Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-25 / 251. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek! A MAGYAR, SZOCIALISTA MUWKÁSPASlT BACS'IOSKvAW MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM. 251. SZÁM Ara SO filléi a 964. OKT. 25, VASÄRNAP Illést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága október 23-án ülést tartott. Az ülésen Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára beszámolt a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya vezetésében bekövetkezett változásokról, illetve azok hazai és nemzetközi visszhangjáról. A Központi Bizottság a beszámolót egyhangúlag tudomásul vette és úgy döntött, hogy e kérdésben elfoglalt egységes állásfoglalását határozatként nyilvánosságra hozza. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata ELSŐ PARANCSOLAT A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ok. tóber 23-i ülésén foglalkozott a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Szovjetunió kormányának vezetésében beállott személyi változásokkal, azok hazai és nemzetközi visszhangjával. Meghallgatta a Szovjetunió Kommunista Pártja október 14-i központi bizottsági üléséről kapott tájékoztatót, megerősítette e kérdésben pártunk részéről már elhangzott megnyilatkozásokat, s álláspontját a következőkben foglalta össze: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a kapott tájékoztatás alapján megérti, hogy N. Sz. Hruscsov elvtárs — aki jelentős érdemeket szerzett a szocializmustól idegen személyi kultusz leleplezésében, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusa történelmi jelentőségű vonalának kimunkálásában, a békéért és a nemzetközi biztonságért folyó harcban — a gyakorlati munkában már nem tuKorszerű és szép Elkészült a kecskeméti Czoll- ner téren a jövő évben mintegy 800 ezer forintos költséggel felépülő körzeti orvosi rendelő terve. A korszerű egészségügyi létesítményben három rendelő- helyiség, házi laboratórium, fektető- és várószoba lesz. De nemcsak korszerűségében, nagyságában — szépségében is felülmúlja a már meglevő körzeti rendelőket. Szürke, téglavörös és fehér színeivel jól illeszkedik majd a sajátos környezetbe. Szép építészeti megoldásáért nemcsak a tervezőt — Kerényi Józsefet —, de a statikust, Iván Józsefet is dicséret illeti, aki terven felül készítette el a központi fűtéses épület különleges térplasztikai hatású kéményét. dott eleget tenni azoknak a feladatoknak, amelyek magas pozícióiból reá hárultak. Sajnálatos módon vezetési módszereiben hibák adódtak, kora és egészségi állapotának romlása miatt ezek növekedtek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a világ haladó erőivel együtt nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nyomatékosan hangsúlyozza —, hogy politikája a jövőben is változatlanul a XX. és X XII. kongresszus, a kommunista és munkáspártok 1957. és I960, évi nyilatkozatai alapján áll, folytatja a harcát a kommunizmus építése programjának végrehajtásáért, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom egységéért, a békéért, a békés egymás mel- élésért. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez alkalommal is kifejezi teljes bizalmát a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága iránt. Üdvözli L. I. Brezs- nyev elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát és A. N. Koszigin elvtársat, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökét, akiket mint a kommunizmus és a béke ügyének régi harcosait, a XX. kongresszuson MOSZKVA. (TASZSZ) A Szovjetunióban szombaton Föld körüli pályára fellőtték a Kozmosz 49. mesterséges holdat. A szputnyikon elhelyezett tudományos berendezés segítségével folytatni kívánják a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási programot. A szputnyikon elhelyezett tudományos berendezés — rádiókialakított politikai vonal kimunkálásának részeseit és képviselőit ismerünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mélyen meg van győződve, hogy a magyar és a szovjet nép megingathatatlan barátsága, a két párt és a két kormány szoros együttműködése a jövőben még tovább erősödik. — Pártjaink egyetértése, népeink barátsága szilárd elvi alapokon nyugszik. Változatlanul az internacionalizmus egyik fő mércéjének tekintjük az első szocialista államhoz, a Szovjetunióhoz való viszonyt. A Magyar Szocialista Munkáspárt töretlenül folytatja tovább eddigi politikáját a XX. kongresszus eszméi, az 1957. és 1960. évi közös tanácskozásokon elfogadott okmányok szellemében, a békés egymás mellett élés megvalósításáért, a békéért, a társadalmi haladásért. Pártunk folytat,ja következetesen munkáját és harcát a VIII. kongresszus határozatainak megvalósításáért, a szocialista demokrácia további fejlesztéséért, a szocialista nemzeti egység kialakításáért. Minden erővel dolgozunk gazdasági és kulturális építőmunkánk újabb sikereiért, a szocializmus teljes felépítéséért. berendezés a pályaelemek pontos mérésére, rádiótelemetrikus rendszer a műszerek és a tudományos berendezés által észlelt adatoknak a Földre való továbbításához — kifogástalanul működik. A földi koordinációs számító központban folyik a beérkező adatok feldolgozása. (MTI) H a vannak az embereknek igényeik, sürgető óhajaik, akkor tudniuk kell: először a mi tízparancsolatunk első parancsolatát kell követni: dolgozni kell, mert minden érték teremtője az emberi munka! — Idézőjel nélkül is ismerősek a fenti szavak. Kádár János elvtárs fogalmazta meg ezzel a természetes egyszerűséggel a mi társadalmi rendszerünk legfőbb törvényét. Ha egy ember, egy család, vagy gyár, termelőszövetkezet tartani akarja nívóját az értékek megteremtésében, dolgozni kell. El kell végezni napról napra a kiszabott feladatot. Ha egy átlagdiák a tőle telhető igyekezetei egy időn át csak felére csökkenti, a gyenge tanulók sorába süllyed. Kevesebbet dolgozik, kisebb lesz szellemi munkájának értéke. Ha egy ipari mumkásbrigád csak 50 százalékra teljesíti a normát, ha egy termelőszövetkezet tagjai csupán munkaidejük felét töltik a tsz-ben — kevesebbet keresnek, hiszen fele erőfeszítéssel kisebb mennyiségű értéket lehet termelni. Mert értéket csak emberi munkával lehet teremteni. Kevesebb munkával pedig kevesebb értéket. Több igyekezet után mindenkinek több jut. Ez így annyira elemistásan egyszerű, hogy sokszor magunk lepődünk meg, mennyien térnek el ettől az igazságtól a gyakorlatban, a mindennapi munkában. Pedig az emberi életnek ez a kristálytiszta törvénye nemcsak az egyesek, hanem a társadalmak fejlődésében is objektiven érvényesül. Egy új társadalmi rendszer csak akkor győzedelmeskedett végérvényesen a régi felett, ha többet adott polgárainak, mint az előző. Azaz, ha nagyobb, szabadabb lehetőséget biztosított az emberben levő képességek kifejtéséhez, amely az előállított termékek nagyobb növekvő meny- nyiségében realizálódott. Ha szorgos munkával növeljük a javak tömegét, akkor mindenkinek több jut. Nézzünk csak körül hazánkban. Mikor tudtuk OTP-részletre árusítani a televíziót, függönyt, ágyneműt, szőnyeget — meg egyéb termékek napról- napra szaporodó kvantumait? Amikor saját munkánkkal annyit termeltünk ezekből, hogy a részletekből befolyó összegekből, s készpénz- fizetésekből előállításuk zavartalan folytonosságát biztosítani tudjuk. Pár éve még némi irigységgel színezett vita folyt országszerte azon, hogy akinek hűtőszekrénye van elpolgária- sodott-e vagy sem. M a már néha-néha emlékezünk a „frizsideréletszínvonal” vitára. Hogy a bajai villamossági készülékek gyára az iparágóan országos tekintélyre tett szert, hogy a kecskeméti, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi járásban növekedett az eredményesebben gazdálkodó tsz-ek száma, — ugyancsak nem imádkozásnak, hanem a becsületes, az eddiginél jobb munkának a következménye. A bajai gyárban a szorgalomra „pluszként” örvendetesen rákapcsoltak az újítók, az említett szövetkezetekben lökést adott a tagoknak az a felismerés, hogy minden rajtuk múlik. Igen, minden a munkán múlik. Azon az egyáltalán nem boszorkányos helytállást követelő kötelességtudaton, hogy a társadalom erőfeszítéséből ránk eső mindennapi feladatot mindannyian végezzük el becsülettel. Mert miként hoz magával újabb bajokat egy-egy apró mulasztás is? Vegyük példának azt a műszakit, akinek néhány figyelmes negyedórájába került volna egy új bérház víz- és villanyvezeték tervrajzainak összehasonlítása. Nem tette meg, talán mert rossz kedve volt, esetleg különmunka ügyében telefonált éppen, mikor kezébe jutottak a tervek. Kiadta őket úgy, s a szakiparosok munkához láttak. Eközben derült ki, hogy a kétfajta vezetéket — másmás tervező — ugyanoda tervezte a falakon. Vita, szentségelés, tervmódosítás, meddő a munkások ideje, elhúzódik az átadás, újabb költségek, itt is törés a munkában, ott is félbeszakad valami... Nem beszélve az anyagiakról, a dolgozók egész sorának munkamorálját sérti, rombolja — ez esetben egyetlen „piai” hanyagság következménye. V agy mondjuk a kiskunfélegyházi gépgyár vár fontos alkatrészeket exportgyártmányaihoz, azok nélkül nem képes betartani a határidőt. De nincs vagon, ami más országrészből szállítaná a kooperációs partner termékét, mert azon a vidéken néhány tsz-ben vesztegelnek a vasúti kocsik. Immel-ámmal járnak rakodni a tsz-gazdák, s ezzel nemcsak a cukorgyárat hátráltatják, mert répájuk későn érkezik, hanem a vasutat, a kooperációs üzemet, a félegyházi gépgyárat, — hogy részletekbe ne is merüljünk. Megszakadnának az adott szövetkezetek tagjai, akkora munka várna rájuk? Szó se róla! Egymagában csak arra volna szükség, hogy a „szürke” munkanapot dolgozzák le. Közbeszólhatna valaki: „Igen- ám, de X tsz-ben, vagy Y ipari üzemben azért nincs kedve dolgozni az embereknek, mert rossz a szellem, ellentét van egyes vezetők és munkatársaik között.” Tény, hogy az emberi kapcsolatok megromlása, hatalmaskodás, pökhendiség, beképzeltség és a többi — rányomja bélyegét a munkaszellemre is. Egyszer azonban rá kell ébrednünk, hogy mindezek felszámolására _nem a rossz munkavégzés vezet. Azzal nem a tsz- könyvelőn, vállalati osztályvezetőn „áll bosszút” senki, ha „azért is" unottan dolgozik, hanem sajátmagán, de társain is. Hárman, húszán kövessék csak ezt a „módszert”, megérzi az egész üzem, termelőszövetkezet, de elsősorban az, aki kötelességét mulasztja. A személyi ellentétek, egyesek rossz tulajdonságainak megszüntetésére a mi rendszerünkben más út, ezer lehetőség van — kezdve a kollektív tanácskozásokon felvetett bírálatoktól, szakszervezeti bizottságokon át sok más fórumig. Ez az út mindenki előtt rendszerünk demokratizmusából fakadóan, egyformán járható. És eredményre is ez vezet a személyes sérelmek orvoslásában. N álunk minden előrehaladás, belső erőnk, nemzetközi súlyunk növekedése mindenekelőtt az első parancsolat teljesítésén múlik: dolgozni kell. S a második parancsolat is ehhez járul: jobban dolgozni. Fellőtték a Kozmosz 49. mesterséges holdat Tóth István