Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-23 / 249. szám

KH54. okfóher S3, pénteS 3. oldal Üzletvezetői tanácskozás Tegnap délelőtt a megyei ta­nács kultúrtermében értekez­letre gyűltek össze megyénk kiskereskedelmi vállalatainak, áruházainak igazgatói, a ven­déglátó, az élelmiszer, a ruhá­zati, és a vegyes kereskedelmi szakmák üzletvezetői. Megjelent a tanácskozáson Buda Gábor, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese, dr. Balogh László, a Belkereske­delmi Minisztérium tervfőosztá­lyának munkatársa, Végh Pál, a KPVDSZ megyebizottságának titkára. Megyénk állami kereskedel­mének időszerű feladatairól Ge- rőcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának ve­zetője tartott vitaindító elő­adást, amit élénk eszmecsere követett. Az utak építői Kiskunhalas alatt jókorát huppanva kanyarodik a kocsi. — Ez az? — kérdezem az első ülésen kapaszkodó Mészá­ros Jánostól, a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat igazga­tójától, de még idejében meg­gondolom magam. Most jobb csukva tartani a száját az utas­nak, ha továbbra is igényt tart harminc egynéhány fogára. Végre túl vagyunk a nehezén. Szinte megkönnyebbülve prüsz­köl a motor, amikor a kerekek rákapnak a sima betonra. Az 534-es számú fő közlekedési úton futunk, amelynek Kiskun­halas—Jánoshalma közötti, 21 kilométeres szakaszát korszerű­síti idén a vállalat. KI a felelős? *Ezt a kérdést tette fel a Pe­tőfi Népe szeptember S-i számá­ban megjelent cikk, amely a kunszentmiklési gimnázium épí­tési és fűtésszerelési hibáival foglalkozott, s méltán ítélte el a hibák kijavítása miatti vitát, huzavonát. Abban is igaza 'dőlt a szerzőnek, hogy a felelősök keresgélése helyett jobb lenne a hibák kijavításával törődni, Mi nem kívánjuk a vitát folytatni, de válaszként mégis el kell mondani, hogy vállala­tunk több mint két éve meg­kapta véleményezés céljából a munkálatok tervdokumentáció­ját. Viszont arra nem vagyunk berendezkedve, hogy bonyolult méretszámításokat végezzünk például a csővezetékek áteresz­tő képességét illetően, s ameny- nyiben ezek nem felelnek meg az előírásoknak, minden esetben közöljük a tervezővel: ezekért nem vállalhatunk felelősséget. •Miután a tervezői előírások szerint elvégeztük a munkálato­kat, egyszerre üzemeltetési za- ixirokat tapasztaltunk a fűtés- berendezésnél. Ezért szakvéle­ményt kértünk a tervekről az EM Építőipari Minőségvizsgáló Intézet Épületgépészeti Vizsgáló Állomásától. A szakértői válasz többek között megállapította, hogy a vezetékeknél átáramlás tapasztalható, a légtelenítés nem megfelelő, a biztonsági és a lég­vezeték víz alá kerülhet stb. E véleményt a tervezőiroda felüle­tesnek, alig értelmezhetőnek minősítette. Tehát mivel döntő mértékben tervezői hibából adódnak a kunszentmiklósi gimnázium fű­tésberendezésének üzemeltetési problémái, szükséges, hogy a tervezőiroda új, megfelelő költ­ségvetést készítsen az üzemké­pes kivitelezés érdekében. Mikó János termelési osztályvezető. * A közös helyszíni vizsgálat alapján úgy döntöttek a szak­emberek, hogy a karácsonyi szünetig ideiglenes fűtésmegol­dással biztosítják a kunszent­miklósi gimnáziumban a megfe­lelő hőmérsékletet. A fűtésbc- rendezési cs az egyéb hibákat pedig a karácsonyi vakáció alatt korrigálják, örülünk a segítő­kész, jó szándéknak, de úgy vél­jük, erre hamarabb is lebetett volna módot találni, még az idei tanév megkezdése előtt. Ez lett volna előnyösebb kivitele­ző, a tervező szempontjából. De nemcsak előnyösebb, hanem ol­csóbb is... Most már beszélgetni is lehet, Az igazgató elmondja, hogy azt az 50—60 méter hosszú részt kell még elkészíteni, amin az imént átvergődtünk, és vagy 17 kilométer hosszan felönteni a záró réteget a burkolatra. Alinak a betonkeverők Már be is fejezhették volna ezt a munkát, ha az első fél év­ben nem kötötte volna le ere­jüket az anyagszállítás. Néhány hónap alatt 3830 vagon építő­anyag futott be a kunfehértói állomásra. A 9-es számú Autó- közlekedési Vállalat dolgozói nem győzték a rakodást. Útépí­tési munkásokat kellett oda ve­zényelni segítségükre. Az árokparton locsolókocsi vesztegel. — Nincs rá szükség — mondja keserűen útítársam. A napok óta zuhogó eső tét­lenségre készteti nemcsak a vízbordó járművet, hanem az itt dolgozó 50—60 munkást is. — Esik, csak esik — néz szem­rehányóan a sötét felhőkre Kun- fehértó határában a betonkeve- rőgépek mellett őrködő idős munkás is. — A többiek? — kérdi az igazgató. — Elvezényelte őket a mérnök — bök hátra mutatóujjával a község irányába —, bár most ott sem sokat tudnak csinálni. Mintha a végszóra várt volna, a kanyarban feltűnik egy „Pan­nónia”. Hátán lobogókendős szőke lány. A mérnök, Witzing Éva. Huszonhat éves. Beosztá­sa: főépítésveziető. Feladata: irányítani a megye idei legna­gyobb útépítési munkáját. A tanítómester Kunfebértó egyik kis házában tanyázik az építésvezetőség. Az öblös vaskályha mellé húzó­dunk, szárítkozni. Gőzölögnek a kabátok, a gyapjúszagú pára gyorsan megüli a szobát. Éva katonás rövidséggel tájékoztat­ja az igazgatót az utóbbi na­pok eseményeiről. Elmondja, hogy leállítatta a betonszegély készítését is egyelőre. Amit egyik nap „felkentek” a munká­sok, azt másnap kimosta az eső. — Nézzék csak! Arra kelet felé mintha világosodna — szól hátra az ablak mellől a mér­nöklány hűséges segítőtársa, Lukács Károly építésvezető. Barnára cserzett arcú, közép­korú ember. Szavai lassan, sú­lyosan hullnak, mint a kövek. Útépítő volt már a nagyapja is. „A tanítómesterem” — így mutatta be Éva az imént. És ez nem üres udvariaskodás. Az öreg Lukács sok évtizedes szak­mai rutinjára valóban nagy szüksége van az egyetemről nemrég kikerült mérnöknek. Nem az íróasztalt választotta Egymás mellett kanalazzák a levest — mint apa és lánya. Alaposan megéhezhettek, hiszen régen elkongathatták a delet. — Nem unatkozik egy pesti lány vidéken? — kérdezem és várom a szokásos panaszt. Vá­rom, de nem ezt kapom vála­szul. — Nagyon szeretem a mun­kám. Ezért választottam annak idején az íróasztal helyett a ki­vitelezést, a főváros helyett a vidéket. Az egyik volt évfolyam- társnőm is megpróbálkozott ez­zel, de jött a tél, a csizma, a pufajka, a végtelenül hosszú esték és elmenekült. Azt mond­ta nem bírja, unatkozik. Én ezt nem értem, hiszen a minden­napi gondok, örömök kitöltik az üres órákat is. — Jut azért idő szórakozásra, művelődésre is? — Halason van egy szobám. A polc lassan megtelik könyv­vel, a rádióból pedig sohasem fogy ki a zene. A gulyás közben elfogyott. Lukács Károly már a szegre akasztott kabátokat tapogatja. — Megszáradtak — jelenti. Lá­tom rajta, hogy már indulna is vissza az emberekhez. Az ud­varon búcsúzunk. Az eső még mindig szemerkél, de a ritkuló lombú akácok fölött, keletnek, felszakadoztak a felhők. Békés Dezső Mit koszöitSttek... Pontosan húsz évvel ezelőtt már egy napja élvezte a sza­badságot Kiskunmajsa népe. — Vasárnapot mutatott a kalen­dárium, s mindenki arra gon­dolt: Hogyan is történt előző nap, s mit hoz a jövő? Horváth József, a Hazafias Népfront titkára, a község fel- szabadulásának mozzanatait is­mertetve elmondja, hogy a Sze­ged felől érkező szovjet csapa­tok néhány nappal előbb már felszabadították a délkeleti ha­tárban elterülő tanyavilágot. Zászlós küldöttség A kiskunmajsaiaik rettégve gondoltak arra, hogy helységük súlyos harcok színhelye lesz, de mind bizonyosabbá vált ben­nük, hogy az ellenállhatatlanul előrenyomuló vörös csillagos ka­tonák kímélik a községet. Ez megnövelte bizalmukat, s 1944. október 22-én fehér és templo­mi zászlók alatt számosán ki­vonultak a Szegedre vezető út­ra, üdvözölni a felszabadítókat. Megható elképzelni is, ahogy a majsai zászlós küldöttség a szovjet katonákkal karöltve be­vonul a községbe, amelyben jó néhány helyütt még ott virítot­tak a nyilasok kiürítést paran­csoló, s felkoncolással fenyege­tő plakátjai. (A parancsnak csak a község vezetői tettek eleget, no meg a németek, s a Horthy- hadsereg néhány csapatroncsá- nak katonái, akik sietve vitték irhájukat a bugaci pusztaság felé.) A felszabadítók kérése A szovjet parancsnokság első ténykedése kérés volt. Megkér­te a demokratikus érzelmű em­berekből összeverbuválódott — ideiglenes vezetőket: Nyugtas­sák meg a község lakóit, a bé­két hozták nekik, s most már e béke oltalma alatt végezze ki-ki a munkáját, az őszi szán- tást-vetést. Ezután szinte gombamód nőtt az az erő, amely az új világ felépítésén fáradozott. Négy körzetre osztották a községet, amelynek mindegyikében 12 helybeli „policár” ügyelt a rend­re, segített mozgásba hozni a közigazgatás kerekét, a község vezetői pedig a közellátás biz­tosításában ügyködtek a szov­jet parancsnokság segítségével. És november közepén 17 tag­gal megalakult a kommunista párt szervezete. Nemsokára megszülettek a párt „édes gyer­mekei” is: létrejött a földmun­kások szakszervezete, a MA- DISZ, az MNDSZ. De feléledtek az ellenlábasok is: megalakult a kisgazda párt, s a többi kispolgári párt. Egyértelmű válasz Megkezdődött a küzdelem: Ki kit győz le? Nem volt kétséges, hogy arra a pártra hallgat Kis­kunmajsa népe, amelyik választ tud adni arra: Meg'— "nik-e, s hogyan az az állapot, amely a felszabadulás előtt egy 1000 hol­don felüli nagy-, több 250—300, s még jó néhány 60—70 holdas szakszövetkezet alakult, s aha- zsírosparaszti birtok uralmát tárban gazdálkodik a Kiskun­jelentette? Négy-ötezer majsai- halasi Állami Gazdaság egyik nak ismét el kell-e mennie üzemegysége is. Az alacsonyabb summásnak Dunántúlra, s az típusú szövetkezeti gazdaságok ország más részeibe, hogy meg- most már ezer hold közös sző- keresse a kenyerét? Az asszo- lővel és gyümölccsel rendelkez- nyok, lányok százai kénytelenek nek; s kétezer holdon a szántó­lesznek, vagy sem ismét cselé- földet is közösen művelik. A deskedni Budapesten, s a kü- Kunsági Tsz a homoktalajon lönböző városokban? már elérte a közepes szintet, s E kérdésekre egyedül a kom- egyre erőteljesebben lép előre, munista párt tudott egyértelmű A korábban létrehozott gép­választ adni. állomás hatalmas gépparkkal 1949-ben megalakultak az el- rendelkezik, s van a községben ső termelőszövetkezetek. A sze- 50 ezer hektoliter befogadóké- mélyi kultusz ismert hibái eile- pességű állami borpince is. A nére is fejlődtek, jobb életlehe- megyei finommechanikai vál- tőséget biztosítottak azoknak a lalatnak 206, a nyomdaipari tagjaiknak, akik a felszabadu- vállalatnak 62 munkást foglal- lás előtt „bekujtorogták” az or- koztató üzeme működik a köz- szágot a megélhetéséért. ségben. A fokozatosan egysége­S minő tragikus évforduló: a sedő parasztság mellett, ma község felszabadulása után 12 már ötszáz munkás dolgozik évre kirobbant az ellenforrada- Kiskunmajsán. lom. Majsán éppen országos vá- Ami a szociális és kulturális sár volt, forrtak a borok, s nem fejlődést illeti: a két és bőví- hiányoztak a hőzöngők sem. tett általános iskola mellé gim- Egy ember, a begyűjtés ártatlan náziumot, kihelyezett mezőgaz- vezetőjének az életét .követelte dasági technikumot kapott a a felfordulás. község. A párját ritkítóan kor­Mi lesz ezután? A választ szerű községi könyvtárnak két­megint a kommunisták adták ezer szervezett olvasója van. meg, s a segítséget ismét a Modem 15 ágyas tüdő- és rák­szovjet csapatok nyújtották hoz- szűrő, a létszámát nemsokára zá. megduplázó, eddig ötven öreg­nek gondtalan életet biztosító Felsorolni is nehéz szociális otthon, ezenkívül böl­csőde, s 420 diákgyereket ét- S Papp István, a községi ta- keztető napközi is van Kiskun- nács vb elnöke felsorolni is majsán. Tavaly avatták a köz- alig győzi, hogy a szocializmus ség 425 néző befogadására al- épülő alapjairól továbbindulva, kalmas nagyon szép művelődési mennyit fejlődött Kiskunmajsa otthonát..: oártunk és a forradalmi mun- De talán ennyi elég is annak kás-paraszt kormány helyes po- érzékeltetésére, hogy húsz év- litikája nyomán. 1.961-ben 24 vei ezelőtt mit köszöntöttek és ezer holdon megtörtént a mező- köszöntek a majsaiak a szegedi gazdaság teljes szocialista át- országúton a felszabadítóknak, szervezése; egy tsz, öt tszcs, egy Tarján István A nemzetközi ENSZ-napra Ma délután 4 órakor a városi tanács dísztermében tartja a Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Jogász Szövetség a nemzetközi ENSZ-nap alkalmá­ból ünnepi ülését. Nagy meg­tiszteltetés számunkra, hogy ezt a megemlékezést Kecskeméten tartják —. s mi ennek megfe­lelően mindent elkövetünk a si­ker érdekében. Holnap, október 24-én lesz 19 esztendeje, hogy megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete, mely elhatározta, hogy meg­menti a jövő nemzedékét a há­ború borzalmaitól, amelyek éle­tünk folyamán kétszer zúdítot­tak szenvedést az emberiségre. Az alapokmányban hitet tettek az emberi jogok, az emberi sze­mélyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett. Vállalták, hogy előmoz­dítják a szociális haladást, és a nagyobb szabadság mellett az életfeltételek javítását. Kétségtelen, hogy sok min­den történt az elmúlt 19 év alatt a nagy célok elérése érdekében, — azonban még sokkal több vár megvalósításra. Még mindig van erőszak a földön, még mindig van szegénység. Ezeket nem le­het tagadni. 19 évvel ezelőtt születtek az új gondolatok és örömmel mondhatjuk, hogy a változás már a levegőben van. Az ellen­állást végül is le kell győznie az elfogadásnak, a félelmet pe­dig a bizalomnak abban, hogy képesek vagyunk együttélni a földtekén, ahol egymástól igen különböző emberek élnek. Az alapokmány minden em­ber számára előírja azt a köte­lezettséget, hogy türelmet gya­koroljon a másikkal szemben, és békében éljen embertársaival. Ügy vélem, ez legegyszerűbb meghatározása a békés egymás mellett élésnek. Ha minden em­bert és nemzetet, kicsit és na­gyot egyaránt ez a szellem irá­nyít, akkor tényleg biztosi! hat­juk a világon a milliók által hőn óhajtott békét. Huszadik évének megkezdé­sekor a világ becsületes dolgo­zói azt kívánják, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete min­den eddiginél hatékonyabb esz­köz legyen ezeknek a céloknak, a megvalósítására. Dr. Bodóczky László a Magyar Jogász Szövetség megyei elnöke November t-én lép éleibe a MAVAUT féli menetrendje November 1-én, vasárnap lép életbe a MAVAUT új téli me­netrendje. A hivatalos menet­rendikönyvet 21 000 példányban adják ki és rövidesen árusítják a MÁVAÜT budapesti és vidé­ki pályaudvarain, a MÁV buda­pesti és nagyobb vidéki pálya­udvarain, illetve az IBUSZ uta­zási irodákban. Az autóközlekedés az idén kö­rülbelül 270 új autóbuszt ka­pott, illetve kap, ennek a fe­lét azonban a kiselejtezett, kor­szerűtlen, és elavult öreg kocsik pótlására állítják be, a többit pedig sűrítésre használja. Üj vonalat nem kapcsol be a háló­zatába, mert nincs elég autó­busz, azonban a járatokat sű­ríti. M íg a nyári évadban 20 05 járat közlekedett, köztük sok balatoni és egyéb üdülőjárat addig télen 20 310. Ez azt je­lenti, hogy sűrítik a munkás- és az iskolai járatokat, s vi­szonylag kényelmesebben utal­hatnak az iparvidékeken is a dolgozók. Vonalak meghosszab­bításával újabb 15 községet kap­csolnak be a hálózatba. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom