Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-21 / 247. szám
W64. október 21, szerda 3. oldal A SZABADSÁG LÉPÉSEI AZ ÉPÜLŐ új házak felől, az itt túlsó oldaláról ide hallik az ácsok szekercéjének csattogása. Baján, a Bokodi úton, a KISZ- lakásokkal szemben apró, történelmi időket átélt házak hunyorognak a reszkető napfényben. Középen az út, amelyen húsz évvel ezelőtt, 1944. október 20-án elsőnek érkeztek a városba a felszabadító szovjet csapatok, s amelyen megdobbantak a szabadságot hozó katonák lépései. — Olyan világosan emléknyomultak a városba, de útjuk tovább folytatódott. Jöttek Bököd felől a Tolbuchin vezette harmadik ukrán front 46. hadtestének katonái. Naponként fordultak meg Bankó néni házában is, aki meleg ételt, teát adott nekik, hiszen az ő két fia is valahol Európa háború dúlta tájain szenvedett, s a fél órára asztalához ülő ukrán katonákban tulajdon fiait látta. Nézzük meg azonban hogyan emlékszik vissza az első órákra egy másik szemtanú, Nuszpl Ékes bizonyítékai a város fejlődésének a modern, egészséges házak, amelyekből egyre több épül a város különböző részein. szem mindenre, mintha tegnap történt volna — mondja özv. Bankó Istvánné, a Bokodi út 5. szám alatti ház egyik szobájában a fehér abrosszal leterített asztalnál. — Délután fél öt lehetett, amikor lövöldözésekre lettünk figyelmesek. A hangok egyre erősödtök. Mi tagadás — féltünk. Négyen voltunk idehaza és bezárkóztunk a szobába, mert ekkor már rettenetes robajjal, iszonyú ágyú lövések kel közeledett a front. BANKÓ NÉNI belemelegszik az emlékezésbe, s a hangos beszédre felébred a szomszéd szobában az alig egyéves Anikó, a kékszemű kis unoka. A nagymama ölébe veszi, s folytatja a történetet. A kislány; mintha értené, megilletődötten figyel az idős asszonyra. — Éppen hetet harangoztak, amikor meghallottuk az első lépéseket az ablak alatt. Utána egyre szaporodtak, több és több katona tűnt fel az úton. A kert végéből, a Holló utcáról át a mi udvarunkba is jött egy orosz katona. Zörgetett az ajtón. Gondolkoztam, hogy kinyissam-e. Az asztalon egy fehér ing volt, azt tartottam fel, s úgy nyitottam ajtót. Nagydarab, barnabőrű, csontos ember állt előttem. Ahogy meglátta ijedt arcomat és a fehér inget, megértőén elmosolyodott. — Mamka, mam- ka! — mondta és vigasztalni kezdett. Két kisfiamnak cukrot adott, megsimogatta őket. A gyerekeket nagyon szerették. A hirtelen rámtörő megnyugvástól sími kezdtem... 1GT ÉRKEZETT MEG Bajára a szabadság, s így fogadta elsőként a felszabadító szovjet katonákat Bankó Istvánné. A csapatok még azúap éjjel beFerenc 65 éves nyugdíjas lakatosmester, tanácstag, aki szintén Baján, a Bokodi úton lakik. — Sötétedni kezdett már, gondolom öt óra körül lehetett az idő. Október 20-a volt. Ágyú- és gépfegyverlövéseket hallottunk Bököd felől. A dörgés egyEzen az úton jöttek be Bajára a felszabadító szovjet csapatok — mutatja Nuszpl Feri bácsi a Bokodi utat. re erősödött, s azt hiszem nem ütközhettek nagy ellenállásba a szovjet csapatok, mert elég gyorsan haladtak. Két óra múlva ugyanis mór gyalogos szovjet katonákat láttunk az utcán. Ezek voltak az elsők, akik beértek a városba. Utánuk gyalog, autókkal, harckocsikkal folytatódott a vonulás, ami napokig tartott. Nálunk is többen laktak. Akkor még élt az apósom, 96 éves volt, s az alig húszéves katonák úgy dédelgették, mint egy gyereket. Megszerettük őket, kedves, jókedvű emberek voltak. A SZOVJET CSAPATOKNAK valóban nem kellett nagy ellenállással megküzdeniük Bajánál. Közeledésük hírére fejvesztetten futottak a nácik. Az emberek meglepő pontossággal tudják elmondani az akkori idők eseményeit. Feri bácsi még arra is emlékszik, hogy milyen elrendezésben aludtak a katonák a kis szobában, ahol most beszélgetünk. — Mivel a vasúti hidat a németek felrobbantották, a szovjet csapatok pontonhidat vertek a Dunán. Én magam is hosszabb ideig őriztem ezt, sőt mint lakatosmester segítettem megépíteni, csavarokat és egyéb alkatrészeket csináltam hozzá. Az alkalmi pontonhíd helyén már régen az új híd acélteste ível. A város sebei beforrottak hamarosan, s a bajai emberek, ha nem is felejtették el a háborút. de hozzászoktak a békéhez, a teremtő munkához. Kezük nyomán új házak között új utak kanyarognak, s az arcokra is felírta jeleit a béke. IDÉZHETNÉNK a számokat, amelyek mindennél ékesebben hirdetik a felszabadítók nyomába lépett építők dicsőségét. Jól tudják ezt azok. akik naponta leülnek a hivatalok asztalai mellé, akik reggelenként megindítják a gépeket, tanítanak, gyógyítanak a kórházakban, orvosi rendelőkben, s figvelik a város lélegzését, a kiteljesedő szabadságot. Gál Sándor Volt, nincs táptaliacmány ? Négy év óta foglalkoznak gyöngy tyúktenyésztéssel a kun- szentmiklósi Kiskunsági Tsz- ben. Sikeresen. Évente 700—800 ezer forint bevételhez jut belőle a közös. Az idén is kevés híján 24 ezer gyöngyöst nevelnek. S természetes, hogy teljes mértékben táptakarmányt etetnek ... Azazhogy — csak etetnének! A szeptember havi igényük 300 mázsa táp volt. Csupán száz mázsát kaptak a dunavecsei keverőüzemből. Hasonló volt a helyzet októberben is. Novemberre pedig már semmit sem ígértek. Holott a gazdaság elegendő csereterménnyel rendelkezik. így a tsz-ben néhány hét óta kénytelenek árpa- és kuko- ricadara-keveréket etetni a szárnyasokkal. S azóta alig növekedtek valamit. Nyilvánvaló, hogy így az eredetileg tervezett határidőhöz képest később kerül sor az átadásra. A számítások szerint csaknem másfélezer mázsával kell több takarmányt felhasználniok. S az a veszély is fenyeget, hogy a minőségi felárat sem kapják meg. A táptakarmányellátásban országosak a nehézségek — ezt tudjuk. Megyénk keverőüzemei az idén 5200 vagon tápot állítanak elő. Az elosztás jogával a járási tanácsok mellett működő takarmánygazdálkodási bizottságok rendelkeznek, amelyek év elején meghatározzák, hogy mely gazdaságok állatállományának van leginkább szüksége a tápra. Ez történt Duna- vecsén is. Az elosztást azonban úgy kellett volna eszközölni, hogy azok a gazdaságok, amelyek ilyen irányú igényeit kielégítették, egész éven át folyam matosan és a szükséges mennyiségben kapják a tápot. Tudjuk, hogy a bizottságnak igen nehéz a dolga, hiszen minden gazdaság a saját igényét tartja a legindokoltabbnak, s nincs híjával a kellő súlyú érveknek sem. Ám, annál inkább következetesnek kellett volna lenni a dunavecsei bizottságnak. Másrészt a gazdaságok az ed- . diginél jobban figyelembe vehetnék a nehézségeket. Ahol az igényelt tápnak csak bizonyos hányadát kapják, ajánlatos, hogy annak megfelelően falká- sítsák az állományt, s így az állatok egyik hányadát rendszeresen etethetik keveréktakarmánnyal. Ezáltal elkerülhetők a kényszerű „átváltások” kellemetlen következményei. —ni —el. Mustot palackoznak a Helvéciái Állami Gazdaságban, ahol az elmúlt évben — a Kecskeméti Konzervgyár mérnökeivel közösen — eredményes tartósítási kísérleteket végeztek. A vörös, fehér és vegyes borszőlőfajták levéből 30 ezer palackot töltenek meg, s ezt a télen a gazdaság kecskeméti mintaboltjában hozzák forgalomba. A tapasztalatok után jövőre a Kecskeméti Konzervgyárban kezdik meg a must nagyüzerhi tartósítását. A második utasás HEINCZ György, a fülöpszálási Vörös Csillag Tsz elnöke a gázpedálra tapos. Engedelmes jószág az autója — egyszerre megugrik a betonon. Mindjárt ahogy kiérünk a be- kötőútról. — A megyei tanács öntözési főelőadójának megígértem, hogy rövidesen ott leszek — mondja az elnök és az órára tekint. Fél négy körül jár az idő. Négy után Kecskeméten kell lennünk. Még több mint 30 kilométerre van a megye- székhely. Szurokfoltjaival viliódzva folyik kocsink alá a betonszalag. Dehát miért ez a délutáni randevú az öntözés főelőadójával? — Ezer holdnyi szikes, lápos területünk van — magyarázza az elnök. — Még legelőnek se jó. De ha lecsapoljuk, tudunk vele valamit kezdeni. Másik ezer holdat pedig öntözni szeretnénk. Ennek megbeszélésére kerül most sor. Délelőtt Kiskőrösön, a járási tanácsnál ugyancsak elhúzódott a jövő évi gazdasági és pénzügyi előtervekkel kapcsolatos megbeszélés. A szövetkezeti gazdaság nagy feladatok előtt áll. Az összterület hétezer hold, de ebből szántóföldi művelésre csupán 2300 hold alkalmas. Van ezenkívül 400 holdon szőlő és gyümölcsös. De ennél sokkal több kell, hogy valóban érdemes legyen gazdálkodni a fülöpszállási homokon. MAR KECSKEMÉT határában járunk. Most hagytuk el a kurjantói szőlőket. A Vörös Csillag Tsz 200 vagon szőlőt exportált az idén. Az átlagtermés meghaladja a 35 mázsát. — Mennyi lesz az idén a jövedelem? — A közösből egy gazdára jutó részesedés eléri a 16 ezer forintot. Ahhoz képfest, hogy két évvel ezelőtt ez még hatezer forint volt. Nem folytatja. De így is jól értjük mind a ketten a mondat elhallgatott másik felét. Azt, hogy az anyagi ösztönzés, a közvetlen érdekeltség megteremtése fordulatot jelentett a közös gazdaság életében. S azt, hogy a 16 ezer forint sem az az összeg, amit már nem lehet túlszárnyalni. A gazdák szorgalmán ez nem múlik. Az elnökén sem, aki nem sajnálja a fáradságot, hogy ezen a napon már a második megbeszélésre autózzon. Szerencsére sokat segít a saját kocsi. FELTŰNIK Kecskemét. Pár perc múlva a megyei tanács előtt fékezünk, — Hazafelé is igyekszem majd — mondja mosolyogva az elnök, s megmutatja a meghívót amely a községi tanács esti ülésén való részvételre kéri fel... H. D. Nem vész kárba a fáradság... As elmúlt évek tapasztalataiból okulva, a Bács-Kiskun megyei Állami Vetőmagfelügyelőségen tavaly első ízben került sor a közös gazdaságok saját termesztésű szokványvető- magvainak laboratóriumi vizsgálatára. Ez a hagyományos eljárással végrehajtott vizsgálat még meglehetősen szűk körre szorítkozott, emellett nehézkes és hosszadalmas is volt, hiszen 8—10 napot vett igénybe. Ebben az évben a mag élet- képességének meghatározása már az úgynevezett tetrazólium- kloridos eljárással történik, s ennek segítségével a vizsgálathoz mindössze két nap szükséges. A felügyelőség és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának felhívására a megye közös gazdaságaiból 456 gabonamintát küldtek be a vetést megelőző hetekben, magvizsgálásra. 4 két hét iff tartó laboratóriumi vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a 450 tételből — ami 1200 vagon vetőgabona mintáit tartalmazta — 14 százalék volt elvetésre kifogástalanul alkalmas, 29 százalék pedig további tisztításra szorul. A megkívánt 96 százalékosnál alacsonyabb csíraképességű, de súlytöbblettel kiegészítve alkalmassá tehető vetőmag 31 százalékot tett ki. Végül a beküldött minták egynegyed része alkalmatlan volt: egyrészt egészen alacsony csíraképességű, másrészt gyommagvakkal oly mértékben fertőzött, hogy nem tisztítható. Az Állami Vetőmagfelügyelőség a szövetkezeti gazdaságokkal, illetve a járási tanácsok mezőgazdasági osztályával azóta már közölte a vizsgálatok ere- ményét. így, ahol erre szükség volt, idejében megtették a szükséges intézkedéseket és jó minőségű cserevetőmaggal láttál el a gazdaságokat. A megyében, ahol az idei tervekben negyedmillió hold kenyérgabona-vetés szerepel — búzából ICO ezer, rozsból 9( ezer, őszi árpából pedig 60 ezei hold —, különösen nagy jelentőségű a kifogástalan, megfeleli minőségű vetőmagról való gondoskodás. Az előbbiekben említett vizsgálati módszer kétségkívül igen hasznos és oredmá- nyes. Most egyébként a hibrid- kukorica vetőmagjának a vizsgálatai folynak a felügyelőség laboratóriumában. Ajánlatos lenne a jövőben valamennyi elvetésre kerülő magot előzetes vizsgálat alá vetni. ’ -------~: 'r - J, T.
