az országos vidé­ki ifjúsági bajnokságon har­madik helyezést értem el. Ugyanebben az évben eltört a könyököm. Megoperáltak, egy csavarral erősítették meg a ka­rom. Az orvosok kijelentették, hogy többet nem sportolhatok, legalábbis cselgáncsoznom nem szabad. Egy évig ki is bírtam, de 1963-ban már ismét verse­nyeztem. Melyek voltak a legjobb eredményei? — 1963-ban a kecskeméti or­szágos meghívásos versenyen első lettem, az idén Pécsen, az országos felnőtt vidéki bajnok­ságon második, s a Magyar Népköztársaság Kupában szin­tén: Hogyan került be a váloga­tott keretbe? — Július 15-től edzőtáborban voltunk Miskolctapolcán, ez­után egy meghívásos versenyen vettünk részt, ahol felfigyelt rám és társaimra, a válogatott edzője Kovács Ákos. Figyelem­mel kísérték a munkánkat és a Magyar Cselgáncs Szövetség most meghívott bennünket a válogatott keretbe. Október vé­gén Tatán alapozó edzőtáboron veszünk részt, itt készülünk fel a soron következő nemzetközi feladatokra. Reméljük, hogy a kecskeméti cselgáncsozók a válogatottban is megállják majd helyüket és sok nemzetközi versenyen sze­repelnek majd sikerrel. K. G. sonló adatokat. A két intézet munkáját a Művelődésügyi Mi­nisztérium is hathatósan támo­gatja. A rendelkezésre álló ada­tokat a testnevelési reform ki­dolgozásánál veszik figyelembe. Dr. Farkas Gyula egyetemi adjunktus i[iib i Új sportlétesítmény Halason \f életlen látogatás alkul­“ mával — amikor a Fel­sővárosi Általános Iskola alsó tagozatos iskolájában jártam — hívták fel figyelmemet, hogy van itt engem is érdeklő lé­tesítmény, amely olyan csend­ben készült, hogy arról csak, az illetékesek — az igazgató, a birtokló tanulók és az épí­tésben segédkező társadalmi munkások tudtak. Mentségül meg kell említenem, hogy az új kézilabdapálya a város köz­pontjától távoleső helyen épült, igy érthető, hogy a sportked­velők táborának többsége sem szerzett erről tudomást. Váro­sunk új sportpályája, bár kis­méretű (40x20 méter területen fekszik), de a környező dús lombozata fákkal övezve, zöld füves szegélyével, öntözőberen­dezésével, zuhanyozókkal, esz­ményi látványt riyújt és bajno­ki mérkőzések rendezésére is alkalmas. Az új pálya 160 köbméter “ föld mozgatásával, ugyanannyi köbméter salak fel- használásával társadalmi mun­kában készült el. Az állami gazdaság, az Üj Élet Tsz, a gép­állomás, a szülői munkaközösség segítségével Zsubori Károly is­kolaigazgató, Schwob János út­törővezető és Bachát Istvánné testnevelőtanár irányításával 4 5 ezer forint értékű társadalmi munka eredményeként született meg. Az iskola igazgatója a pálya ismertetésénél említette, hogy a kőszegély és a vízveze­ték beépítése lehetővé teszi, téli időszakban korcsolyapályává való átalakításra is. Így télen- nyáron alkalmas lesz sportolási célokra. Szalai László Kosárlabda BAJAI MTE—BP. VTSK 52:51 (33:26) Baja. 100 néző, vezette: dr. Urbán és Mikuska. Bajai MTE: Mándi («), Bognár (8). Pásztor (12* Állaga (4), Csátal- jai (8). Csere. Dikán (7), Vassné (4), Sztipity (3). A bajai lányok óriási iramban kezdtek. A bátor dobások távolról, közelről kitünően sikerültek és csakhamar S—10 pontos előnyre tet­tek szert. A VSTK nem találta meg az ellenszerét a hazaiak lendületes játékának. A máeodlk félidő ellen­téte volt az elsőnek. Nagy előnyre nem tudtak szert tenni a vendégek, de 2—3 ponttal állandóan vezettek és egypontos VTSK-vezetéssel értek el az utolsó 15 másodperchez. Ek­kor egy lepattanó labdát Sztipity a kosárba helyezett. A VTSK elvesz­tette a labdát, az Vassnéhoz ke­rült, és még a kezében volt. amikor megszólalt a mérkőzés végét jelző sípszó. Az egész csapat dicséretet érdemel, különösen az első félidei játékért. TF—KECSKEMÉTI DÓZSA 59:46 (39:21) Női barátságos mérkőzés. Kecske­mét, 206 néző, v. Borsos és Pleskó. Dózsa: Adamikné (2), D. Kovács (2) — Kiss (8) — Szabóné (7). Túri (6). Csere: Molnár (16), Nagy (3), Czégai (2). Bende, Libornó, Dömö­tör. Bajtai. Fekete, Magyar­TF—KECSKEMÉTI PETŐFI 97:82 (50:38) Férfi barátságos mérkőzés, Kecs­kemét, 300 néző, v. Borsos és Pleskó. Petőfi: Sárkány. Bányai (14) — Sahin-T.óth (12) — Tóth (24), Kovács (10). Csere: Fellegi (8). Zsadányi (4), Kenyeres (4), Király (4), Mészáros Donka. REKORDHULLÁS VÁRHATÓ AZ ATLÉTIKÁBAN Az atlétikát nem méltatlanul nevezik a spor­tok királynőjé­nek. Világszerte elterjedt sport­ág, a legújabb hírek szerint To­kióban is vala­mennyi nevezd ország rajthoz állítja az atlétá­it. Az atlétikai küzdelmek mindig a játékok középpontjai, s valamennyi sportág közül a legnagyobb kö­zönségsikert aratják. Tokióban már elővételben elkelt minden jegy az atlétikai versenyekre. Hazánkban is nagy erőfeszí­tések történnek e sportág nép­szerűsítésére, hiszen atlétika nélkül egyetlen más sportág sem képzelhető el. Ráadásul Magyarország kapta - 1966. évi atlétikai EB meg " .'zésé­nek a jogát, amely az olimpia után a legnagyobb esemény eb­ben a sportágban. Indokolt te­hát, hogy a magyar atlétika, lai Esteves áll az élen, őt sok 10,1 mp-es futó követi. 200-on az amerikai Carr (20,2) látszik a legnagyobb esélyesnek. 4x100- on a magyar váltó idei legjobb­jával (39,8) hatodik a világrang­listán. A közép- és hosszútávo­kon egyetlen versenyzőnk sincs a legjobb tíz között. A nők versenyében 100 mé­teren a lengyel Klobukowska (11,3) mögött Nemesháziné má­sodik (11,4), ötödmagával (a kubai Cobian, a szovjet Popo­va és Lace, a német Mayer- Rose). Váltóban a biztatóan fejlődő magyar csapatnak re­ménye lehet a döntőbejutásra. Ebben a számban a nagy esé­lyes Lengyelország és az Egye­sült Államok csapata. 800 mé­teren a francia Dupureur (2:03,9) a rangelső, elég sokan futottak az idény folyamán 2:06 körül, közöttük Kazi és Nagy Zs. is. Utóbbiak állandó javulást mu­tatnak, így reményük lehet a döntőbe jutásra. Diszkoszvetés­ben Kleiberné (55,28) hetedik, gerelyvetésben Rudasné (55,46) A japán pénzverde elkészítette az olimpiai érmeket. Képünkön felül az arany-, balról az ezüst, jobbról a bronzérem látható. amely az eddigi olimpiákon öt aranyérmet szerzett, minden esélyes atlétájával felvonuljon Tokióban. A magyar atlétikát előrelát­hatólag a következők képvise­lik Tokióban: FÉRFIAK: 4x100 váltó: Csu- torás, Gyulai, Mihályfi, Rábai, Rozsnyai. Közép és hosszútáv: Mecser (5000 m), Simon és Mácsár (3000 m akadály), Pintér (10 000 m), Sütő (maraton). Kalapács: Zsivótzky és Eck- schmiedt. Gerely: Kulcsár. Cisz- kosz: Szécsényi. Súly: Varjú és Nagy Zs. Gyaloglás: Havasi és Göri. % NŐK: 4x100 váltó: Heldt, Such, Kispálné, Munkácsi, Ne­mesháziné, 800 m: Kazi és Nagy Zs. Diszkosz: Kleiberné. Ge­rely: Rudasné. Súly: Bognár. A magyar atlétika elég sze­rény reményekkel indul Tokió­ban. Legtöbb esélyünk a dobó­számokban van. Zsivótzky idei eredményével (68,77) ötödik, Eckschmiedt (67,90) nyolcadik a legjobb kalapácsvetők rang­sorában. Ebben a számban a szovjet Klim (69,67), az osztrák Thun (69,01), a szovjet Bakeli- nov (69,55), az artierikai Conol- ly (69,24) indul a legtöbb esély- lyel. Varjú (19,31) hatodik, az amerikai Long (20,68), és Mat- son (19,78), a lengyel Komar (19,50), az amerikai O’Brien (19,45) és a szovjet Lipsnis (19,35) mögött, a súlylökésben. Az idei legjobb gerelyhajítók élén a norvég Pedersen halad 91 méteres eredményével, Kul­csár hatódik a ranglistán 82,24 méteres teljesítményével. A futószámokban 100 méte­ren a 10 mp-et futott venezue­ötödik az idei világranglistán Bár Bognár súlylökésben nincs a legjobb tíz között, mégis van­nak esélyei, hiszen a Szovjet­unió csak három versenyzőt in­díthat, az első tíz között pedig hat szovjet versenyző van. Legbiztosabbnak a következő atléták olimpiai bajnoksága ígérkezik: Nők: Balázs (Románia) ma­gasugrás, Scsolkanova (Szu) tá­volugrás, T. Press (Szu) súly­lökés és diszkoszvetés, Ozolina (Szu) gerelyhajítás. Férfiak: Brumel (Szu) magas­ugrás, Hansen (USA) rúdugrás, Long (USÄ) súlylökés, Danek (Csehszlovákia) diszkoszvetés, Pedersén (norvég) gerelyhají­tás, Yang (Tajvan) tízpróba, Roelants (Belgium) 3000 m aka­dályfutás. Esélyesek és kevésbé esélye­sek szempontjából is nagy kér­dés azonban, kinek, hogyan si­kerül a szokatlan októberi idő­pontra a formaidőzítés. Ki, ho­gyan alkalmazkodik a minden­bizonnyal sok nehézséget adó klímához? A fejlődés óriási az atlétika minden számában, várható, hogy az olimpiai csúcsok szin­te minden számban megdőlnek s a világrekordlistán is alapoi változások következnek bé. Sürgősen felvesz norvégkesztyíí-kötöke* a Kiskanfélegyházi Házi- j ipart Szövetkezet. 4505 j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom