Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-21 / 247. szám

Háromnegyed év alatt közel egymillió forint tűzkár Mire figyelmeztet a statisztika Paprikaszüret idején Nemzetközi egészségügyi tanácskozás Október 21. és 23. között ren­dezik Budapesten az európai szocialista országok I. egészség­ügyi felvilágosítási szimpozion- ját. A háromnapos tanácskozá­son a szocialista országok egész­ségügyi felvilágosítási szervei­nek vezetői megtárgyalják az egyes országokban folytatott egészségügyi felvilágosítási munka kérdéseit. A megyei tűzrendészet! pa­rancsnokság statisztikája nem valami kedvező képet mutat az elmúlt háromnegyed évre vo­natkozóan. Október ' 1-ig 192 tűzeset fordult elő és közel egymil­lió forint tűzkár keletkezett. A gabonatüzek száma meg­egyezik az előző évivel — hét tűzeset fordult elő mindkét esz­tendőben a gabonaföldeken — a kárérték azonban kisebb az 1963. évinél. Ez arra utal, hogy a megyei szervek intézkedései alapján javult a helyi felkészü­lés, a tűzrendészeti megelőző in­tézkedésék is hatékonyabbak voltak a korábbinál. Általában azonban — a beve­zetőben is említett számadatok erre utalnak — sok még a ten­nivaló a tűzesetek elkerülése érdekében. A közel milliós kár­érték arra figyelmeztet, hogy nincs minden rendben a tűz- rendészetd fegyelem körül. Megyénk állami gazdaságai­ban a háromnegyed évben 13 tűzeset keletkezett, s a kárérték több mint 256 ezer forintot tett ki. A legnagyobb kár a Kiskunha­lasi Állami Gazdaság balota- szállási üzemében történt, ahol egy hideglevegős szénaszárító gyulladt ki, s elégett 2600 má­Az igazi tekintély Mind több olyan emberrel ta­lálkozunk, akire tisztelettel és megbecsüléssel néznek fel tár­sai. Az igazi tekintélyt nagyon nehéz kivívni. Küzdelmes évek becsületes munkája kell hozzá. Csak olyan ember érhet el te­kintélyt, akiben a tudás és a tettrekészség határozott véle­ménnyel és emberséges maga­tartással párosul. Clyan kincs a tekintély, amelyet nehéz meg­szerezni, de el is lehet tékozol- ni. Egy-egy emberi gyengeség; hiúság, gőg, önfejűség útját áll­hatja az igazi tekintély kiala­kulásának, vagy a már meg­szerzett tekintélyt alaposan megtépázhatja. Így járt az a tsz-elnök is, akit hiába figyelmeztetett a brigád- vezető, hogy az ideiglenesen szabad ég alatt tárolt gabonát szállíttassa fedett helyre. Esős idő jöhet, s a drága búza be­fűlik, tönkremegy. Az elnök megsértődött és azt felelte: ő nagyon jól tudja mi a köteles­sége, nincs szüksége sem vész­madarakra, sem ösztökélőkre. Húzta-halasztotta a búza behor- dását, mert — hízelgőire hall­gatva — vetélytársának tartotta a brigádvezetőt. Az volt a meg­győződése, hogy a tagság előtt is csorba esnék a tekintélyén, ha hallgatna rá. Pedig a lelke mélyén az elnök is tudta, hogy bírálójának igaza van. Mégsem hallgatott rá, féltette a tekin­télyét. Csak akkor vette észre milyen nagy hibát követett el, amikor már. a baj bekövetke­zett. A tekintély a vezető ember számára nélkülözhetetlen. Ha ad önmagára és az ügyre, ame­lyet képvisel, kötelessége is tö­rődni vele. Csak az a kérdés, hogyan? Megtörténik, hogy egy- egy vezető elhamarkodott véle­ményt mond valamelyik mun­katársáról. Félreismeri beosz­tottját, esetleg rossz, felületes információ alapján alkot róla ítéletet. A tévedés később ki­derül, s a vezető mégis ragasz­kodik a hibás véleményhez; A presztisét félti. Nem veszi észre, hogy tekintélyének éppen az ilyen merevség' árt a legtöbbet. A határozottság fontos dolog. Talán az egyik legsarkalatosabb vezetői jó tulajdonság. De csak akkor erény, ha valaki jó ügy érdekében határozott. A téve­désben határozottnak lenni ko- nokságra és — enyhén szólva — rövidlátásra vall. Példa erre az említett tsz-elnök esete is. És akin a hiúság elhatalma­sodik, annak a hízelgő szó min­dig kedvesebb, mint a bírálat. A hiú ember nem veszi észre, hogy tekintélyét üres hízelgő szavak pókhálójára függeszti, ahelyett, hogy az egyenes, szó­kimondó társak megbecsülésére építene. A példában is említett tsz- elnök, és a hozzá hasonlók egyik legnagyobb tévedése: azt hiszik, hogy ismerik az embereket. Pe­dig, ha ismernék, inkább a tu­lajdon emberi magatartásukra, tudásuk, ismereteik állandó gya­rapítására fordítanának gondot, s arra, hogy jóban-rosszban szót értsenek az emberekkel. Ezek az erények teremtik meg leghamarabb a tartós, valódi te­kintélyt. Azt a tekintélyt, ame­lyet a közönség szavaz meg a jó tsz-, vagy tanácselnöknek — érdeme szerint. Ez az igazi te­kintély, s ezt nem csorbíthatja meg sem a jó tanácsok és helyt­álló bírálatok számbavétele, sem a tévedések becsületes elisme­rése. A mi tsz-elnökünknek is tud­nia kellett volna, hogy a szö­vetkezet tagjai nem azt kíván­ják tőle, hogy csalhatatlan, té­vedhetetlen legyen. Azt azonban joggal elvárják, hogy vezetőjük olyan legyen, aki mások okos véleménye és a mága tapasz­talatai alapján gyorsan megta­lálja a megoldást a legnehezebb helyzetekben is, aki magasabb őrhelyről messzebbre lát, mint társai, a kedvüket is fel tudja éleszteni, az akaratukat is ké­pes megacélozni a jó ügy érde­kében. Tisztában van azzal, hogy a határozott fellépés nem jelentheti, hogy valaki ellent­mondást nem tűrve maga alá gyűri a vezetése alatt álló kol­lektívát, és azt sem, hogy meg­győző szó, tanulságos tanácsko­zások helyett minden esetben hatalmi szóval szerez érvényt igazának. Nem könnyű az igazi tekin­télyt megszerezni, mert az csak a közösség megbecsülésén ala­pulhat. A közösség pedig szi­gorú bíró. A tekintély magas kitüntetés, és csak annak ítéli meg, aki nemes eszközökkel emberséggel és odaadással szol­gálja a társadalom érdekeit. ' ^ •>’ v - K. Gy. zsa lucerna és rétiszéna, az1 üzemegység téli takarmánykész- , leiének 80 százaléka. A tüzet a technológiai előírások nem ki­elégítő betartása okozta. Osszeségében meglehetősen kedvezőtlenül alakult ez évben a termelőszövetkezetekben is a tűzkárstatisztika. Az elmúlt év azonos időszakához képest 32- ről 36-ra növekedett a tűzese­tek száma, s a keletkezett kár meghaladta a 328 ezer forintot. A közös gazdaságok egyrészé- ben — amint az adatokból meg állapítható — a megelőző tűzvédelmet szinte csak a nyári időszak­ra korlátozták. Ennek tudható be, hogy a téli, tavaszi és az őszi időszakban számtalan tűz keletkezik főiként gyerekjátékból, gondatlanságból, szabálytalan tüzelésből stb. Általános tapasztalat, hogy egyes termelőszövetkezetekben nem tekintik közös feladatnak a tűzvédelmet, úgy vélik, hogy a tűzrendészeti megbízott tevé­kenysége elegendő a bajok meg­előzésére. Sajnos, ezek a meg­bízottak is gyakran csak for­málisan végzik tennivalóikat, s megelégszenek a felhívásokkal, utasításokkal. Legnagyobb hiba azonban, hogy az ilyen irányú teendőket, biztonsági intézke- déseket különválasztják a ter­melési feladatoktól, holott az­zal szorosan összefüggenek, mint a vagyonvédelem valamennyi tennivalója. Nem hanyagolható el a tűz­eseteknél a felelősök megkere­sése és felelősségre vonása. De ennéd is hasznosabb, ha a gon­dos és rendszeres ellenőrzés megelőzi a bajt. Háromnegyed év alatt mintegy egymillió fo­rint értékű közös és magánva­gyon vált füstté és használha­tatlanná ... Nem pótolja ezt a kártérítés sem a népgazdaság szempontjából. Nagyobb körül­tekintéssel, felelősségérzettel a tűzesetek jó része feltétlenül megakadályozható, elkerülhető. Erre is figyelmeztet a statiszti­ka. D. I. A mesebeli mézeskalácsház sem kelthetne derűsebb, jó kedvre hangolóbb látványt, mint a Kalocsa vidéki falvak bíbor­subát öltött házai. Egyik leg­híresebb „paprikás” községünk­ben, Bátyán is szinte minden ház „felöltözött” már. Az ere­szek alján, teljesen körül ölelve a házakat, paprikafüzérek ezrei sütkéreznek az őszi napfényben. S a földekről, amikor az idő en­gedi, még mindig kocsiszám hordják be az újabb szedést. A Kossuth Lajos utca 15. szám alá, Vida Jánosék portá­jára is éppen az imént raktak le egy tucatnyi zsákot. És a szorgos asszonykezek nyomban munkához látnak, hogy amit a délelőtti és kora délutáni órák­ban a földeken szüreteltek — holnap reggelre már színes fü­zérként övezze a kamraépületet, az udvaron felállított állványo­kat. Mert a szép tornácos, két- ablakos lakóházat már teljesen körülrakták, összesen 750 füzér paprika díszíti, s még legalább háromszáz füzért kell elhelyez­ni! Bizony este tíz-tizenegy óráig is eltart, mire a nagy munka befejeződik, s reggel kezdik új­ra a szedéssel. Így megy ez bá­rom hét óta. Vidáék, akik a helybeli Haladás Termelőszö­vetkezet tagjai, 2500 négyszögöl általuk művelt paprikafűidről és a 350 négyszögöl háztájiról eddig 115 mázsányi termést szü­reteltek le. Nem volt hát „há­látlan” a föld az idén sem a gondos művelésért, ápolásért. E. itt — Fiatalember, volna-e húsz fillér­je? Tudja „nergót” szeretnék venni, de hiányzik a pénzem­ből. Az egyszerű, de tisztán és jól öltö­zött néniké szégyen­lősen elpirul, ami­kor ezeket a sza­vakat az egyik járó­kelőhöz intézte. A fiatalembernek nevezett középkorú férfi egy kicsit ki­húzza magát, hogy tényleg fiatalnak látszon, és koto­rászni kezdett a zsebében aprópénz után. De nem ta­lált. Pedig ezért a „N eigó" szép megszólításért meg akart fizetni. Együtt lépegettek hát — mint régi ismerősök, vagy édesanya és fia — a cukrosbódé felé. A „fiú” útközben még megtudta, hogy a „mama” a „ner- gónak” nevezett Negró cukorkát na­gyon szereti szopo­gatni. Vett is neki belőle két csomag­gal. Ennek a kedves utcai jelenetnek ta­núja nem mehet el szó nélkül a jócse­lekedet mellett. Kü­lönösen most nem, amiken országszer­te az öregek napját ünnepeljük. A „nergós” néni­két otthon, ha tud­nának róla, bizo­nyosan megdorgál­nák a hozzátartozók az utcai kéregetés­ért. Mit akar még? Mindene megvan: lakás, fűtés, világí­tás, ruhája is tisz­ta, gondozott. Valami mégis hi­ányzik: egy pár fo­rint zsebpénzt, ami­vel szabadon ren­delkezik, hogy ne kelljen az utcán koldusmódra meg­alázkodnia. (T—ós) PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgat Szerkeszt 5ség; Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont' 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065.

Next

/
Oldalképek
Tartalom