Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-24 / 250. szám

2. oldal 1964. október 24, szombaí Eredménytelen fenyegetés „Ravaszt fondorlatok” Ciprusi jelentés A túlzsúfoltság sem akadály DE GAULLE fenyege­tése, hogy Franciaország otthagyja „Kis-Európát”, ha nem jön létre a me­zőgazdasági közös piac, nem érte el a várt ha­tást — állapítják meg a francia megfigyelők. A nyugatnémet kormány nyilatkozatai semmi olyat nem tartalmaznak, amiből arra lehetne követ­keztetni, hogy Bonn, saját parasztjai rovására, választások előtt kész lenne hozzájárulni a kö­zös terményárak kialakításához. Spaak belga külügyminiszter ugyan lényegében támogatta a francia álláspontot, a „hatok” végrehajtó bi­zottsága is sürgeti a „zöld piac” létrejöttét, a francia ultimátum azonban valamennyi társor­szágban, és a francia közvélemény egy részében is kedvezőtlen visszhangot váltott ki. A francia kormány ez évben mégis tető alá akarja hozni a mezőgazdasági közös piacot, mert ebben látja az egyetlen eszközt a francia parasztok egyre növekvő elégedetlenségének lecsendesítésére. A DAILY EXPRESS figyelmezteti Gordon Walkert, hogy Rusk, az „agyafúrt amerikai kül­ügyminiszter” tőrbe akarja őt csalni. Rusk aján­lata szerint Angliának nem kellene amerikai Polaris-rakétákat vásárolnia, ha e helyett Anglia három építendő Polaris-tengeralattjáróját telje­sen a NATO-nak engedné át, és ezenkívül 150 millió fontot fizetne a sokoldalú NATO-atom- flotta létesítésének költségeihez. A lap szerint a „ravasz fondorlat” abban rejlik, hogy a NATO összes atomfegyverét az Egyesült Államok el­nökének ellenőrzése alá rendelték. így az atom­fegyverek, amelyeket Anglia a NATO-nak enged­ne át, valóságban az USA birtokába jutnának. EGY NAP Á KÜLPOLITIKÁBAN A TÖRÖK külügy­minisztérium szóvivője csütörtökön közölte — hogy a Nicosia—Ki- renia út megnyitásáról szóló megegyezéssel egy időben megállapodás jött létre a Cipruson állo­másozó török csapategyságek felváltásáról. Mint ismeretes, Makariosz elnök kijelentette, hogy mindaddig nem járul hozzá a török csapatok felváltásához, amíg nem jön létre megállapodás a Nicosia—Kyrenia út megnyitásáról. A török külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a csapatok felváltására előreláthatólag szombaton kerül sor. A NÉMET Demokratikus Köztársaság lapjai pénteken az utazási engedélyekkel kapcsolatban ezeket írják: A visszautasítások java részére azért került sor, mert egyes nyugat-berliniek több látogatási engedélyt igényeltek a megenge­dettnél. Ezenkívül egyes esetekben az igénylők a valóságnak meg nem felelő adatokat tüntet­tek fel a cédulákon, s természetes, hogy az NDK hatóságai ilyen esetekben nem engedélyezték a látogatásokat. A túlzsúfoltság miatt legfeljebb olyan esetek fordultak elő, hogy néhányan nem arra a napra kapták meg az engedélyt, amelyre eredetileg kérték, de minden nyugat-berlini pol­gár, aki az egyezmény szerint jogosult utazási engedélyre, meg is kapja ezt. A nyugat-berlini szenátus is hasonló értelemben nyilatkozott. Kö­zölte, hogy csütörtökön 196 igénylést utasítottak vissza, s valamennyi esetben „csakis azért ke­rült sor visszautasításra, mert az igénylések nem voltak összhangban a megállapodással”. VARSÖ. (MTI) Jumzsagijn Cedenbal vezeté­sével megérkezett Varsóba a mongol párt- és kormánykül­döttség. A repülőgépből kilépő Cedenbalt Gomulka üdvözölte, Cedenbal repülőtéri fogadásán jelen volt a LEMP Politikai Bi­zottságának és a Lengyel Nép- köztársaság kormányának több tagja. PÁRIZS. (MTI) Francia lapjelentések szerint Madrid diáknegyedében szerdán nagy tüntetésre került sor. Mint­egy ezer főiskolás vonult fel az utcákon, s a drágaság ellen til­takozott. A burgosi börtön po­litikai foglyai közül 54-et to­vábbra is a „kínzóketrecnek” nevezett magánzárkában tarta­nak. A francoista hatóságok a betegeket sem kímélik. Ramon Ormazahat, a Spanyol Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának tagját, akit a rabkór­házban ápoltak, visszaszállí­tották a börtönbe, és ugyan­csak fenyítő cellába zárták. Mindenfelől — mindenről MOSZKVA. (MTI) A napokban A. F. Gorkin el­nökletével ülést tartott a Szov­jetunió Legfelső Bírósága. Az ülés végén a legfelső bí­róság ismét felhívta a figyelmet a szocialista törvényesség szigo­rú betartására, az új polgári törvénykönyv és perrendtartás egységes alkalmazására, a tör­vénysértések megelőzésére. A Moszkvai Jogi Kiadó egyéb­ként fontos könyvet jelentetett meg: „A törvényesség és a jog­rend megszilárdítása az össz­népi államban” címmel. PHENJAN. (TASZSZ) Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökének meghívására pénteken baráti látogatásra Phenjanba érkezett Modibo Keita, a Mali Köztársaság el­nöke. LONDON. (AP) A. D. Home, volt angol mi­niszterelnök javaslatára a kon­zervatív pártban gyökeres át­szervezést hajtottak végre, amelynek során Butler volt kül- ügyminisztert felmentették a pártban viselt magas tisztségé­ből. Butiért vádolják a konzer­vatív párt veresége miatt. WEIMAR. (ADN) A Weimarban tartózkodó Ko­dály Zoltánt csütörtökön az ot­tani Liszt Ferenc főiskola tisz­teletbeli szenátorává választot­ták. Birjuzov marsall temetése MOSZKVA. (TASZSZ) Moszkvában pénteken utolsó útjára kísérték a Belgrádban repülőszerencsétlenség következ­tében elhunyt Szergej Birjuzov marsallt, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökét és a ka­tasztrófa többi áldozatát. A Szakszervezetek Házának osz­lopcsarnokában a ravatalnál Brezsnyev, Koszigin, Mikojan és több más szovjet vezető, majd Malinovszkij honvédelmi miniszter vezetésével a szovjet fegyveres erők több képviselője búcsúzott Birjuzov földi ma­radványaitól. Birjuzov ravatalánál a dísz­őrségben ott állt Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Nép- köztársaság honvédelmi minisz­tere is. Birjuzov temetésére a Vörös téren került sor. Sartre nyilatkozata Jean-Piaul Sartre francia író­nak ítélték az 1964-es irodalmi Nobel-díjat, Sartre azonban visszautasította a megtisztelte­tést. A francia író-filozófus elha­tározása meglehetősen nagy visszhangot keltett. Egy svéd lap tudósítójának adott nyilatkozatában Sartre megindokolta álláspontját, ki­jelentette, hogy elvből ellenez mindenfajta megkülönböztető kitüntetést. „Lemondok a 250 000 svéd koronáról, mert nem aka­rom, hogy intézményesítsenek. Nem lehet kívánni, hogy 250 000 koronáért feladjon valaki olyan elveket, amelyeket nemcsak egyedül, hanem elvbarátaival közösen vall” — mondotta. Nyilatkozatában elmondotta, hogy az algériai háború idején, amikor a francia művészek és értelmiségiek egy csoportja alá­írta a háború befejezését kö­vetelő „százhuszonegyek nyi­latkozatát”, elfogadta volna a Nobel-díjat, mert abban az idő­ben a kitüntetés nemcsak őt, hanem a szabadságért küzdő­ket tisztelte volna meg. „Ez akkor nem történt meg, a harc­nak pedig már vége van” — mondotta Sartre. Sartre újságíróknak kijelen­tette: „A Nobel-díj manapság ob­jektíve úgy fest, mint jutalom, amelyet vagy nyugati írók, vagy keleti makrancosok kapnak. Nem koszorúzták meg például ezzel a díjjal Pablo Nerudát, Amerika egyik legnagyobb író­Az UXESCO jogi bizottsága magyar elnököt választott Az UNESCO jogi bizottságá­nak tagjai pénteken közfelkiál­tással a bizottság elnökévé vá­lasztották dr. Szabó Imre aka­démikust, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkárhelyette­sét. így Magyarország bekerült az UNESCO közgyűlésének elnök­ségébe. amelynek — mint isme­retes — a közgyűlés elnökén és alelnökein kívül a bizottságok választott elnökei is tagjai. Zambia is független! Az egykori Észak-Rhodesia, a Rho­desia és Nyaszaföldi Föderáció volt tag­állama — 1964. október 24-én Zambia Köztársaság néven, a Brit Nemzetkö­zösség tagjaként, a független államok sorába lépett. Zambiával együtt a szu­verén afrikai országok száma már har­mincnyolcra nőtt. A 746 000 négyzetkilométernyi tehát, hazánknál kereken hét és félszer na­gyobb — területű, de csupán 3,5 mil­lió lakosú ország, északi részén húzódik a világhíres afrikai „rézövezet”, egy je­lentős szakasza. Ezért Zambiában a réz és a hozzákapcsolódó színes ércek bá­nyászatának már évtizedes múltja van. A kapitalista világ réztermelésének mintegy egyhatodát, azaz körülbelül 600 ezer tonna rezet bányásztak az el­múlt évben. A kitermelt érc jelentős részét az ország kilencvenezer lakosú fővárosától, Lusaká (Luszaka)-tól észak­ra telepített rézkohók és rézfinomító üzemek dolgozzák fel. (1963-ban mint­egy 300 000 tonna rezet finomítottak.) Még az ország függetlenségének ki­hirdetése előtt a zambiai vezetők be­jelentették, hogy a szuverenitás elnye­rése után megkezdik a harcot Zambia gazdasági függetlenségének kivívásáért. Felülvizsgálják és módosítják az évti­zedekkel ezelőtt, a zambiai nép rová­sára kötött egyenlőtlen bányászati szer­ződéseket. E küzdelemhez a haladó af­rikai kormányok is segítséget nyújta­nak. Ez év október közepén a kelet­afrikai vezetőkkel megállapodás történt, hogy Lusakából kiindulva egy új va­sútvonalat építenek, mely Tanganyika és Zanzibár területén, a már működő vasútvonalhoz csatlakozik. így Zambia baráti ország területén kap közvetlen kijáratot a tengerhez. Mint térképün kön is látható, a Zambián jelenleg át­vezető vasútvonalak ugyanis a portu­gál gyarmatok területén érik el az óceánokat. ját. Soha komolyan szóba nem jött Louis Aragon, aki pedig teljes mértékben megérdemel­né a díjat. Sajnálatos, hogy Paszternák előbb kapott Nobel- díjat, mint Solohov, s hogy az egyetlen szovjet mű, amelyet a díjra érdemesnek ítéltek, egy külföldön kiadott könyv volt.” Szikleierőd — széppé» ( last rom inai Gibraltár, a legendás szikla, amely «0 esztendeje őral az angol biro­dalom számára — és ezzel együtt persze az atlanti blokk számára Is — a Földközi-tenger nyugati kijá­ratát. úgy látszik, viharos történél- menek fordulópontjához érkezett. Az ENSZ 24-es bizottsága a múlt hét végén egy határozatában ki­mondotta: az ENSZ lf)60-as nyilat­kozatát a gyarmati területek önren­delkezési jogáról erre a brit koro­nagyarmatra is alkalmazni kell. Ezért azt „ajánlotta” Spanyolország es Anglia kormányának, hogy kezd­jenek tárgyalásokat a gibraltári kérdés rendezéséről. Az angolok persze nyomban „ne­met” kiáltottak; kereken kijelentet­ték, hogy Anglia nem bocsátkozik tárgyalásokba Spanyolországgal Gibraltár szuverénitásáról. A kérdés nem ilyen egyszerű. Az egész vita értékét kétségessé teszi már a „függetlenséget” és önren­delkezést követelő Franco-rezsim természete is. Senki számára nem lehet kétséges, hogy Spanyolorszá­got nem a „népek szabadságának eszméje” hajtja, amikor Gibraltárt Spanyolországhoz akarta csatolni. Az egyik változat szorint Franco tábornok azt szeretné kierőszakolni, hogy Gibraltárt tegyék spanyol- angol kettős támaszponttá. Ez ugyanis elgondolása szerint azt eredményezné, hogy a támaszpont részleges birtokában könnyebben elérhetné felvételét az atlanti blokk­ba. Egy másik tényezője a spanyol követeléseknek az. hogy Franciaor­szág és Nyugat-Néinetország (főleg a közös piaci konfliktus miatt) fon­tos gazdasági kérdésekben szemben állnak Nagy-Britanniával. Spanyol- ország viszont közeledik a Közös Piac felé és sokak szerint hónapok kérdése, hogy átlépi annak küszö­bét. Ebben a hetyzetben Franco francia—nyugatnémet támogatásra számít gibraltári céljai eléréseben. A Gibraltár ügyében indított spa­nyol roham harmadik tényezője az észak-afrikai spanyol gyarmatok sorsa. Franco Spanyolorszaga min­den eszközzel meg akarja tartani gyarmatait a Szahara peremterüle- tén. Ezek a gyarmatok gazdasági szempontból fontosak Spanyolország számára, katonailag pedig a Ka­nári-szigetek „stratégiai hátorszá­gát” alkotják. A Franco-rcndszer Úgy véli, hogy ha meg tudja vetni a lábát a gibraltári sziklán — könnyebben és tovább tudja ural­ma alatt tartani az említett észak­afrikai területeket. Ez a három fő ok sarkalta Spa­nyolországot a gibraltári vita meg­indítására. Az angolok helyzete meglehetősen gyenge volt, hiszen a gyarmati hódítás „jogánál” egyéb­re nem igen hivatkozhattak. Az ENSZ-hatáiozat ily módon kétségte­len vereséget jelent Nagy-Brivaoma számára a Gibraltárért folyó nem­zetközi kötélhúzásban. E vereségen szerencséjükre van két „szépségflasírom”. Az egyik az, hogy az „önrendelkezési jog” zász­laját lobogtató „győztes” fél er­kölcsileg és politikailag még védhe- tetlenebb politikát folytat, mint Nagy-Britannia. A másik pedig a/, hogy az ENSZ 24-es bizottság. Gibraltár önrendelkezési jogána elvével együtt azt is kimondta, hogy az önrendelkezési jogot a Spanyol-Szahara és a többi észak- afrikai spanyol gyarmatok ügyébe is alkalmazni kell. Ez az utóbbi határozat kényelmet­len helyzetbe hozta Francóékat. s aligha lehet kérdéses, hogy ilye körülmények között már a gibval- tári „önrendelkezés” zás/’aját is kisebb lelkesedéssel lengetik majd. A vita eredménye pillanatnyi!1 csak egv „ideológiai döntetlen”. £ gibraltári határozat már jelzi, bog* a sziklaerőd csatája ezentúl szere­pet kap az atlanti blokkon belli' hatalmi játszmában és a következő évek nyugat-európai politikai küz­delmeinek érdekes epizódja lesz. l-i)

Next

/
Oldalképek
Tartalom