Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-23 / 249. szám

A tanács vb napirendjén Még mindig sok az építésügyi panasz Öregek A meleg elment. A napos dél­előttöt és délutánok néhány év- szaknyira egyelőre már a múl­té. A szél belecsip az ember bőrébe, s az eső, mint millió apró tűszúrás paskolja a főidet, s a járókelők arcát. A két öreg eljött most is a térre. Ülnek a pádon vastag vi­harkabátban. Láttam őket virá­gos nyári délelőtt ön és az augusztusi alkonyaiban, mikor hosszúra nyúltak az árnyak. Halkan beszélgettek, olyan hal­kan, hogy amikor egyszer kí­váncsiságból melléjük teleped­tem, csak ezt az egyetlen szót tudtam ellesni tőlük: „Bizony!” Az emlékezés, a bölcs derű csendes szava volt ez. S a két öreg eljött a térre most is. Nézik az utca képét, a járókelőket, hallgatnak, s né­ha egy-egy szót váltanak. Nehezen adják meg magukat az időnek. V. M; Ugye szokatlan? Valóban nem mindennapi pil­lanat tanúja volt fotóriporte­rünk. S nem lett volna vérbeli „fotós”, ha számunkra is meg nem örökíti ezt a pillanatot: a bivalyos fogat és a modem au­tó találkozását. Az egyik átve­vőhely előtt várakoztak az erős fekete jószágok, amelyekből egyre kevesebb található már megyénkben. Azért még úgy látszik, jó szolgálatot tesznek gazdájuknak, ha lassan is, de könnyen húzzák el a terhet, a megtelt szüreti kádakat. S az autó? Ellenőrzés vagy látogató érkezett. És így került egy film­kockára két korszak érdekes jellegzetessége. A közelmúltban két évre visz- szamenőleg értékelte a megyei tanács végrehajtó bizottsága a lakosság közérdekű bejelentései­nek, javaslatainak és panaszai­nak intézésével kapcsolatos te­vékenységet. A vb-titkárság szervezési és gazdasági osztálya előterjesztésében lészögezte: a korábbi értékelési időszak — 1962 novembere — óta jelentő­sén tovább javult a panaszügy­intézés, csökkentek a panaszok és örvendetesen előrelépett azoknak határidőben történő el­intézése. Van azonban az előterjesztés­nek egy ilyen megállapítása is: Emelkedést mutat az építésügyi panaszok száma, ami a lakosság magánerőből történő családi- lakóház-építések fellendülésével magyarázható. Szűkítsük tehát ezúttal a megyei tanács végre­hajtó bizottságához eljutó pa­naszügyek körét erre a terü­letre. A szabályszegő panaszossá „lép elő” A panaszok egyik csoportjá­ból az állampolgári fegyelem lazasága, a tötvényes rendelke­zések semmibevevése világlik ki. Ezek eredői a szabályellenes és engedély nélküli építkezések. Kónya Illés csólyospálosi la­kos házépítési engedélyért fo­lyamadott az illetékes hatósá­gokhoz. Kérelmét elutasították, mivel a beépíteni szándékozott telek 100 méteren bélül esik a főközlekedési útvonaltól. Az il­lető ennek ellenére felépíttette a házat. A járási tanács vb épí­tési és közlekedési csoportja emiatt — bár az épület lebon­tását is elrendelhette volna — Kónya Illést, szociális helyzetét mérlegelve 2100 forint rendbír­sággal sújtotta. A fellebbezési eljárás során a rendbírságot a másodfokú hatóság is helyben­hagyta. Kónya Illés következő lépésként a megyei tanács vég­rehajtó bizottságához nyújtott be panaszt, amely körülményei­re való tekintettel a rendbírság 10 havi részletben való fizetését engedélyezte számára. A pana­szossá előlépett szabályszegő a vb határozata ellen ismételten panaszt terjesztett be, s érthető, hogy ügyét a végrehajtó bizott­ság ezúttal érdemi tárgyalás nélkül elutasította. Hegedűs József bajai lakos bérelt házának udvarán gépko- csiszínt épített engedély nélkül. A városi tanács vb építési és közlekedési osztálya emiatt 400 forint rendbírság megfizetésére kötelezte. Hegedűs József, a megyei tanács vb építési és köz­lekedési osztályánál fellebbezett, amely az elsőfokú hatóság ha­tározatát helybenhagyta. Követ­kező lépésként a törvényesség „őrének” csapott fel a szabály- sértő. A másodfokú hatóság ha­tározata ellen panasszal élt a megyei főügyészségnél. Sokall­ta a kiszabott bírságot, s míg az építési engedély beszerzésé­nek elmulasztásakor eszébe sem jutott, hogy törvénytelenül jár el, bezzeg nem feledkezett meg jogairól ezúttal! Illetékességből a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága vizs­gálta felül a panaszt, s megál­lapította, hogy az építésügyi hatóságok eljárása törvényes volt. Szemben a saját határozattal A következő példa az érem másik oldalát idézi. Bár, szélső­séges, korántsem tipikus, mégis említést érdemel. Megfontolt­ságra, alaposabb körültekintésre hívja fel az illetékes tanácsi szakosztályok figyelmét a hatá­rozatok meghozatalánál. Németh József solti lakos családiház-építésének engedé­lyezése iránti kérelmét elutasí­totta a járási tanács vb építési és közlekedési csoportja, mond­ván: A község rendezési terve szerint a telek olyan helyen van ahol sportpályát és zöldöveze­tet kívánnak kialakítani, tehát a terület építési tilalom alá esik. Az indoklás alapján, az elsőfokú határozatot a megyei tanács vb építési közlekedési és vízügyi osztálya is helybenhagy­ta. Németh Józsefnek a megyei tanács végrehajtó bizottságához terjesztett panaszos indokai azonban „telibetaláltak”. Ezt igazolta a helyszíni szemle is. Kiderült, ugyanis, hogy az 1959- ben készült községi távlati ren­dezési terv ellenére a szóban forgó területre három építési engedélyt kiadtak, ugyanitt a MÉK raktárát épített. Németh József telke pedig két — már beépített — házhely közé éke­lődik. Ennek az építési enge­délynek a megtagadása tehát következetlenség, hiszen a táv­lati tervet, illetve az építési ti­lalmat korábbi építési engedé­lyek kiadásával már „felrúgta” a hatóság. A végrehajtó bizott­ság elrendelte Németh József számára az építési engedély ki­adását azzal, hogy a községren­dezési tervet ezek után a meg­változott körülményeknek meg­felelően módosítani kell. Az említettekhez hasonló, szá­mos példát idézhetnénk még. S az építéssel kapcsolatos pana­szos ügyek csoportját megtold­ják még a szocialista együttélési szabályok megsértéséből, össze­férhetetlenségéből fakadó ügyek. Viszonylag sok az ilyen jellegű panasz, s bármilyen különösen hangzik is, nem egyszer eljut­nak a Minisztertanácshoz is, mert az indulat, összeférhetet­lenség plántálta igazságkeréses szinte nem ismer határt. „Orvosság”: az állampolgári fegyelem betartása önmagukért beszélnek a fel­sorakoztatott példák. Röviden mégis hasznos összegezni a be­lőlük fakadó tanulságokat. A törvények, rendelkezések betar­tása minden embernek' állam- polgári fegyelemből fakadó kö­telessége. S a rendelkezések alól az építkezés engedélyhez kötöttsége sem kivétel. Hiszen a szabályszegő önmagát teszi ki kellemetlenségnek — a felépí­tett ház, garázs stb. lebontásá­nak, vagy rendbírságnak —, nem is szólva arról, líogy a fel­lebbezési és panaszos eljárások mennyi hasznosabb, közérdekű célokra fordítható munkaidőt, hivatali apparátust köt le. S ha az állampolgári fegye­lem minden esetben párosul a tanács vb-k illetékes szakosztá­lyainak körültekintő gondossá­gával, következetességgel a ha­tározatok meghozatalában, min­den remény megvan rá, hogy —r az egyéb jellegű panaszok­hoz hasonlóan — az építésügyi sérelmek száma is jelentősen csökkenjen az elkövetkező idő­ben. Pemy Irén 43 vayon szőlő a háztáji gazdaságokból Az izsáki szőlősökből az idén több száz vagon sárfehér szőlőt értékesítettek étkezési célokra. Egyedül a Sárfehér Termelő- szövetkezet 130 vagonnal adott át a felvásárló szerveknek, a háztáji . gazdaságokból pedig több mint 43 vagonnal vásárol­tak fel eddig. Cicavízió a piacon Böbe baba, Cica-Mica, Ma­zsola, Manócska, Sün Sámuel és a többi tv-mesefigurák leg­alább annyira kedvesek a gye­rekeknek, mint a mai idősebb nemzedéknek egykor Plútó ku­tya, Pinocció, Hófehérke és a hét törpe, Piroska és a három kismalac volt. Igaz, az utóbbi­ak nem a televízió képernyőjé­ről, hanem a képes meseköny­vekből, vagy jobb esetben a mozik vásznairól lopakodtak az apró gyermekszívekbe. Ez jutott eszembe, amikor a napokban — egyik ismerősöm otthonában — egyszerre hat Böbe babával találkoztam. Egy vörösre mázolt pofácskájú baba még nem szúrt volna szemet, de féltucat! A háziasszony azonnal ma­gyarázta is: — Hát nem ked­vesek A napokba vettem... A gyerekek játszanak velük ... Azután a vitrinből előkerül­tek a „kincsek’. Mazsola, álma­tag vigyorral, Cica-Mica, tej­föltől fehérlő bárgyú képpel, és még sokan mások, akiket nem tudtam, de nem is tudnék megnevezni. Nem kellett hosszasan nyo­moznom. Ezek, az egyszerű gyermekiéi-keket megfertőző giccsbábuk — mert legtöbbjük ilyen! — a kecskeméti piac néhány bazárosától indultak útnak. A napilapok, és a televízió is foglalkozott azzal, hogy a filmekben és a tv-ben szerep­lő mesefigurák — védettek. En­gedély nélküli sokszorosításukat a törvény bünteti. És mégis kaphatók. K. M. (Pásztor Zoltán felvétele.) i i i 1 í l Éreméhség AKKORIBAN még Owens volt a csodafutó, a néger vág­tázó, aki hihetetlen és sokáig túl sem szárnyalható 10,2 má­sodperces eredményével új vi­lágrekordot ért el a 100 méte­res síkfutásban. Azt hittük — mi 16—17 éves kamaszok és if­jú „atléták” —, hogy ezt az eredményt nem szárnyalhatja túl soha senki sem. Nos, azóta már megdőlt a bűvös 10,2 is, s o mostani, a tokiói olimpián kerek tíz másodperces ered­mény született a 100 méteren. Képzeljük el, amíg nyugodtan tízig számolunk, az alatt egy villámgyors futó pontosan száz métert tesz meg, egy másodperc alatt tíz métert — ez aztán utolérhetetlen! Azaz... mint hallottuk, az előfutamokban megszületett a 9,9 tized másod­perces időeredmény is, amit azonban az erős hátszél segí­tett, s ezért nem lehetett hite­lesíteni. Ki kételkedik azonban ma már abban, hogy egyszer akad majd egy atléta — ha nem is Magyarországon —, aki hát­szél nélkül is elér ilyen időt. ÁMULVA hallgatjuk a szebb- nél-szebb sportteljesítmények­ről érkező híreket, s ezek kö­zül is természetesen elsősorban hazánk fiainak és leányainak eredményeit. Amikor még csak a második ezüstéremnél tartottunk, s ki­csit kókadoztak reményeink, arról ábrándoztunk, hogy meg­szülessen az első olimpiai győ­zelem számunkra. Aztán eljött az is, majd nemsokára a máso­dik, sőt a harmadik. S akkor kezdett megjönni az étvágy. S vele az olimpia iránti hagyo­mányos érdeklődés is. Hála a lendületes közvetítéseknek, is­mét kezdtük felfedezni, hogy „sportnemzet" vagyunk, s büsz­kén nézegettük a pontozás sze­rint magunk mögé utasított na­gyobb nációkat: Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország ... Éreméhség kezdett eluralkod­ni rajtunk, és ez nem szűnt meg a mai napig sem. Pedig már a kilencedik, vagy mire e sorok megjelennek a tizedik aranyat is megszerezték hősiesen és szí­vósan küzdő versenyzőink. Le­hetséges, hogy még mindig akad számunkra egy-kettő? Hallgat­juk a híreket a rádióból már otthon hajnalban, majd a bu­szon és vonaton, s egy-egy el­lopott percre a munkahelyen is — mi tagadás... -S késő este nézzük a tv képernyője előtt. Hát lehet ezt bírni szusszal és idegzettel? AZT HISZEM, népgazdasá­gunk vezetői is egyetértenek velem, hogy éppen ideje befe­jezni ezt az egész olimpiát! Mert ha még sokáig tartana ... Szóval ne is beszéljünk erről, hiszen értjük egymást. Mind­annyian szenvedünk már a bűntudattól. Még szerencse, hogy a mámoros lelkesedés időnként elhomályosítja ezt a maradi és szokatlan érzést. F. Tóth Pál PETŐFI NEPE A Magyar SzoclaUsta Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dáme Kiadja a Bács megyei Lapkiadó VáUalat Felelős kiadó: Mezei István igazgat' Szerkeszt 5ség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1 Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető) a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefonj 11-33. Indes« 25 063, *’etSíi »éj>B *'atort "spe B 5.1 iVópe r’sto^^^ópo *otő- jH ue flépe "Ä«§pe~ i'6'tTörr. ”épt l’e tő -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom