Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
J XIX. EVT. 230. SZ. Ara 60 fillér 1964, OKT. 1. CSÜTÖRTÖK Olasz vendégek a Kecskeméti Konzervgyárban A megyénkben tartózkodó nyolctagú olasz szövetkezeti delegáció tegnap, a délelőtt folyamán ellátogatott a Kecskeméti Konzervgyár 1-es telepére. Az üzemben Baracskai István, a termelési osztály vezetője tájékoztatta a vendégeket a gyár termelésének alakulásáról, a beruházásokról és a gyártmányok exportálásáról. Képünkön Enrico Ferrari (bal- npl) a küldöttség vezetője, valamint az olasz és magyar szakembereik a konzervgyár udvarán. Hogyan tovább? Hogyan tovább a községfejlesztésben? Ennek meghatározása volt a cél nemrégiben a megyei tanácsnál megtartott értekezleten, ahol fél esztendő munkájára vetettek visszapillantást a megyei, járási és helyi tanácsok vezetői, községfejlesztési előadói. A tapasztalatok, ha — minden egyébtől elvonatkoztatva — csupán a tervteljesítés számadatait vizsgáljuk, kedvezőek. Amíg a tavalyi első fél évben 63,9 százalékra, addig ez év azonos időszakában 67,1 százalékra teljesítette bevételi tervét megyénk. Ami pedig a kiadásokat illeti: a tavalyi 40,7 százalékkal szemben az idei 51,2 százalék szintén eredményről, előrelépésről tanúskodik. Annál is inkább, mert mindenki tisztában van veie, hogy a számok mögött az új járdák ezer és ezer méterei, új utak, megjavított dűlőutak, új tantermek, kultúrházak, óvodák stb. „húzódnak” meg, szolgálják a községek, városok lakosait. — Az eredményekért dicséret mindazoknak, akiket illet — mondotta a munkaértekezleten Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. — Most mégis inkább a hiányosságokat kutassuk, amelyek hátráltatták a munkát, s amelyek, ha nem lettek volna, még szebb eredményeket mondhatunk a magunkénak . százezer forint volt ez az érték; ez már figyelmeztet. Elsősorban arra, hogy a kecskemétiek szívesen fáradoznak szőkébb hazájuk fejlődéséért,- szépüléséért; társadalmi munkájuk értékével készségesen toldják meg az állam kasszájából különböző új létesítményekre fordított milliókat. Csakhogy a társadalmi munkát szervezni kell, méghozzá jól. S ebben — hogy Kecskemétnél maradjunk — a városi tanács vb apparátusa nem volt következetes. A Hunyadi János utca lakosai — hogy csak egyetlen példát említsünk — járdaépítés reményében nemcsak kézzelfogható segítséget, hanem mintegy ötezer forint készpénzt is kínáltak erre a célra. S a járda mégis másutt, kevesebb lakosú környéken, társadalmi munka .igénybevétele nélkül épült meg, a befizetett pénzt pedig visszautalták a Hunyadi utcaiaknak. íme, máris adódik a feladat; amit vétek lenne mellőzni az esztendő hátralevő részében. Nemcsak hangoztatni a társadalmi munka jelentőségét, hanem igénybe is venni azt — méghozzá gondos, körültekintő szervezéssel. Mert az elvégzett munka — értékén felül — bizalomban is kamatozik. Jövőre 36 millió forintot fordítanak az új ültetvények járulékos beruházásaira Mint ismeretes, megyénkben nagy területen létesítenek szőlőt és gyümölcsöst a második ötéves terv végéig. ”t év alatt egymilliárd forintot költenek a táj kertészeti kultúrájának fejlesztésére, a vidék homokterü- l*»tének hasznosítására. A kijelölt területből eddig 40 ezer holdat telepítettek be szőlővel és gyümölcsössel. A E ács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága meghívására szerdán délelőtt kétnapos látogatásra Kecskemétre érkezett a Magyar Újságírók Crszágos Szövetségének belpolitikai szakosztálya. Az újságírók között volt Gábor Pál, a MUCSZ főtitkárhelyettese, Perlai Rezső, a Tanácsok Lapja és Bek Gyula, a Képes Újság főszerkesztője, Pintér István, a Népszabadság, Lendvai Vera, a Népszava, Illés Sándor, a Magyar Nemzet, Teszkó Sándor, a Szabad Föld, Prukner Pál, a Pest megyei Hírlap, Mészáros Ferenc, a Képes Újság és Novobáczki Sándor, a Magyarország munkatársai. A kétnapos látogatáson részt vett a kelet-németországi Zeit im Bild két szerkesztője: Lena Szmolni és Paul Fridmann. A megyei tanács székházában a vendégeket dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke, dr. Tompa Béla és Madarász László, a megyei tanács vb elnök- helyettesei és dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője fogadták. Dr. Varga Jenő a bevezető üdvözlő szavak után rátért a megye gazdasági, kulturális és egészségügyi helyzetének ismertetésére. A tájékoztató nyomán a jelenlevő újságírók több kérdést tettek fel, amelyre részben dr. Varga Jenő, részben dr. Molnár Frigyes adtak választ. i Később a vendégek megtekintették a Bács megyei Filmhíradót. Kora délután Reile Géza, Kecskeméti Városi Tanács A tájat is teljesen átformáló ültetvények újszerű feladatokat szabnak meg megyénk kertgazdálkodásának fejlődésében. A következő években — miután az eddigi telepítésekkel egy időben erre nem mindenütt került sor — a szőlősöket és gyümölcsösöket kiszolgáló létesítmények, mint például pincék, présházak, csomagolok és egyéb Végrehajtó Bizottságának elnöke számolt be a tanács város- rendezési tevékenységéről, majd az újságírók Izsákra utaztak, ahol megtekintették az állami gazdaság szőlő- és gyümölcsültetvényeit és az állami pince- gazdaság szőlőfelvásárló és feldolgozó telepét. A mai napon a belpolitikai szakosztály Jánoshalma községbe látogat el, ahol megnézi a tsz-közi sertéshizlaldát, a termelőszövetkezetek közös szőlő- és gyümölcsültetvényeit. A kétnapos látogatás a soltvadkerti általános iskola és a kiskőrösi Petőfi-szülöház megtekintésével ér véget. technikai felszerelések beszerzéséről, létrehozásáról kell gondoskodni. Hiányuk, bár még csak részben fordultak termőre az új ültetvények, máris gondot okoz a gazdaságoknak. A már meglevő szőlőfeldolgozó üzemekben a korszerű gépek alkalmazásával nemcsak gyorsabban halad a préselés, de több és jobb minőségű mustot nyernek. Ám miután a szőlősök és gyümölcsösök úgynevezett „közművesítése” több mint kétmilliárd forintot vesz igénybe, a nagyobb beruházásokra csak a harmadik ötéves terv időszakában kerülhet sor. A gyors átmeneti megoldásokat szolgáló létesítmények tervei már készülnek. Jövőre mintegy 36 millió forintot költenek járulékos breuházásokra. Ezt követően a termőre fordulással egybehangolva alakítják ki a présházakat, gyümölcscsomago- lókat, feldolgozókat, növelik majd a pincék térfogatát. A kertészek által elkészített új gyümölcsérési „prognózis” évekre megszabja az ezzel kapcsolatos feladatokat. Jövőre a súlyponti szőlőtermelő vidéken, Jánoshalmán, Szabadszálláson, újabb feldolgozó üzemek épülnek. A tervek szerint 75 gyümölcstároló és válogató építését kezdik meg. Nézzük tehát, hol „szorít a cipő?”, s forduljunk ismét a számok segítségéhez. Az esztendő első felében sajnálatos visszaesés volt tapasztalható a társadalmi munka szervezésében. Míg 1963 első felében a megyébeh 11 millió 367 ezer forint értékű társadalmi segítséget könyvelhettünk el, az idén a lakosság társadalmi munkájának értéke mintegy hárommillió forinttal kevesebb. A múlt évben meghirdetett megyei községfejlesztési verseny ez év májusában történt értékelésekor például a városok közül a legjobbnak kijáró 350 ezer forintos — további fejlesztési célokra fordítható — jutalmat Kecskemét nyerte el. Ilyen előzmény után természetesnek vehetnénk, hogy az erkölcsi és anyagi elismerés — nem is szólva a városfejlesztés eredményeinek élvezetéről — újabb tettekre, még nagyobb sikerekre serkeit. A munkaértekezleten mégis Baja, Dunavecse, Kiskunfélegyháza mellett így emlegették a megye székhelyét: A társadalmi munka értéke tekintetében lemaradt a megyei átlagtól. Kecskeméten az idei városfejlesztési célkitűzésekhez felajánlott társadalmi munkából az első fél évben elvégzettnek az értéke mindössze 0,3 százaléka a teljesített kiadásoknak. A háromtized százalék több mint 67 ezer forint értékű társadalmi segítséget jelent. S ez nem lebecsülendő. De ha hozzávesszük, hogy a múlt év azonos időszakában több mint egymillió-hatVessünk egy pillantást ezután a kiskunfélegyházi járási tapasztalatokba, ahol a társadalmi munka teljesítése az éves tervhez viszonyítva mindössze 35,9 százalékos. Megokolasa pedig így hangzik: Több községben —- Csólyospáloson, Kunszálláson; Pálmonostorán és Tiszaújíalun — a vízmű és a vízhálózat építésének elhúzódása miatt nem kínálkozott lehetőség a társadalmi munkára ... Szóba kerültek az ilyen példák az értekezleten is. És nemcsak a társadalmi munka oldaláról. Felvetődött — többek között — a törpe vízművek építésével kapcsolatban a vegyes fedezetű beruházási források jobb összhangjának az igénye. Mert enélkül nagyon feleslegesen csak pénzügyi zavarok keletkezhetnek, a befektetett pénzek haszna évek múlva jelentkezik és kárt is jelent. Egyrészt anyagot, csöveket, gépházat, esetleg hidroglóbust vonnak el olyan községekből, ahol mór égető szükség lenne rá, másrészt a lakosság csak bosszankodhat amiatt, hogy valamit lát ugyan a vízmű kellékeiből, de ki tudja, mikor veheti birtokba a létesítményt. Térjünk azonban vissza a társadalmi munkára. A múlt évi KÖFA-eredményeket összegező bajai nagyaktíva felhívta a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyeket a társadalmi munkára felszabadulásunk 20. évfordulójára való méltó készülődés kínál. Fásítással, parkosítással, a házak, iskolák, óvodák stb. csinosításával sokat tehetünk ezért. Megyénk lakosságának tettrekészsége mellett rendkívül sok lehetőséget kínáínak még a helyi szunnyadó, kallódó más anyagi erőforrások. Például sportpályákat, játszótereket létesíthetünk, szerelhetünk fel ezekből. S a helyi gondos és céltudatos körültekintés bizonyára még sok egyéb lehetőséget is feltárhat, amelyek — súlyos százezer forintok befektetése nélkül is — a lakosság igényeit, községeink, városaink előrelépését, fejlődését szolgálhatják. Hogyan tovább? — vetettük fel a címben. A megyei munka- értekezlet résztvevői sok-sok részletkérdésre kitérően állapodtak meg a módozatokban. S ha a tettekre váltás közben — az év hátralevő részében — okos helyi politikában, a községek, városok lakosságának véleményére, kezdeményező, segítőkészségére támaszkodnak, nem maradhat el a haszna sem. P. I. Budapesti újságírók kétnapos látogatása a megyében /
