Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-02 / 231. szám
A formaságokkal nincs baj — a lényeg gyakran elsikkad A NEB vizsgálata a csökkent munkaképességű dolgosók védelméről Lapunk július 31-i számában szó esett már arról a két kormányrendeletről, amelyek az üzemi baleset, foglalkozási betegség miatt csökkent munka- képességű dolgozók védelmét hivatottak szolgálni. A múlt évben megjelent réndeletek nyomán indult el a megyei népi ellenőrzési bizottság, hogy megvizsgálja, mennyiben tesznek eleget megyénk üzemeiben, vállalatainál a jogszabályok előírásainak, mit tesznék a balesetet szenvedett emberek újbóli foglalkoztatásáért, megsegítéséért? Mindenütt megalakultak... összesen kilenc vállalatnál folytatott vizsgálatot a NEB munkacsoportja, s megállapította, hogy az év elején létrejöttek azok a vállalati bizottságok, amelyeknek feladata a csökkent munkaképességű dolgozókkal való foglalkozás. Ezek a bizottságok tehát valamennyi vizsgált üzemben megvannak, sőt, ha nem is a kérdés súlyának megfelelően, de némi intézkedés is történt. A Kecskeméti Konzervgyárban például falragaszokon, faliújságokon ismertették a dolgozókkal a 33/1963. számú kormányrendeletet. Több vállalatnál, szakszervezeti gyűlésen, bizalmi csoportértekezleten is szó esett erről. Baján, a fehérnemű;; gyárban értesítést küldtek mind azoknak, akik az üzemben 1981. után balesetet szenvedtek. A formaságokkal tehát nincs baj. Közöny, nemtörődömség Nézzük azonban, hogy ezen fúj tettek-e valamjt a létrehozott bizottságok, van-e konkrét eredménye működésüknek? Sajnos, eddigi tevékenységükkel még nem érdemelték ki a dicséretet, mert a csökkent munkaképességű dolgozók életkörülményeinek megjavítása érdekében kézzelfogható intézkedést egyetlen vállalati bizottság sem tett. Ha a megbetegedett munkások jelentkeztek az üzemorvosnál, az szükség esetén könnyebb munkára javasolta őket, de ezt követően már senki sem törődött azzal, hogy az illető valóban könnyebb helyen dolgozzék. Vizsgálata során mindössze egy olyan példával találkozott a NEB, hogy valaki baleset után képességének megfelelő munkakörbe helyeztek. A vonatkozó rendelet előírja, hogy a csökkent munkaképességű dolgozót, ha az indokolt, szakmai átképzésben kell részesíteni. Erre megyénk valameny- nyi vállalatánál általában lehetőség kínálkozik. Az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó munkahelyeken dolgozók részére külön erre a célra fenntartott iskola működik Budapesten. Az üzemorvosok és a rendelet Térjünk azonban vissza az előbb csak futólagosán említett üzemorvosokra. Az új munkás- védelmi rendelet érvényre juttatásában igen nagy szerepe lenne a vállalatoknál, tehát a munkahelyeken tevékenykedő orvosok, nemcsak a gyógyításban, hanem az egészségügyi felvilágosításban is. Sok dolgozó ugyanis attól tartva, hogy kisebb fizetéssel járó munkakörbe helyezik, igyekszik eltitkolni, letagadni betegségét. A népi ellenőrzés vizsgálata során a Kecskeméti Konzervgyárban és a Tiszakécskei Permetezőgépgyárban találkozottt ilyen esetekkel. Felvilágosító munkájával az orvos ennek elejét vehetné, de sokat tehetne a vállalat vezetősége, a szakszervezet is. Az orvosok ugyanis az üzemeken belül inkább betegellátással, gyógyító munkával foglalkoznak, de sok helyen még erre is kevés az idő. Hatványozottan vonatkozik ez azokra az üzemi orvQsokra, akik két vagy három órát töltenek az üzemben. Ki kell itt emelni a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatot, ahol 1960. óta' évenként tömegesen előfordultak ornithozis-megbetegedések. y A vállalatnál — ahol közel ezer ember dolgozik — kétórás részfoglalkozású üzemorvos és egy öt és fél órás ápolónő van. Ez az idő nyilván arra sem elég, hogy a naponként jelentkező betegek vizsgálatát elvégezze az orvos, arra pedig egyáltalán nem tud sort keríteni, hogy a csökkent munkaképességűekkel törődjön, ellenőrizze a vállalat munkahelyeit. Még súlyosabb a helyzet ott, ahol üzemorvos egyáltalán nincs, mint például a Tiszakécskei Permetezőgépgyárban, amelynek hatszáz állandó dolgozója van. A jogszabály szellemében Végeredményben tehát mi a válasz arra a kérdésre: betartják-e a rendeletet? A formaságokat illetően igen. Tartalmi munkával azonban csak nagyon ritkán találkozunk. Inkább a jogszabály betűi jutnak érvényre, bár ezen túl igen fontos vol- nak annak szellemét is valóra váltani. Ügy gondoljuk, a bizottságok nem foglalkoznak kellő elmélyültséggel egy-egy eset megoldásával, de ehhez annak is köze van, hogy sem a vállalat vezetőitől, sem pedig a szak- szervezetektől nem kapnak megfelelő támogatást. Ahhoz, hogy a munka eredményes legyen, nemcsak a bizottságok, de az egész munkáskollektívák együttes, folyamatos tevékenységére van szükség, amelynek központjában — a megelőzés mellett — a csökkent munkaképességű dolgozók segítése, megfelelő munkakörhöz juttatása kell, hogy helyet kapjon. A megyei NEB vizsgálatát mint a társadalom segítő szándékának megnyilvánulását kell felfogni, megszívlelni és megszüntetni a feltárt hibákat, fogyatékosságokat. Gál Sándor Fél évszázad Kiskunhalasnak és környékének egyetlen könyvkötőmestere Iván Sándor bácsi, aki kerek fél évszázada „jegyezte el” magát e szép szakmával. Százévesnél is öregebb gépei segítségével sok-sok ezer könyvet varázsolt újjá, öltöztetett új külsőbe. De talán ennél is nagyobb öröm most számára, hogy mestersége Kiskunhalason méltó folytatóra talál. Mégpedig unokája személyében, aki Pestről tért vissza a nagypapa műhelyébe, hogy kitanulja a könyvkötészet mesterségét. (Pásztor Zoltán felvétele) Hová reset as italosás? Hazánban több társadalmi szerv derekas harcot folytat a túlzott italozás, az alkoholizmus ellen. E mozgalomnak jelentős eredményei vannak, de sajnos, akad még olyan példa, amikor a mértéktelen italozás bűnbe sodorja a gyenge jellemű embereket. Kecskeméten Vasadi József 33 éves fiatalembert szomszédai csak úgy ismerték, hgoy egy pohár borért mindenre képes. A szomszédok nem tévedtek, mert Vasadit még a munkahelyéről is elbocsátották részegeskedéséért. Ez év augusztus 22-én az ital odáig züllesztette Vasadit, hogy bűncselekményt követett el. Ezen a délelőttön felfedezte, hogy H. B.-né. lakásának konyhaajtaja nincs bezárva. Belopódzott a lakásba, s onnan egy propán-bután gázpalackot ellopott. A palacknak már egy óra múlva új gazdája volt, Kulmann Ferenc kecskeméti lakos személyé„A SZÓ elrepül, az írás megmarad” — elmélkedem a közmondás igazságán. Hiszen az ember könnyen felejt. A fejben őrzött emlékek idővel elhalványodnak, megkopnak, vagy talán meg is szépülnek. Az írásos emlékek azonban kérlelhetetlenek. Az imént kezembe került, több mint húsz esztendő porától terhes iratot forgatom. Címe: „Közgyűlési jegyzőkönyv — Csengőd 1943.” A régi csengődi közigazgatás terméke. S ébredeznek az emlékek. 1943. A második világháború ádáz basája folyik. Valahol a keleti fronton harcolnak a magyarok is. Céltlanul dőlnek ki a sorból. De uraik idehaza győzelemről beszélnek. Belelapozok a jegyzőkönyvbe. Vajon mit őrzött meg a mának? Kézzel írott, gondosain cikornyázott betűk szaladnak balról jobbra. Ez itt éppen a község képviselő-testületének névsora. Csupa „jó” nevek, amelyeknek viselői a község legtöbb adót fizető polgárai jogán lettek kép- 'dselők. Tovább lapozgatok. Ni csak! 1943. július 18-i rendkívüli közgyűlésről készült a jegyzőkönyv. Ezt olvasom: „...A Magyar Hiszekegy elimádkozása után’ dr. Kaczó Zoltán községi főjegyző méltatta a nap jelentőségét, és felkérte Zana János nyugalmazott ítélő-táblabírót, közgyűlési tagot ünnepi beszédének megtartására .. LÁSSUK azonban, miről is szőrt a táb- labíró, mivel foglalkozott a közgyűlés? Kitérő — munka közben Az 1919-es Tanácsköztársaság dicső emlékét gyalázza, majd „Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunk Öfő- méltóságát” élteti, aki az „egyhangú nemzetgyűlés, egyhangú határozatán alapuló felkérésre elvállalta az Ország Kormányzói tisztét, akit az egész ország a legna- gyob lelkesedéssel és ujjongva ismert el fővezérnek...” S a továbbiakban utal a „haza honfiúinak és homleányinak a nagy megrázkódtatású napokban a közös sorsból fakadó, közös kötelességeire”. Majd Horthy személyének, „bölcs” kormányzásának negédes dicsőítésével folytatódik az ünnepi szónoklat. Befejező akkordjaként pedig az „Egek Urához” fohászkodik a közgyűlés, hogy „Hazánk üdvére, fenn- költ főméltóságú családja boldogságára még sokáig tartsa meg...” Könyörtelen az írás. És ez jó. Pőrén, úgy ahogyan volt, az úri Magyarország sötét szellemét idézi. Ezért ült hát össze a közgyűlés 1943 nyarán? Amikor „őfő- méltósága” a háborús szakadék szélére juttatva az országot, <^rek, százezrek vérét ontotta a dolgozo magyar néptől oly idegen fasiszta célokért. De mit is várhattak volna mást a községek kisemberei a csendőrszuronyokra támaszkodó, horthysta, nacionalista, soviniszta szellemtől átfűtött közigazgatástól? Községfejlesztés? — terelődik vissza a figyelmem az előbbi munkámra. — Ismeretlen fogalom volt... HÜMMÖGVE hajtogatom össze az öreg jegyzőkönyvet. Vigyázva teszem el, mert megőrizzük. Emlék ez, régen a múltté, de felednünk egészen mégsem szabad! S milyen jó a jelennel törődni! Rövidesen tanácsülés fesz, ahol a községfejlesztés idei tervének végrehajtásáról és a további feladatokról tárgyalunk. Az ülés előkészítésével foglalkozom ... Még ez évben befejeződik Csengőd új postahivatalának építése. A háromszáz személyes művelődési otthon alapjait most ássák. — Jövőre már azt is birtokba vesz- szük. Ugyancsak a jövő évi terveink közé iktatjuk a József Attila utca teljes hosz- szában való csatornázását. Megrendeltük a József Attila és a Dózsa György utca burkolási, csatornázási, járdaépítési tervét, s anyagi lehetőségeinkhez mérten az elkövetkező időben hozzákezdünk a kivitelezéshez. A községi törpe vízmű tervezési díját a jövő évi községfejlesztési tervünkbe állítjuk, és 1968 körül lesz erőnk a megépítéshez is. NAGYON sok a tennivalónk. Csengőd fejlesztése, szépítése a község valamennyi tanácstagjának szívügye. És ezt a lakosság méltán el is várja. Hiszen ma nem „puffogó frázisok”, hazafias „nagyotmon- dások”, hanem a tettek alapján értékelik a tanácstagok, a tanácsi vezetők munkáját. " Móra vésik Árpád ben. Vasadi a gázpalackért 1800 forintot kapott, amit elivott. Szeptember 8-án Vasadi a megmaradt pénzből ismét alaposan felöntött a garatra, s a kecskeméti piacon csavarogva megjegyzéseket tett a vásárlókra. valamint a nőket molesztálta- Később verekedést kezdeményezett, s ekkor vették őrizetbe a rendőrök. Később derült ki, hogy augusztus 22-én ő lopta el a gázpalackot. A Kecskeméti Járási-Városi Rendőrkapitányság előzetes la- tartóztatásba helyezte Vasadi Józsefet, s ellene lopás és garázdaság miatt indított eljárást. Miután Vasadi bűncselekményeit ittas állapotban követte el, a rendőrség kényszerelvonókúrára is kötelezte. G. G. Elkészült a diósgyőri durvahengermű Csütörtökön Diósgyőrött ünnepélyesen átadták üzemelésre a felújított durvahengerművet. Az ünnepségen megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese is. A csaknem 600 millió forintos beruházás során mintegy 5200 tonna gépi berendezést, vas- szerkezetet építettek be, illetve szereltek fel. Ezeket nagyrészt hazai üzemekben állították elő. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó VáUalai Felelős kiadó: Mezei István igazga- Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér I» Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. I Slöfizetésl díj 1 hónapra 13 forin I Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85, 1 Index: 25 065.
