Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

3. oldal 1984. október 18, vasárnap 0 pártvezetésének újjáválasztása az egész párttagság ügye P ontosan két hét választ el bennünket november elsejétől, amikor a me­gyében is kezdetét veszi an­nak a több mint nyolcszáz párttaggyűlésnek a megtartása, amelyekén a kommunisták be­számoltatják és újjáválasztják a pártalapszervezetek vezető­ségeit, az üzemi, intézményi és községi pártvezetőségeket. A kommunisták számára nem új, de nagy jelentőségű esemény ez. Hiszen a pártvezetőségek rendszeres beszámoltatása és újjáválasztása a párt egyik alaptörvénye; a pártélet de­mokratizmusának leghűbb ki­fejezője; érvényesülésének fon­tos eszköze. A küszöbön álló taggyűlések jelentőségét még tovább növeli, hogy a párt Vili. kongresszusát követően az első beszámoltató és újjáválasztó taggyűlések lesznek, amelyek­re az a feladat vár, hogy a kongresszus határozatainak he­lyi végrehajtását kétéves össze­függésében tegyék mérlegre és a teljes megvalósítás konkrét feladataira hozzanak határoza­tot. Lényegében e számvetés lesz a vezetőségek munkájának értékelése, s egyben azoknak a követelményeknek alapja is, amelyeket figyelembe véve a tagság megerősíti és felfrissíti a pártvezetőségeket. Az előkészítés eddigi tapasz­talatai egészében kedvezőek. A járási és városi pártbizottsá­gok gondos munkával biztosí­tották a pártszervezetek titká­rainak felkészítését. A megye pártalapszervezetei az év má­sodik felében tartott taggyűlé­seiken időben megtárgyalták az újjáválasztás időszakának leg­főbb termelési, pártpolitikai és kulturális feladatait. A kom­munisták tanácskozásai közül kiemelkedtek a szövetkezeti pártszervezetek taggyűlései, amelyekhez nagy segítséget nyújtott a Központi Bizottság titkárságának a Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági szövet­kezetek helyzetéről és felada­tairól szóló határozata. Azóta a pártszervezetek e feladatok — mindenekelőtt a gazdasági tervek — megoldásán dolgoz­nak. Még sem árt hangsúlyoz­ni: az ipar egyes területein és a mezőgazdasági munkában meglevő lemaradás fokozottabb erőfeszítéseket követel, és a pártszervezeteknek az elkövet­kezendő időben is a legnagyobb figyelmet az előttük álló ter­melési feladatok megoldására kell fordítani. Mindenekelőtt az 1964. évi ipari — mezőgaz­dasági termelési — értékesíté­si tervek teljesítésére, a máso­dik ötéves terv utolsó évének sikeres előkészítésére. O któber második felében az előkészítés új szaka­szába lép. A már meg­kezdett munkák továbbvitele mellett kezdetét veszi a taggyű­lések közvetlen előkészítése, amely nagy felelősséget ró nemcsak a pártvezetőségekre, hanem a párttagságra is. A pártszervezetek többségé­ben már ismertették a Politi­kai Bizottságnak, a pártvezető­ségek beszámoltatására és új­já választására vonatkozó május 13—í határozatát. Néhány helyen a határozat végrehajtására ké­szített intézkedési terveket is megbeszélték. Általában azon­ban a taggyűlések konkrét po­litikai és szervezeti előkészíté­sének feladatait a tagság nem ismeri, mvhikát belőle még nem kapott. Nem kétséges, a taggyűlések sikere a gondos előkészítésen, mindenekelőtt azon múlik, hogy pártszervezetekben meny­nyire alakul ki — már az elő­készítés időszakában — az a politikai légkör, kommunista közvélemény, amely a pártve­zetőségek beszámoltatását és újjáválasztását ténylegesen az egész párttagság ügyévé teszi. Az ilyen légkör kialakítása elsősorban a pártvezetőségek feladata. Mindenekelőtt nekik kell megérteni, hogy a beszá­moltatás és újjáválasztás ' de­mokratizmusának tényleges ér­vényesülése a tagság aktív részvételében van, amelyet az előkészítés időszakában sem nélkülözhetnek. A megye párt­tagságának nagy része eddig is szorgalmasan helytállt, s ha bevonják, szívesen részt vesz az előkészítésben is. Hibát kö­vet el az a pártvezetőség, amely az előkészítést kizárólag a ma­ga feladatának tekinti, nem veszi igénybe a tagság munká­ját; ezzel a párt e fontos ese­ményét a taggyűlésre korlá­tozza. A taggyűlések előkészítésé­nek egyik leglényegesebb fel­adata, a pártszervezet kétesz- tendős munkájának elemzése, a kongresszus határozataiból adódó helyi feladatok gondos kimunkálása, vagyis a beszá­molók és határozati javaslatok elkészítése. Egyben ez az a terület, ahol a legszükségesebb a tagság közreműködésének igénybevétele. •• Ö rvendetes tapasztalat, hogy a pártszervezetek vezetői nagyobb figyel­met fordítanak a kollektív mun­kára, s a beszámolókat — a taggyűlést megelőzően, időben — vezetőségi ülésen vitatják meg. Több ipari és mezőgazda- sági üzemi pártszervezet veze­tősége úgy tervezi, hogy előze­tesen pártcsoportonként kötet­len beszélgetést folytat a tag­sággal a végzett munkáról és a feladatokról. Máshol a be­számoló egyes részeit előzete­sen a pártvézetőség tagjai ké­szítik el, akik azt megbeszélik a reszortjukhoz tartozó akti­vistákkal. Ezek olyan kezde­ményezések, amelyeket bátran átvehetnek a többi pártszerve­zetek is. A tagság nemcsak a véle­ménynyilvánításban, hanem az észrevételek és javaslatok ösz- szegyűjtésében is tevékenyen részt vehet. Ismeretes, hogy az üzemek, szövetkezetek és in­tézmények pártonkívüli dolgo­zói nagy figyelemmel kísérték a pártkongresszus munkáját, s a kommunistákkal vállvetve szorgalmasan részt vettek a határozatok megvalósításában. Eközben figyelemmel kísérték a helyi pártszervezetek műkö­dését és véleményt alkottak róla. A pártszervezetek akkor cselekszenek helyesen, ha szá­molnak ezzel az örvendetes ténnyel. Sajnos, nem mindenütt ve­szik ezt még figyelembe. A pártszervezetek egy részében valószínű abból kiindulva, hogy a pártvezetőségek beszá­moltatása a párt belső ügye — nem szárqplnak kellően a pár- tonkívüliek észrevételeivel. A taggyűléseken természetesen csak a párt tagjai és tag jelölt­jei vesznek részt, ez azonban nem zárja ki a pártonkívüli dolgozók, mindenekelőtt a párt- szervezetek mellett tevékeny­kedő pártonkívüli aktívák vé­leményének meghallgatását. A kiskunmajsai községi pártszer­vezet vezetői például helyesen felismerték a vélemények ösz- szegyűjtésének szükségességét, de azzal a módszerrel, hogy kérdőívek útján oldják meg, túlságosan leegyszerűsítették saját tevékenységüket, csök­kentik a munka elevenségét és hatékonyságát. A pártonkívü- liek véleménye kikérésének legjobb módszere a személyes beszélgetés, a párttagság és pártonkívüliek őszinte eszme­cseréje. Ahol a párttagokat ilyen munkával bízzák meg, ott aktív szereplői lesznek a beszámolók elkészítésének / és gazdag felkészülést nyernek a taggyűlések vitáihoz is. a zok a beszélgetések, ame­lyeket a pártvezetők és párttagok az alapszer­vezet munkájáról folytatnak, hasznosan szolgálhatják az új­jáválasztás káderelőkészítését. Az ilyen tanácskozások igen alkalmasak a tagság felkészí­tésére. így például előre tisz­tázhatják, hogy ■ az újjáválasz­tás nem egyenlő a vezetőségek leváltásával, s az a helyes, ha a jól dolgozó, a tagság teljes bizalmát élvező vezetőségi ta­gokat az új pártvezetőségekbe is beválasztják. Ugyanakkor a pártvezetőségek újjáválasztása a pártvezetés egészséges fel- frissítésének is eszköze. Ezért helyes, ha figyelembe veszik, hogy az elmúlt évek során sok párttag magasabb politikai és szakmai ismereteket szerzett, gazdag tapasztalatokra tett szert, magatartásában megerő­södtek a kommunista vonások, bevonásukkal érdemes kiegé­szíteni a pártvezetőségeket. Helyes, ha felhívják a figyel­met arra is, hogy a nők és az ifjúság közötti pártmunka ja­vítása érdekében bátrabban válasszanak be arra alkalmas nőket és fiatalokat a vezetősé­gekbe. Másrészt a pártvezető­ség véleményt alkothat arról, hogy a tagság kiket tart alkal­masnak a pártvezetőségbe. vagy a pártértekezletek küldötteinek soraiba. Követendő a Kiskun­félegyházi Dohánybeváltó párt­vezetőinek példája, akik már eddig is több párttag vélemé­nyét kérték ki, saját munká­jukról és a vezetőség kibővíté­sére vonatkozó elképzeléseik­ről. Szükséges a párttagság bevo­nása a pártépítés feladatainak megoldásába, a pártszerveze­tek belső ügyeinek rendezésé­be. A kiskunhalasi járási-váro­si pártbizottság több pártszer­vezet figyelmét felhívta a párt­tagsági kérelmek rendezésére. Helyes volna, ha azók a párt- szervezetek, amelyekben olyan tagjelöltek vannak, akiknek tagjelöltségi idejük lejárt, az ajánlók és pártcsoportok konk­rét megbízásával megvizsgál­nák ennek okát és a Szervezeti Szabályzatnak megfelelően ren­deznék. Máshol, ilyen konkrét munkát képezhet az új tagje­lölt kérelmének előkészítése és elbírálása, a pártmegbízatások, valamint a tagdíjfizetés terén meglevő problémák rendezése. Ezek mind olyan feladatok, amelyeknek megoldásában a pártvezetőségeknek igényelni kell a tagok közreműködését. n tagság ilyen konkrét bevonása az előkészüle­tekbe, egyik legfőbb biz­tosítéka annak, hogy a pártve­zetőségek beszámoltatása és új­jáválasztása a megyében is az egész párttagság ügyévé váljon. A pártszervezetek e munka so­rán is erősítsék a párt és tö­megek kapcsolatát, a kommu­nisták és pártonkívüli dolgo­zók szoros együttműködésével biztosítsák az előttünk álló fel­adatok megoldásának sikerét. Terek György A Magyar Televízió közvetítése az Űrhajósok moszkvai fogadtatásáról A Magyar Televízió október 19-én, hétfőn reggel 9 óra 55 perces kezdettel helyszíni köz­vetítést ad Moszkvából a há­romszemélyes szovjet űrhajó utasainak ünnepélyes fogadta­tásáról. (MTIJ A rabodóktól — a „kazlazókte“ összesen 70 holdon termesztenek paprikát a hartai Lenin Tsz gazdái. A fűszerpaprika több mint 40 mázsás holdankénti átlagtermését most ládázzák és rakják fel a szállításokhoz „mozgósított” tehergépkocsikra, Zetor vontatta pótkocsikra. Napjában három ízben fordulnak a kétharmadrészt elsőosz­tályú termést vivő járművek a nagyüzemi táblák és a feldol­gozó vállalat telepe között. A szedésből és a rakodásból jól kivette a részét Wéber Salamon brigádja. A felvétel napján, mintegy 8 vagonnyi termés került elszállításra. Képünkön: Wéber Salamon brigádvezető a mázsánál látja el feladatát, Si­mon János traktorvezető, valamint Jákob Henrik és Gelencsér István rakodók pedig azon igyekeznek, hogy mielőbb végezze­nek munkájukkal. Szükség van a Zetorokra: az esti műszakban már a kukoricatermés beszállításánál tevékenykednek. Az áru a Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat tele­pére érkezik be. Nem is olyan régen, még a földre ömlesztve, prizmákban tárolták* Ennél viszont jóval megbízhatóbb és gazdaságosabb mód a „kazlazás”: a ládákban levő fűszerpap­rika tornyokba rakása. A téli holtszezont göngyölegkészítéssel is hasznosíthatják a telep dolgozói. Most csaknem 200 ezer lá­dájuk van, s így náluk ismeretlen fogalom a göngyöleghiány. Grócz Ferenc, Miskolczi József, Petrecz József és Horváth Mi­hály anyagmozgatók ügyesen növelik a ládahalmokat. Rövide­sen a feldolgozó üzembe kerül a majdani ételízesítő, a fénylő­piros fűszerpaprika termése. AZ ELSŐ ÜLÉS A VÁLASZTÁS UTÁN Nemrégiben választották meg a kecskeméti Bányai Júlia gim­názium és mezőgazdasági szak- középiskola KISZ-szervezetének végrehajtó bizottságát, melynek tagjai pár nappal ezelőtt tar­tották első tanácskozásukat. Délután 4-től este 7 óráig tar­tott az ülés, amit érdemes volt meghallgatni. A napirend — mi más lehetett volna — mint az alapszervezet 1984—65. évi mun­ka terve. Kézzelfoghatóan: a ta­nulás, a sportolás, a társadalmi munka, a közelgő felszabadulá­si kulturális szemle, az ifjúsági klub, a tagdíjfizetés, a színiház- és mozibérletek kérdései, az is­meretterjesztő előadások szer­vezésének, a szakköri tevékeny­ségnek problémái kerültek — egyebek közölt — „terítékre”. A kilenc vb-tagnak nem volt könnyű a dolga. Gödöllői La­jos, a megyei KISZ-bizottság munkatársa és Kurucz Géza KISZ tanácsadó tanár segítsé­gével azonban megbirkóztak a témákkal. A tapasztalt ifjúsági vezetők, Domokos Erzsébet csúcsvezetőségi titkár és a többi hozzászóló szavai nyomán nem­csak az ifjúsági szervezetre há­ruló feladatok váltak világossá, hanem a reszortosok tennivalói is, akik — mint beszámolóikból is kitűnt — alapos ismerői rész­területük problémáinak. Ez azt is mutatja: a legalkalmasabb, legrátermettebb KISZ-tagokra adták szavazatukat a végrehajtó bizottság megválasztásakor a vezetőségválasztó taggyűlés résztvevői. Olyan lányokra, akik eddig is példamutatóan, hozzá­értéssel dolgoztak a mozgalom­ban és olyanokra, akik — ha nincs is még sok tapasztalatuk — képesek rövid időn belül „felnőni” feladataikhoz, aminek célja és lényege: a több mint nyolcszáz tagú KISZ-szervezet erősítése, tartalmi munkájának megjavítása. Jól sikerült tethát a legelső KISZ vb-ülés, s joggal remél­hetjük, hogy a kiváló startot példás eredmények követik nemsokára a Bányai Júlia gim­názium és mezőgazdasági szak- középiskola KISZ-szervezetében. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom