Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-02 / 231. szám
1964. Oktober 2, péntek 3. oldal \ Újjászülető üzem — korszerű termelés Múlt és jövő találkozásánál állunk Hidi Andrással, az Alföldi Cipőgyár Kecskeméti Gyáregységének főművezetőjével. Mögöttünk a gyár régi épületei — amelyek külsőre bizony alig változtak valamit, olyanok, mint amikor még a „Schiffer”-márkát ragasztották itt a skatulyákra. Előttünk azonban már az új műhely- csarnok falai emelkednek. Irodaház, öltöző, mosdó is épül, és a jövő nyár közepére kialakul az üzem új arca. De nemcsak a külseje változik. A következő években duplájára. növekszik a gyáregység termelése, és mintegy 160 fővel emelkedik a dolgozók létszáma is. A terv szerint Kecskemétre költözik — az öt üzem összevonásával létrejött — Alföldi Cipőgyár központja. Naponta 1100 pár Hidi Gáspár — amint ő mondja — „öreg bútor” az üzemben. Már 1940-ben is itt dolgozott. Jól ismeri tehát a cipőgyár múltját. — Hagyománya van a lábbelikészítésnek Kecskeméten — mondja. A Schiffer-féle cipőket nemcsak itt nálunk vásárolták szívesen — már akik meg tudták fizetni az árát — hanem a határon túl is. Ez persze nem a tulajdonos érdeme volt, hanem ügyes kezű munkásaié. Akik bizony sokszor csak 5—6 órát dolgozhattak naponta — ezt tapasztalatból mondom — mert így követelte a cég érdeke. Mehettünk az utcára lézengeni, termesze-- tesen fizetés nélkül. Elindulunk, hogy körülnézzünk a jelenben is. Ha a külseje nem is sokat változott a régi épületeknek, az ajtón belül már csak a bőrök friss illata olyan, mint Schiffer-cég virágzása idején. A kézi munka szinte teljesen megszűnt. — Gépek hosszú sora mozgatja a megszámlálhatatlan mennyiségű tűt, árat, a borotvaéles késeket. — Felsőrészkészítő- és szabászüzemünk teljesen gépesített. Az aljamegmunkáló üzem gépesítettsége pedig 50—60 százalékos. — közli Hidi András. A gyáregység gépellátottsága tehát máris megfelelőnek mondható. Ennek köszönhető, hogy alig 180 munkás 1100 pár gyermekcipőt készít itt naponta. Az üzem jelentőségét bizonyítja, hogy a Kecskeméten készülő évi, mintegy 320 ezer pár gyer\ mekcipő az országos szükséglet 30—40 százalékát fedezi. Megszűntek a panaszok Kőrútunk következő állomása a főművezető szobája, amit nem is tudom, minek neveznék: Irodának? Műhelynek? Az íróasztalon kimutatások hevernek, de rajtuk 'kaptafa a nyomaték. A polcokon békés egyetértésben dossziék, szabásminták és félkész cipőfelsőrészek. Hidi András mállott lakk- bőrdarabkát forgat a kezében és közben magyaráz: — Látja, ez okozta az elmúlt években a sóik panaszt. Könnyen levált a lakk réteg a bőrről. Jöttek a vásárlók reklamációi egymás után. Idén azonban már alig volt panasz a lakkbetétes gyermekcipőkre, és ez annak köszönhető, hogy most már megfelelő anyagot kapunk a bőrgyáraktól. Zöld, barna, piros A nagy múltú cipőgyárban sok gondot fordítanak a gyermekcipők minőségére — erről meggyőződhetem, miután végighallgattam egy — műszak közben összehívott — röpgyűlést. Gondi József, az aljaüzem fiatal művezetője katonás rövidséggel közölte észrevételeit az egyik nőbrigáddal. Az asz- szonyok ellentmondás nélkül hallgatták a munkájukat illető, nem éppen c^icsérő jelzőket. Senki sem mentegetőzött. Elismerték, hogy az utóbbi napokban valóban követtek el néhány hibát. A rövid megbeszélés után Gondi József is hozzánk csatlakozott. Készségesen mutatta meg a legújabb típusú lányka- cipőket. Különösen büszkék az üzem szakemberei a nyújtott orrú, pántos lakkcipőkre, amely egyszínű változatban is készül. Elmondták, hogy augusztusban kerülek piacra ezek a serdülő lányok számára készülő „na- gyos” fazonok. Az idei évben bizonyára számos iskoláslány ebben járja majd a táncot a klubdélutánokon. — Ha a kereskedelem rendel belőlük, jövőre már ezeket a színes lakkcipőket is gyártjuk — mutatja Hidi András, az 1965-re tervezett típusokat. A topánkák zöld, barna és piros színű lakkból készültek. Bizonyára ezek megnyerik majd a lánykák tetszését, akik bizony — ezt a cipőgyáriak jól tudják — sokszor a felnőtteknél is igényesebbek. B. D. Kárpitosok... Kecskeméti Faipari Vállalat, kárpitos műhely! A műhely rossz szó! Csarnok ez. Széles, hosszú neonos üvegház. A termelőmunka minden szociális feltételével. Fürge ujjak tömik, igazítják az afrikot a készülő be- verőkbe. Villognak a hoss'.ú tűk, nyomukban az erős, vékony fonál sejteti már a fotelek végleges alakját. Az itt dolgozók java része harmincon aluli, fiatal szakmunkás. Átlagkeresetük 1800 forint. Bende Imre üzemvezető kalauzol végig a teremben. — Tizenhárom munkabrigádunk van — mondja. — Minden brigád egy-két tizedes eltéréssel — egy színvonalon mozog. Ez itt a Há- mán Kató kollektíva. Átlag életkoruk ... — Huszonöt év — vágja rá Csorba Lajos brigádtag. A kis fekete tábla alól lekerül a brigádnapló. Lapozgatjuk ... 1962-ben alakultak ... Többször nyertek üzemi munkaversenyt, üzemvezetői dicséretek . .. megemlékezés Hámán Katóról. A példás rendben tartott napló mellett — mindegyik brigádnak van ilyen! — „A brigádvezető és a tagok jogai és kötelességei” című nyomtatvány is ott van! — Hónaponként szoktunk gyűléseket tartani — jegyzi meg halkan Kovács Mihály- né brigádvezető. — Tizen- ketten vagyunk! Munkaidő után — ha össze tudjuk egyeztetni időnket — közösen járunk moziba, színházba. „Ifjú gárda” brigád, olvasom a kékköpenyes fiúk felett a feliratot. Brigádnapló... Ök is* 1962-ben alakultak. A tíz közül nyolcán KIS?-tagok, ebből négyen járnak középiskolába. Életkoruk húsz év, ez az átlag! Közösen járnak kirándulni. A beteg Csernai bácsit — ő a legöregebb tag — közösen látogatták meg. Azt hiszem, minden brigádról csak elismerően írhatnék. Jól dolgoznak, elégedettek. — Ezek, ugye, mind szocialista brigádok? — kérdezem meggyőződéssel. — Nem — mosolyodik el Herczeg Imre főmérnök. — Még nem! A törzsgárdánk csak most alakult ki. Majd ezután ... P. Gy. Brigád a Zúgnak a nyárfák az őszben. Aki egyedül jár erre, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság sertéstenyésztő telepén, annak félelmetesnek tűnhet a vidék. Itt azonbap lehetetlen egyedül lenni. A Mező Imre ifjúsági szocialista brigád egész nap itt található. Tagjai a tenyésztésben dolgoznak. Tizenegyen vannak. Nyolcán az elle- tést látják el, ketten a tenyész- kocákat gondozzák. A tizenegyedik apaállat-gondozó. A kisegítő munkásokkal azonban huszonnégyre emelkedik a brigád létszáma. Ezenkívül van hat szakmunkástanuló is hozzájuk beosztva, évente 3—4 hónapi időtartamra. Akik a tenyésztésben dolgoznak, már valamennyien szakmunkások. Fekete hajú, szép arcú lány ül az egyik ól küszöbén. Fölötte az ajtónyíláson felhőnyi légyrajok szállnak ki és be. A zümmögéstől alig hallom a bemutatkozást: — Horváth Erzsiké vagyok. — És leteszi maga mellé a könyvet, a többi tetejére. NéV ■■ ■ ■ V ■ ■ küszöbön hány füzetnek is elővillog a széle. — Mit tanul? — Matematikát és növény- termesztést. Most van egy félórányi szabad időm, amíg nem kell készülni a déli etetéshez. Azt is ki kell használni. Erzsiké a mezőgazdasági technikum levelező hallgatója. Most másodéves. Azt mondja, egyáltalán nem könnyű a tanulás. Itt a munkaidő napi tizenkét óra. Legalábbis ennyi időt kell a telepen tartózkodni. Közben azért van néhány óra, amikor szünetel a munka. Ilyenkor elő lehet venni a tankönyvet, meg lehet oldani a másodfokú egyenleteket. Lassan körénk gyűlik a brigád többi tagja is. Fiatalok, Erzsikével egykorúak. Rajta kívül még hárman járnak a technikumba: Takács Katalin, Gyöngyösi Piroska és Ádám Sándor. Hetente egyszer, szerda délutánonként kell beülniük az iskolapadokba. És ki látja el addig a munkájukat? A többiek. Ok aztán visszasegítik. Nincs ezzel gond. Négyen, ha elvégzik a technikumot, brigádvezetők lesznek. Ha kedvük tartja, mehetnek az egyetemre is. Erzsiké például menni akar. Pedig még jó néhányszor éjszakázni kell addig, a könyv fölé görnyedve. De hát mit számít az! A fiatalok valamennyien KISZ-tagok. Hiszen mióta kikerültek az általános iskolából, itt dolgoznak. Szakmunkásokká is a gazdaság nevelte őket. De nekik is helyt kell állniuk. Akik nem bírták a tempót, „kihulltak”. Tavaly nyerték el először a szocialista brigád címet. És az idén?... Még nem tudni. S hogy készülnek-e a KISZ- kongresszusra? Természetesen. Eredményeikről nyíltan, álszerénység nélkül beszélnek. Egy ellés után a választási terv: 6, 7. ök 7,5-et értek el. A választási súlyt 16,5 kilóban határozza meg az éves terv. Náluk ez meghaladja a húsz kilót. Az eredmények a nyolc hónapos átlagot tükrözik. Elégedetlenek viszont a 4,9 százalékos elhul- lási átlaggal. De idősek a kocák, legtöbbjük brucellával fertőzött. Nemsokára lecserélik a tenyészáltamiíoyt. Céltudatosabb politikai tevékenységet Pártmunka a kecskeméti járás termelőszövetkezeti csoportjaiban A napokban tárgyalt az MSZMP Kecskeméti Járási Végrehajtó Bizottsága a já "ás termelőszövetkezeti csoportjai pártszervezeteinek munkájáról, a vonatkozó megyei és járási párthatározatok végrehajtásáról. Értékelték gazdálkodásuk eredményeit, ugyanakkor a tszcs-kben folyó politikai tevékenységet is behatóan taglalták. A szövetkezeti szektor jelentős hányadán gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportokban az utóbbi két esztendő során a táblásított, illetve a közös művelésben levő terület a hat-' szorosára növekedett. Ami állattenyésztésüket illeti, az idei év végén már 29 tszcs-ben lesz közös kocaállomány, 11-ben pedig közös juhállomány. Jó eredménnyel jártak a járás tszcs-jeiben megtartott ültetvényszemlék, amelyek során megállapítást nyert, hogy elhanyagolt telepítés e társulásokban csak egészen jelentéktelen területen található. Az elmúlt évben végrehajtott összevonás révén a járás tszcs- jeinek a száma 48-ról 34-re csökkent. Ez az egyesülés, amelyet a gazdasági adottságok követeltek meg, vitathatatlan haszonnal járt'. A járási pártbizottságnak az ezt célzó javaslatát megszívlelő csoportok többsége megerősödött. Kétségkívüli tény, hogy azok a tszcs-k, amelyekben számottevő a közös tevékenység és a közös terület, eredményeiket illetően is az elsők között vannak. Szinte egyedülállóan kiváló például az — egyébként megfelelően erős pártszervezettel is rendelkező — orgoványi Rákóczi Tgzcs gazdáinak; a 8 hold közös művelésű burgonya- földről betakarított több mint félezer mázsás termése. A korábban parlagon hagyott területről ez a csaknem 70 mázsás holdankénti átlaghozam nem kis mértékben a szakszerű agrotechnikának köszönhető. A közösségi tudat erősödése tapasztalható abban is, ahogyan e gazdaságok többsége a már említett szőlő- és gyümölcsöstelepítéseket végrehajtotta. A pártmunkát vizsgálva kitűnt, hogy a tszcs-k egy részében — főként a nem megfelelő gazdasági vezetésűekben — nem működött, vagy ugyancsak gyenge irányítással végezte feladatát a pártszervezet. A pártmunka nehézségeit növeli ... Később az adatokat Takács Pál brigádvezető irodájában egyeztetem. Sehol sincs eltérés. Mikor mondom, hogy elégedetlenek az elhullási százalékkal, elmosolyodik: — Nem is olyan rossz az az arány — mondja. Ügy általában egyeztetem. Sehol sincs el- retnénk „leszorítani”. — Majd az eredmények okairól beszél. Az előírt 74 napos választási időt pontosan betartják. De tíz napos koruktól már etetik a kismalacokat. Fölözött tejjel, később száraz táppal. Utána vizet kapnak. Napközben pedig zöld lucernát. Egész nyáron át. — Állattenyésztő legyen a talpán, aki ezeket a fiatalokat tudásban lepipálja. A szaklapokat rendszeresen olvassák, s így első kézből tájékozódnak a szakma új módszereiről. Ilyen brigáddal szívesen dolgozik együtt az» ember. Nem kételkedem a brigádvezető őszinteségében. Mert tanul ő is — hogy le ne maradjon a brigádjától. A felsőfokú technikum másodéves hallgatója. Hatvani Dániel a terület szétszórtsága is. A tszcs-k kommunistáinak több mint a kétharmad része tanyákon él. Ami ezzel szükségképpen .együtt jár, az átlagosnál alacsonyabb műveltségi és politikai színvonal — hasonlóképp gátló körülmény. A 34 tszcs közül ,egyébként 23-ban működik pártalapszer- vezet, 138 taggal és 45 tagjelölttel. Ez évben eddig 23 tagjelölt felvételére került sor. Ra kell mutatni viszont a pártépi- tés hiányosságai közt arra, hogy például 14 alapszervezet — köztük a ballószögi Egyetértés, a bugaci Aranykalász, a helvéciai Aranyhomok és Rákóczi, a kerekegyházi Aranyalma Tszcs-é — az idén egyáltalán nem vett fel tagjelölteket. A taglétszám a 23 -alapszervezet közül mindössze tízben éri el, vagy haladja meg a tízet. A pártszervezetek megszilárdítása továbbra is fontos, szem elől nem téveszthető célkitűzés, a feladat természeténél fogva azonban hiba lenne erre határidőt tűzni, hiszen előfeltétele a tagság politikai fejlődése. KISZ-szervezet a járás termelőszövetkezeti csoportjainak az egyharmadában működik, összesen 229 taggal. A vezetőség példamutatóan segíti az ifjúsági munkát az orgoványi Kossuth és a lajosmizsei Búzakalász Tszcs-ben. Ez utóbbi gazdaság egyébként arról is nevezetes, hogy fiataljai zöldségtermesztő ifjúsági munkacsapatban dolgoznak. Bártonkívüli aktivisták a kecskeméti járás tszcs-jeinek kétharmad részében arra törekszenek, hogy különböző jellegű oktatási formák keretében emeljék a pártonkívüliek politikai képzettségét, emellett mind többet vonjanak be közülük munkájukba, ami a pártépítés fejlődésének egyik záloga. A járási vezetők és a termelőszövetkezeti csoportokban dolgozó kommunisták feladatait eleve megszabja a gazdák egy- némelyikének maradi felfogása, a múltból ittmaradt idegenkedés a „közöstől”. A „nem politizálás” elve, a közösségi szemlélet hiánya természetesen fékje e társulások gyorsabb ütemű fejlődésének is. A tszcs-párt- szervezetek egyik legfőbb teendője az elkövetkező időszakban a parasztság politikai és szakmai oktatásának — a többi között a jól bevált téli tanfolyamoknak — a megszervezése. A legfőbb teendők egyike a továbbiakban a közös tevékenység, egyáltalán a közösségi érzés kifejlesztése, ami — céltudatosabb, tartalmasabb politikai, szervezeti tevékenységgel párosulva — minden bizonynyal jelentős változást eredményez majd a kecskeméti járás termelőszövetkezeti csopor Íjaiban. J. T. Jól í zet a fíiszerpa^a Befejezték 85 holdon az öntözött fűszerpaprika első s-.- dését a kalocsai Iszkra T.~ gazdái. A mintegy 35 mázsa holdankénti átlagtermésen feli a rövidesen sorra kerülő níác dik szedésből is 10 mázsa k" rüli átlaghozamra számítar A háztájival együtt ezer b dat meghaladó területen a k: - korica töréséhez e hét elejéi fogtak hozzá. A szállításokban nyolc pótkocsis vontató és lófogat vesz részt. Ezzel p huzamosan megkezdték r - korrépa szedését is, Imeiv holdanként 200 mázsa körül: mennyiséggel fizető termését -az Ercsi Cukorgyár veszi át.
