Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-02 / 231. szám

A formaságokkal nincs baj — a lényeg gyakran elsikkad A NEB vizsgálata a csökkent munkaképességű dolgosók védelméről Lapunk július 31-i számában szó esett már arról a két kor­mányrendeletről, amelyek az üzemi baleset, foglalkozási be­tegség miatt csökkent munka- képességű dolgozók védelmét hivatottak szolgálni. A múlt év­ben megjelent réndeletek nyo­mán indult el a megyei népi ellenőrzési bizottság, hogy meg­vizsgálja, mennyiben tesznek eleget megyénk üzemeiben, vál­lalatainál a jogszabályok előírá­sainak, mit tesznék a balesetet szenvedett emberek újbóli fog­lalkoztatásáért, megsegítéséért? Mindenütt megalakultak... összesen kilenc vállalatnál folytatott vizsgálatot a NEB munkacsoportja, s megállapítot­ta, hogy az év elején létrejöttek azok a vállalati bizottságok, amelyeknek feladata a csökkent munkaképességű dolgozókkal való foglalkozás. Ezek a bizott­ságok tehát valamennyi vizsgált üzemben megvannak, sőt, ha nem is a kérdés súlyának meg­felelően, de némi intézkedés is történt. A Kecskeméti Konzerv­gyárban például falragaszokon, faliújságokon ismertették a dol­gozókkal a 33/1963. számú kor­mányrendeletet. Több vállalat­nál, szakszervezeti gyűlésen, bi­zalmi csoportértekezleten is szó esett erről. Baján, a fehérnemű;; gyárban értesítést küldtek mind azoknak, akik az üzemben 1981. után balesetet szenvedtek. A formaságokkal tehát nincs baj. Közöny, nemtörődömség Nézzük azonban, hogy ezen fúj tettek-e valamjt a létrehozott bizottságok, van-e konkrét ered­ménye működésüknek? Sajnos, eddigi tevékenységükkel még nem érdemelték ki a dicséretet, mert a csökkent munkaképes­ségű dolgozók életkörülményei­nek megjavítása érdekében kéz­zelfogható intézkedést egyetlen vállalati bizottság sem tett. Ha a megbetegedett munkások je­lentkeztek az üzemorvosnál, az szükség esetén könnyebb mun­kára javasolta őket, de ezt kö­vetően már senki sem törődött azzal, hogy az illető valóban könnyebb helyen dolgozzék. Vizsgálata során mindössze egy olyan példával találkozott a NEB, hogy valaki baleset után képességének megfelelő munka­körbe helyeztek. A vonatkozó rendelet előírja, hogy a csökkent munkaképes­ségű dolgozót, ha az indokolt, szakmai átképzésben kell része­síteni. Erre megyénk valameny- nyi vállalatánál általában lehe­tőség kínálkozik. Az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó munkahelyeken dolgozók részére külön erre a célra fenn­tartott iskola működik Budapes­ten. Az üzemorvosok és a rendelet Térjünk azonban vissza az előbb csak futólagosán említett üzemorvosokra. Az új munkás- védelmi rendelet érvényre jut­tatásában igen nagy szerepe lenne a vállalatoknál, tehát a munkahelyeken tevékenykedő orvosok, nemcsak a gyógyítás­ban, hanem az egészségügyi fel­világosításban is. Sok dolgozó ugyanis attól tartva, hogy ki­sebb fizetéssel járó munkakör­be helyezik, igyekszik eltitkolni, letagadni betegségét. A népi el­lenőrzés vizsgálata során a Kecskeméti Konzervgyárban és a Tiszakécskei Permetezőgép­gyárban találkozottt ilyen ese­tekkel. Felvilágosító munkájá­val az orvos ennek elejét ve­hetné, de sokat tehetne a vál­lalat vezetősége, a szakszerve­zet is. Az orvosok ugyanis az üzemeken belül inkább betegel­látással, gyógyító munkával fog­lalkoznak, de sok helyen még erre is kevés az idő. Hatványozottan vonatkozik ez azokra az üzemi orvQsokra, akik két vagy három órát töltenek az üzemben. Ki kell itt emelni a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatot, ahol 1960. óta' éven­ként tömegesen előfordultak ornithozis-megbetegedések. y A vállalatnál — ahol közel ezer ember dolgozik — kétórás rész­foglalkozású üzemorvos és egy öt és fél órás ápolónő van. Ez az idő nyilván arra sem elég, hogy a naponként jelentkező be­tegek vizsgálatát elvégezze az orvos, arra pedig egyáltalán nem tud sort keríteni, hogy a csökkent munkaképességűekkel törődjön, ellenőrizze a vállalat munkahelyeit. Még súlyosabb a helyzet ott, ahol üzemorvos egyáltalán nincs, mint például a Tiszakécskei Permetezőgépgyár­ban, amelynek hatszáz állandó dolgozója van. A jogszabály szellemében Végeredményben tehát mi a válasz arra a kérdésre: betart­ják-e a rendeletet? A formasá­gokat illetően igen. Tartalmi munkával azonban csak nagyon ritkán találkozunk. Inkább a jogszabály betűi jutnak érvény­re, bár ezen túl igen fontos vol- nak annak szellemét is valóra váltani. Ügy gondoljuk, a bi­zottságok nem foglalkoznak kel­lő elmélyültséggel egy-egy eset megoldásával, de ehhez annak is köze van, hogy sem a válla­lat vezetőitől, sem pedig a szak- szervezetektől nem kapnak meg­felelő támogatást. Ahhoz, hogy a munka eredményes legyen, nemcsak a bizottságok, de az egész munkáskollektívák együt­tes, folyamatos tevékenységére van szükség, amelynek központ­jában — a megelőzés mellett — a csökkent munkaképességű dolgozók segítése, megfelelő munkakörhöz juttatása kell, hogy helyet kapjon. A megyei NEB vizsgálatát mint a társadalom segítő szán­dékának megnyilvánulását kell felfogni, megszívlelni és meg­szüntetni a feltárt hibákat, fo­gyatékosságokat. Gál Sándor Fél évszázad Kiskunhalasnak és környékének egyetlen könyvkötőmestere Iván Sándor bácsi, aki kerek fél évszázada „jegyezte el” magát e szép szakmával. Százévesnél is öregebb gépei segítségével sok-sok ezer könyvet varázsolt újjá, öltöztetett új külsőbe. De talán ennél is nagyobb öröm most számára, hogy mestersége Kiskunhalason méltó folytatóra talál. Mégpedig unokája sze­mélyében, aki Pestről tért vissza a nagypapa műhelyébe, hogy kitanulja a könyvkötészet mesterségét. (Pásztor Zoltán felvétele) Hová reset as italosás? Hazánban több társadalmi szerv derekas harcot folytat a túlzott italozás, az alkoholizmus ellen. E mozgalomnak jelentős eredményei vannak, de sajnos, akad még olyan példa, amikor a mértéktelen italozás bűnbe so­dorja a gyenge jellemű embere­ket. Kecskeméten Vasadi József 33 éves fiatalembert szomszédai csak úgy ismerték, hgoy egy po­hár borért mindenre képes. A szomszédok nem tévedtek, mert Vasadit még a munkahelyéről is elbocsátották részegeskedéséért. Ez év augusztus 22-én az ital odáig züllesztette Vasadit, hogy bűncselekményt követett el. Ezen a délelőttön felfedezte, hogy H. B.-né. lakásának kony­haajtaja nincs bezárva. Belopód­zott a lakásba, s onnan egy pro­pán-bután gázpalackot ellopott. A palacknak már egy óra múlva új gazdája volt, Kulmann Fe­renc kecskeméti lakos személyé­„A SZÓ elrepül, az írás megmarad” — elmélkedem a közmondás igazságán. Hi­szen az ember könnyen felejt. A fejben őrzött emlékek idővel elhalványodnak, megkopnak, vagy talán meg is szépül­nek. Az írásos emlékek azonban kérlel­hetetlenek. Az imént kezembe került, több mint húsz esztendő porától terhes iratot forgatom. Címe: „Közgyűlési jegy­zőkönyv — Csengőd 1943.” A régi csen­gődi közigazgatás terméke. S ébredeznek az emlékek. 1943. A második világháború ádáz ba­sája folyik. Valahol a keleti fronton har­colnak a magyarok is. Céltlanul dőlnek ki a sorból. De uraik idehaza győzelemről beszélnek. Belelapozok a jegyzőkönyvbe. Vajon mit őrzött meg a mának? Kézzel írott, gondosain cikornyázott betűk szaladnak balról jobbra. Ez itt éppen a község kép­viselő-testületének névsora. Csupa „jó” nevek, amelyeknek viselői a község leg­több adót fizető polgárai jogán lettek kép- 'dselők. Tovább lapozgatok. Ni csak! 1943. július 18-i rendkívüli közgyűlésről készült a jegyzőkönyv. Ezt olvasom: „...A Magyar Hiszekegy elimádkozása után’ dr. Kaczó Zoltán községi főjegyző méltatta a nap jelentőségét, és felkérte Zana János nyugalmazott ítélő-táblabírót, közgyűlési tagot ünnepi beszédének meg­tartására .. LÁSSUK azonban, miről is szőrt a táb- labíró, mivel foglalkozott a közgyűlés? Kitérő — munka közben Az 1919-es Tanácsköztársaság dicső em­lékét gyalázza, majd „Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunk Öfő- méltóságát” élteti, aki az „egyhangú nem­zetgyűlés, egyhangú határozatán alapuló felkérésre elvállalta az Ország Kormány­zói tisztét, akit az egész ország a legna- gyob lelkesedéssel és ujjongva ismert el fővezérnek...” S a továbbiakban utal a „haza honfiúinak és homleányinak a nagy megrázkódtatású napokban a közös sors­ból fakadó, közös kötelességeire”. Majd Horthy személyének, „bölcs” kormányzá­sának negédes dicsőítésével folytatódik az ünnepi szónoklat. Befejező akkordjaként pedig az „Egek Urához” fohászkodik a közgyűlés, hogy „Hazánk üdvére, fenn- költ főméltóságú családja boldogságára még sokáig tartsa meg...” Könyörtelen az írás. És ez jó. Pőrén, úgy ahogyan volt, az úri Magyarország sötét szellemét idézi. Ezért ült hát össze a közgyűlés 1943 nyarán? Amikor „őfő- méltósága” a háborús szakadék szélére juttatva az országot, <^rek, százezrek vé­rét ontotta a dolgozo magyar néptől oly idegen fasiszta célokért. De mit is várhattak volna mást a köz­ségek kisemberei a csendőrszuronyokra támaszkodó, horthysta, nacionalista, sovi­niszta szellemtől átfűtött közigazgatástól? Községfejlesztés? — terelődik vissza a figyelmem az előbbi munkámra. — Isme­retlen fogalom volt... HÜMMÖGVE hajtogatom össze az öreg jegyzőkönyvet. Vigyázva teszem el, mert megőrizzük. Emlék ez, régen a múltté, de felednünk egészen mégsem szabad! S milyen jó a jelennel törődni! Rövi­desen tanácsülés fesz, ahol a községfej­lesztés idei tervének végrehajtásáról és a további feladatokról tárgyalunk. Az ülés előkészítésével foglalkozom ... Még ez évben befejeződik Csengőd új postahivatalának építése. A háromszáz személyes művelődési otthon alapjait most ássák. — Jövőre már azt is birtokba vesz- szük. Ugyancsak a jövő évi terveink közé iktatjuk a József Attila utca teljes hosz- szában való csatornázását. Megrendeltük a József Attila és a Dózsa György utca burkolási, csatornázási, járdaépítési ter­vét, s anyagi lehetőségeinkhez mérten az elkövetkező időben hozzákezdünk a kivi­telezéshez. A községi törpe vízmű tervezési díját a jövő évi községfejlesztési tervünk­be állítjuk, és 1968 körül lesz erőnk a megépítéshez is. NAGYON sok a tennivalónk. Csengőd fejlesztése, szépítése a község valamennyi tanácstagjának szívügye. És ezt a lakos­ság méltán el is várja. Hiszen ma nem „puffogó frázisok”, hazafias „nagyotmon- dások”, hanem a tettek alapján értékelik a tanácstagok, a tanácsi vezetők munká­ját. " Móra vésik Árpád ben. Vasadi a gázpalackért 1800 forintot kapott, amit elivott. Szeptember 8-án Vasadi a megmaradt pénzből ismét ala­posan felöntött a garatra, s a kecskeméti piacon csavarogva megjegyzéseket tett a vásárlók­ra. valamint a nőket molesztálta- Később verekedést kezdeménye­zett, s ekkor vették őrizetbe a rendőrök. Később derült ki, hogy augusztus 22-én ő lopta el a gázpalackot. A Kecskeméti Járási-Városi Rendőrkapitányság előzetes la- tartóztatásba helyezte Vasadi Józsefet, s ellene lopás és ga­rázdaság miatt indított eljárást. Miután Vasadi bűncselekmé­nyeit ittas állapotban követte el, a rendőrség kényszerelvonó­kúrára is kötelezte. G. G. Elkészült a diósgyőri durvahengermű Csütörtökön Diósgyőrött ün­nepélyesen átadták üzemelésre a felújított durvahengermű­vet. Az ünnepségen megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese is. A csaknem 600 millió forintos beruházás során mintegy 5200 tonna gépi berendezést, vas- szerkezetet építettek be, illet­ve szereltek fel. Ezeket nagy­részt hazai üzemekben állítot­ták elő. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó VáUalai Felelős kiadó: Mezei István igazga- Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér I» Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. I Slöfizetésl díj 1 hónapra 13 forin I Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85, 1 Index: 25 065.

Next

/
Oldalképek
Tartalom